Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
sasit +î» Novgorodi leletek Az észak-csehországi Most városának a képen látható XVI. századbeli temploma sokáig csak arról volt nevezetes, hogy az európai késő gótika egyik legszebb alkotása. Ma már csak azért is megcsodálják, mivel ez a legnagyobb kőépítmény a világon. amelyet sikerült csaknem 850 méterre eltolni az eredeti helyéről. A becses műemléknek azért kellett ..meghátrálnia”, mert alatta nem egészen 30 méteres mélységben hatalmas meny. nyiségű — mintegy százmillió tonnányi — kiváló barnaszenet találtak, melynek a kiaknázásáról nem lehetett lemondani. A 60 méter hosszú, 30 méter széles, mintegy 12 ezer tonna súlyú templom elköl- töztetését a 32 méter magas torony gondos lebontásával kezdték, hogy azt aztán az új helyen eredeti szépségében építhessék újjá. A templom áttelepítésének bonyolult művelete azzal kezdődött, hogy a boltozatot acél- szerkezettel erősítették meg, és kívülről az egész épületet vasbeton koszorúval vették körül, majd az alapjaitól elválasztva kissé felemelték és 43 speciális, hidraulikus egységekkel ellátott szállítóvázra helyezték rá. Ezek négy hatalmas acélsínen mozdulhattak el. Az elmozdítást és a szállítást központilag irányították. A haladási sebesség nagyon lassú volt, átlagosan 2—3 centiméter percenként. Éjjel-nappal folyamatosan mozgásban volt az építmény és végeredményben 646 óra — csaknem 27 nap — alatt ért célba. Ütközben a szállítóvázak hidraulikája automatikusan kiegyenlítette a haladáskor mutatkozó talaj- süllyedéseket. Abban, hogy a templom a legcsekélyebb mértékben sem sérült meg szállítás közben, nagy szerepük volt a hidraulikus fékeknek, amelyeknek különösen induláskor és megálláskor kellett rendkívül ffino- man, fokozatosan működniük. A természet szeszélyes alkotásai a Pirinben. A különböző keménységű és ellenálló képességű sziklák lepusztulása furcsa piramisokat hozott létre. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Műemlékvédelem Lengyelországban Lengyelországban sok művészeti élménnyel gazdagodik a látogató: várak, kastélyok, gótikus katedrálisok, festői parasztházak, finom vonalú fatemplomok, árkádos polgárházak bukkannak fel lépten-nyomon. Mi az oka annak, hogy a háborúkban oly gyakran feldúlt, és a második világháborúban oly nagy károkat szenvedett Lengyelországban még ma is annyi történelmi látnivaló akad? A szocialista Lengyel- ország hihetetlen erőfeszítéseket tett nemcsak az elpusztult lakónegyedek, városrészek és városok újjáépítésére, hanem a műemlékek hiteles formában való helyreállítására is. Romokban " heverő gótikus katedrálisok épültek újjá, s e gigászi munkáról nemcsak maguk a műemlékek, hanem a helyszínen látható, a romhalmazt szemléltető fényképek is tanúskodnak. Lengyelország művészetének leggazdagabb időszaka a gótika, amely itt csodálatos változatosságokat hozott létre. Maradványait nemcsak az egyházi . építményekben, hatalmas székesegyházakban találjuk meg, hanem a világiakban, a várakban, várkastélyokban, városházákban, tornyos városfalakban és polgárházakban is. A lengyel gótika sajátosan alakult Délnyugat-Lengyel- országban, elsősorban a délebbi. illetve nyugati német példák hatására. Jellegzetes a sok-sok kőfaragvány. például a wroclawi ■ székesegyház szobordíszes homlokzatán. Az érett gótika kiemelkedő alkotása az európai hírű wroclawi városháza éppúgy, mint a reneszánsz kori külsejű poznani városháza gótikus belső termei. Wroclawban, ebben a félmillió lakosú városban, amely vajdasági székhely, közigazgatási központ, forgalmi' csomópont és egyben iparváros, csodálatosan ötvöződik a múlt a jelennel. A szomorú emlékeket idéző ostrom, amely 1945. február 15- től május 16-ig pusztította a várost, ma is mutogatja nyomait. Képünkön: utazik a templom (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Régészet—modern eszközökkel Nagyszabású régészeti kutatómunka kezdődött a Német Demokratikus Köztársaság Schwerin megyéjében. Az NDK északi területéről már régebben ismert, hogy a népvándorlás korában hosszabb ideig szláv népek otthona volt. A terület központja, a ma 95 ezer lakosú Schwerin őse is a VII. században alapított szláv település volt éppúgy, mint sok más, a Balti-tenger partján épült település, pl. Rostock, Wismar stb. Az ún. obodrita szláv törzset a XII. században verték le. s akkor megsemmisültek építményeik is. Az egykori szláv építmények közül nagy te'tűnést icoltetf az NDK területén talált első szláv szentély, amit a schwerini Történeti Múzeum régészei most tárnak tel a Balti-tenger közelében. A szentély része egy 1100 évvel ezelőtti szláv erőd maradványainak. A gerendákkal megerősített vastag falak mögött hatszáz éven keresztül állt fenn a település, amelyet valószínűleg tűzvész pusztított el: Az aprólékos munkával feltárt régészeti emlék építőkövein kívül sok korabeli használati eszköz is előkerült. A lelet megtalálását és feltárását modern technikai eszközök és műszerek alkalmazása segítette elő. Novgorodban, az ősi orosz városban a Moszkvai Egyetem archeológiái expedíciója befejezte munkáját. A novgorodi krém) (belső vár) közelében végzett egyik ásatás alkalmával több mint hat méter mélységben megtalálták az egyik legrégibb település maradványait. A X— XI. századbeli rétegben több nyírfakéregre írt okmánvt találtak. Ezek közül az egyik roppant nagy tudományos fontosságú. Az arról tanúskodó leletek közül, hogy a XI. század második felében Oroszországban volt írásbeliség, mindeddig kettő számított a legértékesebbnek: a tmutarkáni kő — rákarcolt írásjegyekkel és az Osztromir-evangélium. A novgorodi okmány tartalmát tekintve sokkal jelentősebb a régmúltnak ezeknél a ,.dokumentumainál”, Ebben az okmányban egy gazdag uzsorás feljegyezte az adósok neveit. Érdekes, hogy az okmányban egy sor mindeddig ismeretlen név szerepel — Dobrovit, Nyegorád, Hri- pán... Az archeológusoknak még sok igen régi használati tárgyat, fém- és csontdíszeket, sőt fegyvert is — lándzsahegyeket — sikerült a novgoi'odi földből napfényre hozniuk. A leletek között van egy valóban egyedülálló dolog — egy jó állapotban fennmaradt guszli (régi orosz népi hangszer) a guszlár kézjegyével. A történelem csak egy. tíz évszázaddal ezelőtt élt guszlár nevét ismeri, A/ „Ének Igor hadáról” alkotásban megénekelt legendás Bojánról van szó. A nyár a kirándulások, a turizmus évadja; ezekben a J hónapokban hazánkból is tömegével indulnak útnak a 5 turisták, hogy a határainkon túli tájakkal, történelmi < nevezetességekkel ismerkedjenek, összeállításunkban eh- ? hez az ismerkedéshez igyekszünk segítséget adni a kör. | nyezö országokban végzett régészeti kutatások s a mű- < emlékvédelem bemutatásával. \ <AMAAAAAAAAA/WSAA/VVNAAWWVVVVWVVVWV\AA/VVVhAAAAA/AAAA(WVW' „Piramisok” Bulgáriában Bulgáriában kevéssé Ismert terület az ország délnyugati részén, a Sztruma és Meszta völgye között húzódó terület: az ország legvadabb és legszebb hegysége, a Pirin. Csodálatos tájai miatt a bolgárok „Bolgár Alpok”-nak nevezik. De amíg az Alpok valójában fiatal hegység, csak a harmadkorban gyúródott fel, addig a Pirin sokkal régebbi, már a földtörténeti ókorban keletkezett. Tulajdonképpen a Trák-Macedon masszívumhoz tartozik. Ókori eredetére utal a hegység anyaga, a gránit is, amely átalakította a felette levő kőzeteket is. A hegység mai formáját a jégkorszaki jég alakította ki, faragta élesre a csúcsokat és ,,U” alakú völgyekéi vájt. Ma a Pirinben a legmagasabb csúcsok sem érik el a hóhatárt, de a kelet, északkelet felé néző oldalak mélyedéseiben augusztus végéig megmarad a hó. A hegység 65 kilométer hosszúságban húzódik a Ri- lától délre. A Szófiából Plov- divba vezető vasútvonalon, Velingrádban átszállva Banszkónál érjük el legkönnyebben. Innen már csak gyalog, esetleg szamárháton lehet tovább menni. A városka festői, kiugró erké- lyes, sokszor várszerű, emeletes balkáni házaival 840 méter magasságban van a tenger szintje felett. A városon túl kezdődik a hegység. Először ritka lombos erdőbe jutunk, ahol még kocsiút is van. Azután élnyel bennünket a sötét fenyőerdő, és csak a völgy egy-egy kanyarulatánál villannak meg a merész csúcsok, majd megint csak az erdő végtelen csendje veszi körül a kirándulót. A völgy itt szűk, de feljebb 1500—1600 méter magasságban kiszélesedik. Talpa lapos, de oldalai meredekek. Közben csodálatos, bizzar geológiai formákban gyönyörködhetünk. Feljebb a gerinc, majd a csúcs fehér márványból épül fel. Itt már alig tengődik egy-két fűszál, csupasz, kopár a világ. A sziklák eldugott, meredek részein nagy ritkán havasi gyopárra lehet bukkanni. A Pirin magasság szempontjából az egész Balkánfélsziget harmadik hegysége, csak a Rila és a görög Olimposz múlják felül. A terület ritkán lakott, a hegységben nincs is település, csak a környező medencékben. Ásványkincseit még nem tárták fel. Költözik a templom MAI műsorok: RÁDIÓ i KOSSUTH 8.57 Zenekari muzsika. 10.05 Iskolarádió. 10.15 Magyar mondák. 10.28 Hareaa a kürtszó! 10.58 Operaegyüttesek. 11.38 A nagymosoda. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Népi zene. 15.10 Kórusainknak ajánljuk. 15.28 Hívogató. 16.09 Zenekari muzsika. 17.07 Körmikrofon. 17,32 A daléneklés mesterei. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népzenei hangos Újság. 19.55 NSZK— Lengyelország labdarúgómérkőzés II. félideje. 20.50 Mirella Freni énekel. 21.24 Egy nap a nyárból (Rádiójáték). 22.20 Janácek: Hradzsini dalok. 22.40 Metronóm. 23.00 Klasszikus kamai-azene. PETŐFI 8.20 Szomszédságban. 8.33 Slágermúzeum. 9.10. Fúvószene. 9.30 Népek meséi. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Nóták. 12.33 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Schu- mann-lemezeinkből. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Belépés nemcsak tornacipőben! 17.30 Hétvégi panoráma. 19.00 NSZK—Lengyelország világbajnoki labdarúgó-mérkőzés I. félideje 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.03 Nóták. 22.00 Harminc perc rock. 22,33 Világtörténelem dióhéjban. 22.43 Périchole (Operettek). SZOLNOK 17.00- től 18.30-ig MISKOLC 17.00- től Hírek, v időjárás, Község a város peremén — Beatkedvelőknek — Beszélgetés Milan Bobulavval, a kassai színház igazgatójával — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Csehszlovák—magyar mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcseréje Szerencsen — Magyar Vöröskereszt Borsod megyei Vezetősége ülésezett) — Ciierazene — Lap- és müsorelőzetes... v 16.30 Portugál ritmusok (Francia film). 16.00 A 18. miskolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. 17.50 Könyvsátor. 18.20 Tévétorna. 18.30 Telesport 21.00 Tv-híradó. 21.30 A hiba (Tévéfilm). 22.35 Tv-híradó 2. v 2. MŰSOR 18.43 Világnézet. 19.40 Szépek és bolondok (Magyar film). 21.20 Üdvözlünk, Tahiti! ÊÜPÊNLCntt.Gb 1918. június 1., csütörtök u
