Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

NEB-dosszié Milyenek művelődési házaink? A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutób­bi ülésén egy érdekes vizs­gálódás tapasztalatait vitat­ta meg. 'Ennek célja az volt, hogy megállapítsák: a me­gye területén levő müve lö­dén otthonok miként kap­csolódtak be a közművelő­dési párthatározat végrehaj­tásába. A népi ellenőrök feltérképezték g valódi hely­zetet, s azt is mérlegelték: milyen tényezők, körülmé­nyek akadályozzák a gyor­sabb ütemű fejlődést. TERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Az irányító szervek — el­sősorban a megyei tanács művelődésügyi osztálya — megfelelő időben és körül­tekintéssel fogalmazták meg mind a negyedik, mind az ötödik ötéves tervre szóló feladatodat, s a KB-határo- zat szellemében készültek el az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzelések is. Ezekről értesültek a kisebb településeken tevé­kenykedő népművelők is, s terveiket ezekhez alkalmaz­kodva dolgozták ki. Sajnos, —s ez meglehetősen elszo­morító — a helybeliek sa­játos igényeivel nem szá­moltak. A tanácsok általában esz­tendőnként egyszer elemez­ték a munkát. Igaz, olykor formálisan, s az is tény, hogy a szakképzetlen, érett­ségizett fiatalokat nem tart­ják megfelelő partnernek, s ez a szemlélet akadályozza a gyümölcsöző együttműkö­dést. A társadalmi vezetősé­gek igen sokat tehetnének az ügyért. Természetesen csak ott, ahol léteznek, s nem egy protokollnévsor helyettesíti őket. ÜRES NAGYTERMEK Az intézmények költség­vetése, anyagi támogatása 1971-től 1977-ig növekedett. Felszerlések vásárlására is mind nagyobb összeget for­díthattak. Jelentős előrelé­pés volt a központi segítség, a bérek és a tiszteletdíjak rendezése. Az viszont ko­rántsem megnyugtató, hogy a helyi szervek, a tanácsok alig-alig járultak hozzá a kiadások fedezéséhez. A működési bevételek 3 582 000 forintról 9 210 000- re gyarapodtak. Kétségte­len: a Heves megyei Mozi- üzemi Vállalat jóval maga­sabb bérleti díjakat fizet, mint korábban. Ez azonban csak az egyik ok, a másik a kényszerű megalkuvás, a művelődéspolitikai szem­pontból kétes értékű pro­dukciók fogadása. A tárgyi adottságok igen rosszak. Az épületek köz­pontja a nagyterem, amely télen rendszerint nehezen fűthető. Ehhez csatlakozik a hideg és rideg előtér, az iroda, az öltöző, s mindössze egy klubhelyiség. Az elmúlt hét év folyamán a kiscso­portok száma megkétszere­ződött. s így aztán jókora a forgalom. A legaggasztóbb a helyzet a művelődési köz­pontokban. Ezek különös­képp Hatvanban és a me­gyeszékhelyen szűkösek, zsúfoltak. Ráadásul Eger­ben — esztendőnként száz- húsznapon — itt rendezik a sorozásokat és az összeírá­sokat is. A bútorok és az eszközök egy része elavult. Az utób­biak — épp ezért — sűrűn meghibásodnak, s ritkán használhatók. KEVÉS A SZAKKÉPZETT A személyi feltételek nem változtak. A vizsgált harmincnyolc intézménynél QMimsM 1978. május 11., csütörtök összesen negyven főfoglal­kozású szakalkalmazott dol­gozik, s ezek hatvanöt szá­zaléka az öt művelődési központban tevékenykedik. Tizenöten középiskolai vég­zettségűek, s hárman — ez valóban megdöbbentő — csak általános iskolai tanul­mányaikat fejezték be. Népművelői diplomával mindössze heten rendelkez­nek, s ezek többsége Gyön­gyösön. illetve Egerben ka­matoztatja tájékozottságát. A párthatározat óta létesí­tett új státuszokat szakkép­zetlenekkel, tapasztalatlan fiatalokkal töltötték be. s ők — bármennyire igyekeznek is — képtelenek megbirkózni sokrétű tennivalóikkal. A gondokat csak növeli az erőteljes elvándorlás. Az alkalmazottak fele csupán két éve van jelenlegi mun­kahelyén, s csak ketten töl­töttek el egy poszton tíz esztendőt. Utánpótlásra, egészséges cserére lenne szükség, de erre nincs lehetőség, mert a főiskolákon a nappali és a levelező tagozatokon igen alacsonyak a felvételi ke­retszámok. SZAKKÖRÖK ÉS KLUBOK Az lenne jó, ha az érdek­lődők minden kötöttség nélkül eltölthetnének egy­két üres órájukat a kultúr- házakban. Akkor is, ha nem óhajtanak semmilyen fog­lalkozáson részt venni. Erre általában nem hiányoznak a termek, ezek azonban ri­degek. riasztóak, hiszen bennük csak néhány szí­nészfotó és ruhatári fogas található. Hiányzik a büfé, vagy olyan pult, ahol egy kávét, estleg üdítő italt fo­gyaszthat a betérő vendég. Az ilyen kis üzleteket nem szívesen üzemeltetik sem az áfészek, sem a vendéglátó­ipari vállalatok. A tartalmi tevékenység a meglevő nehézségek ellené­re is javult. Majd minde­nütt sokat tettek az ifjúság és a nők művelődéséért, s nem feledkeztek meg az idős korúakrói sem. A nyugdíjasok számára klu­bokat szerveztek, de rend­szeres, színvonalas prog­ramról általában nem gon­doskodnak. Beváltak a dí­szítőművész-, a kézimunka­körök, s ezek a gyesen levő anyákat is tömörítik. A mű­kedvelő mozgalmon belül divatosak a Páva-körök és a citerazeriekarok, s ezek háttérbe szorítják az egyéb népművelési formákat. Ezek népszerűsítéséért igen sokat tehetne a televízió. KI AD TANÁCSOKAT? A falvak ötletekre, segít­ségre várnak. Más kérdés az, hogy megkapják-e ezt. A Megyei Művelődési Köz­pont többnyire értékes, és a mindennapi munka során jól hasznosítható kiadványokat jelentet meg. Az úgyneve­zett „Infó” negyedévenként, a programajánlat havonta jut el a megyei hálózat va­lamennyi intézményéhez. Sajnos, ezeket nem értéke­lik rangjuknak megfelelő­en. s nem egy esetben olva- satlanul hevernek a fiókok­ban. A látogatások is cél- ravezetőek, de ritkák, ugyan­is az MMK munkatársai igen elfoglaltak, s a gépko­csik kilométerkerete is aka­dályozza a gyakoribb vidé­ki utakat. Ezt a hiányossá­got némileg pótolják a kis­csoportvezetők továbbkép­zései, a különböző tapaszta­latcserék és pályázatok. A járási, s különösképp a kiskörzeti központok erre csak korlátozottan képesek, pedig az itt dolgozók javas­latait is várnák a települé­seken. A gyöngyösiek e te- kintetbeú is jeleskednek s megszervezték, s ma is ered­ményesen működtetik a nép­művelők klubját, amelynek tagjai számos jó ötlettel gazdagodhatnak. GYORSABB FEJLŐDÉST A népi ellenőrök több el­képzeléssel is szolgálták a nemes ügyet. Hangsúlyoz­ták, hogy az illetékes szer­veknek fokozottabban kel­lene törődniük a művelő­dési házak munkaterveinek összeállításával, s szorgal­mazhatnák a távlati felada­tok rögzítését is. Érdemes a társadalmi vezetőségeket megszervezni, s gondoskod­ni azok működéséről is. Függetlenítettként kizárólag szakképzetteket kell alkal­mazni, s erről nem szabad megfeledkezni az újak fel­vételekor. A nagyfokú fluk­tuáció megakadályozható, ha a letelepedést — a peda­gógusokhoz hasonlóan — megkönnyítik. A költségve­tés ugyan emelkedett, de az ütemmel nem elégedhetünk meg, hiszen felújításra, bú­torokra, eszközökre, folyó­iratokra van szükség, s erre a jelenlegi anyagi fedezet meglehetősen kevés. Az Ok­tatási és Kulturális Minisz­tériumok vezetői megegyez­hetnének a felvételi keret­számok növelésében. Sürge­tő az új egri Megyei Műve­lődési Központ felépítése. Er­re máról holnapra nem kerül sor, ezért addig is envhíteni kell a gondokat. Űj he­lyet kaphatna a TIT megyei szervezete, s a sorozásokat tarthatnák a Dobó-lakta­nyában is. A nagytermeket a kiscsoportok befogadásá­ra is alkalmassá lehet ten­ni, épp ezért célszerű ennek feltételeit tisztázni. Ésszerű javaslatok ezek, s ha megvalósulnak — en­nek lényeges akadálya nincs —, akkor büszkébbek lehetünk a művelődés házai­ra, s az ott folyó munka színvonalára is. Pécsi István A Balatonon megkezdődött az idegenforgalmi szezon. Kinyi tottak a szállodák, az idényt üzletek, s vizen vannak már a k'sebb-nagyobb balatoni hajók, vitorlások. A MAHART ha­jói is egyre gyakrabban közlekednek, már éjszaka is jár Szántód és Tihany-rév között a komp. És ma már benépesül a déli part. Kívánunk jó időt a SZOT-üdülőkbc is. Képün­kön: .nyárra váró csónakok és a vitorlások. / (MTI fotó — Vida András felv. — KS) VIT-centrum nyílik Egerben Bármennyire is jó lenne, a XI. kubai VIT-re nem juthat el minden fiatal. Ám az ese­ményekből, a gazdag prog­ramból azért nem maradnak ki az itthon maradottak sem. 19-én, pénteken nyílik Egerben az a VIT-centrum, ahol az érdeklődők minden hétfőn, szerdán és pénteken választ kapnak az ifjúsági találkozóval kapcsolatos ÜGYESSÉGI VERSENY, JÁTÉKOS KARNEVAL VETÉLKEDŐ, VIT­A gyöngyösi úitöröház májusi programjából A gyöngyösi városi úttörő­ház májusi programjának ki­emelkedő eseménye a 7-én kezdődött és 14-ig tartó úttö­rőházi napok. Tegnap dél­előtt a kisdobosok ügyességi versenyére került sor, dél­után pedig Képtelen termé­szetrajz címmel rendhagyó színházi előadást láthattak a gyerekek. Ma délelőtt a Gul­liver című film alapján játé­kos vetélkedőn vesznek részt a pajtások, amely az Iroda­lom és film elnevezést viseli. Az úttörőházi napok kere­tében a hónap folyamán egyebek mellett filmvetítést tartanak Kubáról, mesemon­dó versenyre kerül sor kis­dobosok részvételével, váro­si VIT-karnevált rendeznek, amely egyúttal az úttörőházi napok záróeseménye lesz. Az úttörőház máiusi tervei között, szerepel még a hete­dik-nyolcadikos úttörők részvételével megrendezésre kerülő játékos ügyességi és sportverseny, a rajzpályázat és a gyermekruha-divatbe- mutató is. kérdéseikre, erről szóló könyi veket, kiadványokat, plaká­tokat kérhetnek. A centrumot létrehozó me­gyei KISZ-bizottság a Me­gyei Művelődési Központ és a Műsorrendező Iroda segít­ségével gazdag kulturális programot is biztosít az elkö- ■ vetkező hetekre. így lehe­tőség lesz többek közt folyók iratok olvasására, zenehall­gatásra, VXT-ajándéktárgyak,' trikók vásárlására. Meghatá­rozott napokon vitákat, be­szélgetéseket, politikaidal-ta­nulást, bridzsiskolát, discot rendeznek. A megye ifjúsági klubja! is közreműködnek a rendez­vénysorozatban, Egy-egy es­tére ők vállalták a házigaz­da szerepét. Az ő műsorkí­nálatukban többek közt tré­fás vetélkedők, táncházak, filmvetítések szerepelnek. A VIT-centrum az ifjúsá­gi találkozó végéig, augusz­tus 8-ig várja a megye fia­taljait. Csavdar Sinov: Pilátus mossa a ...lábait Amikor bizonyossá vált, hogy az „Atlasz Oroszlánja” kieshet az első osztályból, szurkolói búskomorságba es­tek. Szomorúan jártak-kel- tek, bánatukban hosszú ha­jat növesztettek. A városi rádióállomás főleg gyászze­nét sugárzott. Igaz, némi re­mény azért még maradt. Fő­leg elméletben. És akkor egyszerre csak diadalittasan felorditott a tömeg: „Csak Pili menthet meg bennünket. Az ő lábá­ban van a mi vigaszunk és reménységünk!” Pili, azaz Pilátus Gruev ezt azonban még nem tudta, mert egy másik városban la­kott. egy másik klubban ját­szott — a „Szárnyaló Só­lyomban”, amely ugyan az ,arany középút” elvét követ­ve a tabella közepén foglalt helyet, nem volt semmi esé­lye a bajnoki aranyéremre, de nyugodt életet élt, mivel nem fenyegette a kiésés ve­szélye. És náluk játszott Pili — becenevén Tarack —, az extra-klasszis, a nemzeti vá­logatott tagja. Lövései rette­netes erejűek voltak, ame­lyektől reszkettek a kapu­sok, mint a nyárfalevél, mi­közben orcájuk haloványra sápadt. Követek indultak hát Pili— hez. Beléptek háromszobás lakásába és mély főhajtás­sal köszöntötték. — Mi szél hozott bennete­ket? — kérdezte Pili. de lát­ván, milyen állapotban van­nak, a fotelba ültette őket és így szólt: — Derítse fel mo­soly bánatos orcátokat!- .» -V A követek leültek, ám mo­soly nem ragyogott fel az áb- rázatukon. — Micsoda féreg rágja a telketeket, felebarátaim? — kiáltott fel Pili, miután iz­galmában felhajtott egy na­rancslevet, amit persze nem tilt a sportolók szigorú ét­rendje. És a követek elpanaszol­ták, hogy mi nyomja a lel­kűket: — Nagy a mi szomorúsá­gunk. És úgy tűnik, semmi se enyhítheti szenvedésein­ket. És elmondták neki az „At­lasz Oroszlánja” szomorú históriáját, történetüket pe­dig térdrehullva, keserves jajveszékelés közepette fe­jezték be. „Egyedül csak te menthetsz meg bennünket !” — kiáltották végig kórusban. És elmagyarázták, hogy a „Szárnyaló Sólyom” a követ­kező mérkőzését az „Atlasz Oroszlánjával” játssza. Arra kérték Pilit, hogy ne rúgjon gólt az „oroszlánoknak”, de még csak ne is tartózkodjék a veszélyes zónában. Pili elsápadt. felháborodá­sában a sportbecsületét ért serelem miatt. — Hagyjatok el a házamat — dörögte —, ne lássalak itt benneteket, különben szent haragomban értesítem a rendőrséget és feljelentelek , benneteket a bíróságon. Vagy szétzúzom a fejeteket ezzel a becsületes úton szerzett kunéval. És szavai illusztrálására levett a polcról egy gyönyö­rű ezüstkupát. A követek a trófeára emel­ték a tekintetüket és felsó­hajtottak. Egvikük alig hall­hatóan kinyögte: — Pili. van a vasútnál egy emberünk. Úgyhogy garan­táljuk neked és az egész há­zad népének, hogy ingyen utazhattok valamennyi vo­nalon. A másik folytatta: — Pili. a húskombinátunk borjúhúst, májat, szalámit állít elő. Bőségesen el fognak látni mindennel, no persze ingyen. .. — És ingyen repülőjegye­ket is biztosítunk neked meg az egész atyafiságodnak — nvilatkoztatla ki a harma­dik. A negyedig megígérte: — Pénzt is adunk, tedd el nehezebb idő^n /i ----­után — őszinte hálánk jelé­ül... Erre már Tarack is leült, és olyan mély göndolkodás- ba merült, hogy a homloka ráncba szaladt. Aztán rövid töprengés után legyintett és megígérte a követeknek, hogy a segítségükre lesz. A követek megcsókolták a homlokát. A mérkőzés napján zsúfo­lásig megtelt a stadion. Tö­megesen jöttek a szurkolók, mert szép párviadalra volt kilátás. Pili azonban nem rúgott gólt az „Atlasz Orosz­lánja” hálójába, noha a vá­logatott középcsatára volt, az idő is kellemes volt, a pá­lya meg száraz. Habár a mérkőzés döntetlenül végző­dött, mindenki komor arccal hagyta el a stadiont. Csak az „Atlasz Oroszlánja” követei voltak vi árnak. Az öltözőben komoly vita folyt. Mind a klubtársak, mind a vezetők azt kérdez­ték Pilitől: * — Miért nem rúgtál egy­szer se kapura, holott annfiji lehetőséged volt, mint égen a csillag? ! — Rossz napot fogtam ki — válaszolta Pili. — Rama- tyul éreztem magam, még jó, hogy meg nem haltam. E szavakra társai elhall­gattak, az edző pedig lehor- gasztotta a fejét. Pilinek meg közben az járt az eszében, milyen ünneni fogadás várja este. Az „At­lasz Oroszlánja” követei rendezik a tiszteletére. Utá­na meg jön a fürdő! És gyö­nyörűségében összehun'ori- totta a szemét, -amikor arra gondolt, hogyan fogja oele- dugni a 1—,t „ meleg ízbe. •*« Bolgárból fordította: 1 " ' "~szky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom