Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 135. szám ARA: 80 FILLER 1978. június 10., szombat Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Szekér Gyula Horvátországban Ünnepi ülést tartott az Építők Szakszervezetének központi vezetősége Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, aki jugoszláviai hivata­los baráti látogatása során jelenleg Horvátországban tartózkodik, felkereste Vö­rösmart község Kiss Ernő nevét viselő magyar tannyel­vű általános iskoláját. A magyar kormány elnök- helyetteset az iskola előtt dr. Sztipa Stuvar’ a horvát köz- társasági kormány művelő­dési és testnevelésügyi tit­kára, Harangozó József, az északi városi és községi kö­zösség képviselőtestületének elnöke és Merki Ferenc, a Hor­vátországi Magyarok Szövet­ségének elnöke üdvözölte. Horvátországban 35 ezer magyar nemzetiségű lakos él, közülük mintegy 20 ezren Pélmonostor községi közös- í sége (a Baranya-háromszög) : területén. Dr. Szekér Gyulát ; és kíséretének tagjait tájé- i koztatták árról, hogy ezen a j vidéken miként ápolják a ; magyar nyelvet, kultúrát és ! a hagyományokat. A kormány elnökhelyette­se magyar nyelvű könyvtár­ral és iskolai szemléltető­eszközökkel ajándékozta meg s vörösmarti általános iskolát, amelynek tanulói rövid kultúrműsorral ked- I veskedtek a vendégeknek. Elutazott a szenegáli pártkíildöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 5-e és 9-e között látoga­tást tett hazánkban a Szene­gáli Afrikai Függetlenségi Párt küldöttsége Seydou Cissokhonak, a párt főtitká­rának vezetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folytatott a küldöttséggel Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je. Az Építő- és Famunkások Szakmai Szakszervezeti Szövetsége megalakulásának 75. évfor­dulója alkalmából lyosonczi Pál államfő kitüntetéseket nyújtott át a Parlamentben. (MTI Fotó: Német Ferenc felvétele — Népújság telefotó — KS) Az építő- és famunkások szakmai szakszervezetei szö­vetséggé alakulásának 75. évfordulóját köszöntötte pén­teken a SZOT székházában az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének ünnepi központi veze­tőségi ülése, amelyen megje­lent Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellen, őrző Bizottságának elnöke, Földvári Aladár, a SZOT el­nöke, Ábrahám Kálmán, épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter és az építésügy számos szervezetének, intéz­ményének képviselője. Gyöngyösi István, a szak- szervezet főtitkára idézte fel ünnepi beszédében a harcos elődöknek a munkásosztály ügyéért folytatott, áldozatos küzdelmeit. A sztrájkharcok tapasztalatai érlelték meg az első szakmai szervezetek egyesítésének gondolatát, amit 1903-ban sikerült meg­valósítani a MÉMOSZ és a Magyar Famunkások Orszá­gos Szövetségének létrehozó, savai. A két szövetség a szerve­zett dolgozók erejével már nemcsak nagyobb darab ke­nyérért harcolt, hanem erő­teljesen követelte a válasz­tójog kiterjesztését, a demok­ratikus jogokat, a társadal­mi haladást. A Magyar Tanácsköztársa­ság lelkes támogatói között is sok építőmunkás volt, kö­zöttük Garbai Sándor kő­műves, a MÉMOSZ volt el­nöke, akit a kormányzóta­nács elnökévé választottak, s Bokányi Dezső MÉMOSZ- titkár, akit munkaügyi nép­biztossá neveztek ki. A fia­tal munkáshatalom védelmé, ben vívott dicsőséges har­cokat a MÉMOSZ-dandár. A dicsőséges 133 napot követő fehérterror kegyetlenkedései­nek sok építőmunkás is ál­dozatul esett, de a két szak- szervezeti szövetség elsőként rendezte sorait, megteremtet­te kapcsolatait az illegá­lis kommunista párttal. 1944-ben a legjobb aktivis­ták fegyveres csoportokba szerveződve harcoltak a nyi­lasok ellen. Az építő- és fa­munkások mozgalmának új korszaka kezdődött hazánk felszabadulásával. Segítettek a romok közül feltámadó élet kibontakoztatásában, minden erejükkel, szaktudásukkal a helyreállításban, a munkás­hatalom megszületésében. A szakszervezet 420 ezer tagja becsülettel, legjobb tudásával vesz részt a szocialista tár­sadalom építésében. Az ünnepi ülésen felszó­lalt Apró Antal és átadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét, jókívánsá­gait. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi múlt emlékeinek felidézésekor, a tapasztalatok összegezésekor előre is' kell tekinteni, az újahb feladatok­ra. Meg kell felelni annak a sürgető követelménynek, amely a gépek ezreivel dol­gozó, fejlett építőiparban is az eddiginél szervezettebb, a hatékonyabb és a jobb mi­nőségű munkát állítja elő­térbe. Érettségi földrajzból az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban, Csathó Zoltán földrajztanár és az „érő” Kovács Gábor IV. c. osztályos tanuló a térkép előtt. A középiskolákban pénteken megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Az idén megközelítően 48 ezren fejezik be tanulmányaikat és kevés kivétellel mind vállalkoztak arra, hogy a végbizonyítvány mellé az érettségit is megszerzik. A gimnáziumokban mintegy 23 ezren, a szakközépiskolákban pedig. 24,5 ezren érettségiznek. Megyénk 13 középiskolájá­ban, több mint 1500 diák áll a napokban a vizsgabizottság elé. A gimnazistáknak kötelező a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, és ezenkívül még két tárgyat kelle t választaniuk a történelem, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, vagy a tanult idegen nyelvek közül. A szakközép- iskolásoknak ugyancsak kötelező a magyar nyelv és iroda­lom, ezenkívül pedig a szakmai elméleti tárgy, illetve az is­kolatípustól függően a szakmai gyakorlat. Minden maturandus feleletei előtt legalább félórát gon­dolkodhat és legfeljebb 20 percig vizsgázhat egy-egy tárgy­ból. Ha egyáltalán nem sikerül a felelet, az érettségi elnök póttételt is húzathat. A szóbeli érettségiket legkésőbb június 22-ig befejezik. A vizsgabizottság. Sedon Béla érettségi elnök vezetésével fo­lyik a szóbeli. Constantinus, Kocsonya Mihály és Vidróczki M idén ismét Agria i András kovács királysága, A hét bölcs mester, Ludas Matyi, Szép magyar komé­dia. .. a címek és a nevek bizonnyal mindazok előtt is­merősek, akik tavaly, tavaly előtt, sőt még azelőtt is, a kezdetekből végignézték az éppen születőben lévő, majd ifjonc Agria Játékszín ren­dezvényeit. Az idén a fön­tebb fölsoroltak mellé újabb nagyszerű hősök nevei sora­koznak, a színházszerető közönség örömére, hiszen július 13-án ismét kitárulnak a várszínház kapui Egerben. Ebből az alkalomból tar­tottak pénteken délelőtt saj­tótájékoztatót Budapesten, ahol Kalmár Péter, az egri városi tanács általános el­nökhelyettese és Romhányi László művészeti vezető a rendezőszervek nevében is­mertette az Agria ’78 prog­ramját. Mint ahogy Kalmár Péter elmondotta, Eger, e hatvan- „ szer lakosú megyeszékhely. természeti környezetével, gyógyvizeivel, történelmi emlékeivel, szőlőkultúrájá­val mindig is számos kül­földi és belföldi látogatót vonzott. E milliós vendégse­reg színvonalas fogadása ér­dekében született meg annak idején 1975-ben a játékszín, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy fölkutassa, s a ha­zai közönséggel megismertes­se a rég elfeledett magyar drámatörténeti kincseinket. E hagyományt a város nyári színháza az idén is folytat­ni kívánja. így kerül sorra az ismeretlen magyar szer­ző XVII. századbeli műve a Constantinus és Victoria, Simái Kristóf komédiája a Szerelemféltők, Madách Im­re tragédiája a Férfi és nő, a Bethlen Miklós önéletírá­sából átdolgozott monodráma a Noé galambja, valamint a már megszokott Dobó téri előjátékként a szintén ano­nim szerzőtől való Kocso­nya Mihály házassága. Az előadókat nom kell bemutat­ni, a régiek közül itt lesz Maros Gábor, Szacsvay László, Bence Ilona, Voith Ági, Pécsi Ildikó, Bánffy György és néhány „új” név: Psota Irén, Mensáros Lász­ló, Körmendi János, Juhász Jácint.., Az Agria 78 azonban ko­rántsem csak ennyi — hang­súlyozta az elnökhelyettes. Hiszen többek közt az idén kerül sor Farkas Ferenc dal­játékának a Vidróczkinak bemutatására is, méghozzá „a helybéli” gyöngyösi Vid­róczki néptáncegyüttes, az Egri Szimfonikus Zenekar, illetve az Építők Heves me­gyei Kórusának közremű­ködésével: Az egri nyár programsorozatát — fejezte végül be — hangversenyek, fotó- és képzőművészeti ki­állítások. folklór- és panto­mimműsorok, műemlékvé­delmi és filmművészeti nyá­ri egyetem, valamint sport­rendezvények^ egészítik ki. Btémeti) HAT FALU LAKODALMASA 0 NÉPVISELETI BEMUTATÓK © DÍSZÍTŐMŰVÉ­SZEK kiállítása O népi iparművészeti vásár © lampionos utcabal Vasárnap: színpompás palócünnep Balassagyarmaton Pétervásárán, „palócor­szág fővárosában” született a 60-a6 évek elején a palócna­pok megrendezésének gon­dolata. Azzal a nemes szán­dékkal fogtak hozzá a szer­vező munkához, hogy a pa­lóc népélet értékeit napja­inkban is tovább éltessék, a becses hagyományokat meg­őrizzék és ápolják. Kezdet­ben négyévenként találkoz­tak a palóclakta falvak együttesei, táncosai, és éne­kesei, hogy látványos sereg­szemle keretében bemutas­sák színpompás viseletűket, tánc- és dallamkincsüket. A pétervásári járás ugyan ké­sőbb megszűnt, beleolvadt az egri járásba, ez azonban nem jelentette a palócnap meg­szűnését. A palócnapi készü­lődés valóságos mozgalommá vált, s nemcsak egyetlen já­rás ünnepe lett, hanem a program kiszélesedett. He­ves megye mellett Nógrád megye is gazdája immár a palócság nagyszabású — kétévenként megrendezett — seregszemléinek. 1974-ben Kisterenye volt színhelye Nógrádban a palócnapi ün­nepségeknek, az idei prog­ram rendezési jogát pedig Balassagyarmat kapta, erre az eseményre június 11-én, vasárnap kerül sor. Heves megye palócoklakta falvaiban szorgalmasan ké­szültek az idei, hetedik pa­lócnapra. Az együttesek tag­jai szabad idejük nagy ré­szét töltötték próbákkal, a dalok és táncok rendszeres gyakorlásával. A szakembe- * rek igazán nehéz helyzetben voltak, mikor azt kellett el­dönteniük: kik utazzanak Balassagyarmatra. A legjob­bak közül választották ki Hogyan élnek a katonaíiataljaink? A hadtápvezetés feladata, hogy sorköteles katonafiatal­jaink jól érezzék magukat néphadseregünk minden egyes alakulatánál, hogy a kemény munkával járó ki­képzési feladatokat, a haza védelmét, a korszerű hadi- technika kezelését jól elsa­játíthassák. Ezt szolgálják azok a fejlesztések, például ä laktanyakorszerűsítések. amelyek az utóbbi években megvalósultak, vagy éppen folyamatban vannak a nép­hadseregben. A sorállomá­nyú katonák ellátásáról, a róluk való gondoskodásról tartott tájékoztatót pénte­ken egy dunántúli katonai alakulatnál Stadler János honvédelmi miniszterhelyet­tes, a Magyar Néphadsereg hadtápfőnöke.< azokat a csoportokat, ame­lyek Heves megyét képvise­lik, s ennek értelmében 22 együttes — több miht félez­res sereg — műsorában gyö­nyörködhetnek majd a pa­lócnapi ünnepség résztvevői. A program fő eseményé­nek most is a népi együtte­sek felvonulása és gálaműso­ra ígérkezik. A Palóc Múze­umban kiállítást nyitnak meg a Heves és Nógrád me­gyei amatőr díszítőművészek munkáiból. Sor kerül népvi­seleti bemutatókra, a Palóc­ligetben pedig egész nap tart majd a népi iparművészeti vásár. A Heves megyeiek' felvo­nulását a Szilváévá rád i AG híres lipicai ötösfogata veze­ti, amelyet a tarnaleleszi út­törők fúvószenekara, népvi­seletbe öltözött fiatalok 100 „fős menete, majd a szőlős termelőszövetkezetek látvá­nyos menete követ. Nem hi­ányzik a felvonulásról a la­kodalmasok serege sem, amely hat faluból verbuvá­lódott. 4 menyasszonnyal- vőlegénnyel, s az egerbaktal rezesbanda muzsikáiéra rop­ják a vérpezsdítő táncot. A Palócligetben levő sza­badtéri színpadon még dél­előtt megkezdődik •> gálamű­sor, amely kevés szünettel délután hat óráig art. A pa-: lócnap programja iamr-ionos Utcabállal zárul. . „

Next

/
Oldalképek
Tartalom