Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
Új tikiam a „Zagyvavölgyi* Besenyőtelek előbbre lép. - « Nézzünk szembe a rideg ténnyel: három esztendeje, amikor három közös gazdaság társulásaként megalakult a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet, még 10 millió forintra rúgott a tartalékalap. A szép összeg aztán fogyni kezdett, s az utolsó kétmillió forintot a legutóbbi zárszámadás emésztette föL Hozzárakták a megcsappant nyereséghez, hogy a tervezett részesedést kaphassák a szövetkezet tagjai. Mire gondol ilyenkor az ember? Jégre, aszályra, visz- szatérő járványra, ami megtizedelte a gabonát, cukorrépát, jószágállományt. Kétségtelen, ilyesféle csapások is érték a közös gazdaságot. De legalább annyit ártott az évek óta tartó belső villongás, a személyi harc ami megbontotta nemcsak a vezetés. hanem a tagság Összhangját, károsan befolyásolva a termelőmunka menetét, hatékonyságát. Lazult a fegyelem. az irányítók rossz példája szerte gyűrűzött. Volt sofőr, aki részegségében ösz- szetört egy teherkocsit. S ugyan felelősségre vonhatták-e, amikor a vezetők közt is lehetett találni hasonlót. .. ? Első lépés A pártszervezet, valamint a járási vezetők erélyes köz- beavatkozása kellett, hogy megálljon a káros folyamat, s új úton tegye meg továbbvivő lépéseit a 35-50 hektáron gazdálkodó, korábban kétszer is „kiváló” termelőszövetkezet. Tavaly kezdődött a rendcsinálás, hogy ez év kora tavaszán fejeződjék be, amikor is új elnök és fő- mezőgazdász mellett voksolt Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó földet, munkát szerető szövetkezeti tagsága. Ezek a gyűlések azonban többről döntöttek, a leadott szavazatok nem csupán néhány uj szakember iránt nyilvánítót' lak bizalmat. A tagok azon követelését toldották a személycserékhez, miszerint három falu határában szűnjék meg a széthúzás, a felelőtlenség, szűnjék meg a szűklátókörű tervezés, az ágazatok munkájában föllelhető szervezetlenség. S becsületükre legyen mondva: a vétkesek között akadt, aki önként adta fel pozícióját, vállalván kétkezi, olyasféle tevékenységet, amivel a köz javára szolgál, amivel helyrehozhatja korábbi hibáit, esetleg segíti a kibontakozást. Pillanatkép Amikor a napokban meglátogattuk a termelőszövetkezetet, már szűnőben volt a korábbi évek feszültsége, tagok és irányítók bizakodva beszéltek az 1978-as esztendő terméskilátásairól, a megoldásra váró különböző feladatokról. Mit őriz számukra például a növénytermesztés pillanatképe? Jól telelt. s szépen zöldell ezerhektárnyi őszi búza, jórészt már tömbösítve. Ha sikerül jól 1 dgszervezni nyári betakarítását. biztosan felül fizet a, tervezett hektáronkénti negyven mázsán Meghatározó erejű a szövetkezet 300 hektár zöldborsója, amely jelenleg szétszórt növényi kultúra. Közeli terv ennek a tömbösítése is, mégpedig Apcon, ahol 520 férőhelyes Holstein-Friz tehenészetet kívánnak létesíteni csaknem negyvenmillió forint beruházással. Az állomány takarmányszükséglete szempontjából nagy nyereség lesz a borsószár. A szövetkezetiek bíznak az importált jószágban, s bíznak a tejértékesítés 30 százalékos növelésében is, ami áron felül két és fél millió forint többletbevételhez juttathatja év végén a közöst. Colmini és a baromfi Visszatekintve még a növénytermesztési ágazat feladataira. érdemes szóvá tenni. hogy a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet 160 hektárnyi cukorrépája rendre kikelt, nyilván hozza a tervezett 350 mázsás átlagtermést Ami pedig negyven hektárral megemelt kukorica-vetésterületüket illeti: igazodás ez a meghirdetett országos felhíváshoz, a jószágállomány takarmányigényének parancsához. Egvébként itt említjük a gazdaság további sürgős beruházását, a szárítótelepet, aminek megvalósulása a tárolási gondokon enyhít! E célra egymillió forintot irányoztak elő. s a Col- man-berendezéssel összefüggő építőmunkát házilag oldják meg. Szükséges ugyanakkor a meglévő ka- csaíarm és baromfitelep épületeinek felújítása. Csak így biztosítható a technológiai fegyelem, a tervezett két százalék elhulláscsökkenés. harmadik döntő tényezőként pedig a vágósúly négyzetméte-' renkénti növelése. Tervszámban mit jelent ez baromfinál? Hetvenegy vagon csibehúst, ami forintra átszámolva takaros summa. Új tagosítás Szervezeti átépítés, ágazatok egységes kialakítása, több tej, kukorica, beruházások az állattenyésztés különböző területén, közben a munkafegyelem megszilárdítása, realitás a tervezésben. Ahogyan Zagyvaszántón, a szövetkezet fő fészkében megfordultunk, leginkább e tényezőket hangoztatták az emberek. Majd felvetődött még egy probléma: mi legyen az egyéni földtulajdonokkal, amelyek be-benyúlnak a szövetkezeti táblákba, akadályozzák a gyors, hatékony művelést! Az új összetételű vezetőség ezt a gondot szintén igyekszik felszámolni. Idén nem. akkor jövőre. A kivitel módja új tagosítás. Egyezség alapján összehozták a kis földbirtokokat, egyetlen tömböt alkotnak belőlük olyan területen, ami jó a termelőszövetkezetnek, s a tulajdonosoknak sincs ellenükre. Ha mindezen tervek, elgondolások három falu földművelőinek, állattenyésztőinek megértő akaratával találkoznak, mihamar lóra fordul széles körben a közhangulat. Az pedig mindenképpen hasznos. Kisebb-nagyobb kudarcokon is átsegít bármely közösséget. Miért ne lehetne ez így Zagyvaszántón, Lőrinciben. Apcon, ahol kóstolták már a sikert, s bizonynyal visszakívánják. Moldvay Győző BESENYŐTELEK Úgy szemre semmiben sem különbözik a környékbeli, alföldi falvaktól. A határban kinyújtózó utcáit széles műút fűzi fel, mint főút, amely a falu közepén térré bővül, s ott van a tanácsháza, az iskola, s óhatatlanul a templom. Tavasz van és süt a nap. A múlt heti sok esőtől tisztára mosott falut elönti a verőfény. Amerre csak elnézek, nagyablakos, redőnyös, üvegverandás házak mindenfelé. A drága vaskerítések mögött virágoskertek. Az emeletesen magasló iskola nevelői szobájában kis ideig várakozni kell. Kalóz András, akit keresek, akivel beszélgetni akarok, órát tart. Jön mindjárt a kicsengetés után. Fiatal, rokonszenves, mindössze 33 éves. 1972-ben került Besenyőtelekre, magyar-orosz szakos tanár, Egerben végezte a főiskolát. Tanári tiszte mellett az iskola igazgatóhelyettese, s egyben ő a művelődési ház igazgatója. — Öt éve, 1973-ban bízták rám a művelődési ház vezetését, korábban az ifjúsági klubot vezettem — mondja visszaemlékezőn a besenyőtelki kezdő évekre. — Egy évig sem voltam még a művelődési ház élén, amikor nagy kísérletbe fogtunk, ugyanis Sarud, Poroszló és Nagyút mellett minket is bevontak abba a munkába, amelynek célja a közoktatás és közművelődés, az iskola és a művelődési ház tevékenységének szoros összekap csőiden, a közös fundus megteremtése. TAPOGATÓZVA indult el ez a kísérlet. A cél, a szándék adva volt, a módszereket saját magának kellett megkeresnie, az ösvényt önmagának keltett “megtalálnia, amely a megvalósításhoz vezet. Milyen célokat tűzött ki ez a kísérlet? Először is élő kapcsolatot teremteni az iskola nevelői karával és a falu közösségével. Másik igen fontos dolog: bekapcsolni az iskolás korú gyerekeket a közművelődés vérkeringésébe, a művelődési ház életébe. hogy majd később, felA gátőr Boldogi ember, gyerekkorától ismerőse a Zagyva, mondhatni: a folyó mellett nőtt fel. Amikor azonban még csak 'fürödni, úszkálni járt a vízre — a legkevéSDé sem gondolta, hogy valaha kenyéradója is lesz. Később, amint felserdűlt s a kubikosokhoz szegődve a pesti Kossuth-hídnál találta magát — már sejtett valamit, A dunai újjáépítési munkák, a felszabadulást követő idők izgalmas és szép feladatai közepette aztá- többé-kevésbé el is rendezte az életét. Eldöntötte, hogv a v':nél, a víz kö—”’ marad. így aztán Kiss János o ideig a Fővárosi Vízműveknél. a Szilas- meg a Mogyoródi-patak vidékén '’go- zott. Árkot ásott, csatom;’ ti ztitott, amíg be nem .vonult katonának. Csupán a honvédségi éven és a b ítőknél vállalt rövid szolgálat — tatabányai munkák — jelentettek kis kitérőt pályáján, mert a váci ÖCM alapozásánál tulajdonképpen már ismét a /v felé tartott. Több mint 17 esztende i van a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál — s szolgálatából, egy híján tíz éve gátőr Apcon. A Zagyvaszakasz, a Szuha_ és Tolvaj, ló-pa .okok összesen 18,5 ezer méteres partrészének mestere. „Békeidőben” — ahogyan nevezi a csöndesebb iap<>- kat — fenntartási munkái végez. Reggel telefonon bejelentkezik a hatvani felügyelőnél, hivatali főnökénél s ha annak nincs más kérése, utasítása, magától indul megszokott útjára Gyalogol, amíg el nem fárad, a sozueo figyeli: t’szta. rendes-e a gát, van-e repedés, nem >z- tak-e valamilyen kárt a rágcsálók vagy illetéktelen járművek. kezek a töltésen. Ha hibát talál, feljegyzi, vagy mindjárt kijavítja, r ot.leg kijavíttatja: Aztán. .rmeszetesen nézi a vizet is. Méri a mélységét, jelenti. ha szennyeződést észlel. OlyKor segít a feleségének is. aki a vízjelző szolgálat megbízottja. „Háborúban” — áradás esetén — mozgalmasabbak a műszakjai. Már 1,5 méteres vízállásnál kötelező, hogy éberebb, figyelmesebb legyen. S amint a folyó szintje emelkedik, mindjárt 'elenr.i. Háromszázhúsz centiméteres vízmagasságnál kezdődik a harmadfokú készültség Ilyenkor már „hivatalból” kap segéderőt, annyi+ két-két ember a gátat járhassa. kettő pedig az . ' A gátőr a zsilipnél (Foto: Szabó Sándor) híd melletti telepen teljesíthessen szolgálatot. Mérnök, vagy technikus veszi át a parancsnokságot, mert — gátőri vizsga ide. gátőri vizsga oda — a nehéz .lökben elengedhetetlen a nagyobb szakképzettség, hozzáértés. Nincs nagy fizetése, de -»Jéggf- szabad ember, n ele- pen állatokat tarthat, nevelhet magának, s természetesen maga' is ingyen kaszái .at a folyó mentén — amiért iól meg van ezen a pályán, nem vágyik máshová. Gyermekeit már nem vonzotta a víz. leánya még ász. fii sem tanult meg. A Zagv- . va vidékéhez csak- a élesé- gével ragaszkodnak. Szép időben, ha széttekint nek. csupán ők ketten élvezik „birodalmukat”... . ’. __________ (gyónt) n őtt korúkban is úgy lépjenek a művelődés hajlékába, mintha otthonukba lépnének Harmadik feladat: az anyagi erő koncentrálása. Ami pénz van, tegyük a közös kosárba! A művelődési ház jól járt azzal, hogy az iskolának kezet nyújtott, hiszen az iskola mindenféle eszközzel jobban felszerelt. Ugyanakkor a művelődési ház adottságai hasznosíthatók lettek az iskolában. Nem kellett például a művelődési házba diavetítőt venni, mert az van az iskolának Az iskolának. viszont nem kellett vennie 16 milliméteres filmvetítőt, mert bármikor megkaphatja a művelődési háztól. — Említette, hogy mennyire tapogatózva kezdődött itt a munkája. Egyáltalában milyen volt a közművelődés helyzete, mit kapott elődjétől? — Csak egy ifjúsági klub működött, de ez sem volt igazi közművelődési kiscsoport, hiszen olykor 60—70 fiatal is összegyűlt. Először is át kellett szervezni a klubot, működését új alapról indítani. Ez olyannyira sikerült, hogy elnyertük a kiváló klub címet. Volt még a faluban egy Páva-kör is, amely a termelőszövetkezet kebelében alakult 1971-ben. Szakmai irányítását átvette a művelődési ház, a mecénás azonban továbbra is a közös gazdaság maradt. A Páva-kört kiegészíti égy 14 fős citerazenekar is. — Milyen változásokat hozott az elkezdett kísérlet 1974 óta? — Van díszítőművészeti szakkörünk, idősebb és fiatalabb asszonyok vesznek részi ebben. Rendszeresen találkoznak, s közösen hímeznek, varrnak. Munkáikból már több országos kiállításra is jutott, Nyíregyházán és Szerencsen díját is nyertek. A felnőttek mellett a gyerekek soraiból is szerveztünk díszítőművészeti szakkört, ezzel főként az volt a célunk, hogy az utánpótlást biztosítsuk a felnőttek szakkörében A gyerekek is roppant ügyes kezűek, hiszen hímzéseik és varrásaik még Ausztráliába is eljutottak már. Mindkét csoporttal egy fiatalasszony. Forgács Antalné foglalkozik, ö a szüleitől tanulta a hímzés-varrás „mesterségét”. Itt Besenyőtelken ugyanis mély gyökerei vannak a hímzés- nek-varrásnak. SIKERREL MŰKÖDIK egy 14 tagú ifjúsági tánccsoportjuk, amely 1976-ban alakult. S mint a díszítőművészeknél, itt is gondoltak az utánpótlásra, hiszen igen jól szerepel gyermektánccsoport- juk, produkcióik szépek, mutatósak, hírük van nemcsak a falu, de a járás határain túl is. Harminc tagot számlál a kertbarátok köre. ám amilyen kevesen vannak, annál inkább lelkesebbek, tevékenyebbek. Rendszeresen hallgatják a szakmai előadásokat, erre igen nagy az igény. Vezetőjük Mlinkó Margit, a termelőszövetkezet mezőgazdásza. — Szólni kell még az értelmiségiek klubjáról is. Vezetője Malinóczki István a tsz fomezógazdasza sokai tesz azért, hogy e klubban a/ let meg ne szűnjék. Ez neu. sis dolgot jelent. Egyrészt azért, mert igen nehéz „összehozni" az embereket, mivel igen kevés a szabad idejük Tavasztól őszig a mezőgazdasági’ szakemberek foglaltak, a pedagógusok pedig szinte egész évben. És — ez persze nem besenyőtelki specialitás! — igen lassan közelednek egymáshoz a különböző érteim - ségiek, élő valóság itt ,s egyes rétegek „különállása". — Besenyőtelken nem ke. vés a cigányok száma. Hogyan „gondol" rajuk a közművelődés? — Éppen nemrég fejeződött be egy felmérés, amit megtárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága és később tárgyalja majd a tanácsülés is. Ez a felmérés igen széles körű volt, hiszen kiterjedt a családok szociális, kulturális, egészségügyi és lakáshelyzetére, ugyanakkor vizsgálta a foglalkozta mttságukat is. Mindenképp fontos feladat tunknak tartjuk, hogy őket is a közművelődés' sugarába állítsuk. — Mibe kerül a közművelődés Besenyőtelken? — Amikor a munkámat kezdtem, mindössze 10 ezer forint volt a művelődési ház költségvetése. A következő évben ez az összeg már 40 ezer forintra emelkedett, s ezután még 20 ezret kaptunk. Gondolom, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy most már ez is kevés. Az iskola, amely a falu szülöttének, a tudós néprajzos Berze Nagy Jánosnak nevét viseli, 360 gyereknek második otthona. Kilenc szakkör, közművelődési kiscsoport működik az iskola falai között, nyolc a művelődési házban. — Sajnos a mostani művelődési objektum semmiben sem felel meg a követelményeknek, hiszen nem is ilyen célra készült. Van benne egy nagyterem, ahová 120-arí férnek, egy klubhelyiség, kisebb iroda és egy igen szűk könyvtár. Még szerencse, hogy iskolánknak van külön ifjúsági könyvtára a napközi otthon épületében, ahol böngészgetni, olvasni lehet, s ahol irodalmi órákat is tarthatnak. Itt tartjuk a gyermek könyvbarát szakkör rendszeres foglalkozásait is. KISÉTÁLUNK az udvarra. Serény építkezés nyomait látni a napsütésben. — Komplex nevelési központ épül itt — magyarázza Kalóz András. — Tizenötmilliós költséggel tervezték, s alapkövét a múlt év decemberében rakták le. Lesz itt mozi, tornaterem, az emeleten pedig szaktantermek sora. Az új létesítményt üvegfolyosó kapcsolja az iskolához. Egész napos „üzemelésű” lesz. Délelőtt az iskola használja, délután a gyerekek és a felnőttek közművelődését szolgálja. Az a nemzedék. amelyik itt szívja magába az új ismereteket egészen más lesz majd mint a mostaniak. Nemcsak iskolájuknak. de művelődési otthonuknak. valóságos otthonuknak érezhetik a közoktatás és közművelődés közös, szép hajlékát... Patakv Dezső Fiatalok készítik társadalmi munkával a VIT-kiildsttek táskáit A XI. havannai VIT-re utazó magyar küldötteknek ajándékul készítik el öltözékük tetszetős kiegészítő darabját, a vállraakasztós táskát — vállalták a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldol- gozó KISZ-esei. A fiúknak szánt térkép táskák, s a női „kalauzfás kák” gyártásához már hozzá láttak. Csatlakozott a fiatalok kéz deményezéséhez a Csepeli Paoirgyár ifjúsága, már megküldte a táskákba kerülje jegyzettömböket. .1 Az ELZETT Fémlemez! oar ri Művek KISZ-esei a cipzárakkal, a Pamutfonóipari Vállalat pedig az úton nélkülözhetetlen varrókész’et- tel járul hozzá az akció si-, keféhez. Mmw£) 1978. május 13., szombat
