Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

Kinek higgyen a tévénéző? Itclet előtt címmel új sorozatot indított a televízió. Megtör, tent bűnesetek feldolgozásával, izgalmat és némi tanulságot igyekszik szerezni a nézőnek. VILLÁMTRÉFÁK FIGU­RÁJA az, aki így kezdi a fel­szólalását : „ .. .csatlakozom az előttem felszólalókhoz.. Most mégis ezt teszem, nem is annyira a tréfa kedvéért, még csak azért sem, hogy perue es haragba szálljak két tévébemutatóval, mint inkább teszem azért, hogy megpróbáljak választ adni a címben feltett kérdésre: ki­nek is higgyen a tévénéző? Árkus József és Rózsa László kollégáim a Népszabadság­ban — a „hivatalos tévékri­tikán túl és mellett — ala­posan elverték a port az Emma című filmsorozaton és a Franciska címmel bemuta­tott, Gyárfás Miklós írta té­véjátékon. Rózsa Lászlónak az előbbitől állandó mehet- néke támadt, mármint sétál­ni, míg az utóbbitól egy idő­re megrendült a hite önma-, ga szellemi képességében Arkus Józsefnek. Csatlakozom az előttem írókhoz: az Emmától egy­szerűen megőrülnék, ha néz­ném lenne kötelező, a Fran­ciska meg háromnegyed órás áprilisi tréfának tűnt a szá­momra, kár, hogy május 3- án vetítették. Ám, s ezt nyíl­tan be kell vallanom, nem is kevés olyan tévénézővel be­széltem, akinek kifejezetten tetszett az Emma és jópofá­nak tartotta a Franciskát. Tévékritikusi „minőségem­ben” gyakran találkoztam, és minden bizonnyal találko­zom is még, azzal a látszó­lagos ellentmondással, hogy a nézők egy nagyobb, vagy kisebb részének nem egyezik meg a véleménye a kritiku­séval, sőt, uram bocsá’, az s n volt és lesz ritka eset, amikor a tévékritikusok is meglehetősen ellentmondá­sosan, már úgy értem egy­másnak ellentmondásosan írnak egy-egy televíziós pro­dukcióról. Kinek higgyen a tévénéző? A SZÁMOKÉRT NEM vállalok felelősséget, csak az arányokért: a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont egy felmérése szerint a rend­szeres újságolvasók majd fe­le rendszeresen olvas tévé­kritikát is. Sőt: a nem rend­szeres újságolvasóknak is megközelítően ilyen hánya­da is szembesíti véleményét az újság kritikusáéval. Hány millió ember ez? Gondolom, változó lehet. Egy-egy sike­resebb sorozat, vagy egy bosszantóbbnak ítélt bukás után többen olvassák az új­ságok televíziós kritikáit, máskor kevesebben, de min­denképpen milliókról van szó. És mennyi a tévékriti­kus? A tévések szerint talán nincs is, az e műfajjal fog­lalkozók szerint nem sok. És mégis ők akarják, vagy akarnák elmondani, hogy mit és hogyan lásson, mit és hogyan értsen a néző, mit és hogyan dolgozzon a rendező, színész, a televízió. Áldatlan egy mesterség ez, legalábbis hetenkint szembekerülni az olvasók egy rétegével, mi­közben a másik réteg igazat ad, hogy a következő héten esetleg fordítva történjék a dolog. És a kérdés még mindig megválaszolatlan : kinek higgyen a tévénéző? Jómagam, ha a képernyő elé ülök: nézőként ülök oda. Megtisztelt a televízió és meghív előzetes vetítésekre, még olyankor amikor mű­sorra sincs tűzve egy-egy, a televízió által fontosnak tar­tott produkció. Isten látja lelkemet és televízió bocsás­sa meg nekem:- alig-alig mentem el ezekre a vetíté­sekre. Meg akartam és meg akarom őrizni a reveláció erejét, az újdonság varázsát és azt a véleményem szerint szükséges alapállást, hogy látni ugyanakkor lássam, mint az ország több millió nézője. Így aztán én is elő­zetesekre, természetesen azért szakkönyvekre is hagyatkozottan az első él­mény és utólagos gondolko­dás után alakítom ki a ma­gam véleményét. S tudom, teszi ezt az is, aki rendsze­resen eljár a házivetítések­re: mindig a maga vélemé­nyét, a gyakorlaton, a ta­pasztalaton, az elkötelezett­ségen alapuló és bizony té­vedéseken is átbóklászó vé­leményén építi fel kritikája váracskáját. Amely néha nem éppen erős falú és nem is mindig bevehetetlen erő­dítmény. SZÍVE, HITE és tudása szerint orientálni akarja a nézőt a kritikus, befolyásol­ni a televíziót, a szerzőket, hogy mit igen és mit ne: a közvélemény érdekében. Nem általában a köz véle­ménye érdekében, hanem a közvélemény alatt a mindig jobbat, szebbet, hasznosab­bat, művészibbet és érdeke­sebbet vágyók érdekében. A néző megnéz egy produkciót, kialakítja a véleményét, azt szembesíti a tévékritikusé­val : nem egyezik. Kinek higgyen? Saját magának. A televíziós kritikát is helyes kritikával olvasni, ám a kri­tika nem a dolgok, a leírtak elvetését, hanem megfonto­lását és meggondolását je­lentik. Ha rendszeresen nem egyezik a vélemény a kriti­kákká! általában, akkor a né­zőben és olvasóban van a hiba: ha rendszeresen nem egyezik a kritikus a közvéle­ménnyel. akkor a kritikus­sal. A kritikus híd a televí­zió és a nézők között, s ezen a hídon oda-vissza járnak! A RÓMAIAK azt mondták, hogy nem lehet nem hajózni. Hozzátehetem : nem lehet nem kritikát mondani. Csakhogy a szó elszáll, a kritikus azonban leírja és az megmarad. Az újságírók, a kritikusok felelőssége a hitel arra, az írás maradandósága, hogy a tévénéző hihet és hinnie is kell a kritikáknak. Általában! És egészséges ol­vasói kritikával. Mert ugye a kritikus is tévedhet De a néző is! Gyurkó Géza Négy katona. És fából, éh­ségből, földből formálták őket. Hóviharból és honvágy­ból és borotválatlan szakáll- ból. És felettük gránátok bőgtek és lecsapódva feketé­re marták a havat. A négy elveszett arc falamezként merevedett meg az olajlám­pa lengésében. De amikor fe­lettük felsírt a vas és félel­metesen vonyított, az egyik faarc felnevetett. A többiek is szürkén vigyorogtak. És az olajlámpa csüggedten len­gett. Négy katona. ívbe gördült a szakáll kö­zött két lilás vonal: Drága­ságom. Itt tavasszal nem *A fiatalon elhunyt Wolfgang Borchert a hitleri évek Németor­szágának egyik legjelentősebb írója. Antifasiszta magatartásáért többször elítélték, majd büntető- századdal a frontra küldték. Bal­ladái tömörségű novellájában a német katonák nyomorúságának ábrázolásával tiltakozik az értel­metlen háború ellen. 1978. május 9., kedd kell szántani a földet. És a kiszikkadt földet trágyázni sem kell. Az egyik óvatosan cigaret­tát sodort. Remélhetőleg ez nem répaföld. A répát nem tudnám elviselni a halálban. De például mi a véleménye­tek a retekről? Retek között az örökkévalóság? A lilás ajkak meggörbül­tek: Csák legalább giliszták ne lennének. Majd ehhez is hozzá kell szokni. A sarokban levő ezt mond­ta: Abból ugyan nem veszel észre semmit. Ki mondja ezt? kérdezte, aki cigarettát sodort, ki mondja ezt? Hallgattak. És fölöttük az őrjöngő halál ri­kácsolt az éjszakában. Ké­kesfeketére tépte a havat. Megint vigyorogtak. A ge­rendát nézték a fejük fölött. De a gerendák nem ígértek semmit. Az egyik köhögött a sarok­ban: Na, majd meglátjuk. Nyugodtak lehettek. De ez a „nyugodtak” olyan rekedten hangzott, hogy az olajlámRa meglódult. Négy katona. De az egyik szót sem szólt. Hüvelykujját végigcsúsztatta a fegyveren. Fel, le. Fel, le. Aztán a vál­lára vette. Semmit sem gyű­lölt úgy, mint ezt a fegyvert. Csak akkor fogta kézbe, ha feje fölött golyók süvítettek. A lámpafény csüggedten tük­röződött szemébe. Akkor az, aki cigarettát sodort, meg­lökte. A kicsi rémülten áliá­ig kapta a fegyvert, a száját körülfogó szakállához. Arcát az éhség és a hon­vágy faragta ki. Aki cigarettát sodort, ezt mondta: Add csak ide azt az olailámpát. Jó kezdeményezés Kismamák bölcsődében Szombat délután felnőttek, pontosabban kismamák né- pesítették be az új, korszerű egri Ságvári bölcsődét. Egészségügyi dolgozók, akik jelenleg GYES-en vannak, egyébként gondozónők, a megyeszékhely különböző bölcsődéiben. Ahogy dr. Papp Kálmán városi főorvos elmondta, ez az első ilyen összejövetel, amelyet egyéb­ként — az alkalomhoz illő­en is — most az anyák napi ünnepséggel kötöttek egybe. A több mint 400 egészségügyi dolgozó döntő hányada nő, sokan gyermekgondozási se­gélyen vannak, viszont nem árt — sőt! —, ha időnként találkoznak, tájékozódnak azokról a kérdésekről, ered­ményekről, amelyek szakmá­jukkal összefüggnek, őszinte, az egészségügy minden terü­letét átfogó, a problémákat sem takargató tájékoztatást kaptak a kismamák. A mun­kához — mondta többek kö­zött a városi főorvos — biz­tosítottak a személyi felté­telek. s az ágazat vezetői karöltve a szakszervezettel, eredményesen segítik az egészségügyi dolgozók élet- körülményeinek javítását is. Országosan előkelő helven áll Eger az egészségügyiek la­kásproblémáinak megoldásá­ban, a munkakörülmények javítása, ezek tervezése, il­letve kivitelezése folyamat­ban van; az i tapasztal?fj hogy jól érzik magukat á megyeszékhelyen. Az viszont tény, hogy al bölcsődei gondozónők túlter­heltek. minden intézmény a férőhelyszám fölött fogad ap­róságokat, s így is 885 gyere-j két kellene még elhelyeznij Munkájukat mégis közmegJ elégedésre végzik: a dolgo­zó mamák biztos helyen, jó kezekben hagyhatják kis­gyermekeiket — már akiknek sikerült bejutni a bölcsődé­be. .. A jól sikerült első összejön vetel stílszerűen „bölcsődés módra” zárult: ezúttal a ma-j mák szórakozhattak a vidámj kedves bábműsoron. Dr. Papp Kálmán tájékoztatja a kismamákat. (Fotó: Tóth Gizella) Huszonhárom csoport a pódiumon K6rusmin8sítő hangverseny Egerben nek tagjai Kaponyí Teréz, Cs. Schwalm Edit és Perl- stein Klára voltak — nem­csak a tiszta hangzásokat, de műsor-összeállításokat is bírálták, azokat értékelve többre, akik híven őrzik a hagyományokat. így a megszerezhető 13 minőségi fokozat közül a komlói férfikar népdalkórus kategóriában diplomás ezüst­koszorút szerzett, a karácson- diak csapata parasztkórus kategóriában diplomás bronz­koszorút. Országosan kiválóan m.'j nősült az egerszóláti és a no. vaji együttes. Országosan jóI szerepeltek az atkáriak, na egerszalókiak, a Gagarin hó- erőműviek, a gyöngyöspataiu ak, a gyöngyössolymosiak. a kerecsendiek, a mezőszeme- reiek, az ostorosiak és a várJ aszóiak. A minősült fokoza­tot pedig kilencen érték élj így az aldebrőiek, az átányi- ak, az ecsédiek, az egerfar- moslak, az Egri Csillagok Tsz csoportja, az istenmezejiek a makiáriak, a nagyfügediek és a poroszlóiak. , r Uj fantervek szerint oktatják a gyors- és gépírást Mint már hírül adtuk, va­sárnap országos minősítővel zárult az a hároméves da­losmozgalom, amelynek so­rán a „paraszt-,”, a „nép­dal-,” és a „hagyományőrző kórusok” járási és megyei versenyeken adhattak szá­mot tökéletesedő tudásukról. Az egri Megyei Művelődé­si Központban ezúttal 23, tarka népviseletbe öltözött csoport állt a pódiumra — legjobbjai a megye számta­lan nótás kedvű együttesé­nek. Hiszen palócföldön, He­vesben, talán nincs is olyan falu, ahol legalább egy pá­vakor ne alakult volna az elmúlt néhány évben. Sokuk pedig a büszke 20—25 esz­tendős múltra tekint vissza. A szakmai zsűri — amely_ Persze mondta a kicsi, s a fegyvert térde közé fogta. Keze kinyúlt a köpenyből, megfogta a lámpát és odatar­totta. De a lámpa kiesett a kezéből. És kialudt. Négy katona. A lélegzetük mély volt és magányos vplt a sötétben. A kicsi felnevetett és kezével a térdére ütött. öregem, kilelt a hideg! Láttad ezt? A mécses kiesett a kezemből. Kilelt a hideg. A kicsi hangosan nevetett. De a sötétben szorosan fog­ta a fegyvert, amit annyira gyűlölt. És amaz, ott a sarok­ban, ezt gondolta: Senki nincs köztünk, de senki, aki ne reszketne. De aki a cigarettát sodorta, így szólt: Persze, az ember egész nap reszket. A hidegtől. Ettől a nyomorult hidegtől. Megdördült fölöttük a vas, rongyokra tépte az éjszakát és a havat. Tönkretesznek minden ret­ket vigyorgott lila ajka. És szorosan fogták a gyű­lölt fegyvert. És nevettek. Kinevették magukat a sötét, sötét mélyében. Fordította: Csányi László Vidéken is szervezzenek magas fokú gyorsírótanfo­lyamokat, a fővárosiak pél­dáját követve. A tanulók versenyei azt bizonyítják : or­szágszerte sok a tehetséges fiatal, képzésük, továbbkép_ 'Zésük egyéni és népgazdasá­gi érdek — hangsúlyozta Csollány Ferenc, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Orszá­gos Szövetségének elnöke va­sárnap, a szövetség küldött- közgyűlésén. A múlt évi te­vékenység és a munkaterv megvitatásakor központi té­ma volt a gyors- és gépíró­utánpótlás. Javasolták: a fia­talok számára tartsanak kü­lön gyakorlóórákat, rendsze­resíteni kellene a beszéd- gyorsíró gyakorlatokat, stú­diófoglalkozásokat. A jövő­ben a gyorsírók és gépírók lapja év elejétől tájékoztat a tanfolyamokról. Ebben az évben a lap júniusi számá­ban ismertetik a tanfolya­mokra vonatkozó tudnivaló­kat. Elmondták, hogy a gyors­írás és gépírás tanárai ku­tatják. miként segíthetnék a gyorsírás és gépírás oktatá­sát audiovizuális eszközök­kel. A közgazdasági szakkö­zépiskolákban, a gép- és gyor-- íróiskolákban és gimnáziu­mokban új tantervek szerint oktatják majd a gyors- áá gépírást. Tanterv készül a vakok, a gyengén látók, a mozgássérültek gépírásokta­tásához és a telexoktatáshoz is. A gimnáziumokban azt vizsgálják: melyik osztály­ban, hány órában tanítsák a gép. és gyorsírást. A gép- és gyorsíróiskolában szeptem­bertől naponta tanítanak. \z eddiginél több órában ok­tatják a gyors_ és gépírást^ az irodalmi, levelezési, gaz­dasági, jogi ismereteket és természetesen a magyar nyel­vet és irodalmat. Az ülésen szó volt arról is,' hogy elkészült az egységes magyar gyorsírás alapokmá­nyának módosítására vonat­kozó tervezet, amelyét elő­terjesztés előtt a szakembe­rek ismételten megvitatnak. Elismeréssel nyugtázták a hazai és a nemzetközi verse­nyeken elért eredményeket, amelyek alapján remél*k, jövőre, a belgrádi gépíró-vi­lágbajnokságon és nemzetkö­zi gyorsíróversenyen is ki­magasló teljesítményeket ír­nek el a magyar gép- ás gyorsíró bajnokok. A küldöttközgyűlésen .Meg­választották a szövetség ve­zető szerveit és tisztségvise. lőit. Az elnök továbbra § Csollány Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom