Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-19 / 116. szám

Minőség és pozíció / Háromszáz minta a poharakban Megyei borverseny Egerben Tóth Mihály, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhe­lyettese Egri leánykát bírál (Fotó: Szabó Sándor) Ha az újságíró a külföldön működő kereskedelmi kiren­deltség irodájában találomra kiválaszt néhány aktát a polcról — úgyszólván perce­ken belül pontos képet kap gazdasági problémáink egy részéről: Levelezések, kimért és izgatott hangú telexek, íöljegyzések sorakoznak egy­máson : egyetlen aprócska ügy dokumentumai. Mind­össze annyit rögzítenek a té­nyek, hogy egy magyar vál­lalat megígérte, szerződésben elvállalta a nem túl nagy tétel bor szállítását, ám ezt a szerződést nem tudta tel­jesíteni. Több hetes, hónapos késésbe került, s emiatt üz­letfele bizalmát alaposan megrendítette. Ha utánanézünk a dolog­nak az is kiderül: csupa menthető oka van a késés­nek: a külkereskedelmi vál­lalat hiába kérte, követelte időben a szállítmányt; a ter­melő nem tudta hamarabb előállítani, mert késett az érés. Az érés azért húzódott el, mert a betakarítás később történt, és a szüret is-, no meg munkaerő-, raktározási, s egyéb problémák adódtak. A napok a végén hetekké kerekedtek. MAGYARÁZATTAL NEM LEHET KERESKEDNI Mint utaltunk rá — egyen- kint megmagyarázhatók az okok, sőt nekünk már-már magától értetődőek. Am bár­mennyire azok, a külföldi ke­reskedőt nem érdeklik. Még udvariasságból sem, hiszen ő abból az áruból él, amit vesz es elad. Magyarázattal ter­mészetesen nem tud keres­kedni, ezért ha nem kap ma­gyar árut, vesz portugált, spanyolt, jugoszlávot — s szá­mára az ügy lezárult. Az esetek egy részében szá­munkra is ... A jelenlegi ne­héz világpiaci helyzetben — amelyet; a kereslet gyenge­sége, nyomott késztermék- árak és heves konkurrencia- harc jellemez — az efféle ap­Süt a nap, gyönyörű a vi­dék, mutat valamit magából a május.' Más úton ugyan, mint az imént, de felfelé ifi­mét, neki a siroki várnak. — öt család még barlang- lakásokban lakik — mondja Pócs János, az elnök —. ez a legnagyobb gondunk. Néz­ze csak, már közel vagyunk. Felnézek, ahova mutat — nem éppen szívderítő lát­vány: rogyadozó, ki-bediilö léckerítések mögött hegyol­dalba vájt odúk sorakoznak. Játszadozó gyerekhad lármá- zik körülöttünk, egyikük ci­gányfiú. — Gyere csak. te roma- gyerek, van-e valaki itthon? A srác nem sértődik meg. hogy az elnök romának ne­vezte, jókedvűen mondja, hoey itthon mindig vannak. Áz egyik kerítés mögött kék meiegítős göndör hajú cigányférfi pátyolgatja a ker­tet, bár éppenséggel nem sok pátyolgatni való akad rajta: szép, tiszta a miniatűr ágyas, nz apróköves talajban rend­ben sorakoznak a zöldhagv- ma-, a salátasorok. — Be szabad-e jönni? — Ide ugyan mindenki­nek. Maga meg külön jól jött, legalább megmondja, mit intéztek a ház iiavében. Azt ígérte, elnök elvtárs. .. Vörös út. így hívják, talán a hear rőtés színe, meg a barlang lakók izzó sóvárgása, jobbra vágyása okán ezt a helyet. Szajkó Ferenc nyelvén sincs fikarcnyi fegyelem, szá­jából parázslik a szó: — Vagy azt várják, hogy barlangban, ebben a büdös ró ügyek súlyosan esnek lat­ba: a kis pozícióvesztés azért veszélyes, mert egész termék- csoport piaci helyzetét ké­pes elrontani azzal, hogy te­ret nyit a konkurrencianak. a versenytársaknak. Példák tucatjait sorolhat­nánk a gépipari, vagy a me­zőgazdasági cikkek eseteiről, amelyekben a késés megza­varta az üzleti kapcsolato­kat, kárt okozott a hazai termelőnek, külkereskedőnek — végső soron a népgazda­ságnak. De nem csupán e tárgykörből vehetők elő ta­nulságos ügyiratok: a szerző­désben vállalat minőségi kö­vetelmények megszegése, il­letve a nem szerződésszerű szállítás egyéb módozatai szintén ide sorolandók. Alig­ha véletlen, hogy az oly si­keresnek ítélt magyar szalá­mi nemrég kellemetlen szen­zációt szolgáltatott: Angliá­ban, illetve az NSZK-ban emeltek ellene jogos pana­szokat. A következmény: a magyar szalámiexport csök­kenése, illetve egyes hazai gyártók kivitelének átmeneti beszüntetése volt. És még va­lami: a híres magyar márka helyett most mást vesz a külföldi cég — megkísérlik az NSZK-ban is gyártani a szalámit. Illetve a verseny­társak, az olasz, jugoszláv szalámi-készítmények sorol­tak előre... CSAK PANASZKODNAK Joggal merül fel a kérdés: mi a baj? Hazai gyártóink talán fegyelmezetlenebbiil szállítanak, rosszabb minősé­gű terméket produkálnak? Néha csakugyan ez a helyzet, hiába szépítenénk a dolgot. De ez ritkább. Az esetek dön­tő hányadában az a problé­mák forrása, hogy az ugrás­szerűen növekvő követelmé­nyekkel nem tartanak lépést hazai gyártóink. Hogy foly­ton panaszolják ugyan — nehéz a világpiaci helyzet! — de ennek konzekvenciáit nem vonják le kellően a munká­kölyukban nevelem majd jel a gyerekemet.?!... — Tudod, hogy nem így van.. . nem várja ezt senki tőled, meg masoktól se. Feri. .. .De a házzal a tanács ad­dig nem rendelkezik, amíg a tulajdonosa fel nem ajánlja. — Már hallottam, hogy másnak ígérték. — Nem ígértük senkinek. Amíg fel nem ajánlják... A Vörös úti barlangház udvarán, a mindenütt más­hol szép, csak ezen a részen nagyon csúnya, megalázó hegyoldalon, mint dühös vér­csék. felvijjognak s lecsap­nak a tűzpiros szavak. Anna. az asszony — bel-' jebb invitál. Talán így akar békíteni. Talán a lakás bel­ső képével szeretne további súlyt adni a férje szavának. A könnyű, konott függöny fellebben az ajtóhasadékban. Odabent rend. tisztaság, a lakás (?) mélyén kiságy, a kiságyban csecsemő alszik. Hűvös félhomály, a mészkő falakon mindenféle plaká­tokból dekoráció. — Ti lesztek az elsők, ha felajánlja a tulaj a házat. — Komolyan mondja? — A legkomolyabban. És megint kint vagyunk a napsütötte hegyoldaludvaron. Enyhült a hangulat is vala­melyest. Szajkó Ferenc meg­mutatja a süldőt: apró ólban apró jószág, mindez közvet­len az emberlakta barlang bejárata mellett. Hihetetlen, de ez egyféle dicsekedéshez nyújt alapot, és mégis itt, a világnak ebben a zugában valahogy ez most természe­tes. Összehasonlításul g jukban: a határidőkkel ugyanúgy bánnak, mint ami­kor nagy volt a kereslet, s kisebbek a megrendelői igé­nyek. A MERT — a Minőségi El­lenőrző Rt. — a Külkereske­delmi Minisztérium megbízá­sából nemrég alaposan meg­vizsgálta a kivitelre kerülő termékeinket. Megállapításai — enyhén szólva — elgon­dolkodtatok. Az exportcikkek minőségi színvonala javult ugyan, néhány árué egészen tígyelemreméltóan, ám nagy többségüké alig-alig válto­zott. FIGYELEM A KERÍTÉS MÖGÖTTI MUNKÁRA Kétségtelenül elkoptatott, örökzöld téma a minőség, a határidő, s lám most mégis újból előhozakodtunk velük. Igen, szóba hoztuk őket —, mert nem lehet kipipálni fel­adataink közül — elsősorban az intő jelek miatt! Üjból és újból figyelmeztetnek rá a jelentések, a vizsgálatok és sajnos az üzleti sikertelensé­gek. Ismét és ismét fölhiv- va a figyelmünket a vállala­tok kerítése mögötti munká­ra, szemléletre — illetve ar­ra is, hogy mennyire nem elég kizárólag követelménye­ket fogalmazni, feladatokat szabni, szentenciákat monda­ni ebben az ügyben. Talán arra is szükség len­ne — most már mind sürge­tőbben —, hogy a vállalati gazdálkodás megítélésében, az érdekeltséget szabályozó követelményekben méltó he­lyet kapjanak a mennyiségre ösztönzők mellett a jó minő­ségű munkára késztetők. Rö­viden fogalmazva: a gyártó­kat az eddigieknél lényege­sen jobban kellene érdekel­té tenni termelésük minősé­gének javításában. Talán még az sem túlzás: olyan közgazdasági szabályozókra van szükség amely kikény­szeríti a minőségi tartalékok gyors és hatásos feltárását. Matkó István szomszéd barlang udvara maga magát kínálja: .sokkal elhanyagoltabb. sokkal ride­gebb, inkább látszik elha­gyott lomtelepnek, mint em­beri környezetnek. — Tehát enyém lesz a lakás? — Megmondtam már ha felajánlja a tulaj ... — Mert engemet ne átitas­sanak. Ha becsapnak, én be­robbantam ezt az egészet! — Ne fenyegetőzz, meg­mondtam, amit mondtam. — Nem fenyegetés, elnök elvtárs, de már nem bírom sokáig... és akkor én fel­robbantom ezt az egész ro­hadt fészket...! . Van a hegymászásnak egy tulajdonsága: lefelé néha sokkal nehezebb... ★ Sírokhoz közel esik Recsk, s a másik irányból szintén nincs messzebb Tarnalelesz. Utóbbiban — legújabb ada­tok szerint 797 cigány él. De a szám erejétől nem kell megijedni : azt is tudjuk a környéken, hogy szót értő nép a leleszi cigányság. Annak híre ment, ahogyan az Ózd- ról hozatott salakkal éjsza­ka, társadalmi munkával megépítették a telepen az utat. Sokuk dolgos is, vagy legalább van hajlandósága dologra, más kérdés, hogy mindeddig nem elég számuk­ra a munkaalkalom, mind­össze 158 férfi és 35 nő áll közülük állandó munkavi- viszonyban, s az alkalmi munkát végzők száma sem haladja meg összesen sem a hetvenet. Több mint 150 em­1954 óta Heves megyé­ben is rendszeresen meg­rendezik a bprok versenyét. . Ilyenkor poharakba kerül­nek az egri és a mátraalji történelmi borvidék legjobb nedűi.. hogy országosan elismert szakemberek bírá­latot, véleményt mondjanak róluk. így volt ez csütörtökön délelőtt is Egerben, a Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézet állomásának szék­hazában, ahol megkezdődött az idei kétnapos borverseny. Az érdeklődő szakembereket a házigazda, Molnár János, a kutatóállomás igazgatója köszöntötte. Ezután Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a bor­versenyt. A megnyitó után három bíráló bizottság látott mun­kához R ohonczi Lajosnak, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje műszaki igazgató­jának, Tóth Mihálynak, az Országos Borminősítő Inté­zet igazgatóhelyettesének, valamint dr. Eperjesi Imré­nek, a Kertészeti Egyetem docensének vezetésével. Csütörtökön és ma, pénte­A korábbinál választéko­sabbnak ígérkezik a nyári ruházati ellátás. A' szezon­jellegű termékek többségét az ipar már leszállította a kereskedelemnek. A belföldi vásárlóknak összesen mintegy ■ félmillió női ruhát varrtak a nyárra, a legtöbbet a soproni és a bér számára egyelőre — leg­alábbis helyben — nincs munkalehetőség. Erre aztán hivatkozni is, meg várni is lehet: ki-ki a maga módján reagál rá. Hogy ilyen önké­nyesen mégse lehessen ke­zelni a kérdést, főleg pedig, hogy munkalehetőséget bizto­sítsanak a cigányasszonyok­nak T— túlsúlyban ők adják Leloszen a munkaképes mun­kanélkülieket —. a tanács ve­zetői megegyeztek a buda­pesti, Uj Elet Ruházati Sző- vetkezettél, s az egyezség alapján a szövetkezet üzemet létesít Tarnaleleszen. Ha minden jól megy, november 7-re fel is avatják, és a maj­dani munka jó keresettel ke csegteti az asszonyokat. Ehhez azonban szükségel­tetik, hogy ne olyan nehezen mozduljanak, mint az a ci gánycsalád. melynek feje felett — még télvíz idején — tüzet fogott a kéményben a nem túl szerencsésen oda be­került gerenda. Sző, mi szó, vödörbe vizet kellett volna ken mintegy 230 fehér és 70 vörösbormintát vizsgálnak meg. Minősítik őket szín, íz, Debreceni Ruhagyár, zöm­mel új mintázatú kartonok­ból, könnyen kezelhető ke­vert és szintetikus kelmék­ből. Javították a gyárak a kismamaruhák kínálatát is, leánykaruhákból pedig mint­egy 300 ezer darabot készí­tettek. a hegyoldalban (A szerző felvétele) fogni, s a tűzfészket lelocsol­ni, de a család aprajá-nagy- ja csak ült riadtan a kormos szobában, s ha a felszálló füst hírét nem viszi, hogy a házban valami baj van, bi­zony, hogy gyászos fordulót vehetne ez a történet. Sze­rencsére a kémény tüzet ép­pen a tanács felé fújta a téli hideg szél, és ugyan ki más sietett volna tűzoltásra, min! maga az elnök . .. Nagyka­bátban, kezében a vödör víz­zel mászott fel oda, ahol leg­nagyobb volt az izzás, és míg ő a tüzet oltotta, a jó cigá­nyok hüledeztek, mígnem erőt vettek magukon — s tar- fott.ák az elnöknek a létrát. Földbe gyökerezik a lábuk, 'meghökkent szívük hevesen ver, •Ve a szépség foglyai, néznek kVényesedő, nagy szemekkel... (Toldalagi Pál : A szépség foglyai) B. Kun Tibor Következik: A bőrömből ki nem bújhatok illat, zamat és tisztaság alapján. . (m. k.) i A Páva Gyár 159 új mo-' delit ajánlott fel, s ezek kö­zül 84-et rendelt meg a bel­kereskedelem. Szép női és leánykablúzok készültek, egyebek között a Kőbányai Textilgyár divatos, csíkos anyagaiból és a Pamutnyo­móipari Vállalat mintázott, korszerű kelméiből. A tavalyinak több mint kétszeresére növekedett a farmerkínálat. A Május 1. Ruhagyár, a belkereskede­lem igényeinek eleget téve, 50—60 ezer olyan farmer­szoknyát, -nadrágot, -ruhát is varrt, amelyek anyagát oszt­rák. amerikai, illetve más tőkés partnerektől szerezték be. Mintegy 600 ezer farmer­öltözéket hoztak be külföld­ről, és így a kínálat a hazai gyártmányokkal egvütt más­fél millió darabból tevődik össze. Az idén több férfi, fiú úszónadrág, női és leányka fürdőruha kerül forgalomba. A cipőboltok javuló vál gf:?'-. téka ellenére még az idén >s előfordulhat, hogy főként női cipőből idő előtt kifogy ogv- egy keresett ' modell. Már nemcsak nőknek, gyermekek­nek, hanem a férfiak számá­ra is készültek lábbelik a most divatos textilfelsőrész-' szel. Ezekből a DunaCioő- gvártól 890 ezer párat "en­de! I a belkereskedelem, ki­vétel nélkül új fazonban ti 5 ezer párat már le is szállí­tottak. A Duna Cipőgyár 42 ezer pár úgynevezet laü- ágyas, speciális betéttel ellá­tott férfiszandált is forga­lomba hoz. Ez eddig csak exportra készült. Megjelenik a boltokban a tartósságáról híres Fröcsi fiúcipőnek, az enyhébb évszakokra szolgáló „könnyített” változata is. To­vább bővíti az ipar a Siesta- cipők kínálatát is, mivel a Szombathelyi Cipőgyár mel­lett más termelők is foglal­koznak előállításával. (MTI) 1978. május 19., péntek CIGÁNYOK 3. Barlanglakások a Vörös úton Két „szomszédvár” Félmillió női ruha Javuló nyári ruházati

Next

/
Oldalképek
Tartalom