Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
Korszerű növényneniesiifö |^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*kAAA*AAAAA^, összeállításunk mai témája a mezőgazdaság. Kapcsolódva az ilyenkor, tavasszal időszerű munkákhoz, szólunk a nagyobb termés érdekében végzett biológiai kutatásokról, a palántanevelés új módszereiről. JVSAAAAAAAAAAA/\^^AAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAAAA/W^»AAA^AAAAAA>A~ Védekezzünk a bagolylepke ellen A vetési bagolylepke (Scotia segetum) igen elterjedt kártevő, soktápnövényű faj, szinte valamennyi zöldségfélénket megtámadja. Évente két nemzedéke van. Első nemzedékének hernyói (kikeléskor a hernyó 2—3 mm hosszú csaknem színtelen, testéből szőrök állnak ki, a kifejlett lárva viszont csupasz, 40—50 mm hosszú 6zürkésbarna, zsírfényű népies nevén „mocskospajor”) a paradicsomot, paprikát, hagymát, sárgarépát károsítják. A második nemzedékének egyedei a zöldségféléken kívül, a burgonyát, cukorrépát, gabonaféléket, sőt a szőlőt is károsíthatják. A lárvák károsítása jellegzetes; hámozgatják, majd megrágják, illetve teljesen elfogyasztják a talajjal érintkező növényrészeket, például a káposztaleveleket. A paprika és a paradicsom szárát a föld felszínénél rágják körül, s ezzel tőpusztulást okoznak. A petrezselyem, a zeller, a cékla gyökerében nagy, szabálytalan odvakat rágva jelentősen csökkenthetik a termés mennyiségét A burgonyagumók megrágásá- val, kiodvasításával hasonló kártétel előidézői. A lárvák eleinte még nappal is táplálkoznak, később fénykerülővé válnak és csak éjjel károsítanak. Nappal a károsított növények közelében, a talajrögök között pihennek, talajban bábozód- nak. A lepkék szélcsendes, meleg estéken repülnek (fénycsapdával jól nyomon követhető a mozgásuk), nektárral, virágporral táplálkoznak. Ha gondosan írtjuk a virágzó gyomnövényeket, úgy megfoszthatjuk a lepkéket táplálékforrásuktól, s ez tojásprodukciójuk (2000 tojás) csökkentéséhez vezet. Permetezéssel elsősorban a fiatal lárvák ellen védekezhetünk eredményesfen. Elhúzódó rajzás vagy a kártevők tömeges megjelenése esetén a permetezést meg kell ismételni ! A növénynemesítés egyik célja a mennyiség, amelyen elsősorban az elérendő nagyobb terméshozamot értjük. A másik cél aminőség, amelynek főbb szempontjai a termék kifogástalan külső megjelenése, a sokoldalú felhasználhatóság és a tökéletes táplálkozási érték. A táplálkozás-élettani ismeretek bővülése — a vitaminok, az aminosavak és zsírsavak, a mikroelemek stb. — hatásának a felfedezése óta a termés összetételének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a kedvező íz, amelynek lényeges alkotóeleme az érett termés cukortartalma. A mennyiségi fajtakiválasztási és neme- sítési törekvésekkel párhuzamosan éppen ezért sok évig tartó analitikai munkával, kémiai elemzéssel állapítják meg pl. a gyümölcsökben levő háromféle fő cukorkomponenst. A hagyományos kukorica- fajtáknál a csírában levő zsiradéktartalom alacsony szintje miatt csupán 1,5—2 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedések és a magas vérnyomás tüneteinek kivédésében bizonyos többször telítetlen zsírsavak kedvező hatást gyakorolnak — mintegy 400 kukoricafajtából ki tudtak választani olyat is, amely a 14 százalék zsírtartalmat is megközelítette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukoricafajták zsírsavainak mennyisége A korszerű növénynemesítési munkának ma már hihetetlen nagy számú kémiai elemzés szabja meg az irányát. A bulgáriai Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben fehérje- meghatározást végeznek különböző gyümölcsökből. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) nagymértékben változékony, tehát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igényeknek legmegfelelőbb kukoricafajtát kinemesítve, széles körben el lehet terjeszteni. A növénynemesítésnek a növényi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más összetevőre kiterjed. Az ősz— szetétel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési munkát még további, a biológiai hatóanyag-tartalomra vonatkozó érdeklődés is elő fogja segíteni. Nagyobb magvakkal jobb termés Az ismert közmondás jogosan módosítható úgy is, hogy „ki mit vet a földbe, úgy arathat”. Többek között a paradicsomnál kimutatták, hogy a nagyobb paradicsommagból kelt növények mérhetően több bogyót teremtek, mint a kisebb magvakból származó társaik. Azt pedig a dísznövénykertészek már nagyon régóta tudják, hogy a közismert és kedvelt ciklámennél annál erőteljesebb fejlődés és dúsabb virágzás várható, minél nagyobb magvagból keltek. A kukoricatermesztésben is régi gyakorlat, hogy a vetőmagot a csövek középső részéről morzsolják le, mert ezt a magelkülönítési módszert tartották kedvezőnek a nagy termések eléréséhez. Az ezzel kapcsolatos ismételt és alapos vizsgálatok be is bizonyí„Duzzadó" cserepek A nagyüzemi palántanevelés egyik új, szellemes módszere az úgynevezett „duzzadó” cserepek alkalmazása. Ennek egyik típusa száraz állapotban szinte csak egy nagyobb tablettának tűnik, mert mindössze 7 milliméter magas és 5 centiméter átmérőjű. De szaporítóládába, tálcába, vagy más alkalmas tartóedénybe kirakva és alaposan beöntözve 50 milliméter magasságúra és ugyanilyen átmérőjűre duzzad, ezért is nevezik duzzadó cserépnek. Ennél a tőzeganyagot kívülről olyan apró lyukú műanyag háló veszi körül, ami felül nyitott és ide lehet vetni vagy dugványoz- ni. Nemcsak önállóan állhatnak, hanem lyuggatott fólia- h'ekre is fel lehetnek ra- g osztva. amelyekről leválaszthatók és a palánták te- rebélyesedésének megfelelően szétrakhatok. A burkolóháló a későbbiekben egyáltalán nem állja útját a gyökerek szétterjedésének. A „duzzadó” cserepeknek Ismert egy másik típusa is, amely 70 milliméter magas, 25 milliméter széles és a vastagsága csak az 5 millimétert éri el. Ez is porózus mű- aayad bálóval védtelen szalag formájában egybetartott, megfelelő tápelemekkel átitatott rostos tőzeg, ami különböző nagyságú darabokra szabdalható. Több országban csupán rostos tőzegből sajtolt kockákat is kezdenek már használni a tömegszaporítással foglalkozó üzemek, elsősorban a dugványok gyökerez- tetéséhez. Méretük a felhasználás évszaka szerint 4, 5, vagy 6 centiméter élhosszúságú lehet és műtrágyákkal egészülhetnek ki. Közepükbe gyökeresedést serkentő kezelésen átesett hajtás vagy levéldugványok közvetlenül eldugványozhatók. \ í” „Duzzadó” cserepek egymásra rakva (balra) és az egyikből már duzzadt állapotúvá vált cserép, felületén egy virágmaggal (jobbra). tották, hogy a termesztők indokoltan ragaszkodnak sok. évtizedes tapasztalataik alapján a nagy magvak ” vetéséhez. Megállapították például, hogy ha a 8 mm-es szemhosszúságú magvak vetésekor elért terméshozamot száz százaléknak tekintik, akkor a 10 mm-nél nagyobb szemek vetésénél kerekítve 12 százalékkal több termést takarítottak be, ami hektáronként 6 mázsa szemtöbbletnek felel meg. Ebből és más hasonló eredményekből kitűnik, hogy az osztályozott és főleg a nagyobb szemű hibridkukorica-vetőmaggal rendszeresen 10—25 százalékkal nagyobb termést kaptak. Ezek után érthető, hogy a hibridkukorica-üzemekben ma már a vetőmag-előkészítés rendszeresen követett munkaművelete a ^magvak osztályozása, vagy kalibrálása. A minél közelebbi jövőben azonban másutt is és véglegesen szakítani kell azzal a régebbi helytelen vélekedéssel, mely szerint a vetőmag egyenletessége, osztályozott- sága csak a tetszetőssége, áruértékének fokozása érdekében. valamint a vetés jobb technikája, könnyebb elvégezhetősége miatt kívánatos, . és nem látják benne a bővebb termések elérésének egyik feltételét. Ma már nem lehet kétséges a vetőmagvak osztályozottságának biológiai értéke. A termésképződmé- nyek kialakulásának alaktani és időbeni különbözőségéből következik, hogy egy hatásrendszerben vagy egy virágzatban keletkező magvak méretében és biológiai értékében is eltérések vannak. A vizsgálatok sora bizonyította, hogy a csírák nagysága — fejlettsége — és a mag nagysága — mérete, súlya — kököt.t meglehetősen szoros az összefüggés. Ebből következően a vetőmagnak szánt magvak nagyság szerinti kiválogatásával, vagvis az osztályozásával, kalibrálásával erre alkalmas, viszonylag egyszerű fizikai módszerek hasznosításával, közel hasonló biológiai értékű magállomány nyerhető. Eddig sajnos nem ismeretes olyan valóban egyszerű eljárás, amellyel a biológiai értékek alapján való kiválogatás, osztályozás, szükséges esetben a nagy tételekben is megoldható lenne. Megközelítő pontossággal azonban a magméretek vagy magsúlyok szerinti szétválogatás is eredményes és nagyon hasznos. Ki is alakítottak már olyan gépeket, amelyek alkalmasak a magvak kísebb-na_ gyob tételeinek derék-, hosszméret és fajsúly szerinti válogatására, osztályozására. Ebből a szempontból érdemelnek fokozott figyelmet a speciális magkalibráló gépeken kívül a szintén fajsúly szerint válogató gépek, a magszeparátorok. Ezek közös működési elve az, hogy ha különböző fajsúlyú anyagok keverékét egyenletesen rázzuk, előbb-utóbb alulra kerülnek a nehezebb és felülre a könnyebb részecskék.- Közülük világviszonylatban is nagyon korszerű a magyar szabadalom alapján gyártott membrános magszeparátor. Ez lényegében egy olyan asztal, amelynek alapja egyenletesen feszített műanyag szövet. A szöveten változtatható irányú légáram hatol át, miközben az asztallap szaporán előre-hátrá, jobbra-balra és le-fel való mozgásokat végez egyszerre, legújabban a gumirugói jóvoltából. A mozgás és a légáramlás azt eredményezi, hogy az asztal szövetlapjára ömlő magból a nehezebb fajsúlyú, simább felületű, rugalmasabb részek a rugalmas szövet membránhatása és a sajátos ugráló mozgás következtében az asztal távolabbi része felé haladnak. A könnyű, érdes felületű, vagy „léha” magvak és szennyeződések viszont az asztal eleién maradnak és .tt is hullanak le. A vetőmag-osztályozás, kalibrálás tehát a nagyobb termések elérését elősegítő előnyös hatását nem az egyes magvak, illetve a belőlük kikelő növényegvedek életfolyamatainak egyedi befolyásolásával érvényesíti, hanem az egé.sz növényállomány teljesítményének növelésén, keresztül fejti ki. így viszont ugyancsak biztos lehetősége a bővebb termések elérésének. sőt az osztálvozással szintén megalapozható fejlődési és érési egyenletességek nek is amely egymagában i nagy előny. K. L. MAI műsorok: KOSSUTH 8.29 Visszapillantás. 8.59 Zenekari muzisika. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Aida (ope- rarészl.). 11.25 Közelkép. 11.40 A Balogh család. 12 35 Melódiakoktél. 14.03 Mindenki könyvtára. 14 33 Népdalok. 15.10 Kórusainknak ajánljuk. 15.27 Ezeregy délután. 16.10 Zenekari muzsika. 17.07 A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32 Bemutatjuk új felvételeinket. 17.49 Nóták. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 A pályatárs szemével. 19.52 Bécsi klasszikus muzsika. 21.00 Félóra a Vízöntő együttessel. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Bemutatjuk új. lemezünket. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.16 Ifjúsági dalok. 9.30 Népek meséi. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Nóták. 12.33 Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55 Schumann: A-dúr vonósnégyes. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Rá- diónapló. 17.00 „És jött egy lány...” 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Osztrák szerzők rádiószínháza. 21.14 Örökzöld dallamok. 22.10 Popzene. 22.43 Szabad szél. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. (Női dolgok, női gondok.) Bejáró dolgozók. Riporter: Jakab Mária — Az ózdi Hagymácskák együttes felvételeiből — Egészségünk védelmében. — Mit kell tennünk sérüléseinknél... dr. Pénzes Géza előadása... 18.00 Észak-magyarországi krónika. — A miskolci megyei és az egri városi tanács üléséről. — Kiváló szövetkezet lett a borsod- sziráki tsz — Zalatnay Sarolta énekel — Lapelőzetes. TPI wg _. 1 0.00 Tévétorna. 10.05 Iskolatévé. 16.00 Iskolatévé. 16.35 Telesport. 18.10 Tévébörze. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 21.00 Köszöntünk VIT, köszöntünk. Havanna! Kb. 22.30 Tv-híradó 3. Z. MTSOR 18.20 Világnézet. 18.55 En français (francia nyelv- tanfolyam). 19.10 Orosz nyelvtanfolyam. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Tolnay Károly (portréfilm). 20.40 Tv- híradó 2. 21.05 Arsene Lupin (francia filmsorozat). 21.55 Ökölvívó VB. Mpníshnri Ai 1978. május 18, csütörtök
