Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
tfïLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! /MW Umgl AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 86. szám ÁRA: 80 FI LLÉB 1978. április 13., csütörtök • • Ünnepség a vasasok jubileumán A Vasasszakszervezet egységes, az egész országra kiterjedő szövetséggé válásának 75. évfordulója alkalmából szerda délután a vasas székházban ünnepélyesen köszöntötték a szakszervezet veteránjait. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A csaknem 700 ezres tagság nevében Szabó Piroska, a szakszervezet alelnöke üdvözölte a mozgalom régi harcosait, s nyitotta meg az ünnepséget. Borovszky Ambrus, a szakszervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a vasasok sok évtizedes harcát, helytállásukat. Ezután Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára több mint száz szakszervezeti aktivistának — 70, 60, 50, illetve 40 éves szakszervezeti tagságért — emlékplaketteket és okleveleket adott át. Ilyen emléket kapott többek között Dérszegi Miklós és Fodor Gyula, akik 70 éve tagjai a vasasok nagy családjának. Az ünnepségen felszólalt Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, eredményes munkát és további sikereket kívánt a Vasasszakszervezet több százezres tagságának. Beiktatták y'X' az Aj egri érseket Szerdán ünnepélyes külsőségek között került sor Egerben Kádár László egri érsek székfoglalására. Az aktuson jelen volt Lékai László esztergomi bíboros érsek, ott voltak a Magyar Püspöki Kar tagjai. A beiktatást követő hivatalátvételen megjelent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Páti Jenő a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke. Berecz János előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Berecz János. az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője előadást tartott „A szociáldemokrácia és a nemzetközi kommunista mozgalom viszonya” címmel. Az előadást — amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, társadalmi életünk képviselői — Grósz Károly, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője vezette be. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megje- . jenteti. A ghcraai külügyminiszter szerdai programja Roger Joseph Felli ezredes, a Ghánái Köztársaság Budapesten tartózkodó külügyminisztere szerdán a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadáson jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ott volt Alex Arthur Crabbe, a Ghánái Köztársaság Budapestre is akkreditált nagykövete. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—-ghanai külügyminiszteri táx-gyalások Púja Frigyes és Roger Joseph Felli között. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország együttműködését, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Roger Joseph Felli és kísérete délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A Magyar—ghanai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen a két külügyminiszter, Roger Joseph Felli és Púja Frigyes, valamint a tárgyaló küldöttségek tagjak (MTI fotó — Tormai Andor felv,— Népújság telefotó — KS) vendégek sétát tettek a Halászbástyán. majd megtekintették a Mátyás templomot. A n Csepel Műnek programja A Csepel Művek — együttműködve a csehszlovák munka- és szociális kutatóintézettel — kidolgozta irányítás- és szervezésfejlesztésének tízéves programját, a közösen kialakított módszeri oktatják a csepeli dolgozóknak, s gyakorlati megvalósításuk is megkezdődött. Mindezt azon a tanácskozáson jelentették be a két intézmény vezetői, amelyet szerdán tartottak Csepelen a Munkaügyi és a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetőinek részvételével. Az együttműködés első szakaszában 29 csepeli dolgozót képzett ki a csehszlovák oktatócsoport. Az ő bevonásukkal alakították ki a nagy- vállalat üzem- és munka- szervezési programját az 1978—80-as évekre. E három év alatt csaknem 270 millió forinttal fog növekedni a Csepel Művek nyeresége, ennek, mintegy 70 százaléka önköltségcsökkentésből ered. Tisztelgés az űrhajósoknak Jurij Gagarinnal a fedélzetén 1961. április 12-én indult útnak a világ első űrhajója. Azóta mint ismeretes, sok űrhajós járt már a Kozmoszban, akik előtt minden év április 12-én, az űrhajósok napján tisztelegnek világszerte, és köszöntik a bátor kozmonautákat. Megyénkben Visontán, a Gagarin Hőerőműben rendeztek tegnap ünnepséget, amelyen megemlékeztek a világ első űrhajósáról, majd megkoszorúzták — képünkön — Gagarin szobrát. • (Fotó? Szántó Györgyi program a több mint tízezer lakásos kelenföldi lakótelepen fejeződött be, ahol idén és a következő években a város- központ teljes kiépítése a feladat. A ghanai külügyminiszter érdeklődéssel szemlélte az első házgyári termékekből emelt tízemeletes házsorokat, a lakosság ellátását szolgáló üzleteket. Roger Joseph Felli este Púja Frigyes társaságában a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát tekintette meg. A vendégeket az együttes székházában Szigeti Pál igazgató köszöntötte , , > MTi Ezért a pénzért? NEMRÉGIBEN egy vita, vagy ha úgy tetszik, beszélget tés közben „fülön ütött” egy fiatal, az iskolapadból éppen csak kikerült ismerősöm megjegyzése : „Ezért a pénzért — mármint a fizetésért — nem érdemes hajtani”. Fiatal ismerősöm e kijelentést annak okán tette, hogy — amint az elmondta — munkahelyi főnöke kifogásolta az abban a hónapiján végzett munkáját. A lazítás oka pedig az volt, hogy — két hét szabadságot kivéve — úgy látta, prémiumot úgysem kaphat, nem éri el azt a teljesítményt, tehát „csak” a fizetéséért dolgozik, s azért mint aa előbb idéztem, nem érdemes hajtani... Álláspontja elgondolkodtatott, tán azért is, mert az utóbbi években gyakran hallok — s gondolom nemcsak én — ilyen vagy hasonló megjegyzést. S ez a vélemény, ha úgy tetszik magyarázata is a hanyagul, ímmel-ámmal végzett munkának. Egyúttal felmentés is. Nem tudok elképzelni olyan, ép erkölcsi érzékű, munkáját szerető esztergályost, lakatost, orvost, tanárt, vagy mérnököt, aki csak azért, mert kevesli a fizetését, szándékosan rosszul, hanyagul végzi a munkáját. Sokkal inkább n lusták, a munkájukat nem szeretők, a tehetségtelenek önfelmentése, magukigazolása az „ezért a pénzért..” elméleti Azoké, akik háromszoros fizetésért sem lennének képesei többre, akkor sem végeznének pontosabban: akkor sem tud-; nának jobb, pontosabb munkát végezni. Félreértések elkerülése végett sietek megjegyezni: nem tagadom az anyagi ösztönzés fontosságát. Végzett munkánk anyagi megbecsülése egyben — bizonyos határig — erkölcsi értékmérő is. Tagadom viszont az anyagiak jelentőségének minden mást megelőző szerepét. Mert vannak — sokan vagy kevesen, annak eldöntésére nem vállalkozom —, akik úgy vélik: a fizetésért elég megjelenni a munkahelyen, s valami tessék-lássék munkát végezni. De ha már valami komolyabb munkát is rájuk bíznak, ami egyébként semmi pluszt nem kíván, csupán munkaköri kötelességük teljesítését, máris tartják a markukat, azonnal várják a prémiumot, vagy a jutalmat. Az a gondolat fel sem merül bennük, hogy a mai gasabb fizetésért valami többet is kell tenni, valamit produ-i kálni is kell, hogy azt mondhassa az a munkahelyi vezetői X. derekasan dolgozik, mindig lehet rá számítani, megérdemli, hogy emeljünk a fizetésén. Ismerősömnél — és nemcsak nála — azonban fordított a sorrend. Ő azt várja, hogy előbb magasabb bért kapjon, s akkor majd megmutatja, mit tudj Véleménye emlékeztet a néhai legendás labdarúgó-: csapat egyik vezéregyéniségének tulajdonított mondásra? kis pénz, kis foci. Csak attól tartok, hogy a hasonló véle-: ményt vallók közül jó páran — az említett labdarúgóval ellentétben — nagy pénz esetén sem tudnának nagy focit produkálni. Vagy ahogyan a népszerű, szatirikusán humor!- záló-politizáló színművész egy „párbeszédében” megfogalmazta: „Tud úszni? — Nem. Na, és ha megfizetem? — Akkor sem.” A példákat, az érveket lehetne még sorolni. De azt hl« szem, ennyiből is világos, hogy az — utóbbi példánál ma*" radva ■— aki nem tud úszni, az előbb tanuljon meg, s csak azután kérje a pénzt. S aki jobban úszik, vagyis többet De aki „ezért a pénzért” felkiáltással csak tesz-vesz munkahelyén, az még ezt a pénzt sem érdemli meg. S ha valaki erre nem jön rá magától, azt azoknak kell erre rádöbbenteniük, akik vele együtt dolgoznak, ismerik munkáját, képességeit. Őnekik kell elmagyarázniuk, az ille-' tővel megértetniük, hogy „ezért a pénzért” is dolgozni kelli produkálni kell, mert — hadd ismételjem a már-már közhelyszámba menő érvelést — csak a többől lehet többel osztani. S ezt a többet meg is kell teremteni.! S AKI EBBEN a teremtésben nem tud, vagy nem akaí részt venni a képességeinek, tudásának megfelelően, az ne ij várjon többet. D. Kiss Csaba Javul-e Heves megye közművelődési hálózata? Sajtótájékoztató az Országházban Szerdán délelőtt a Parlamentben, dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke tájékoztatta az újságírókat az OKT eddigi tevékenységéről és terveiről. Elmondotta, hogy a sokrétű munka részleteit még a szakemberek egy része sem ismeri, holott a megalakulás óta eltelt három és fél esztendő alatt igen sokat tett ez a Minisztertanács mellett működő szerv azért, hogy a közművelődésről szóló párt- határozat és az azt követő törvény minél maradéktalan nabbul megvalósuljon a gyakorlatban. Tanácsadó, véleményező, egyeztető és ellenőrző tevékenysége hozzájárult a tisztánlátáshoz és a soron levő feladatok teljesítéséhez, ötleteket adott az átfogó elképzelések, a távlati fejlesztés kidolgozásához, az irányítás következetes érvényesítéséhez. Széles körben megértette, hogy a munkahelyi, vállalati, intézményi, szövetkezeti veze. tök felelősek azért, hogy beosztottaik számára megfelelő ismeretgyarapítási, kulturálódási lehetőséget biztosítanak-e. A tanács, illetve az elnökség beszámoltatta a minisztériumokat területük dolgozóinak művelődési helyzetéről, értékelte a rádió és a televízió ilyen irányú törekvés seit, a Magyar Tudományos Akadémia útmutató ötleteit, a TIT és a MTESZ programját. Meghallgatta és javaslatokkal egészítette ki a vasasszakszervezet tájékoztatóját, valamint az egyes megyék beszámolóját. Elemezték a munkásszállások, a bejáró dolgozók, a fővárosi új lakótelepek közművelődési gondjait, az ifjúsági klubmozgalom eredményeit és a sürgető tennivalókat. Ezenkívül — többek között —■ szó esett a könyvtárak, az „Olvasó népért” mozgalom, az amatőr művészeti munka tartalmi színvonalának emeléséről, szakmai, politikai irányításának helyzetéről, a kórusokról, a honismereti búvárkodásról, a „Mindenki iskolájáéról, a népművelők korszerűsített továbbképzési rendszerének tervezetéről, a vállalati és a szövetkezeti kulturális alapok célszerű felhasználásáról. Az is tény, hogy igazi mecénásként az anyagi támogatásról sem feledkeztek meg, s jelentős összegekkel köny- nyítették az egyes városokban és megyékben a tárgyi feltételek javítását. A Népújság munkatársa Orbán Lászlót, a Heves megyei gondok — ezek egy része országos jelenség is — megoldásáról kérdezte. — Kevés a szakképzett népművelő, s ezen a poszton c: iüggetleiútettkent is — érettségizettek, vagy általii nos iskolát végzettek állnak, olykor több kárt, mint hasznot hajtanak. Miért nem növelheti az Oktatási Minisztérium a felvételi kereteket? Milyen segítséget remélhet szűkebb pátriánk, ahol meglehetősen kor szerűt Lenek, elavultak a művelődési házaké klubkönyvtárak? Az OKT elnöke így vála^ szolt: — A végzettséggel társult tájékozottság nélkülözhetetlen, mert hiába jók az adottságok, a képesítés nélküliek sosem produkálhatnak any- nyit, mint a tapasztalt diplomások. A jelenlegi állapot nem túl szívderítő. Ezért már korábban javasoltuk az Oktatási- és Kulturális Minisztériumnak, hogy gondoskodjanak a középkáder-utánpót- lásról. Ennek nyomán az országban már harminc gimnáziumban oktatják — fakultatív formában — a nép- művelödési és a könyvtári ismereteket. A kör ezzel nem zárult be: a megyék szorgalmazhatják a további bővítést. — Ügy érzem, Heves nem mostohagyermek. Az elmúlt esztendei százmillió forintos céltámogatásból tizenegyet erre a területre adtunk, remélve: a jó ötletek sora burjánzik, ha megteremtődnek a .viszonylag ideális feltételek. Pécsi István
