Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

I WW^MMAWWVAAí PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Dán felismerés JOSHUA NKOMO, a Zimbabwe Hazafias Front, a Zapu elnöke Koppenhágában sajtóértekezletet tar­tott. Önmagában ez az esemény is figyelmet érdemel. Néhány éve még elképzelhetetlen volt. hogy egy afri­kai felszabadító mozgalom vezető képviselője Nyu- gat-Európában összehívja a lapok, a televízió és a rá- . dió, egyszóval a tömegtájékoztatás képviselőit. Nkomo \ nem magánemberként, hanem a tekintélyes Dán Szo­ciáldemokrata Párt meghívására érkezett Koppenhá­gába. S ha ezt megtoldjuk az információ további rész­leteivel, miszerint a rhodesiai fehértelepes rezsim el­len fegyveres harcot folytató hazafias front elnöke dán miniszterekkel és vezető pártpolitikusokkal ta­nácskozik, akkor kikerekedik a kép. Az afrikai népek jogos önvédelmi küzdelmét, föl­szabadító harcát ma mar lehetetlen elszigetelni. Akik tegnap még csak a színesbőrű családok kalyibáiban az önálló cselekvés, az elnyomás elleni bátor föllépés álmait szövögették, ma már kiléptek a nagypolitika porondjára. Tényezőkké váltak, akiket minden józan tőkés ország kormányzati köreiben is ehhez mérten kezelnek. KÜLÖNÖSEN ÉRVÉNYES ez a megállapítás a Smlth-rendszerrel szemben álló hazafiakra, akik nem­csak a meglepetésszerű rajtaütések mesterei, hanem a diplomáciai érzékük révén is megérdemelt elismerést vívtak ki maguknak. Nkomo Koppenhágában a fajül­dözés és a kolonializmus elleni harcban a szocialista országok és a világ más haladó erőinek szolidaritását méltatta. Minderről olyan ország fővárosában szólt, amely tagja a NATO-nak, s szívélyes kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal. Nyilvánvaló, hogy a Zimbabwe Hazafias Front most kétfrontos harcot vív. Az egyiket Smith brutá­lis biztonsági alakulataival és katonáival. A másikat — s ez semmivel sem kisebb fontosságú — a mozgalom céljainak minél szélesebb körű ismertetéséért a nemzet­közi porondon. Közismert, hogy Nkomo és a hazafias front a legélesebben ellenez mindenfajta belső rende­zési manővert, amely a fehértelepes rezsim átmenté­sét, uralmának meghosszabbítását szolgálja. Ezekkel a próbálkozásokkal szemben a zimbabwei nép a ha­zafias front mögött sorakozik föl, annál is inkább, mert az egyes nyugat-európai és amerikai körök által támogatott belső rendezési kísérletek sorra csődöt mondanak. Nkomo dániai látogatása híven mutatja: milyen változás megy végbe Nyugaton a fajüldözés és a ko­lonializmus utolsó fellegvárai megítélésében. Ahol reálisan értékelik a helyzetet, nem jósolnak hosszú időt a fajüldözők uralmának. ÖRVENDETES, hogy ezt a visszavonhatatlan tör­ténelmi folyamatot Dániában is fölismerték. Gy. D. Keresztyén békevilágiyűlss Prágában • Csütörtökön Prágában ki* lencvenöt ország 600 képvi" selőjérek részvételével ün- nepélyesen megnyílt az V. keresztyén békevilággyűlés. A keresztény békekonferen­cia legmagasabb fórumán a magyar egyházakat 2S tagú delegáció képviseli. A kül­döttség tagjai között van Bartha Tibor református, Káldv Zoltán evangélikus, Kacziba József római kato­likus püspök, valamint Pa- lotay Sándor, a szabadegy­házak. tanácsa elnöke és Berki Feriz, a Magyar Or­todox egyház esperese. A bék'wilágsvűlésen jelen van a Béke-világtanács. az ENSZ, a Palesztin Felszabadításl Szervezet, a délrafrikai fel* szabadítási szervezetek, va­lamint több nemzetközi szer­vezet és egyházi világszerve­zet megfigyelője. Nyikodim lenlngrádi mét­ropolite elnöki megnyitója után dr. Tóth Károly refor­mátus püspök, a keresztyén békekonferencia főtitkára ismertette a vítággyűlésbez érkezett üdvözleteket, köz­tük Fidel Castro, Nicotae Ceausescu, Morardzsi De- szai, Erich Honecker. Gus- táv - Husák, Piotr Jaro3ze- wicz, Urho Kekkonen, Alek- szej Koszigin, Julius Nyere" re és Kurt Waldheim jókí­vánságait. üdvözlő táviratot küldött Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titkára is. Ebben nagyra ér­tékelte azt az eredményes tevékenységet, amelyet a keresztény békekonferencia a népek közötti bizalom erősítéséért, a béke megszi­lárdításáért az elmúlt évti­zedben kifeitett. Hangsúlyoz­ta: „Korunkban az emberi­ség számára nincs nagyobb és szentebb cél, mint a bé­ke védelme, a háború meg­akadályozása. Ez összefügg a legalapvetőbb em beri jog­gal az élethez való joggal. A szocializmust építő ma­gyar nép mély rokonszenvé- röl és cselekvő támogatásá­ról biztosíthatom, a keresz­tijén békekonferenciát, az önök humanista törekvéseit. Kívánok magasztos céljaik valóra váltásához sok si­kert". Vagyont érő sivatag SZÍNESFILMRE KÍNÁL­KOZIK a KÉP: a Földközi­tenger vakító kékségét hir­telen fölváltja a végtelen lí­biai sivatag rózsaszíne. Tíz­ezer méteres magasságból bé­kés a látvány, a történelem- könyvek azonban híven meg­örökítették a líbiai partokért vívott hosszabb-rövidebb há­borúk véres históriáját. A történelem előtti idők­ben nomád, hamlta eredetű törzsek lakták a térséget. Később a föníciaiak, majd a görögök vetették meg lábu­kat a mai Líbia területén. Perzsa, macedón, római hó­dítók csatáznak partjaiért, és oázisaiért, 643-ban — tehát több, mint 1300 éve — érték Cl Líbiát az első arab hódí­tók. Azóta hosszabb időre csak a törökök uralták, s egy történelmileg rövid pe­riódusban az olasz gyarma­tosítás színtere. Hitler afrikai kalandja, Rommel vakmerő hadjárata Líbia földjén szenvedi el végső vereségét. Nagy-Brl- tannia ugyan korábban el­kötelezte magát az ország függetlensége mellett, mégis, a nácik kiverése után angol, íllétve francia fennhatóság alá, kerül. 1047—1951. között úgynevezett ENSZ gyámsági terület, annak ellenére, hogy 1949-ben a világszervezet el­ismeri önálló államiságát. Ekkor azonban — mint any­1978. június 24., szombat nyiszor hosszú történelme folyamán — a térség sorsát világpolitikai tényezők dön­tik el. Líbia stratégiai hely­zetét a hidegháború követ­keztében alaposan fölértéke­lik: Washington és London is szeretné támaszpontjait minél tovább fenntartani. Tobruk közelében, El-Adem repülőterén a britek, nem messze Tripolitól, az el-mel- lahai Wheelus Field légitá­maszpontján az amerikaiak rendezkedtek be. Huszonnyolc esztendeje kiáltották ki Líbia független­ségét. Első — és egyben utolsó — uralkodója, Moha­med Idrisz al-Mahdi al Sze- nusszi, aki I. Idrisz néven lépett trónra, 1953-ban Ang­liával húsz, 1954-ben az Egyesült Államokkal tizen­hét évre szóló szerződést kö­tött, amelyben hozzájárult az idegen csapatok líbiai ál­lomásozásához. IDRISZ KIRÁLY IDEJÉ­BEN Trlpolit Afrika egyik legszegényebb országa fővá­rosaként emlegették. Okkal: az állam költségvetésének több mint a felét az Egye­sült Államoktól és Angliától származó bérleti díj jelentet­te. Az alig másfél millió la­kos túlnyomó többsége anal­fabéta volt, súlyos betegségek tizedelték, ráadásul szünte­len belső hatalmi viszály fe­nyegetett. Az ország újkori történel­mének két legjelentősebb dá­tuma: 1959 és 1969. szeptem­ber 1. Az előbbi a kirenaikai Zéltenhez fűződik: Ott buk­kantak először a kutatók rendkívül gazdag kőolajme­zőre. A2 utóbbi gyökeres vál­tozást hozott Líbia életében: a hadsereg tisztjeinek titkos szervezete — Muammar el- Kadhafi ezredes vezetésével — megfosztja hatalmától az uralkodót és az ország élére 13 tagú forradalmi parancs­noki tanács áll. Szabadság. szocializmus, egység! — ezzel a jelszóval győzött a vértelen forrada­lom. Azóta ' az országban csakugyan forradalmi válto­zás következett be. Líbia ma vagyont érő sivatag, Afrika legjelentősebb olajtermelője: a múlt évben csaknem 100 millió tonna „fekete arany” hagyta el az olajkutakat. (Ennél jóval magasabb évi hozamokat is följegyeztek Líbiában, különösen azokban az esztendőkben, amikor majdnem fél száz külföldi cég valóságos rablógazdálko­dást folytatott az olajmező­kön. Ma már a több mint háromezer kilométer hosszú olajvezetéken az állami vál­lalat kincse áramlik a kikö­tők és a külföldi közreműkö­déssel épült modern feldol­gozók felé.) Ami a fölemelkedés sta­tisztikáját illeti, a számok lénVűgözőek. Líbia egy főre jutó nemzeti jövedelme meg­haladja Olasz- és Francia- országét, s a legmagasabb Afrikában: több mint 5000 USA-dollár, s 1980-ra eléri a 6ÖOÜ-ét, Az 1,7 millió négy­zetkilométeren élő 2.6 millió líbiai 56 százaléka már vá­rosokban él — hét esztende­je még 70 százalékuk a sí­Befejeződött a IKSZ kongresszusa Az örökös elnök: Joszip Broz Tito- ■ ■* Belgrádban pénteken be­fejeződött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége XI. kongresszusa, amelyen mint­egy 2300 küldött, meghívott vendégként pedig 46 kom­munista és munkáspárt, va­lamint közel 90 szocialista, szociáldemokrata, demokra­tikus és haladó párt. s fel­szabadító mozgalom küldött­sége vett. részt. • Az MSZMP KB delegáció­ját Huszár István, a párt PB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezette. A kül­döttség tagja voit Berecz Já­nos. a KB osztályvezetője és Halász József, a. Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete. Az SZKP KB küldöttsége élén Fjodor Kulakov, a pb tagja, a kb titkára állt. A pénteki plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétnapos vitájáról készíteti jelentéseket, maid elfogad­ták a legmagasabb pártfórum határozatait. A JKSZ-nek a társadalmi haladásért vívott, harcáról hozott határozat a többi kö­zött hangsúlyozza: a JKSZ X. kongresszusának iránvvo- nala alapján lényeges válto­zások történtek az ország gazdasági, társadalmi és po­litikai életében. . A határozat hosszasan fog­lalkozik az el nem kötele­zettséggel, amely — mint kiemeli — „nagy lendületet adott a békéért, a nemzeti függetlenségért, az egyenran­gú nemzetközi együttműkö­désért vívott harcnak”. - A határozat rámutat, hogy a feszültség enyhülésének egyik az általános egyetértésben, hogy a helsinki Záróokmány az európai államok viszonya fejlesztésének tartós alapja. A határozat aggodalommal foglalkozik a fegyverkezés ( fokozódásával és megálla­pítja, hogy a fegyverkezési hajsza a jelenlegi leg«úlvo* sabb problémák közé tarto­zik. A dokumentum kijelenti, hogy a .IKSZ támogatja a nemzetközi munkásmozgal­mon belüli pozitív irányra* tokát, mert azok „érvényre juttatják a pártok önállósá­gát. a szocializmusért folyó harc útjainak és formáinak változatosságát és elősegítik a szocializmusnak, mint vi­lágfolyamatnak Izmosodását". A határozat végezetül Ju­goszláviának a szomszédos országokhoz fűződő kapcso­lataival foglalkozik, s meg­elégedéssel nyugtázza, hogy „a Magyar Népköztársaság­gal kialakított sokoldalú együttműködésben mind ál- ; lami, mind pártvonalon rendkívül gyümölcsöző ered­mények születtek”. A küldöttek ezt követően j a .IKSZ szervezeti szabály­zatának módosítására és ki­egészítésére vonatkozó javas­latokat fogadtak el. Ez v^gül rögzíti, hogv Josztp Broz Titót, aki több mint 40 esz­tendeje áll a párt élén, a megelőző X. kongresszus örökösen a JKSZ elnökévé választotta. A határozatok elfogadása után a kongresszus zárt ülé- . sen megválasztotta a párt új I vezető szerveit. amerikai aktivitás az ENSZ rendkívüli ülésszakán Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója 1 elemi: Washington fokozz;, tkti- vitását New Yorkban. \ve- rell Harriman, az am<_iikai leszerelési küldöttség „vete­ránja” után pénteken Paul Warnke is felszólalt az ENSZ-közgyűlés rendkívül (eszerelési ülésszakán. Az amerikai fegyverzetellenőr­zési és leszerelési hivatal igazgatója — Itteni újság­írók szerint — egvsége« i-s pozitív leszerelési, vagy ahogy ők nevezik „fegyver­zetellenőrzési” politikát f ll’i- tató Egyesült Államokat kí­vánt bemutatni az Üléssza­kon és külön sajtóértékez- leten. A kétségek eloszlatása Időszerű, de nehéz feladat Az amerikai sajtó, amely vezető helyen számol be Carter elnöknek nyolcv n törvényhozó előtt tartott fe­hér házi eligazításáról, ki­emeli az elnök kövei kezű kijelentését: „A korménv­zat külpolitikájának fő szó­vivője én vagyok és az én fő külpolitikai szóvivőm Cy­rus Vance külügyminisz­ter”. A New York Times szerint Carter elnök ,.hkia­dóst ért el annak az elter­jedt véleménynek az elosz­latásában, amely szeri kormányzaja állandóan in­gadozik" olyan külpolitikái kérdésekben, mint amilyen a Szovjetunióhoz való vi­szony”. Az ENSZ-üléSszak ad hoc bizottságának pénteki ülé­sén a delegációvezetői nyi­latkozatok mellett előter­jesztésre kerültek a záróok­mány szövegezésével meg­bízott két munkacsoport je­lentései is, amelyeken csü­törtök délután végezték “l az utolsó simításokat — zárt ajtók mögött Űrhajós csemege Jesz: Gombát és hagymát „termesztenek" a Szaljuton legjelentősebb eredménye a Helsinkiben megtartott euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. A belgrádi találkozó tartalmas politikai párbeszédnak bizonyult. No­ha, különféle nehézségek és ellentétes érdekek is kifeje­zésre jutottak a tanácskozá­son, építő jellegű vonatkozá­sai mutatkoznak meg abban vatagi települések kalyibái­ban tengődött. TRIPOLIBAN, BENGÂ- ZIABAN új városnegyedek nőttek ki az ősidőkben emelt épületek tövében. Egyetlen évben húszezer napfényes, komfortos otthonba költöz­tek be új lakók. Iskolák, kór­házak sokaságát adták át rendeltetésüknek. Líbiában megsemmisítő vereséget mértek a népbetegségekre. A világ egyik legfiatalabb országában — a lakosság 45 százaléka 15 éven aluli — az analfabétizmust is sikerrel visszaszorították. Tripoli és Bengázi egyetemi fakultása­in kívül sok külföldi egye­temen is több tízer Ifjú lí­biai szerzett diplomát az utóbbi években. Líbia politikai orientációja — beleértve a külpolitika irányvonalát is — az alap­vető kérdésekben következe­tesen ragaszkodott a kilenc esztendővel ezelőtt meghir­detett jelszóhoz. Anti imperi­alista, haladó irányzata ré­vén a Szádat nevével fém­jelzett különutas politikával szembenálló erők egyik fő támasza. Nem véletlen, hogy a Kairó és Jeruzsálem kö­zötti közvetlen tárgyalásokat megbélyegző arab erők első csúcstalálkozóját Trlpoliban tartották. HAZÁNK ÉS LIBIA KÖ­ZÖTT a gazdasági kapcsola­tok örvendetesen fejlődnek. Budapest és Tripoli a közel- keleti rendezés békés meg­oldásában is bizonyára sók tekintetben azonos nézeteket vall. Kadhafi ezredes buda­pesti látogatása egyszersmind Líbia és az eurónai szocia­lista országok bővülő politi­kai kapcsolataiban is jelen­tős állomás. Gyapay Dénes Növénytermesztéssel is foglalkoznak az űrhajósok a Szaljut 6. űrállomáson — természetesen csak „kicsi­ben”. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov például hagymát vitt magá­val az űrhajón, s azt átszál­lította az űrállomásra, ahol nemsokára már kihajt a hagymaszár. A hagymaültetésnek hár­mas célja is van: egyrészt azt lehet vele vizsgálni, ho­gyan alakul a növény fejlő­dése a súlytalanságban, másrészt az űrhajósok több­ször is elmondták visszatér­tük után, hogy szívesen en­nének valami friss, jóízű zöld ennivalót, különösen a hosszabb utazások során. A legsajátosabb talán a harmadik cél: a pszicholó­gusok, akik a földről kisérik figyelemmel az űrhajósé'.! közérzetét, megállapították: minden élő szervezet alaku­lásának megfigyelése nagy érdeklődést kelt az űrállo­máson hosszú ideig dolgo­zóknál, szórakoztatja, sőt, frissíti őket. Kovaljonok és Iyancsen- kov egyébként gombater­mesztéssel is foglalkozik. Hasonló kísérletre már a Szaljut 5. űrállomáson Is sor került, s itt a súlytalanság különösen hatott: a gomba szára alul egészen vékony volt, s csak a kalapnál szé­lesedett ki: nem volt szük­ség arra, hogy a súlyos ka­lapot vastag szár tartsa. Bár a Szaljut 6. jelenlegi sze­mélyzete más gombafajtát vitt magával kísérletezésre, a tudósok hasonló ered­ményre számítanak. ÉRTESÍTJÜK t. fogyasztóinkat, hogy Egerben az alább közölt utcákban és időpontokban fenntartási munkák miatt áramszünet tesz: 1973. június 26-án 7.00—17.00 óráig: Tátra út, Nyltrai út, Rozsnyói út, Eperjesi út, Körmöcbánya út. 1978. június 27-én 7.00—16.00 óráig: Marx K. út 7—9—11., Alkotmány út 8—8—10.. Gerl M. út, Dobó tér l—3. számú épületekben. , 1978. június 28-án 7 09—1600 óráig: Bajesy-Zs. út 1—13 számig. Széchenyi út 2.. Marx K út 2—10.. Kossuth L. út 2—8-tg. Kos­suth L. út 1—5. sz. épületekig. Valamint június 28-án a Bajcsy és Marx K utcákban napközben 2 óra időtartamra. ÉMA8Z vállalat EGRI KIRENDELTSÉGE t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom