Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, ISO. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. június 28-, szerda Lengyel űrhajós a Szojuz 30, fedélzetén Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Kedden moszkvai idő sze­rint 18 óra 27 perckor a Szovjetunióban a Baikonuri űrrepülőtérről útnak indítot­ták a Szojuz 30. űrhajót. Az űrhajón az Interkozmosz nemzetközi űrkutatási prog­ramjának megfelelően ismét nemzetközi személyzet raj­tolt: parancsnoka Pjotr Kit- műk ezredes, űrhajós piló­ta, a Szovjetunió kétszeres hőse, aki korábban a Szo­juz 13. és a Szojuz 18. pa­rancsnoka volt és több mint két hónapot töltött a' Szal- jut 4. űrállomáson. Az űr­hajós kutató Miroslaw Hermaszewski, a lengyel lé­gierő őrnagya. Az űrhajó fellövésénél Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornoknak, a LEMP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Lengyel Népköztár­saság nemzetvédelmi minisz­terének vezetésével lengyel kormányküldöttség volt je­len. Janusz Groszkowski, a Lengyel Tudományos Aka­démia elnökségének tagja és K. Oleszewski, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövete a Moszkva kö­zelében levő repülésirányí­tó központban volt tanúja a Szojuz 30. rajtjának. Az első jelentések szerint a rajt a tervezettnek megfe­lelően ment végbe s a Szo­juz 30. ráállt föld körüli pá­lyájára, ahonnan megkezdte a közeledést a Szaljut űr­állomáshoz. Az új nemzeir közi személyzet az űrállo­más állandó személyzetével, Vlagyimir Kovaljonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval együtt végez majd egy hé­ten át közös tudományos kir tatási programot Lázár György hozzászólása Megnyílt Bukarestben a KGST-Ulésszak Bukarestben ülésezik a KGST tanácsának XXXII. ülésszaka. Képünkön: a magyar delegáció. (Népújság telefot ó — AGERPRESS—MTI—KS) Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: Bukarestben kedden dél­előtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXII. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság államta­nácsának és minisztertaná­csának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke, Marna Manescu, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke által vezetett küldöttsé­gek. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően részt vesz a JSZSZK delegációja Andrej Marínénak, a szövetségi vég­rehajtó tanács alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vesz az ülésszakon az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége, José Eduardo dos Santos első miniszterel­nökhelyettes vezetésével, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság __küldöttsége, S zin In Ha, a KNDK buka­resti nagykövetének vezeté- (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeres nyomáspróba az Adria kőolajvezeték 85 kilométeres szakaszán Az Adria kőolajvezeték magyarországi 85,1 kilomé­teres szakaszát — a jugoszláv határtól Káráig — a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat 2. "számú főépítésvezetőségé­nek munkásgárdája megépí­tette, s az óriás acélcsőkí­gyóban hétfőn és kedden el­végezték az úgynevezett ha­tósági nyomáspróbát is. Az utolsóként elkészült 55 kilo­méteres szakaszon több mint 16 ezer köbméter vizet szi­vattyúztak a vezetékbe és azt 80 és fél atmoszférára nyomták fal. Az összehegesztett cső kitűnően állta a szilárdsági és tömörségi próbát A veze­ték biztonságos üzemelését szolgáló tolózárak és egyéb gépészeti berendezések is a helyükre kerültek, s csupán a tereprendezés van hátra. Ezzel egy hét alatt elkészül­nek. Így az eredeti novem­ber 15—i, majd a szeptember 10-i előrehozott határidőnél is két hónappal korábban teljesítette feladatát a 2. számú főépítésvezetőség munkásgárdája. 0 SZÖVOSZ elnökségének ülése A fogyasztási szövetkezetek és vállalataik — előirányza­taik szerint — a jelenlegi öt­éves tervidőszakban a mező- gazdasági termékértékesítést 58, az élelmiszeripari feldol­gozást pedig 60 százalékkal növelik. E cél érdekében a rendelkezésre álló pénzügyi alapok ésszerű felhasználásá­val, szükség szerinti átcso­portosításával, a szövetkeze­tek építőipari részlegeinek közreműködésével _ hatéko­nyabbá kell tenni a tervezett beruházások kivitelezését — állapította meg keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége. Az elnökség megtárgyalta a lakásépítéssel összefüggő feladatait is. Az elkövetkező időszakban hasznosítani kí­vánják a szövetkezeti lakás­építésben és fenntartásban az utóbbi 5—8 esztendő kedvező tapasztalatait. • .....-> -——— , H iúsági világkonferencia a leszerelésért Á DÍVSZ kezdeményezése Mît tehet földünk felnö­vekvő nemzedéke a béke, a biztonság, a leszerelés ügyé­nek előmozdításáért, — e kérdések megvitatására vi­lágkonferencia megrendezé­sét kezdeményezi a DÍVSZ a kontinensek ifjúsági és diák- szervezeteinek részvételével. E nemzetközi eszmecsere előkészítéséhez jó alkalmat ad a XI. VIT, hangsúlyozta Ernesto Ottone Fernandez, a DÍVSZ chilei elnöke a vi­lágszövetség székházában kedden tartott sajtókonferen­cián. A DÍVSZ időszerű feladatai­ról, akcióiról szólva hangsú­lyozta: egyik legfőbb teendő, szoros akcióegységbe tömörí­teni a haladó eszmékért harcra kész ifjúsági szerve­zeteket, hogy mind erőtel­jesebben hallassák szavukat a béke, a leszerelés ügye mellett. Vlagyimir Komyilov, a DÍVSZ szovjet alelnöke utalt arra, hogy a fiatalok átérzik: a leszerelés nem csupán a kormányok ügye, elérésében fontos a népek, a közvéle­mény, az ifjúság szerepe. Osvald Schneidratus, a DÍVSZ NDK-beli titkára ar­ról adott hírt, hogy még ez év őszén Budapesten talál­koznak a DÍVSZ, valamint a szocialista ifjúság nemzet­közi szövetsége (IUSY) tag- szervezeteinek képviselői, s határoznak a békéért folyta­tott harc közös teendőiről. Az európai demokratikus ifjúsá­gi és diákszervezetek várha­tóan ebben az esztendőben megtartják 5. konzultatív ta­lálkozójukat a Balaton mel­lett. Ezen összejövetelek ha­gyományaihoz híven Európa ifjúságának együttműködésé­ről, a békéért, a leszerelésért folytatott közös munkájáról tanácskoznak. BeilleszMé NEMRÉGIBEN az egyik műszaki egyetem docense arrőf beszélt, hogy a náluk végzett friss diplomások beilleszkedése korántsem annyira zökkenőmentes, mint kívánatos lenne. Az új körülmények megszokásához természetesen kell néhány hét, néhány hónap, ám hogy egy esztendő teljen bele, amíg a fiatal képes a tudásának megfelelő munkára, az mégiscsak túlzás. Az okot — ő is és a megkérdezettek egyaránt — a kép­zésben látták. Fontosabban az oktatás formájában. Az egye­temre bekerülő műszaki pályára készülő fiatal esztendőkön át birkózik az elmélettel — több-kevesebb sikerrel. Ideális esetben nagyon sokat tud diplomaszerzéskor, ám a fejében levő ismeretanyag jó ideig használhatatlan, kihasználatlan lesz. Mert elképzelése sincs róla, milyen egv gyár, egy üzem. Ellenvetésként, a cáfolat érveként, felhozható itt az időről időre kötelezően előírt szakmai gyakorlat, amely arra hivatott, hogy megismertesse a későbbi mérnökökkel, mű­szaki szakemberekkel a gyakorlatot. Nem mondom, némi el­képzelése lehet a fiatalnak a termelésről a gyakorlat után, ám kötve hiszem, hogy ez alapja lehet a későbbi eredményes munkának. Két hét, esetleg egy hónap, aligha elégséges a közeli ismeretséghez. A megoldás csak kézenfekvő, s mint ilyen, korántsem biztos. Valamiképpen az oktatásnak kellene szorosabban kap­csolódnia a praxishoz, és nem kifejezetten a termelés gya­korlatához. Mert a mindennapi munka közben jelentkező, megold­hatatlan gondok csupán egyik oldalát jelentik a dolognak. Egy munkahely nemcsak abból áll, hogy a dolgozó feladatot kap, s azt teljesíti. A szerelőcsarnokokban, a gépsorok, a fu­tószalagok mellett emberek dolgoznak, akikkel — értelem­szerűen — együtt kell dolgoznia a diplomás szakembernek Értenie kell a nyelvükön, meg kell találnia a hozzájuk illő hangot — ha úgy tetszik, neki, mint vezetőnek kell megte­remtenie az együttműködéshez nélkülözhetetlen összhangot. Természetesen segítséggel. A már régebben ott dolgozó, ta­pasztaltabb kollégák közreműködéséveL Az idősebbek sokat segíthetnek — ha akarnak. A szán­dékon itt is sok múlik, talán a legtöbb. Rengeteg idő taka­rítható meg vele, ha az idősebb kolléga elmondja a saját, megszenvedett tapasztalatait a fiatalnak. És — ismét elmon­dom — ez esetben nem a termelési tapasztalatokról van szó. A munkahelyen a különféle beosztásban levő szakember­nek emberekkel kell bánnia. És a törődés módszerei csak a gyakorlatban sajátíthatók el. Minden üzemnek, gyárnak van egy sajátos, csak arra a helyre jellemző hangulata, vannak kialakult szokások, melyeknek megsértését az ott dolgozók mindennél szigorúbban ítélik meg. A tapasztalatlan huszon­éves belecsöppenve az ismeretlenbe, mitsem tudhat erről. És tudatlanságában olyan „apró hibákat” követhet el, amelyek jócskán kihathatnak pályafutására az adott munkahelyen. A már említett docens mesélte azt is, hogy a pályakezdő mérnökök többsége általában a harmadik munkahelyén találja meg először önmagát. Az elsőt elvállalja, mert tetszik neki. Kialakulnak bizonyos igényei, vágyai — teljesítetlenek maradnak és továbbáll. A második helyén újabb tapaszta­latokat szerez, s többnyire rájön arra, mit is vár ő a hiva­tásától, hogyan képzeli el kapcsolatát a kollégákkal, a fő­nökkel. A harmadik állomás aztán már legtöbbször a vég­állomást jelenti. A „rutinos” fiatal olyan vállalatot keres a két kudarc után, ahol már kialakult szándékaihoz partnere­ket talál. És közben azért természetesen telnek az esztendők. A „végállomásra” érkezvén a fiatal már közelebb van a harminchoz, mint a húszhoz. Időveszteség. LÁTSZÓLAG KISSÉ ELTÁVOLODTAM az oktatástő!, a képzéstől. Ám csupán látszólag. Mert a megfelelő forma* ismerete nélkül is bizton állíthatjuk: a képzés feladata a gyakorlatra felkészítés is. Malonyai Péter Jövőjük van az agráripari egyesüléseknek Országos tanácskozás Győrzámolyban A korszerűsödő, iparosodó szocialista mezőgazdaságot jelképezik az alig kétéves múltra visszatekintő agrár­ipari egyesülések — hangoz-" tatták kedden Győrzámoly­ban, az agráripari egyesü­lések vezetőinek országos tanácskozásán, Agráripari egyesülés jelenleg az ország négy körzetében működik, s a hozzájuk tartozó gazdasá­gok együttes földterülete meghaladja a kétszázezer hektárt. A hajdúsági egyesülés prcr fiija a cukorrépa-termesztés, a juh- és a baromfitenyész­tés, a békésié a vetőmag-, a zöldségféle- és a burgonya­Véget ért 2300 úttörő pompás versenye Tatán A tatai Nagy-tó partján a csolnoki úttörőzenekar tér­zenével köszöntötte kedden a XIV. nyári úttörő-olimpia 2300 résztvevőjét. A hat na­pon át tíz sportágban lezaj­lott versenyeken 339 győz­test avattak. Sok sportágban születtek figyelemre méltó sikerek. Nem kisebb jelentő­ségű az sem, hogy az olim­piát előkészítő hélyi verse­nyek tömeges sportmozga­lommá váltak és jóval több mint félmillió pajtás vett reszt benn». - ________. A tatai döntőn rajtoló 2300 úttörő a sport öröme mellett sok más élménnyel is gazdagodott. Számos kul­turális rendezvényt tartottak a tiszteletükre zászlódisz- be öltözött városban, megis­merték Komárom megye tá­jait, üzemeit. A gazdag programhoz mél­tó volt a tóparti záróünne­pély, amelyen részt vett Rácz Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályveze­tője, Fejti György, a KISZ KB titkára, Kiss Lajos ve­zérőrnagy, a Magyar Honvé­delmi Szövetség főtitkára, Páder János, az OTSH el­nökhelyettese. Salamon Hugónénak, a Ko­márom megyei Pártbizottság titkárának zárószavai után levonták és átadták az olim­pia zászlaját a szegedieknek, a jövő évi nyári olimpia rendezőjének. Eloltották az ólimpiai lángot, majd több mint 2000 pajtás részvételé­vel hatalmas játék kezdődött. Végül a Nagy-tavon rende­zett vízi karnevállal, a tó kö­zepén meggyújtott máglyával és tűzijátékkal búcsúzott Ta­ta kis vendégeitől.- ... . . (MTI) termelés valamint az állatte­nyésztés, a Kalocsa környé­kié a fűszerpaprika-termelés és -feldolgozás, a szigetközié pedig a zöldségtermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés. Napjainkban, mint a ta­nácskozáson hangoztatták, hazánkban is a mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter mêlés forradalmi átalakulá­sának lehetünk tanúi. Az új fajták bevezetésének, az új­típusú gépek alkalmazásá­nak eredményeként a mező- gazdasági termelés egyre in­kább iparszerűvé válik. Az egyesülés lehetővé teszi, hogy a gazdaságok jobban kihasználják lehetőségeiket. Napjainkban, az említet­tek mellett, gyors ütemben bontakozik ki az egyesülé­seknél a különböző szolgál­tatások rendszere. A sziget­közi például rövid idő alatt megszervezte a repülőgépes növényvédelmet, idén már több, az egyesüléshez nem tartozó gazdaság is igénybe vette ezt a szolgáltatást. A vita során egyetértés alakult ki abban, hogy az egyesülések további fejlesz­tése indokolt. Többen szól­tak arról, hogy a gazdasá* gok és a feldolgozó ipar kö­zötti kapcsolatot tovább kell javítani. Az eszmecserét, amelyen részt vett Háry Béla, a Győr—Sopron megyei párt- bizottság első titkára is. Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi • miniszter ve­zette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom