Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÄG HÍRADÓJA * 1978. július A vegyi harcanyagok és a neutronbomba Sok kedves olvasó érdeklődésével keresett fel a „neutronbomba” ismertetése iránt. E cikk keretében kívánunk ismertetést adni a neutronfegyverekről. De előbb szóljunk a vegyi fegyverfélékről. A vegyi harcanyagok alatt általában azokat az anyagokat értjük, amelyek harcászati céllal kerülnek alkalmazásra. Alkalmazásuk célja részben az ellenséges élő erők megsemmisítése, illetve hosszabb-rövidebb időre való harcképtelenségének előidézése, másrészt az ellenséges létesítmények, hadi és ipari fontosságú célok megsemmisítése, valamint az ellenség tájékozódásának zavarása, az ellenség vakítása és saját erőink, valamint mozgásunk álcázása, rejtése. Az első világháború alatt és után az élő erők megsemmisítésére használt vegyi anyagokat, „harcgázok”-nak nevezték el. Első alkalmazott képviselőjük a chlorgáz volt a halmazállapota alapján. Ma már ez a megnevezés túlhaladott álláspont. Az ilyen célra alkalmazott anyagok legnagyobb része cseppfolyós, vagy szilárd halmazállapotú, jelentéktelen részük csak a gáznemű anyag. Éppen ezért világszerte tért nyert a helyesebb „mérgező harcanyagok” kifejezés. Korszerű háborúban a vegyi harcanyagok, a mérgező harcanyagok jelentősége igen nagy. A korszerű tömegpusztító fegyverek alatt a szakirodalom az atom-, a biológiai és a vegyi fegyvert érti: „ABV” vagy „ABC” fegyverek. A korszerű, erősen toxikus harcanyagok hatásosságuk révén a kis méretű atombombákkal vetekednek, előnyük azonban ezekkel szemben az, hogy jóval olcsóbbak és romboló hatásuk nincs, az ipartelepek, gazdasági központok használható állapotban maradnak. Ezért vegyi támadással korszerű háború esetében nemcsak a működő hadsereg, hanem a polgári lakosság ellen is számolhatunk részben tömegpusztító - si. részben pánikkeltési céllal. A vegyi harcanyagok nem a XX. század találmányai. Már a régi kínai források is említik várostromoknál a szurok és a kénféleségek alkalmazását. A spártaiak a peloponnezosi háborúban használták a kénes gyújtóanyagokat és kb. i. e. 600 óta ismert az ún. „görögtűz”, amely petróleum, gyanták, szurok és kén keveréke. A népvándorlás és a keresztes hadjáratok történetéből is számos adat ismert, mely különböző gyújtóanyagok alkalmazását írja le — gyújtónyilak, gyújtóanyaggal töltött hordók hajítógépekkel való alkalmazását stb. Az ellenség „kifüstölése” is igen régóta ismert harci eljárás. Ezek a.z eljárások a középkor csaknem minden háborújában alkalmazást nyertek, többek között a magyarországi 'végvári harcokban is. pl.: Eger vár védőinek harcából is jól ismert, alkalmazott módszer. Ismertek füstképző lövedékekre, gyújtó kézigránátokra vonatkozó tervek, valamint arse-gőzöket fejlesztő „arsen-füstgolyók”, szuronyra , szerelt és kéksavba mártott ecsetek, veratrin töltetű gránátok stb. alkalmazására vonatkozó tervek is. Ezek az eszközök a vegytan és az ipar akkori fejlettsége mellett nem játszottak döntő szerepet. A döntő változást a múlt század második felében a vegytan fejlődése és a vegyipar megteremtése, annak rohamos fejlődése hozott ezen a téren is. Az 1899-ben és az 1907-ben megtartott hágai konferenciák már eltiltják a mérgező anyagok hadi célra való alkalmazását. A megállapodásokat min. den európai állam ratifikálta, ettől függetlenül főleg a festékipar fejlődésével mind több és több mérgező harcanyagot állítottak elő. Az egyenlőtlen fejlődés területén elért eredmény alapján — az I. világháború előtti években a világ szintetikus festékanyag-termelésének 86%-át termelte a német az I. G. Farbenindustrie, mivel a császári Németország készült a legerősebben a vegyi háború kirobbantására. Arra hivatkozva, hogy a franciák már a háború első hónapjaiban is alkalmazták a brómacetesteres puskagránátokat. A németek már 1914. október elejétől kísérleteztek ingerlő hatású harcanyagok alkalmazásával, majd 1915. április 22-én Ypernnél végrehajtották az első vegyi tömegtámadást chlorgázzal, melynek „eredménye” kb. 5000 halott és 10 000 sérült volt. Ezután indult meg a versenyfutás « védőeszközök fejlesztésére, az újabb mérgező harcanyagok bevetése között. Bevetésre került a phosgen, dsphoigen, chlorpicrin, cyanhidrogén, diphenylarsin-chlorid, majd 1917. július 12-én Ypernnél a németek bevetették a kénmustárt — innen az „Yperit” név. Az eddigiekkel szemben a szem- és légúti védelem elégtelenné lett és szükségessé vált a teljes test védelmének megoldása Az I. világháború végén a Versailles-i szerződés megtiltotta Németországnak a mérgező harcanyagok előállítását, azonban megindult az újabb kutatás a Farbenin- dustrie-telepen. A többi imperialista országban is tovább folytatják az I. világháború alatt megkezdett kutatásokat és rengeteg vegyi anyagot vizsgáltak meg harcászati alkalmazhatóság szempontjából. Megjelent az adamsit, a le- wisit, a — Klark 2 — diphe- nyl-arisinxyanid — a chlor- acetophenon, foszgenoxin, a nitrogénmustár stb. Annak ellenére, hogy az 1925. június 17-én aláírt genfi egyezmény, valamint az 1929-es hágai Vöröskeresztkonferencia újra eltiltja a mérgező harcanyagok alkalmazását, a kutatások tovább folynak, Olaszország Abesz- színia ellen 1935-ben beveti újra a kénmustárt. Japán is megkísérli Kína ellen a mérgező harcanyagok alkalmazását. A laboratóriumokban nagy apparátussal folyt a kutatás új, erősen toxicus anyagok felfedezése érdekében. Felfedezik az angolok a fluoracetátokat, majd a diisopropyl-fluorphosphá- tot, míg a hitleri Németországban a Schrader vezetésével a tabunt, a II. világháború alatt pedig a sárin! , és a somant. Mindezek a növényvédő szerek előállítása közben váltak ismertté, így váltak a békés kísérletek kifejezetten katonai kísérletekké. Látható, a II. világháborúra mindkét fél felkészült a vegyi fegyver bevetésére. A nemzetközi jogi és morális tényezők mellett a technikai és katonai szempontok alapján mindkét fél lemondott-- ezek alkalmazásáról. A németeknek a II. világháború megindulásakor a védőálarcaik a cyantartalmú harcanyagok elten nem nyújtottak kellő védelmet, szükségessé vált volna a bőrvédelem megvalósítása, ami nyersanyaghiány miatt nagy nehézségekbe ütközött volna. A katonai körülmények úgy alakultak, hogy a: vegyi háború főleg a fasisztáknak ártott volna. Így a német katonai körök — Goebbels akarata ellenére — nem vetették be a vegyi fegyvert. A II. világháború után is- ,mértté váltak a német kutatások eredményei. Ezek alapján az USA-ban folytatták az alkylhosphátok kutatását. Még a sommánál is hatásosabb harcanyagokat találtak fel, az ún. „humánus harcanyagokat — lysergsav- szàçmazékok —, melyek új fejezetet nyitottak az ún. „psyho-chemiai anyagok”, a mérgező harcanyagok között. A kutatások eredményeképpen jelenleg a mérgező harcanyagok széles skálája áll az agresszorok rendelkezésére. Alkalmazási lehetőségeik lényegesen megnőttek. Feltétlenül számolnunk kell egy korszerű háború esetében mind a hadsereg, mind a hátország ellen alkalmazott vegyi támadásokkal és a legújabb tömeggyilkos fegyverrel, a neutronbombával. (Azóta újabb fegyvert: a BBB-t is gyártani akarják.) Amióta a washingtoni kormány hírül adta, hogy megtették az előkészületeket a neutronbomba gyártására és tervezik e fegyver Európába telepítését, rendszeresítését — a NATO-országok hadseregeiben —, azóta a nyugtalanság és a tiltakozás hulláma bontakozott ki e veszedelmes tervek ellen. Megvalósításuk új lökést adna az amúgy is szédületes fegyverkezési versenynek, mégpedig a Jelenleg legpusztítóbb fegyverfajták, az atomfegyvereik területén. Az atomsorompó-egyezmény kijátszásához és hatályon kívül helyezéséhez, az atomfegyverek szélesebb körű elterjesztéséhez vezetne. Nem felelnek meg a valóságnak a neutronfegyver „védelmi” jellegéről szóló állítások. Támadó atomfegyverről van szó, amely fokozza az atomháború kitörésének veszélyét. Mint ismeretes, azzal próbálják „ronkoszenvessé” tenni ezt a tömegpusztító fegyvert, hogy döntően „csak” az élővilágot semmisíti meg, a holt javakat kíméli. A katonai létesítményeket épségben hagyhatja, „csupán” a személyzetükkel végez. A hadigyárakban nem okoz nagy kárt, „csak” az ott dolgozókat pusztítja el. Ez a „perspektíva” senkit sem lelkesít, de mindenkit megrettent, elszomorít. Olyan fegyver ez, amely semmi, vagy csak csekély anyagi kárt okoz, de az embert „tisztán” megöli. A teljesség igénye nélkül próbálunk rövid ismertetést adni. Az az igazság, hogy egy új fegyver megjelenése, rendszerbe állítása, annak integrálódása a fegyverek rendszerében, harci alkalmazásának konzekvenciái mindig izgalmas kérdés. A had- történelem számos példája igazolja, hogy az új eszközök értékelésénél gyakoriak a végletek. Egyes esetekben túlzott jelentőséget tulajdonítanak az adott fegyvernek, vagy éppen nem tudják befogadni az újat, ezért lebecsülik azt. A működési elvének lényegéhez az atomfizika ismerete szükséges, az egy- és kétfázisú atombomba működéséből kell kiindulni. Az egyfázisú atomeszköz működése az atommaghasadáson alapszik. A kettő résztöltetben helyezik el a hasadé anyagot, amelyek külön-kü- lön a kritikus tömegnél kevesebb anyagot tartalmaznak. A robbanáshoz a résztöl- teteket egyesítik, hogy létrejöjjön a hasadó anyag kritikus tömege, amelyben már lejátszódik a láncreakció. Ez a folyamat óriási hőfejlődéssel jár és a melegtől kitáguló levegő óriási nyomással terjed tovább. Az atomrobbanás kísérő jelenségeként fellépnek a különböző pusztító tényezők. A kétfázisú atombomba a könnyű atommagok egyesülésekor lejátszódó termonukleáris — magas hőmérsékleten végbemenő atommag-egyesülés — robbanás. A neutronbomba szintén kétfázisú bomba — erősített sugárzású, csökkentett hő- és léglökéshatású robbanófej — azaz hidrogénbomba, igen kis méretű, amit rakétáik robbanófejeként lehet használni A neutronbomba megoldásakor az volt a tecnikai probléma, hogy mivel helyettesítsék, vagy miként csökkentsék az első fázisként használt atombombát, hogy ezzel a radioaktív-hulladékot megszüntessék. El lehetett volna érni, hogy ha a magfúziót nem nukleáris, hanem hagyományos robbanóanyaggal indítják el: a trinitrotu- ol (TNT) alkalmas is volna erre — csakhogy minden gramm tirciumhoz száz kg TNT kellene. De megoldás lehet a hagyományos és a hasadó anyaggal egyszerre működő robbanószerkezet kombinációja is, és lehet a lézert is alkalmazni a magas hőmérséklet előállítására. A neutronbombánál a töltetet úgy csökkentik, hogy nagyobb mennyiségű gyors neutron keletkezzen, amely a talajban csak kisebb mértékű indukált aktivitást okoz, viszony nagyobb távolságokon is elegendő az élő szervezet elpusztítására. Megszületése a „tiszta” atombomba gyakorlati megvalósítását jelenti, vagyis azt, hogy csak minimális visszamaradó radioaktivitással számolhatunk,,.!. Tulajdonsága, hogy a pusz-” tító tényezők közül az elsődleges sugárzás terjed ki a legnagyobb területre, ami azonnal megöl minden élőlényt. Az elsődleges sugárzás pusztító hatásának zöme a neutronok áramlásából adódik és kisebb mértékben jelentkezik az Y sugárzás csapáskörzete, kétszerese a hagyományos atombombáénak, viszont a rombolási körzete csak fele annak. Spkan azt is hirdették, hogy a neutronbomba nem tartozik az atomeszközök csoportjába — tehát az atomküszöb átlépésének kockázata nélkül tudnák alkalmazni — a pusztító hatást a v'egyi fegyverével egybevetve is találunk hasonlóságot, amelyek az ember által alkotott építményeket épen hagyják, csak az embert pusztítják el. Nem kell bizonyítani, hogy mennyire lehet humánus az az eszköz, ami éppen az ember ellen irányul, a célba juttatása rakétatöltetként használható, melynek hatótávolsága 300 km, következtetni lehet a tervezett felhasználására is. (A következő cikkünkben foglalkozunk az ellene való védekezés lehetőségeivel és feltételeivel. ' J. E. I Polgári védelmi kiíelezeltség 3. A PV-szoígálat kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogsértés A polgári védelmi szolgálatnak két neme van: a folyamatos, és az ideiglenes polgári védelmi szolgálat. A jogszabály szerint polgári védelmi szolgálat körébe tartozik a támadófegyverek alkalmazása következtében várható károk megelőzése, a károk csökkentése, valamint mentésmentesítés, a mentés érdekében szükséges romeltakarítás, halaszthatatlanul szükséges helyreállítás, ideigleúes elhelyezés, valamint az elemi csapások és más rendkívüli események elhárításában, illetőleg megelőzésében és következményeinek csökkentésében való részvéteL Az említett feladatok ellátása háború, vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején mindaddig folyamatosan fennáll, amíg azt a kialakult rendkívüli helyzet megköveteli. Ezzel szemben az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítésére átmenetileg a folyamatos szolgálat körébe tartozó feladatok ellátásának előkészítése, illetőleg tervszerű végrehajtásának biztosítása, továbbá az időlegesen háború idején kívül, bizonyos rendkívüli jellegű események következtében (elemi csapás, ipari és egyéb katasztrófa) kerülhet sor. A polgári védelmi szolgálat kötelezettségének béke idején történő megsértése a kötelezettségszegés enyhébb esete és szabálysértésnek minősül, míg a háború, illetőleg állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély időszakában bekövetkező jogsértés a kötelezettségszegés súlyosabb esete és a rendkívüli helyzetben a kötelezettség teljesítéséhez fűződő fokozott érdekre tekintettel ibűncselekménynek minősül. Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 36 §-ának (1) bek. c. pontjában, illetőleg a (2) bek. foglaltak szerint szabálysértést követ el és 3000,— Ft (szakszolgálatosok), illetőleg 1000,— Ft (egyéb beosztottak) összegig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti. A polgári védelmi szolgálat teljesítéséhez háború, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején fűződő fokozott érdek jut kifejezésre abban, hogy ebben az esetben (folyamatos szolgálat) a kötelezettségszegés már nem szabálysértésnek, hanem bűn- cselekménynek minősüL Erre figyelemmel tartalmazza a polgári védelmi szolgálat kötelezettségének háború, stb idején történő megsértésével kapcsolatos bűncselekmény tényállást a büntető törvénykönyvről szóló 196L évi V. törvény. E törvény rendelkezései a következők: 1. Aki háború idején a polgári védelmi szolgádat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idézett elő. 3. Aki a 2. bek. szerint minősülő bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. K. J. (Folytatjuk) HÍREK R. Rogers altábomagynak, a dél-afrikai légierő vezérkari főnökének Chilében, Uruguay ban és Argentínában tett legutóbbi látogatása eredményeképp szorosabbá váltak Dél-Afrika és az említett latin-amerikai országok közötti kapcsolatok. A tárgyalásokon elsősorban arról az együttműködésről esett szó, amelyet a dél-atlanti szerződés szervezete (SATO) létrehozása érdekében tesznek. A reakciós rendszerek katonai , tömbjéhez Dél-Afrika mellett Chile. Uruguay, Paraguay és más katonai vezetés alatt álló országok tartoznának. A SATO az Atlanti-óceán déli részén a NATO kibővítését szolgálja. A SATO létrehozásának jogosságát a nyugati propaganda azzal próbálja igazolni, hogy a szovjet haditengerészeti flottától „kell megvédenie” a Jóreménység- foka körzetében a tengeri távközlést. ★ A Massachusettsi Technológiai Intézet tudósaiból álló csoport kijelentése szerint az USA az MX rakétarendszer. kifejlesztésével kockáztatja az atomfegyverkezési verseny eszkalációját. A csoport jelentése arról is szól, hogy a fegyver kifejlesztése nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi fegyverkezési stabil litás számára, mint a jelenlegi atomfegyverek. 200 MX rakéta, valamint a támogató létesítmények rendszerbe állítása 29,9 milliárd dollárt igényel. A rakéták karbantartása pedig évenként további 50 millió dollárt. A jelenlegi szolgálatban levő Minuteman-rendszer fenntartása évenként 56 millió dollárba kerül. •k Vízre bocsátották az angol haditengerészet 11. atommeghajtású tengeralattjáróját. A 4500 tonna vízkiszo- rítású Spartan, a legújabb S-osztályú tengeralattjárók közül az 5. Víz alatti sebessége 45 km/óra, merülési mélysége, több mint 150 méter, és több hétig képes merült állapotban manőverezni. Elsődleges feladata ä teng eralatt járó-elházítác. _ (K. S.) I
