Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Poli neveli a farkaskölykökéi Nemrégiben két kölyke született Pécsett, a Mecseki Allatkertben tartott indiai farkasnak, ti( az nem nevelte rendesen kicsinyeit. A gondozók a Borcsa nevű fehér pulira bízták a farkaskölyköket, s az elfogadta őket. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) 4740. hrsz.: a bujdosó városfal KINEK NEM VOLT még baja-gondja házzal, telekkel? Mindenki tudja hát, hogy a hrsz. helyrajzi számot jelent a kataszteri térképeken, azo- nossági jegy, arról ismernek rá az ingatlanra tényleg is, meg jogászilag is; olyan, mint a fénykép a személyi igazolványban. A számnál nincs fagyosabb, könyörtele­nebb, tárgyilagosabb jel a világon. Mégis, a helyrajzi szám kivétel. Hogy mennyi áldás, átok, késhegyig menő harc, sót késtövig ható gyű- lölség húzódik meg egy-egy hrsz. mögött, csak a bírósági jegyzőkönyvek tudják meg­mondani. Az egri 4740. hrsz. azonban más. Emögött történelem de­reng, emögött a hajdani vá­rosfal egy darabja bujdosik. Sok minden bujdosik a magyar világon, a magyar múltban, költészetben. Buj­dosik az árva madár, a buj­dosó szegénylegény, az üldö­zött betyár. De városfal ? Pe­dig, ha némi költői túlzás­sal is — de így van. Persze, története van ennek, ami va­lahogy így kezdődik: — Megáll a tűnődő romok felett, amelyek nemrégiben még a Cifra tér és Mária utca sarkán rogyadoztak, mint egykor híres „szála”, most pedig kőhalom névvel lehetne tisztelni őket. Per­sze, csak lehetne. Mert sze­métdomb gyűlik itt napról napra. Hogy más városokban mi a szemét természete, azt csak ők tudják. Az egri sze­mét nem szereti a magányos­ságot. Mihelyt a környékből valahonnan kivettetik egy la­pátra való egy óvatlan pil­lanatban, másnapra már két lapátra való kerül mellé, az emberi szabadságjogok nevé­ben. Így nő, növekszik, vá­lasztékában egyre változato­sabbá, színeiben egyre gaz­dagabbá, illataiban egyre ká- bitóbbá. — Ugyan mikor és ki viteti el innen ezt a hul­ladéktömeget? — mondja a tűnődő, de szava pusztába ki­áltó szó, amint a biblia mond­ja. Mert ami hasznosítható kő. tégla, cserép, bádog, villany- és vízvezeték­szerelési holmi található volt- azt hónapok fo­lyamán kibányászták, húzták, vonták éjt nappallá téve az érdekelt tömegek. A TŰNŐDŐ szemlélődését néha a patkányok fürge moz­gása rebbenti meg, vagy fe­kete és göndör fürtű apró­ságok gyermekded kiáltozása jelezvén, hogy a kacat kö­zött döglött macska van je­len. Bizony, sürgősen el kel­lene szállítani ezt az egész­ségtelen, városi mivoltunkhoz méltatlan szemétdombot — kiáltja ismét pusztába a tű­nődő. S most eav másik ki­áltás hallatszik felé: — A karod-e látni a város falat? A tűnődő kizökken a táj romantikus szépségeiből: — Micsodát? — A városfalat. Itt húzó­dik a kert végében. Semmi kétség, Csutorás Bertalan, régi, kedves fel­jebbvaló munkatárs szólt át a szomszéd kertből. — A vá­rosfalat — fel van tüntetve a kataszteri térképen is! A kataszteri térképen a 4740. hrsz. alatt ez áll: fal. A valóságban kicsit meg- illetődve kell tekinteni rá. Két darab, ma is jól felis­merhető a régi városfalból. Egyik a régi egri nyomda volt épülete keleti oldalánál, másik a ráctemplom végénél, annak bizonyságául, hogy Esz- terházy püspök csak a város­falon kívül engedélyezte a görögöknek, rácoknak, hogy templomot építsenek Eger­ben. Oda is építették. A tö- vibe. Itt, a Malom és a Mária utca kertjei között bujdosik a harmadik darab, beépítve néhol, gyümölcsfák árnyéká­ban, s ahogy illik, futónövé- nyekke) ékesítve. Van még belőle vagy 20—25 méternyi. Ha egyszer ezt a városrészt is eltörli egy átfogóbb rende­zési terv, talán előkerül és megkegyelmeznek neki, fel­téve, hogy nem okoz tűrhe­tetlen akadályt. Hány esztendős lehet ez az öreg fal? EVLIA CSELEBI török utazó, aki 1664-ben járt itt, azt írja: „olyan erős fal, hogy azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem ír­hatja — három év leforgása alatt Köprüli Mohamed nagyvezir építtette 1658-ban”. Eszerint tehát 320 éves. Ko­rábban nem volt a város fallal körülvéve? Azt kell mondanunk, hogy több íz­ben is. Az első falépítés kez­dete, ahogy mondani szokás, a történelmi homályba vész, de Tinódi Lantos Sebestyén Eger leírásakor meaemH** • .........varasnak való. tapasztott p alánk ja. Annak van náqy kimenő kapuja. Egör viznek által benne folyása.** Ez a tapasztott palánk az 1552-es ostrom idején telje­sen tönkrement. A .palánk­fala* a dicsőséges várvédelem utáni időkben megújítiák. s kőfallal cserélik fel. de mi­kor III Mehetned szultán, mintegy 150 ezer főnyi sere­gével 1506-ban a várhoz kö­zelít, október 4-én. maguk az egri zsoldoskatonák gyújtják fel a fallal körülvett várost, hogy az ostromló ellenség ne találjon fedezéket benne A kőfal építése, a levéltá­ri kutatások nyomán előke­rült adatok, levelezések, el­számolások szerint, már 1570- ben megkezdődött. így hát a kőfal hozzávetőlegesen 400 éves. Evlia Cselebi. a kedves öreg hazudozó tehát ismét füllentett, mint az már szo­kása volt. ha Egerről beszélt, ö írta. hogy a várfal kövei elefánt nagyságúak, s olvan magas bástyája is van, amely fölött a madár sem tud átrepülni. Itt van tehát a régi vá­rosfal és mégis bujdosik. És nemcsak azért, mivel két ut­ca kertjei, telkei közt rej­tezik. Hanem mert felvető­dik a kérdés, hol van akkor az Eszterházy-féle nagy vé­dőgát, a „Nagy masina” fa­la, amely ugyanezen a nyom­vonalon haladt, a Mária ut­cán, a nagy kőhídon át, egé­szen a Cifra téri iskola észa­ki sarkáig? ERRE IS VAN VÁLASZ. 1770-ben a földesúr, azaz a püspök és a város megálla­podnak, hogy a szó szoros értelmében „gátat vetnek” a gyakori áradásoknak. És meg­születik a világnak talán a legkülönösebb gátja. Nem a víz mentén, a partot emelve, hanem a vízzel szemben. Nem védő-, hanem völgyzá­ró gát lett belőle, amely gyűjtötte, gyűjtögette a ká­posztaföldek felől áradó Éger-patak megduzzadt vizét. A gát falát a Mária utca kö­zepétől a városfal helyett emelik szélesebbre, maga­sabbra. A munka 1771-től 1781-ig tart, s nyilvánvaló, hogy felhasználták a város­fal még használható köveit, így bujdosik tehát, a kövei­ben van jelen a városfal ab­ban a fálrészben, amely a kataszteri térképen a 4740. hrsz. nevet viseli. Ezek sze­rint a fal 197 éves. Most már három évszám is meg­határozhatja ennek a falnak a korát. Tessék választani. Egy bizonyos. Ahogyan most áll. kertek lombjai alatt, fu­tónövényekkel takarva, 1781-ben készült el. Ennyi maradt itt a régi városfal­ból. meg a nagy védőgátból. A többit elvitte a víz száz évvel ezelőH. Dr. Kapor Elemér r Nem titok, hogy a vas- és műszaki boltok nemritkán nem tudnak a kívánt fajtájú és mennyiségű szöggel szol­gálni a vevőnek. Vannak akik ezt az időleges áruhi­ányt a nagyarányú építkező seknek tudják be. Csakhog évítkezés mindig volt. h nem is olyan mértékbe' mint naviainkban. De rége' ben szöget sem gyártott' annyit, mint manapság. Másutt van a hiba. Az él rendjéhez hozzátartozV h-oav generációk váltják e<T mást. A sportolók is abban mértéiben ören-’d.nek ki testedzésből, amilyen mérté1' ben helyükre lén az utánpó* lás. Legnévszerűbb sport né lünk. a labdarúgás. Namár. most: valahányszor egy-egv ismert futballista felhagy a' aktív labdarúgással, mind j'f'Tf m prt's*1''n*} ól? 1 l'îc/Ç/t'o" sportrovatában a jelentése> amelyek hírül adják. hor ez és ez a játékos s z ö g r < akasztotta a futballci-^ pőjét. Hát itt a fentebbi rejtély titka, avagy a titok rejtélye. Objektív 1 szűrffr Képeink feketétől a fehérig a szürke szín különböző ár­nyalataiból épülnek fel. A képek minőségét alapvetően meghatározza az árnyalatok száma, tehát arra kell töre­kednünk, hogy a valóság szí­neit a szürke különböző ár­nyalataiban adjuk vissza. Minél gazdagabb ez a skála, a kép annál élethübben adja vissza a valóságot. Az objek­tív gyakran kevés árnyalatot biztosít, ezért van szüksé­günk a különböző színszű­rökre. Legfontosabb szabály, hogy minden szűrő a saját színének megfelelő szint en­gedi át, az összes többit el­nyeli. Szűrők segítségével te­hát a felvételeken kedvünk­re módosíthatjuk a színek fekete-fehér tónusait. Ve­gyünk egy gyakorlati példát: az erdő szélén egy kiránduló­csoportot fényképezünk. Eb­ben az esetben az előtér, az égbolt és a zöld lomb fény­energiája között óriási a kü­lönbség. Tökéletes expozíció esetén a szinszűrő nélkül, az erdő zöldje fekete lesz, pedig a valóságban a lomboknak is számtalan árnyalata van- Ilyenkor kell a zöld színű szűrő, amely visszatartja az égbolt erős fényét, s gazda­gon adja vissza a fű és a lom­bok árnyalatait. Sokféle szűrő létezik, ám leggyakrabban csak néhá­nyat használunk. Sárga szűrő például nyáron, szabadban mindig a gépen lehet, hatása ugyanis az, hogy visszatartja a kék ég erős fényét, így ki­rajzolódnak például a deko­ratív felhők is. Hasonló a hatása a zöld szűrőnek is, mint már említettük, hasz­nálata akkor előnyös, ha a képen sok a zöld. Az igénye­sebb fotóamatőr felszerelésé­ből nem hiányozhat a vörös 6zűrő sem. Hatására az ég­bolt elsötétül, vihar előtti hangulatot áraszt. Különösen hatásos felvétel készíthető, ha a kép előterében például egy fehérre meszelt ház van. Egy hiú, de szeplős leány­zót érdemes kék szűrőn át fényképezni, viszont egy bá­josan szeplős kisfiút vörös szűrővel kell fotózni, így ked­ves játékos képet kapunk. A kék szűrő tehát kiszűri a szeplőket, bőrhibákat, ugyan­akkor a vörös kiemeli, meg­erősíti. Az ibolyántúli suga­rakat az UV szűri ki. Külö­nösen magas hegyekben, ahol a levegő szennyeződése nem nyeli el az ibolyántúli sugarakat, szükséges az UV­Különböző szűrük szűrő használata, ami egyéb­ként mindig a gépen lehet, ugyanis teljesen átlátszó, nem rontja a kép élességét sem, de megvédi a frontlencsét szennyeződéstől, karcolástól. Polárszűrőkre akkor van szükség, ha a tárgy pontos rajzát csillogás zavarja, pél­dául kirakatüveg tükröződé­se, kerámiák, festmények, ék­szerek csillogása. Színes fel­vételeknél, a polárszűrő ugyanazt a hatást biztosítja, mint a fekete-fehér felvéte­leknél a sárga. A polárszűrőt úgy használjuk, hogy sze­münk előtt, vagy a tükörref­lexes gépeknél az objektiven addig forgatjuk a szűrő rács- szerkezetét, amíg el nem tű­nik a zavaró csillogás. A szűrőkön mindig feltün­tetik, hogy hány értékkel hosszabítják meg az expozí­ciós időt. Vida András A gépjármű-tulajdonosok figyelmébe Heves megye Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya felhívja . a gépjármű-tulajdonosok figyelmét, hogy a gépjármű­adó első félévi részletét 1978. június 30-ig lehet bírság- mentesen befizetni. Aki gép­járműadójának első félévi részletét csak június 30_a után rendezi, az az évi adó­jának megfelelően egyhavi — aki pedig ezt követően csak felszólításra fizeti be adóját, az kéthavi bírságot köteles megfizetni. Kérjük, hogy akiknek va­lamely oknál fogva a befi­zetési határidő elkerülte volna figyelmét, haladéktala­nul rendezze befizetését. Ez­zel elkerüljük az utánajárást és a külön kiadásokat. A gépjárműadót külön csekken kel! befizetni, melyre rá kell Írni a gépjármű forgalmi rendszámát. Heves megye Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya 1 írt nem adja el a vissza- jnuló futballista a stoplis xijét az ószeresnek? Vagy niért nem ajándékozza oda valamelyik pályakezdő srác­nak? De ha már mindenáron meg akarja őrizni emlékként ezt a fontos sportkelléket, mi­ért nem rakja le valamelyik szekrénye alján, vagy más ilyen házi lomtár mélyén? Muszáj minden végleg leve­tett futballcipöt szögre akasz­tani? És általába?.: más sportágak művelőinek is a szerelékét? ... Ezt nem lehet győzni szöggel, hiszen ma már majdnem minden egész­séges ember sportol, és egyre több a hivatásos sportoló is. Igaz: neves külföldi sport­emberekkel kapcsolatban is gyakorta olvashatunk hasonló híradásokat. Hányszor meg­írták annak idején például Petéről, a brazilok „fekete gyöngyszeméről” is. hogy rö­videsen szögre akasztja a tutbnllcipöiét. amíg ez nem is olyan sok idővel ezelőtt valóban bekövetkezett. Csak­hogy ez más. Vannak ha­zánknál nagyobb, ásványi kincsekben gazdagabb orszá­gok. azokban inkább megen­gedhetik maguknak az aktív labdarúgástól visszavonul' játékosok, hogy szögre akasr szák a futballcipőjüket. Heves Ferenc MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.25 Párhuzamos életrajzok, 8.55 Macbeth (opera). 10.05 Gyermekeknek. 10.35 Ze­nekari muzsika. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódia­koktél. 13.57 Éneklő ifjú­ság. 14.06 Hatteras kapi­tány. 15.10 Népdalok. 15.31 A Vándor kórus énekel. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó. 16.35 Régi híres énekesek műsora. 17.07 A környező világ 17.32 Wéber: Klari­nétötös. 18.00 A Szabó csa­lád. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népzene. 19.41 A dal­éneklés mesterei. 20.11 Tiz évvel Martin Luther King és Robert Kennedy után. 20.41 Dohnányi: Változa­tok egy gyermekdalra. 21.05 Kilátó. 22.20 Haydn-kórus- művek. 22.43 Meditáció. 22.53 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05 Verbunkosok, nóták. 9.00 „Felesleges” emberek. 9.10 Fúvószene. 9.25 Mono­lóg. 9.30 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdü­lőknek. 11.55 Látószög. 12.00 Pajkos diákok. 12.33 Arc­képek a cseh irodalomból. 12.50 Hangszerszólók. 13.33 Veress Sándor: Billegető muzsika. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Slágermúze­um. 18.33 Nótacsokor. 19.15 Lakótelepi gyerekek. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Iro­dalmi kirándulások. 21.05 Régi muzsika. 21.23 A ci­gánybáró (operett). 23.44 Várkonyi Mátyás táncdalai­ból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig, MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóruma : A személyhez fűződő jogok. Dr. Tímár László előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika — Gaetano Bardini énekel — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TO! 8.35 Tévétorna. 8.40 Peda­gógus-továbbképzés. 15.10 Pedagógus-továbbképzés. 16.35 Szerencsés utat! (szov­jet film). 17.55 End. 18.30 Vendégünk a tudósító 19 20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A valódi Vietnam. 20.25 Trenck báró különös élettörténete (NSZK tévé- filmsorozat). ’21.40 Közgaz­dasági kislexikon. 21.50 Ze­ne, zene, zene... 22.50 Tv- hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Perújrafelvétel (dók.- film). 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Németh László: Beth­len Kata (dráma egy rész­ben). 1978. június 27., kedd _

Next

/
Oldalképek
Tartalom