Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! /^VWffflg AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX évfolyam, 85. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. április 12., szerda Hazánkba érkezett a ghanai külügyminiszter Kedden hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett Roger Joseph Felli ezredes, a Gha­nai Köztársaság külügymi­nisztere. Púja Frigyes külügyminisz­ter délután szállásán, a Duna Intercontinental Szállóban felkereste ghanai kollégáját, ahol megbeszéléseket ‘foly­tattak. Roger Joseph Felli ezredes, ghanai külügymi­niszter előzőleg Jugoszláviá­ban járt és ottani kollégájá­val folytatott hivatalos meg­beszéléseket Belgrádban. Púja Frigyes este a Kül­ügyminisztérium Dísz téri vendégházában vacsorát adott Roger Joseph Felli tisz­teletére. Részt vett a vacsorán dr. Korom Mihály igazságügymi­niszter. továbbá a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több vezető személyisége, va­Puja Frigyes külügyminiszter Budapesten megbeszélést folytatott Roger Joseph Felli ezredessel, a Ghanai Köztár­saság külügyminiszterével. (Népújság telefoto — MTI — Tormai Andor felv. — KS) lamint Alex Arthur Crab be, a Ghanai Köztársaság Buda­pestre is akkreditált nagykö­vete. MTI 0SZ3ZSZK parlamentié Az új alkotmányt vitatják meg MOSZKVA A Nagy Kreml palotában kedden délelőtt 10 órakor folytatódott az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Taná­csának hétfőn kezdődött rendkívüli ülésszaka. Az OSZSZSZK parlamentjének 900 küldötte a legnagyobb szovjet szövetségi köztársaság új alkotmánytervezetét vitat­ja meg. A parlamenti ülés­szak első napján hangzott el Mihail Szolomencevnek, az SZKP KB PB póttagjának, az OSZSZSZK Minisztertaná­csa elnökének, az alkotmány- bizottság elnökének beszéde, amelyben a képviselők elé terjesztette megvitatásra jóváhagyásra a tervezetet. r Milyen károkat okozott a tavalyi, kedvezőtlenebb idő­járás? A vezetési, munka- szervezési hibák, hiányossá­gok milyen mértékben csök­kentették a megye mezőgaz­daságának eredményeit? A termelési érték az elmúlt év­ben ugyanis a tervezettnél 5,1 százalékkal kisebb ütem­ben növekedett, a szántóföldi növénytermesztésen belül pe­dig például a kalászosok, a kukorica, burgonya, cukorré­pa termésátlagai továbbra is jelentősen elmaradtak az or­szágos átlagtól. A tervezett tejmennyiségnek is csak a 93 százalékát termelték meg a gazdaságok — állapította meg tegnapi közgyűlésén a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A kül­döttek s a meghívott vendé­gek — köztük Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyettese és Kocsis Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője — a szövetség és a termelőszövet­kezetek múlt évi munkáját, tevékenységének tapasztala­tait, s az idei tennivalókat te­kintették át. Tóth Mihály, a TESZÖV el­nöke megnyitót követő be­számolójában elmondta, hogy a gazdálkodás színvonala az utóbbi két évben jelentősen javult, és meggyorsult a re­gionális és fejlesztési progra­mok végrehajtása. Bár vál­tozott a termelés szerkezete, a megyében a kedvezőtlen adottságú területeken azon­ban ez az átalakulás még mindig nem halad kellő ütemben, pedig itt lenne a legsürgetőbb. Kitért a TE­SZÖV elnöke a Tisza-menti gazdaságok súlyos helyzetére is. A megemelkedett talajvíz- szint az elmúlt évben példát­lan károkat okozott, s csak a viszonylagos száraz tavasznak köszönhető, hogy az idén nem ismétlődött meg a tavalyi belvíz A legjelentősebb fejlődés zöldségtermelés területén ta­pasztalható. Nemcsak a ter­mőterület növekedett, hanem javultak a hozamok és a jö- vedplmezőség is. A szőlő csaknem 80 mázsás átlagter­mése meghaladja a tervezet­tet. pedig többször sújtotta komoly jégkár az ültetvénye­ket. Kevésbé mondható el mindez a kalászosokról, a kukoricáról, hiszen még a termelési rendszerek ered­ményei is {az országos átlag alatt maradtak. Az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolóját követő vitában végül dr. Nyíri Béla szólalt fel. A TOT főtitkár- helyettese felhívta a figyel­met, hogy a megye mezőgaz­dasága alapvető ágazataiban nem éri el az országos átla­gokat, pedig ehhez a termé­szeti adottságai megvolnának. Számok hosszú sorával iga­zolta, hogy a hatékonyság színvonala az állóeszközök ki­használása meglehetősen ala­csony színvonalon áll egyes gazdaságokban. Tizenöt ter­melőszövetkezetben például nem érik el a már minimá­lisnak számító kétezer lite­res tejhozamokat sem. Hiá­nyolta az együttműködést az egyes mezőgazdásági üzemek között pedig mint mondta a főtitkárhelyettes, volna mit tanulniuk egymástól. A ked­vezőtlen adottságú területe­ken nem élnek a gazdaságok a helyi lehetőségekkel, s emiatt tovább gyengülnek, tőkeszegények lesznek. Ahhoz hogy Heves megye mezőgazdasága felzárkózzon, többet kell tennie vezetők­nek, a gazdaságok szakembe­reinek egyaránt, s különösen azokban a szövetkezetekben kell felülvizsgálni az irányí­tás munkáját, ahol az ered­mények jobb szervezéssel, hatékonyabb munkával, gyor­sabban növelhetők lennének. A közgyűlés ezt követően a területi szövetség gazdálko­dásáról és az ellenőrzési iro­da idei költségvetéséről szóló beszámolót hallgatta meg, majd megvitatta a TESZÖV alapszabály, módosítását. ___ A z eorí Finomszerelvényqyárban % v> ? ■<- > íilSp A hazai piac, a szocialista országok és Svédország megren­deléseinek kielégítésére az idén csaknem 570 millió forint értékben gyártanak különböző gépeket működtető automati­kus pneumatikaelemeket az egri Finomszerelvénygyárban. Képünkön: pneumatikus szelepek ellenőrzése. (MTI fotó — Manek Attila felv. — KS) Rend a lelke ELŐSZÖR A SZIVET MELENGETŐ ÉRZÉS... Ahogyan gyarapodnak egyre a híradások: játszókért Somogybán, fá­sítási mozgalom Bács homokján, tiszta városért akció Nóg- rádban, virágos faluért Hevesben és másutt. Kisebb és na­gyobb városainkban sorra-rendre bontakoznak a helységek tisztaságáért indított, iskolák, parkok sorát gyarapító, szép kezdeményezések. Hallunk szocialista brigádokról, amelyek a Dunántúl több városában teremtettek szép, füves, modern sportkombinátokat. Olvassuk az „ültessünk ezer fát”, vagy a „legyünk a tiszta házak, utcája” népszerű felhívásokat. Ezer és tízezer társadalmi munkaóra rejlik .mögöttük tartalmas buzgalmával, sokféle szép eredményével. Tavaszodik, s ilyenkor különlegesen is jólesnek az ilyen, s hasonló híradások. A buzgólkodások a szűkebb haza, a környezet szépítéséért, egészségesebbé, kulturáltabbá téte­léért. Felnőttek, legtöbbször a napi munka után következő pihenőidejüket megáldozó apák és anyak jeleskednek, tesz­nek az önkéntes környezetszépítéséért. Örül a szív, helyesel mindenki, aki hallja a jó ötletek csengését, tanúja lehet tetté válásuknak. Aztán — máskor, sokszor — keservesen töprengeni is kell. A furcsa és hök­kentő ellentmondásokon. Töprengeni és bosszankodni kell: járókelőnek, parkban pihenni vágyónak, nyitott szemmel sétálónak vagy szabad idejét csöndes szemlélődéssel töltő lakosnak.. Az elképesztő és egyre gyakoribb rendetlenség, szemetes környezetcsúfolás megannyi vétkét utolérve kell töprengeni. És felháborodni. Mert — s ezt ki kell nyíltan mondani, hiszen a látvány hovatovább országos gyakoriságú — szemetelnek, piszkolnak az új lakótelepeink parkjaiban: rendetlen a házak szűkebb környéke; törmelékhalmok púpozódnak egyik napról a má­sikra a korábban még tiszta, rendezett utcákra. Szemétlera- kodónak használja a kisváros centrumában levő üres telket megannyi teherautó vezetője, lakásból kiselejtezett vedlett holmikat, háztartási hulladékokat dobál el a környezetében az otthonára egyébként tán kényes, „rendes” családok sora is. Ha van ma sziszifuszi küzdelem bosszantó mértékű, visz- szaköszönő hiba ellen — a városok, vagy a falvak lakói szem­tanúi lehetnek sok-sok helyen az untig tartó sziklagorgetes­nek. ,. ,, ,. . Gyerek csinálja? Neveletlen kamasz, lazado tizenéves ? Dehogyis. Legtöbb helyen korántsem gyerekkéz tettéül ró-’ ható fel a törmelék, a szemét, a rendre újjáteremtődő kör­nyezetrontás. A felnőtt, a szabályokkal nagyon is tisztában levő lakosság egy része — mi tagadás, nem is csekélyke ré­sze _ él olyan nemtörődöm módon, olyan torz szemlélettelj hogy magántulajdonát elválasztja parktól, utcától, erdőtől.' a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig európai „ranglista” a különböző országok településeinek tisztasági fokozatairól. Ám, ha lenne, létezne ilyen, akkor — hatmillió külföldet járó, turistáskodásban jártas polgárunk a meg­mondhatója — valahol az utolsók között lennénk az osztá­lyozásban. Minden jó fejlődésünk mellett, gyarapodó park-! jaink, növekvő erdeink, szép, modern lakótelepeink együtte«' seben — egyidejűleg örökös rendetlenségben tartjuk környer zetünket, közterületeinket. Nemzeti tulajdonság lenne? Alig hihető. Inkább ott gyökerezik a hiba, hogy a jó nekibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kíséri később a napi „kisebb” kör­nyezetvédelem. Közn’apjainkban lettünk furcsán nagyvona­lúvá: csikk és papír, üveg és tégla törmelék, ételmaradék és házi meg építési maradvány hull szanaszét a kezünk nyo­mán. Ki-ki, ha csak kevéskét is piszkít, önmagára és csa­ládjára kicsinyt hanyag — máris egybegyűlik a mulasztások, sora. Megjelenik a rendetlenség, a kellemetlen, szemet bántó hanyagság; Bírság? Büntetés? Természetesen vannak ilyen állami eszközök — s jő is, hogy. léteznek, hogy alkalmazni lehet őket. Büntetni esetenként feltétlenül szükséges: a sittet „Ott­felejtő” vállalatot, a parkok rendjét, rongáló, szennyező la­kost, az erdőt vigyázatlanul pusztító túristát ezzel a módJ szerrel is fegyelmezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni — nem. lehet, nem is lehet helyes csupán erre törekedni,' Több kellene. Talán... a környezetszépítő, -jobbító akciók további folytatása a köznapi rendszeretetre irányítva. Ügy - például, hogy értékeinket nemcsak felépíteni, rendbe hozni kell, ha­nem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környezetet, amilyennek mindig látni szerel­nénk. És nemcsak lakóházavatások, létesítmények szép, lát­ványos átadása után. EZT MEGTANULNI: nem csak egy, vagy több kisebb közösség leckéje. Ez már mindannyiunk ügye, sőt — köte­lessége. Várkonyi Margit Új technológiákra van szükség Tudományos konferencia a lakásépítésről A jobb minőségű lakások építéséhez, a házgyári tech­nológiák finomításához újabb módszereket kell kidolgozni a tudományos kutatóhelyeken — hangoztatták a kedden megkezdődött építőipari tu­dományos ülésszakon a Ma­Magyar gyógyszervállalat az Egyesült Államokban A napokban nyílt meg New Yorkban a MEDIMPEX North-America Incorporated nevű, teljes egészében ma­gyar érdekeltségű vállalat. Ez már a harmadik önálló kül­földi vállalkozása a MED­IMPEX Gyogyszerkülkeres- kedelmi Vállalatnak, amely az idén 110 millió dolláros tőkés exportot kíván bonyo­lítani. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Kádár Lász­ló vezérigazgató-helyettes, . — Számítások szerint a vi­lág egy lakosra jutó gyógy­szerfogyasztása 1990-re meg­kétszereződik. Ezért a magyar gyógyszeripar kivitelének nö­velésére hosszú tavon is jó lehetőség kínálkozik. Expor­tunkat az eddiginél korsze­rűbb piackutatással, további külföldi vállalatok alapításá­val. a meglévők bővítésével, illetve új fajta kapcsolatok létesítésével kívánjuk növel­ni. Ezt a célt szolgálja most nyílt amerikai vállalatunk is. amelynek feladata a magyar gyógyszerexport előmozdítása és a piackutatás mellett a magyar gyögyszerkutatás és gyógyszeripar új eredményei­nek bemutatása és elhelyezé­se az amerikai piacon. Eddig az Egyesült Államokba éven­te mintegy 5 millió dollár ér­tékű gyógyszert szállítottunk, azt reméljük, hogy vállala­tunk közreműködésével ameri­kai exportunkat rövid időn jbelül megduplázhatjuk, _t gyár Tudományos Akadémia' Dísztermében. A nyolcadik alkalommal megrendezett ta­nácskozás témája: á követke­ző ötéves tervek építési fel- adataihoz szükséges tudomá­nyos fejlesztési programok előkészítése. A tudományos tanácskozást Pál Lénárd akadémikus. aa OMFB elnöke nyitotta meg, majd Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtit­kár tartott bevezető előadást az ágazat feladatairól. A tudományos konferenc:-' án felvázolták azokat az épí-' tési feladatokat, amelyeknek tudományos megalapozása elsődlegesen szükséges. Esze-’ rint a házgyári építkezések­nél új technológiák alkalma­zásával ki kell küszöbölni a jelenleg még gyakori hibá­kat. Ehhez újfajta szigf'előj anyagok, jobban záródó ájJ tók, ablakok, s jobb gyártási technológiák kellenek. Il ÎESZdV lllizpfeí Egerben Több kell a felzárkózáshoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom