Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
” (l 1961. április 12-én emelkedett a magasba az első űrhajó emberrel a kabinjában, s ezzel megkezdődött a világűr '1 meghódításának korszaka, összeállításunkkal — hagyo- 11 mányos sorozatunk mellett — az első űrhajós, Jurij Ga- ( parin emléke előtt tisztelgünk: szólunk az űrkutatás, a csillagászat legújabb eredményeiről, gyakorlati hasznosításáról. CsiUagfödés A Hold randevúi A csillagászat kedvelői április hó folyamán változatos égi műsorban gyönyörködhetnek. Hetedikén részleges nap- fogyatkozás vonult át a déli földrészeken. Nem vesztettünk semmit, hogy a dátumon túljutottunk, mert tőlünk úgy sem volt látható. Am 9-én a vékony holdsarló a Venus mellett haladt el. 11-én egy távoli csillagot takart el szemünk elől, ma, 13- án az égbolt egyik fényes jelenségét, a Jupiter bolygót keresi fel, és 16-án már a vöröslő Marssal randevúzik. Április 21-én, főleg hajnal fejé — egy meteorraj fényes csíkjai figyelhetők meg. Hogy a havi műsor teljes legyen, 24-én az Uranus, 26-án a Neptunus bolygónál tesz látogatást a Hold. (E két utóbbi jelenség szabad szemmel nem látható.) E sorozatos találkozásban nincs semmi csodálatos. A bolygók ugyanis közel azonos síkban keringenek a Nap körül. A Hold pályája pedig a Föld pályasíkjával csupán 5 fokos szöget zár be, így e találkozások a Földről nézve nem is ritkaságszámba mennek. Egészen más a helyzet, ha a Hold irányába egy távoli csillag esik, mint például e hó U-én, amikor a Hold az Aldebaran nevű csillagot takarta el. Áprilisi estéken már a délnyugati égbolton lefelé tart ez a vörösen vibráló égitest. A Bika (Taurus) nevű csillagkép legnagyobb csillaga ez, tudományos nevén Alfa-Tauri. Az Aldebaran arab szó, kísérőt jelent. Vörös óriás csillag, átmérője 36- szor nagyobb a Napénál, és 64 fényév távolságból fénylik ide. Felszíni hőmérséklete 3000 fok körüli. Tudománytörténeti emlék fűződik ehhez a jelenséghez. Kopernikusz, a felfedező lengyel csillagász 1496-tól 1503- ig — rövid megszakítással — Itália különböző egyetemein tanult. Első állomása Bologna volt. Itt a jogot hallgatta, de a csillagos égben gyönyörködött inkább. Nem csoda, hiszen a bolognai egyetem csillagászati tanszékén abban az időben 16 szaktanár oktatta a hallgatókat a csillagászatra, így került e téma bűvkörébe Kopernikusz is. Tanárai közül is kiemelkedett Domenico Mario Novara (1464—1504), akit Kopernikusz legszívesebben hallgatott. Már régebben érlelődött benne a gondolat, hogy a bolygók nem a Föld, hanem a Nap körül keringenek. Ez nehezebben szemléltethető, de adódott az alkalom, hogy a tényt a Hold mozgásával 'bizonyítsa. Regiomontanus — Mátyás egykori csillagásza — már húsz évvel azelőtt elkészítette a bolygók mozgásának táblázatát. Abból tudta meg Kopernikusz, hogy 1497. március 8-án este a Föld körül keringő Hold eltakarja az Aldebaránt. Nosza, a székesegyház tornyába invitálta Novarát is. A Hold haladt a pályáján, s a Bika vöröslő csillaga a Hold mögé került, majd annak túlsó oldalán ismét előbukkant. A türelmes természetrajongó 481 év múltán ebben a jelenségben gyönyörködhetett 11-én este. Dr. Zétényi Endre A krími csillagvizsgáló A Krím déli partján, Na- ucsmj faluban fehér tornyok magasodnak az ég felé. Tetejükön ezüstös kupolák, hatalmas rádióteleszkópok. Ez a Szovjet Tudományos Akadémia Krími Csillagászati Obszervatóriuma. Tizenöt évvel ezelőtt a krími csillagászok követték nyomon a világ első űrhajójának, (fedélzetén Jurij Ga- garinnal) útját. A krími csillagvizsgáló a szovjet tudomány jelentős központja. Hatalmas. 2,6 méter átmérőjű csillagászati távcsöve a hazai ipar terméke. A krími csillagászok a korszerű csillagászati eszközeivel mágneses mezőt fedeztek fel olyan — korábban mágneses mező nélkülinek hitt — égitesteknél, mint a Sirius, a Rigel, Aldebaran. Tizenhárom évvel ezelőtt a csillagászok sikeresen valósították meg a Föld és a Hold közötti lézersugaras ösz_ szeköttetést. A kutatóintézet megbízható kapcsolatot tartott fenn a Lunohod—1 és Lunohod—2 automatikus berendezések fedélzetén elhelyezett lézersugaras csillagéFelvétel mesterséges holdról Hasznos információkat nyújta nak a meteorológiai mesterséges holdak felvételei az előrejelzések készítéséhez. Képünk jobb felső részén a japán Hók kaido sziget, jobb alsó sarkában egy tájfun képe látható. (MTI — Külföldi Képszolgálat) A XX. század hipotézisei (Vili.) Ki fedezte fel Amerikát? Évszázadokon keresztül Kolumbus Kristófot tartották Amerika felfedezőjének, s az amerikaiak százezrei ünnepük évente „Kolumbus napját” annak az 1492-es napnak az emlékére, amelyen kara- vellái horgonyt vetettek Amerika partjainál. Tizenöt évvel ezelőtt azonban egy régi térkép —, melynek története még tele van megfejtetlen rejtélyekkel — nagy csapást mért a Kolum- bus-híveicre. Egyes kutatók nem a spanyol koronát szolgáló genuai tengerészt ismerték el „Amerika atyjának”, hanem a viking Vörös Eriket és fiát, Leifet. Apa és fia egy 980-ban alapított grönlandi kis dán kolónián két gyilkosságot követett el. Üldözőik elől menekülve nyugat felé hajóztak és öt évszázaddal Kolumbus előtt elérték Amerika partjait. Kolumbus prioritásának védelmezői a történelmi tradíciókra hivatkoznak, Vörös Erik és Leif hívei — mintha örökölték volna zabolátlan energiájukat — újabb és újabb bizonyítékokkal hozakodnak elő. A skandináv hősénekekben. a sagákban szó esik a vikingek nyugati útjairól, a kőlapokra vésett rúnaírásos szövegek pedig egyenesen Vörös Eriket és hőstetteit emlegetik. 1957-ben a „viking-elmélet” hívei győzelmet ünnepeltek. rendezéssel. A krimi csillagászok kísérik figyelemmel a szocialista országok Interkozmosz Programja keretében felbocsátott szputnyikokat is .Az intézetben számos olyan műszert szerkesztettek, melyek segítségével a szputnyikokról és geofizikai rakétákról megfigyelhetők az égitestek. Az amerikai Yale egyetem 200 millió régi frankért megvásárolt egy régi térképet, amelyen fel vannak tűntetve a vikingek X. századi földrajzi felfedezései. A térképet Enzo Ferrari olasz antikvárius találta meg, aki Ko- lumbushoz hasonlóan Spanyolországban élt. Ferrari egy New Haven-i (Connecticut állam) kollégájának, Lawrence Wintonnak adta el a térképet, ő ajánlotta fel a Yale egyetem könyvtárának. Amerikában feimerült a kérdés: Kolumbus napját vagy Ericsson napját ünnepeljék a továbbiakban? Az Olasz Történelmi Társaság elnökének, Giovanni la Cortenak nem volt könnyű dolga, de nem ismerte el, hogy legyőzték. „A Vatikánban van egy térkép — mondta —, amely vitathatatlanul igazolja Kolumbus elsőbbségét. Kész vagyok nemzetközi konferenciát összehívni, hogy bebizonyítsam.” Am a vatikáni térképet még senki sem látta, ugyanakkor a Yale egyetemen őrzött térképet szinte valamennyi újságban közzétették. Jól Iáható rajta Grönland, és ami fontosabb: Vin- landia — a „szőlők országa”. A szigetként feltűntetett Vin- landia Amerika és Kanada partjaira emlékeztet Üj-Skó- cia és Üj-Anglia körzetében. A térképet 1140-ben egy baA hatalma« csillagászati távcsövek, a kitűnő megfigyelési körülmények nemcsak a szovjet, de a külföldi csillagászokat Is vonzzák az obszervatóriumba. Évente sok szakember érkezik ide a különböző országokból tudományos kiküldetésre, megfigyelések végzésére, azok feldolgozására. seb szerzetes készítette, s jelezte rajta a viking száj- hagyományokból nyert adatokat. Georg Pinter, a British Museum igazgatóhelyettese és a Yale egyetem történészei hét esztendeig tanulmányozták a térképet, amíg 1965-ben kimondták, hogy valódi. Walter Marc Croin amerikai fizikus, a molekuláris analízis specialistája azonban azt állítja, hogy a térkép zseniális hamisítvány. „Ötvennégy mintát tanulmányoztam abból a tintából, amelyet a térkép kilenc különböző helyéről vettünk. — mondja. — A sárgásbarna tinta titán- dioxid eredetű festékanyagot tartalmaz, melyet csak 1920- ban fedeztek fel. Vagyis: ez az állítólagos svájci szerzetes, aki VII, Károly uralkodása idején élt, Waterman-tíntát használt, amely csak az első világháború után került forgalomba." Pinter azonban igazi angol önuralommal megőrizte hidegvérét. „A titándioxidos tinta históriája egy cseppet sem izgat — mondja. — A középkori tintakészítés technikáját egyáltalán nem is. merjük. Ez az egész hűhó nem egyéb, mint a történészek és a természettudományos kutatók közti harc egyik epizódja. Én a térképet továbbra is valódinak tekintem.” Nem osztja Pinter véleményét Rutherford Rogers, a Yale egyetem könyvtárosa: „Bizalmatlan vagyok Vinlan- dia térképével szemben. Ez két, kétségkívül tehetséges hamisító keze munkája: egy történészé és egy írásszakértőé, mindkettő a középkor specialistája.” A térkép titka tehát megfejtetlen maradt. ,,Ha a térkép hamis — teszi fel a kérdést Pinter —, akkor vajon ki a hamisító? Senkinek sem lehettek ilyen fantasztikus ismeretei a középkori térképészetről.” A térkép valódiságáról folytatott viták nem tagadják Vörös Erik és fia, Leif Ericsson létét. 1963-ban norvég tudósok Ûj-Fundlandon X—XI. századi vikingkolóniák maradványait tárták fel. Más gröndlandi ásatások során olyan nyílhegy került elő, melyhez hasonlót a kanadai Labrador-félszigeten is találtak. Ezekre a helyekre csak a vikingek vihették a nyilat. (A vikingek később túlságosan messzire nyomultak fel északra és elpusztultak: vagy megfagytak, vagy az eszkimók irtották ki őket). Meg kell adnunk Kolum- busnak azt. ami jogosan megilleti, Igaza van Nelson Rockefellernek, aki az egyik Kolumbus-naponazt mondta: „Semmilyen térkép sem homá- lyosithatja el Kolumbus Kristóf dicsőségét”. Am igazságosnak kell lennünk Vörös Erikhez is, akit a viking hagyományok szerint vagy Grönlandon, vagy Vinlandiá- ban temettek el... Zahemszky László Képünkön a krími obszervatórium csillagászati távcsöve, amely a szabad szemmel alig látható csillagoknál több miiliószor kisebb fényerejű égitestek megfigyelését is lehetővé teszi. szati fotometriás tükrözőbe1 1 műsorok: 1 RADIO KOSSUTH 8.20: Kulturális program8.27: Harsan a kürtszói 8.57 : Zenekari muzsika. 10- 05: Gyermekeknek- 10 23: Üveggyapot- 10-38: Romantikus mesterek műveiből. 11.40: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 14-00: A magyar nyelv hete- 14.30: Népi zene. 15.10: Bemutatjuk új felvételeinket. 15.28: Ezeregy délután16.09: Orfeusz (Opera). 17-07: Olvastam valahol. 17-27: Kodály-művek- 17.55: Népzene. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15: A víg özvegy. 19.40: Zenekari muzsika. Kb. Esti látogatás. A költészet hete. Kb. 21.25: Népdalok. 22.20: Haydn muzsikájából- 22.45: „Ki hívta Becsbe József Attilát? 23.00: Dózsg György (Opera)PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9-15: M u nkásdal-fel dolgozások- 9.33: Népek meséi. 10-00: A zene hullámhosszán. 11- 55: Gyermekek könyvespolca. 12.00 Népi zene. 12- 33: Győri stúdiónk jelentkezik- 12.55: Szimfonikus táncok. 13.25: Édes anyanyelvűnk- 13.30: Zenevár. 14-00: Szórakoztató antikvárium- 16.00: Volt egyszer egy Hollywood -.. 16.33: Kívánságkabaré17-00: Zenei tükör. 18.00: Mindenki iskolája- 18.33: Hétvégi panoráma. 19-55: Slágerlista- 20.33: Diákkönyvtár hangszalagon. 21.24: Magnóról magnóra- 22.09 : Zenés játékokból23-10: Verbunkosok, nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18-30-ig • Miskolci rádió 17.00: Hírek — Időjárás — Feketén-fehéren- őrjárat az üzletekben. Riporter: Tolnai Attila — Slágermúzé- um- 18.00—18.30: Északmagyarországi krónika — (Ülésezett Miskolc megyei város tanácsa — a Népfront Heves megyei elnökségi üléséről — Musicalrészletek — Hírösszefoglaló — Időjárásjelentés — MűsorismertetésTQÍ 9 00: Tévétorna, 9.05: Szünidei matiné- 11.10: Perpetuum mobile. 16.35: A magyar televízió szabadegyeteme 17-25: Aranygyűrűsök ■.. 17-45: Telesport. 18-20: Ipari kaleidoszkóp. 19,30: Tv-hiradó. 20-00: Jogi esetek. 20-40: Elveszett paradicsom, 22.35: Tv.híradó 32. műsor 18.20: Világnézet- 18-55: En franciás. 19-10: Orosz nyelvtanfolyam. 19.30: Tv- hiradó. 20-00: ^Előrelépések és visszacsatolások”- 20-50: Tv-hiradó 2. 2115; Rohan az idő... 21-45: Régi falvak (Szovjet film).
