Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Hidegháborús csúcs Washingtonban Washingtonban az atlanti blokk, a NATO csúcskon­ferenciája 26 pontból álló közleménnyel zárult, olyan közleménnyel, amely homályos diplomáciai kifejezé­sekbe van burkolva. így is közli azonban, hogy a NATO-országok 15 évre szóló, nagyszabású mennyi ségi és minőségi fegyverkezési programban állapod­tak meg. Ez nagyságrendben az eddigi hadikiadáso kon túl körülbelül 80 milliárd dollárnyi járulékos fegyverkezési kiadást jelent. Luns NATO-főtitkár és zárófelszólalásában Carter elnök is utalt arra, hogy gondosan ellenőrzik majd a fegyverkezési terv vég­rehajtását. A visszafogott nyelvezet ellenére is elárulja a köz­lemény, hogy a NATO mostani ülésére rávetette ár­nyékát az amerikai politika keményedése és ezen be­lül az amerikai—szovjet kapcsolatokban mutatkozó visszaesés. Már az értekezlet „tálalása” , is mutatta ezt. Hiszen — pontosan időzítve — az alaphangot Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó tele­víziós nyilatkozata adta meg. Ebben rendkívül brutá­lis, a hidegháború „legszebb napjaira” emlékeztető támadást intézett a Szovjetunió ellen. Méltóságtelje- sebb hangnemben a NATO-értekezlet befejezése után elhangzott elnöki beszéd is tükrözte ezt a légkört. Carter azt mondotta, hogy a NATO „az erő helyze­téből kíván békés kapcsolatokat potenciális ellenfelei­vel, a varsói szerződés országaival”. Ez a megfogal­mazás is negatív értelemben tér el az utóbbi évek megszokott hangnemétől. A NATO-konferenciához fűzött kommentárjában a Pravda joggal jegyzi meg, hogy Carter „felszólalásának fő motívuma a katonai előkészületek fokozására történő felhívás, kulcsszava pedig az erő volt”. Ami a részleteket illeti, a NATO fegyverkezési programjának konkrét lépéseiről természetesen zárt ajtók mögött tárgyaltak. A konferenciát 10 nappal megelőzte a NATO katonai tervezőbizottságának brüsszeli ülése. Ezen a tagállamok többsége beleegye­zett abba, hogy 3 százalékkal növeli a katonai költ­ségvetését. Az amerikai tervek szerint ezt a 3 száza­lékos növelést a következő öt esztendőben évenként meg kell ismételni. Ugyanezen a tanácskozáson a NATO úgynevezett „hosszú lejáratú védelmi prog­ramját” is beterjesztették. Voltaképpen ez az a 10—15 éves fegyverkezési terv, amelyben a csúcsértekezlet résztvevői Washingtonban megállapodtak. A katonai előkészülethez tartozik, hogy elvben el­fogadták egy olyan, különleges harci repülőgépekből álló flotta létesítését, amely őrjáratot végez majd az európai NATO-országok keleti határainak mentén. (Ennek a „járőr-légierőnek” létesítése egymagában négymilliárd dollárt emészt fel). Budapestre érkezett Werner Kirshoff, az NDK Nemzeti Frontjának elnökhelyettese. A ven­déget a repülőtéren Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. (Telefotó — MTI Németh Ferenc felv. — KS) Meglepő tartományi választások az NSZK-ban BONN: Az országos politikai erő­viszonyokat befolyásoló ered­mények születtek vasárnap két nyugatnémet tartomány — Hamburg és Alsó-Szász- ország — helyi választásain. Hamburgban a szociálde­mokraták (SPD), Hannover­ben a kereszténydemokraták (CDU) szereztek abszolút többséget, egyedül alakíthat­nak kormányt. A szabadde­mokratáknak (FDP) egyik helyen sem sikerült megsze­rezniük a szavazatok 5 szá­zalékát, ezért kiszorultak a tartományi parlamentekből. Meglepően jó — négy száza­lék körüli — eredményt ér­a és ■f Marokkói beavatkozás Zairében Vasárnap az amerikai légierő által létrehozott lé- gihídon Zairébe szállították az első reguláris marokkói egységet, hogy ott a kormány­csapatok oldalán részt ve­gyenek a shabai felkelők elleni harcban. A Washing­ton által biztosított tíz ame­rikai szállítógép egyikén a dél-marokkói Agadirból Shaba tartomány központjá­ba. Lubumbashiba érkezett a közel 50 főnyi egység. A légihídon az elkövetke­ző napokban összesen 1200 elit egységekhez tartozó, marokkói katonát szállíta­nak a közép-afrikai ország­ba. II. Hasszán marokkói király vasárnap a marokkót televízióban jelentette be a csapatok küldetését, hozzá­fűzve. hogy Zaire segély­kéréseire a jövőben is „po­zitív” módon fognak reagál­ni. Spanyol ellentmondások Spanyolországban tovább­ra is rendkívül ellentmondá­sos a politikai helyzet. A legutóbbi választási eredmé­nyek alapján Suarez minisz­terelnök vezetésével kor­mányzó Centrum Unió vál­ságos helyzetben van. Ennek a belső válságnak az a ma­gyarázata, hogy a tőkés vi­lág általános gazdasági ne­hézségein kívül Spanyolor­szág gazdasági helyzete — részben még a múlt rezsimtől örökölt szerkezeti torzulások miatt — különösen súlyos. A kormánypárt pedig va­lójában nem párt, hanem kü­lönböző, a jobboldali szoci­áldemokratáktól a konzerva­tívokig terjedő politikai cso­portok laza választási koalí­ciója. Most, amikor szembe kell nézni az ország belső gondjaival, a centrumot al­kotó különböző csoportok ál­láspontja eltér egymástól és mindegyikük másutt keresi politikai szövetségeseit. A spanyol politikai nap­tár voltaképpen kétféle lehe­tőséget biztosít a Suarez ve­zette kormánypárt számára. Jelenleg az új alkotmány vi­tái folynak.Ez legjobb eset­ben szeptemberben fejeződik be, majd népszavazásnak kell döntenie az alkotmány elfő­©MMm \ 1978. június kedd gadásáról. Miután az alkot­mány szövegét kidolgozó 36 tagú parlamenti csoportban az összes pártok képviselve vannak, feltehető, hogy kompromisszumos megoldás jön éltre, így az alkotmány elfogadtatása nem jelent kü­lönösebb nehézséget. Ezt kö­vetően a kormánynak elvben lehetősége van arra, hogy új választások kiírása nélkül 1981 nyaráig hivatalban ma­radjon. Akkor jár le ugyanis a négyéves törvényes hiva­tali időszak. Ezzel az elvi lehetőséggel szemben azonban erőteljes politikai nyomás érvényesül. E nyomás központja a vá­lasztásokon második helyet szerzett Spanyol Szocialista Munkáspárt, (PSOE). A nyo­más mögött voltaképpen az ország politikai jövőjével kapcsolatos nézetkülönbségek húzódnak meg, amelyek meg­osztják a baloldal pártjait. A Spanyol KP álláspontja szerint még távolról sem szá­molták fel a fasizmus örök­ségét A monopoltőke és a bankrendszer csúcsain, a hadseregben és az erőszak­szervezetekben továbbra is vannak támaszpontjai egy szélsőségesen jobboldali, a jelenlegi Suarez vonalnál sokkal reakciósabb politiká­nak. Ezért a SKP a legked­vezőbb megoldásnak egy nemzeti egységkormány meg­oldását tartaná. Ennek híján azonban úgy véli, hogy a Suarez-kormány idő előtti megbuktatása a demokráciát veszélyeztető sokkhatást válthat ki. Felipe Gonzalez, a PSOE főtitkára viszont érettnek te­kinti a helyzetet egy szocia­lista párti kormány megala­kítására. Ennek megfelelően a PSOE arra törekszik, hogy az új alkotmány elfogadása után helyi törvényhatósági választásokat tartsanak, majd 1979 kora nyarán új parla­menti választást. A PSOE egész politikai te­vékenységét már az jellemzi, hogy felkészül a választá­sokra és a remélt kormány­alakítási lehetőségre. A fel­készülés „elvi” alapját az je­lenti, hogy nyíltan és látvá­nyosan törölni akarják a párt hivatalos meghatározásából és okmányaiból a „marxista” megjelölést. Lényegében ugyanarról a lépésről van szó, amelyet gyökeresen elté­rő körülmények között, de hasonlóan választáspolitikai meggondolásokból a nyugat­német szociáldemokraták már régóta megtettek. Ennek a tervezett lépésnek az a háttere, hogy az össze­sen 200 000 taggal rendelke­ző PSOE a tavalyi választá­sokon ötmillió szavazatot ka­pott. Gonzalez és környezete azt reméli, hogy ha a marxis­ta jelleget látványosan kiik­tatják — akkor a kormány­koalícióban jelenleg részt ve­vő jobboldali szociáldemok­raták (élükön Fernandez Or­donez pénzügyminiszterrel) kiválnak a centrumból és csatlakoznak az új PSOE- hez. Néhány héttel ezelőtt már megvalósult a szociál­demokrata értelmiségiek egy jelentős csoportját tömörítő szocialista néppárt és a PSOE egyesülése. Ha sikerül Ordo­nez pártját kiszakítani a centrumból — vélik Gonza­lez és követői — akkor a kormánykolalíció szétbomlik, és nyitva áll az út Spanyol- országban egy nyugat-euró­pai értelemben vett szociál­demokrata vezetésű kormány számára. Nyílt kérdés, hogy a spa­nyol osztályeröviszonyok (nem is beszélve a hadsereg és az erőszakszervezetek esetleges ellenállásáról) ezt mennyire tennék lehetővé. Az viszont kétségtelen, hogy a PSOE taktikája szükségsze­rűen jobbfelé tolja a Suarez vezette centrum-koalíciót. A miniszterelnök joggal aggó­dik a centrum balszárnyát jelentő szociáldemokraták esetleges kiválása miatt, s a jobboldali ellenzék soraiban kényszerül szövetségeseket keresni. A PSOE nyomása következtében egyre gyak­rabban esik szó a centrum, és a szélsőjobboldali népi szö­vetség mérsékeltebb szárnya közötti paktumról. Egy ilyen megállapodást a spanyol egy­ház is erőteljesen támogatna. Számolni kell tehát azzal a lehetőséggel, hogy a PSOE nyomása olyan centrum meg­alakulásához vezet, amely jobboldalibb a Spanyolorszá­got jelenleg kormányzó párt- szövetségnél. —i —e tek el a „zöld” pártok lakosság érdekvédelmi környezetvédelmi csoportjai, amelyek az utóbbi hónapok­ban verbuválódtak — kife­jezve a „nagy” pártokkal szembeni elégedetlenséget. Bonnban élénken kommen­tálták a választási eredmé­nyeket. A nyugatnémet kor­mánykoalícióban részt vevő SPD vezetői elégedettek az­zal, hogy — négyéves szü­net után — sikerült vissza­szerezni az abszolút többsé­get a hagyományosan szoci­áldemokrata bázisnak számí­tó várostartományban. Ham­burgban. A párt ugyanakkor csalódást keltett Alsó-Szász- országban, ahol nem sike­rült megakadályozni a CDU diadalát. Willy Brandt párt­elnök vasárnap esti értéke­lésében azonban egy harma­dik tényezőre hívta fel a fi­gyelmet: a „zöld” pártok előretörésére. Brandt figyel­meztetett: nemcsak tartomá­nyi, hanem országos szinten is felboríthatja a belpolitikai egyensúlyt a környezetvédel­mi csoportok színrelépése. Hans-Dietrich Genscher alkancellár, az FDP elnöke, mély csalódottsággal fogad­ta, hogy pártja hosszú idők óta legsúlyosabb választási vereséget szenvedte el. ígé­retet tett arra, hogy a követ­kező tartományi választáso­kon — Hessenben és Bajor­országban — a szabaddemok­raták „úgy fognak harcolni, mint még soha”. Helmut Kohl, a CDU el­nöke, a kereszténydemokra­ták nagy győzelmének ne­vezte az alsó-szászországi erőpróbát, ugyanakkor dip­lomatikusan hallgatott ar­ról, hogy a CDU. Hamburg­ban jelentősen visszaesett. Kohl utalt arra is, hogy most megváltoztak az erő­viszonyok a tartományok képviselőit Bonnban tömörí­tő szövetségi tanácsban, ami alaposan megnehezítheti a Schmidt—Genscher-kormány törvényhozói munkáját. (MTI) Elsöprő győzelem Bangladesijén Banglades történelmének első elnökválasztásán elsöprő győzelmet aratott Ziaur Rahman jelenlegi államfő. A szavazatok hetven százalé­kának összeszámlálása után hivatalosan közölték, hogy Rahman 77 százalékkal vezet esvetlen valóban esélyes ri­válisával. Ataul Gani Oszma- ni nvugalmazott tábornokkal szemben aki a voksok húsz százalékát szerezte meg. A TASZSZ vasárnan déle- lőtti jelentése szerint Rah­man 11 millió. Oszmani 3 millió szavazatot kapott. Külföldi jelentések SZÓFIA: Hétfőn hivatalo. arát! látogatásra Szófiába rke- zett Lubomir Stroug? ?eh- szlovák miniszterelnök A csehszlovák min-'Z^er* elnök kétnapos látogatás? -oj rán tárgyalásokat fo. ai; Sztanko Todorov kormáov- fővel. Kedden fogadja JÎ Todor Zsivkov, az államta­nács elnöke is. MOSZKVA: Hétfőre virradóan föld­rengés volt a Kizil-Kum si­vatag térségében. A földren­gés epicentruma a fontos földgázlelőhely, Gazli kö­zelében volt — itt a rengé­sek erőssége a 12 fokozatú skálán elérte a 8 fokot. Ma­gában Gazli városában ’—7 fokos erősségű rengéseke' 'sz«i leltek. Itt anyagi károk <e- letkeztek, emberéletben azond ban nem esett kár és a föld­gázkitermelő üzemek sem károsodtak. Normálisan mű­ködik a Buhara—Ural és a Buhara—Taskent gázveze'éki és a Gazli városában ievő üzemek, intézmények is tel­jesen rendes körülményei* között folytatják munkáju­kat. LUSAKA: Vasárnap az észak-angolai Saurimóban befejeződtek Kenneth Kaunda zambiai ős Agostinho Neto angolai el­nök kétnapos tárgyalásai A két szomszédos ország ál­lamfője egyezményeket irt) alá a kereskedelem és az egyéb, kétoldalú kapcsolatok javításáról. MADRID: Az El Pais című madridi lap vasárnapi számában kö­zölt interjújában Luis Yanez, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt külügyi titkára ki­jelentette: A Spanyol Szocialista Munkáspárt határozottan el­lenzi Spanyolország beiéné- sét a NATO-ba, többek kö­zött azért, mert ez az or­szág függetlenségének és szu­verenitásának korlátozásával járna. Ezt mindenki elisme­ri. Ráadásul — anélkül, hogy bármi előnvt is jelentene — megbontaná) a Kelet és Nyugat között a jelenlegi egyensúlyt és korlátozná Spanyolország külpolitikai le­hetőségeit. MOSZKVA: Június első napjaiban Moszkvában, Leningrád- ban, a Moszkva melletti Mi- hajlovszkojeban. a költő egy­kori birtokán és a pszkovi területi Puskinszkie Gori- ban, ahol hamvai nyugsza­nak, hagyományosan megem­lékeznek Alekszandr Puskin születésének évfordulójáról. RÓMA: Üjabb két, robbantásos me­rényletet követtek el ismeret­len tettesek hétfőre virradó­ra Rómában. Időzített bom­bát helyeztek el az Alfa Ro­meo egyik bemutatótermé­ben, s egy másik bombát egy külvárosi kávézóban. Mindkét robbanás csak anya­gi károkat okozott. TOKIÓ: Ezerkétszáz résztvevővel tüntetést tartottak hétfőn To­kióban, tiltakozásul a kör­nyezetszennyeződés ellen. A gyűlés szónokai élesen bí­rálták a nagy monopóliumo­kat. mert nem hajlandók ál­dozni a tisztítóberendezések építésére, és követelték a hatóságoktól, sürgősen avat­kozzanak be a lakosság egészségének védelme érde­kében. Hivatalos adatok sze­rint, az elmúlt öt évben Taő pánban ezernvolcszázar hal­tak bele a köm i. >eny- nyeződés okozta ,ü 1 ön böző betegségekbe. ; jelenleg ij 57 000 ilyen beteget tartanak számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom