Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

A jobbik foto? LEGEND 4 K KERINGE­NEK arról, miféle briliáns trükkökkel sikerült rávenni a külföldi vásárlót, jónak lássa azt az árut, ami köze­pes, s közepesnek a gyenge minőségűt. Ám a legendák­nak semmi szerepük nincsen a külkereskedelmi mérleg szigorú rendben sorakozó számoszlopainak alakulásá­ban. Ott a tényeknek jut a fő hely. s e tények summázatát az MSZMP Központi Bizott­sága 1977. október 20-i ülé­sének határozata — a terme­lési szerkezet és külgazdasá­gi politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről — így fogalmazza meg: „erő­teljesen növekszik az ex­porttermékekkel szemben a .követelmény a minőség, a korszerűség és a piacképes­ség tekintetében”. Tavaly a behozatal árszínvonala 1976- hoz képest hét százalékkal emelkedett, ugyanakkor a kivitelé ennek a felével sem, mindössze 3,4 százalékkal. Ennek a kedvezőtlen arány­nak magyarázatát a forgal­mazott termékek összetételé­ben és minőségében talál­hatjuk meg. Mérföldeset lépve, nagytól a kicsinyig jutva: üzemszo­ciológiai vizsgálatok feltár­ták, hogy a termelés közvet­len vonalában állóknak — munkásoknak- és irányítóik­nak — gyakran hozzávetőle­ges képük sincsen arról, hogy cégük a szállítási szer­ződésekben mit vállalt a 1er­Eflsők lettek A hatékonyan, a jó hangu­lattal. jó kedvvel végzett munka egyik legfontosabb feltétele és követelménye is egyben a ' dolgozók ötleteire, javaslataira és bizalmára alapozott magas színvonalú irányítás. Az így kialakított vezetési módszerek egyrészt ösztönzően, lelkesítőén hat­nak a beosztottakra, más­részt nagyfokú biztonságér­zetet jelentenek a vezetők számára is. Ahol így van, ahol sikerült ezt az összhan­got megteremteni, kialakíta­ni, ott jó a munkahelyi lég­kör,. ott van aktivitás, ott nemcsak prémiumokkal, kü­lönböző juttatásokkal tudják a szervezettebb, a fegyelme­zettebb munkára ösztönözni az üzemi, a munkahelyi kol­lektívákat. Ma még sainos messze já­runk attól, hogy valamennyi termelő egységünkben ilyen módszerekkel szervezik a termelést. A SZOT Műszaki- Gazdasági Bizottsága a múlt év márciusában egyebek mellett ezért is hirdette meg a „Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért” című pályázatát, amelynek célját az értelmes, az ösztönző irá­nyítási módszerek kidolgozá­sában, megismertetésében, elterjesztésében jelölték meg. A kiírásra több mint 110 pályázat érkezett az or­szág különböző üzmeiból. A javaslatok a gondolatok országos versenyében nagy­szerű egri siker született. A pálvázat tiznötezer forintos első díjára ugvanis az Egri Dohánygyár két művezetőié­nek — Kocsis József, és Bá­rány Tibor — közösen ké­szített szakdolgozatát találta méltónak a SZOT elnöksége. A két boldog győztes nem udvariasságból, és nem is szerénységből osztja meg a sikert a gyár dolgozóival. Mert bár pályázatukban sok­sok új, eredeti ötlettel, ja­vaslattal gazdagították a ve­zetés eddigi „módszertárát”, de díjnyertes pályamunká­jukban lényegében mégis az egész gyári kollektíva eddigi közös gondolkodását, mun­káját foglalták rendszerbe, gyűjtötték csokorba. Amely­ből, mint a magas elismerés is bizonyítja: korántsem csak a dohánygyáriak tanul­hatnak. r . — kom — _ mékek minőségére vonatko­zóan. S egy másik, szintén elgondolkoztató tapasztalat: a technológiai — műveletkö­zi —. valamint a végellenőr­zés keretei lazák, működése megbízhatatlan, ezért nem garantálja az egvenletes ter­mékminőséget. Megalapozat­lan tehát az a hiedelem, hogy a vállalatoknál úgy rostálnak: ez a jobbik fele az árunak, ezt szállítják ex­portra, ez a gyengébb fele, ez jut belföldre. Kesernyés mosollyal azt kell monda­nunk, sajnos, ide is, oda is egyformán kerül jó, közepes, gyenge, silány. Ami* alátá-. maszt a MERT (Minőségi Ellenőrző Rt.) és a belföldi kereskedelmi minőségellen­őrzés tapasztalatainak össze­vetése; tavaly például a kül- és belföldi értékesítésre fel­kínált fémszerkezeteknél, műanyag csöveknél, pamut kötöttáruknál, friss gyü­mölcsnél, konzervipari ter­mékeknél, szinte azonos mértékű volt a minőségi kö­vetelményeknek meg nem felelő áruk aránya. Egy szervezetben vagy szerkezetben mindig a leg­gyengébb alkotóelem szabja meg a teljesítőképességet, azaz hiába kiváló a többi, ha egyetlenegy gyatra. Esetünk­ben ez a gyatra alkotóelem a minőség fogalmának értel­mezése és érvényesítése, műhelytől a termelő és a külkereskedő, a belföldi, ha­tárokon túli vásárló kapcso­latáig. Idén, az első negyedévben a Lehozatal 6.1 százalékkal haladta meg a tavalyi ha­sonló időszakét, a kivitel ugyanakkor kisebb volt an­nal. Üjabb adalék ez ahhoz a tartós folyamathoz, amit a cserearányok számunkra • kedvezőtlen változásának szokás nevezni, s ami egyre erőteljesebb figyelmeztetés a változásokhoz való alkal­mazkodás meggyorsítására. Mégis, a termelővállalatok­nál — az irányító szerveknél is — jó néhányan a puszta mennyiségi többlet produká­lásában látják a feladatot, csupán ezt szorgalmazzák. Indokoltan kapott c „s bírá­latot ez a szemlélet a közel­múltban, a kohó- es gépipa­ri vállalatok igazgatóinak országos értekezletén — ugyanakkor az a 21 termék csoport, melyet szelektíven választottak ki az export- árualap növelésére —, de kritika nemcsak e tárca te­rületén jogos. Hanem általá­ban a termelőágazatokra, olyannyira, hogy a körbe a téliszalámi, a bor. a szőrme­ruházat éppúgy beletarto­zik, mint a pvc-por. a komp­lett szervizállomás, a szer. számgép. A kitűnő minőségű szállítmányt durva hibákkal tarkított követi, ahogy azt a szakemberek jelölik, liftezi! a minőség, azaz nem egyen­letes. s mert nem az, a vevő szemében megbízhatatlanná válik. BÁTRABBAN KELLENE ÉLNI az ösztönzés és fele­lősséget vállaltatás sokféle eszközével a műhelyekben éppúgy, mint a vállalatok kö­zötti kapcsolatokban. Ezek az eszközök ugyanis léteznek — ha persze körük nem is tel­jes —, csak éppen használa­tuk nem látszik elodázhatat- lannak, mivel anélkül is „megy valahogyan a sze­kér”; jut nyereséggyarapí­tásra és bérnövelésre, s any- nyi, hogy a versenyképest távol tarthatja jogos helyé­től az éppen csak eladható termék. Ez utóbbi kifejezés — mint reprezentatív vizs­gálatok tanúsítják — húsz, harminc, bizonyos esetekben ölven százalékkal olcsóbban, tehát csak — s most e csak a hangsúlyos — árengedmény­nyel értékesíthető terméke­ket takar. Nagy mennyiségű terméket! Számítások sze­rint adott technikai, techno­lógiai körülmények közepet­te is gondos munkával, a minőségre" vonatkozó előírá­sok következetes betartásá­val — és pontos szálltfások­kal — tíz, tizenkét száza­lékos árnövelést érhetnénk el a kivitelben. Ez forintban, a tavalyi forgalom adatait alapul véve, 23—25 milliárd. Kis híján annyi, amennyivel eltűnt,ethetnők a külkereske­delmi forgalom egyenlegéből a negativ előjelet! Mészáros Ottó Tavaszi kukorica A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben gyorsított üteinn nemesítéssel állítják elő az új kukoricafajtákat. Az üvegházi termesztéssel évente három generációt ne­velnek fel. lerövidítve ezzel a nemesítés idejét. Az idei első nemzedék már ..felnőtt”, s megkezdték a különböző kukoricatörzsek csöveinek törését. A kénen: Molnár Miklósné technikus feljegyzi a k. érleli kukoricák adatait. (MTI fotó — Tóth Béla felv. — KS) Papíron hal, a valóságban csak nép van Miiem a tarislabázakéft Mátraszentimre és Ágasvár esete bizonyít Kritikus helyzet Meglepő adatra bukkan­tam, amikor a megyei turis­taházak helyzetéről érdek­lődtem. Kiderült egy érdekes felmérésből, hogy 1937-ben a Felső-Mátrában — Kékestetö, Ágasvár, Mátraszentimre és Galyatető térségében — egy 200 fős szálloda és több turis. taház működött. Ma ez a rész szinte teljesen ellátatlan, az idegenforgalmi szakemberek főként a fizetövendeg-szolga- latra támaszkodhatnak. Ez pedig eleve drágább, mint bármelyik turistaház. Az egykor társadalmi ösz- szefogással felépített, s főként a munkás természetjárók igé_ nyeinek megfelelő turistahá- zakra az utóbbi esztendőkben senki sem fordított gondot, rohamosan tönkrement és életveszélyessé vált az egykor oly kedvelt mátraszentim'rei és az ágasvári erdei mene­dékház. Olyannyira, hogy 1975. és 1977. között mind a kettőt be kellett zárni. Papí­ron ma is hat turistaházunk van, a valóságban azonban csak négy. Ki tudja, vajon nem jutnak-e ezek is Mátra- zentimre és Ágasvár sorsá­ra ...? Asszonyok nyolcmilliója „Vállfa!” sCsak így isme­rik a selypi medence közsé­geiben azt a fafeldolgozó üzemet, amely ötven munkás- asszonyával nyolcmillió fo­rint értékű iparcikket ter­melt'az elmúlt esztendőben. Székhelye Rózsaszentmárton, az igazi központ azonban Budapesten, a Helsinki úton található, ahol Pesterzsébeti Bútor- és Faipari Szövetke­zet néven jegyzik a céget. S hogy milyen szépen ível a három fiókot összefogó ipar­telep munkája, friss elisme­rés erre a bizonyság: a na­pokban vették át az OKISZ „Kiváló Szövetkezet” kitün­tetését. Az egyénileg példa­mutatóan helytálló szöveke- zeti dolgozók között pedig három rózsáit is találni Böllér Istvánná, Kiss István­ná és Budó Antalné szemé­lyében. Új oyásináv Scheffer István üzemveze­tő-helyettes szavai arról is tájékoztatnak látogatásunk során, hogy mi rejlik nyolc­millió forint mögött, s mit takar e név: vállfa. — Tulajdonképpen külön­böző vállfák készítésével kezdte működését a rózsái üzemegység. Ez a cikkünk mindmáig megmaradt, s ta­valy 650 ezer darabot gyár­tottunk belőle. Hogy milyen minőségben? Elég legyen annyit modanom, hogy ál­landó rendelőnk például a Hilton és Intercontinentál, de szállítunk többréteges fából hajlított, finom ívű, políro­zott cikket. Miskolctól Szom­bathelyig, s ruhaipari gyá­raknak éppen úgv, mint szál­lodáknak. Tavaly módosult profilunk. Uj gyártmány­ként belépett az összecsuk­ható, harmonikázó ruhaszá­rító, ami eléggé munkaigé­nyes portéka. De darabját 144 forintért számlázzuk, szemben a 28 forintos váll­fával! Éppen ezért irányzott elő szövetkezetünk központja az idei esztendőre hétszáza­lékos termelésiérték-növe- kedést. Belső fejlesztés Valamikor ' évente 2—3 millió forintot „termelt” a rózsaszentmártoni kis ipar­telep. Tavaly már nyolcat! Éspedig úgy, hogy az itt dol­gozó asszonyok, lányok szá­ma nem szaporodott különö­sebben. A technológia, a gé­pesítés fejlesztése révén ug­rott meg a termelés hozama, nőtt a legyártott árumennyi­ség. Korszerű szalagfűrészek váltották fel a régieket. Már- togatót vásároltak, ami a fé­nyezést gyorsította meg, Ta­valy pedig egy nagy teljesít­ményű Kontakté csiszoló-. valamint gömbölyítő gép utazott Pestről Rózsába. .. Igazságtalanok lennénk azonban, ha elhallgatnánk a Fény, Előre és Nefelejcs szocialista brigádok szerepét az elért eredményekben. Minden törekvésük a mun­kaidő fokozott kihasználása, a gépek teljesítményének nö­velése. Hogy menyire így Wttf. Huczka István karban­tartó igazolja, akinek min­dennapos gondja a fáradt, itt-ott meghibásodott masi­nák „regenerálása” másnapi üzeminditás idejére. Építkeznek is PVC-bevonattal ellátott szárítók, kötegekbe csoma­golt vállfák állják utunkat, amikor az üzemben nézelő­dünk. Elszállításra várnak, csak nincs hol raktározni őket. Kilépve az udvarra, a régi üzemház szomszédságá­ban azonban már frissen ra­kott épületfalak állnak. Idei beruházás! Januárban fogott hozzá az egyesült ecséd—ró­zsaszentmártoni tcrmelőszö- vetkezet építő brigádja, s úgy tűnik, hogy pár hét múlva „műbe vehetik” a belső szak- iparosok. Akik villanyt ve­zetnek, bádogos munkákat végeznek, vagy éppen a köz­ponti fűtés beszerzésével foglalják el magukat. Ez utóbbi azért is fontos, mert esedékessé vált időközben a korábbi üzemház fűtésének felújítása. Most egy füst alatt végzik el a kettős mun­kát. Ősszel a vezetők már itt képzelik el a raktárt és a kü­lönböző szociális létesítmé­nyeket, amelyeknek eddig szintén híjával volt a rózsái „vállfa”. Egyébként az új léte­sítményre egymillió forintot irányzott elő a központ. Bi­zonnyal nem is sajnálja. Hi­szen jól „húznak” a rózsai- ak, jelentős részük van az idén szerzett magas kintün- tetés elnyerésében. . _____________imoldvay) H árom évvel ezelőtt meg­szűnt a turistaházakat gondo­zó, fenntartó vállalat, az épü­letek Heves megyében is kü-. lönböző vállalatok kezelésébe kerültek. Sajnos, a remélt fellendülés elmaradt, az át­szervezés nem járt sikerrel: az elhanyagolt turistaházak rendbehozatalára az új „gaz­dák” sem tudtak pénzt fordí­tani. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium ígért ugyan támo­gatást, de a szükséges összeg a mai napig sem áll a ven­déglátó vállalatok rendelke­zésére. Az utóbbi három esztendő­ben a helyzet tovább romlott, sőt egy-egy turistaházat ille­tően a szó legszorosabb értel­mében kritikussá vált. A tu­ristaházak zöme veszteséges, a felújítások milliókba kerül­nének. Az erdei pihenőházak, ban olyan állapotok uralkod­tak és egy-egy helyen ural­kodnak még ma Is, hogy a régi vendégek sorra elmarad­nak, újabbak pedig alig-allg keresik fel őket. 1974 és 1977 között . számottevően vissza­esett a vendégforgalom: a bánkúli turistaházat négy évvel ezelőtt még több mint 16 ezren keresték fel, tavaly már csak 13 ezer vendég for­dult meg itt. Hasonló a hely­zet Parádfürdőn és. Sikföku- ton is. .... , Hozzájárult a turistaházak „haldoklásához” több más té­nyező is. mint például a ne­hézkes vízellátás, a nem meg­felelő szenny vizel vezetes, vagy a gyakori személyzet- csere Ennek tudható be egyebek között, hogy a KÖ­JÁL megyei szakemberei a síszezon kellős közepén ■ kénytelenek voltak bezáratni a Bükk egvik legkeresettebb turistaházát, a bánkútit. Csak a „szinten tartásra” vállalkozhatnak Az utóbbi időben a legtöbb gond a bánkúti, illetve a sík- főkúti turistaházzal volt. A különböző fenntartási prob­lémák, a vízellátás akadozasa, az épületek beázása miatt ro- videbb-hosszabb időre be kel­lett zárni őket. A fenntartó vállalatok — a korlátozott le­hetőségekhez képest — min­dent megtettek a helyzet ja­vításáért. a jobb pihenési es ellátási körülményék biztosí­tására. De mint a Panorama Szálloda és Vendéglátó Válla­lat, valamint a Vels0.magya.r- országi Vendéglátó Vallalat vezetői elmondották, csak a szinten tartásra vállalkozhat­nak ...! Bánkút esetében ez a bizo- . nyos „szinten tartás” azt je­lenti. hogy elhárítják az üze­melést akadályozó hibákat : ezekben a hetekben folyik a tetőcsere, kifestették a szobá­kat, megszüntették a beázást. Pillanatnyilag fogadhatja a turistákat a ház, de a vízellá­tási gondok bármelyik perc­ben váratlan és kellemetlen meglepetéseket okozhatnak az ide készülőknek. Annyi haladás azért van ezen a té­ren is, hogy talán az év végé­re állandóan elegendő vizet kaphat a turistaház. A debre­ceni barlangkutatók egy kö­zeli üregben ivásra, főzésre, tisztálkodásra alkalmas vizet találtak, sőt: elkészítették a. turistaház vízellátási tervét is. Vállalkoztak a vezeték- rendszer kiépítésére is. Mind­ezek ellenére, a bánkúti tu­ristaház jövője — hosszú tá­von — nem biztosított. Eh­hez milliók kellenének. (Mel­lesleg a megyei turistaházak gondjainak a megoldására szerény számítások szerint is legalább 40 millió forintra lenne szükség!) Síkfőkúton hasonló a hely­zet. Kívül-belül tatarozták a turistaházat, rendbe hozták a körülötte levő négy faházat, így most nincs gond a vendé­gek fogadásával. A fenntartó vállalat — a felső-magyar­országi vendéglátók — a ké- ' sőbbiek során még egy terasz kialakítását is tervezik, sőt a központi fűtés bevezetésére gondoltak. Ez azonban csak a jövő terve, először itt is a vízellátást, illetve a szenny­vízelvezetést kell megolda­niuk. t Visszatérő kifejezés: itt is a „szinten tartás” érde­kében ... Mi lesz a sorsuk? A turistaházak — különö­sen a Mátra és a Bükk leg­szebb tájain épült erdei me­nedékházak — mindig ked­velt úticéljaik voltak az ösvé­nyeken barangolóknak. A természetjárás ma is kedvelt sport és időtöltés, szükség van hát ezekre a házakra. Ahhoz azonban, hogy ezek a turistaházak fennmaradjanak — s ne jussanak a mátra. szentimrei és az ágasvári sor­sára — kevés a helyi kezde­ményezés, főként a meglévő anyagi alap. A szakemberek joggal fordulnak a Belkeres­kedelmi Minisztériumhoz ak­kor, amikor az ígért támoga­tás iránt érdeklődnek. A mi­nisztérium — a különböző fó­rumokon és sajtótájékoztató­kon elhangzottak eilenére — nem tud megfelelő és főként elfogadható magyarázatot ad_ ni a turistaházak ügyében. Amíg viszont — mint a hó­labdát — ide-oda dobálják a ma már országos dossziévá növekedett ügyet, a még meglévő turistaházak is tönk­remennek. Pedig kár lenne értük rek­viemet mondani. Szilvás István ,NmMwa£% 1978. május 24., szerda I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom