Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk A hél címszavakban: ' HÉTFŐ: Bejelentik Vance amerikai külügyminiszter április második felében esedékes moszkvai utazását — Carter Nigériából afrikai kőrútjának második állomására. Libériába érkezik — Az új francia parlament ülése KEDD: Világszerte megemlékeznek hazánk nemzeti ünnepéről, a felszabadulás 33. évfordulójáról — Az olasz kormányt támogató pártok egyöntetűen elutasítják Moro elrablóinak követeléseit — Dajan bukaresti tárgyalásai SZERDA: / A nyugat-európai szakszervezetek közös akciónapja a ellen — Angola-ellenes provokációk Zaire munkanélküliség területéről CSÜTÖRTÖK: Mengisztu moszkvai megbeszélései, szovjet—etiópiai közlemény — Washingtonban tetőzik a neutron-vita, az elnök elnapolja a döntést, de más területeken a fegyverkezési verseny további fokozására ad utasítást PÉNTEK: Brezsnyev Vlagyivosztok! beszéde — Közös piaci csúcskonferencia Koppenhágában — Választások a Fülöp-szigeteken SZOMBAT: Fejlődési világértekezlet, a Béke-világtanáes védnöksége alatt, Tripoliban — Befejeződnek a szovjet—finn barátsági szerződés harmincadik évfordulójának ünnepségei A hét 3 kérdése A héten emlékeztek meg öt kontinensen az egészségügyi világnapról, amely az idén a magas vérnyomás ártalmaira hívta fel a figyelmet. Jogosnak tűnhet a kérdés, vajon miként befolyásolta vér- n.yomásurikat ezekben a napokban az egyik legfontosabb, ha nem éppen a legfontosabb külső tényező, amit nemzetközi helyzetként, világpolitikai folyamatként említünk. Nincsenek csodák, így érthetően az eddigi síneken haladtunk tovább, voltak jó hírek és rossz hírek, legfőképpen pedig felemás és ellenmondásos jelentések. Megkezdődött az izraeli csapatok kivonása Dél-Libanon- ból, de a határra történő visszarendelésük helyett egyelőre megelégedtek néhány kilométeres hátrálással. Washingtonban elhalasztották ;a ;né‘-‘fonfegyyerről esedékes diái .sí. de egyúttal zöld fények gyúltak a fegyverkezési verseny más területein. Etiópiából és Angolából a konszolidáció hírei érkeznek, de a jelek szerint nem értek véget a két haladó ország elleni provokációk. Jelentős új eleme volt ugyan akkor az elmúlt hétnek, hogy két várható esemény, Vance amerikai külügyminiszter április második felében esedékes moszkvai látogatásának és Leonvid Brezsnyev május elejére tervezett bonni útjának bejelentése a kelet— nyugati tárgyalások megélénkülésére, utal. 1. Mi a jelentősége Lco- nyid Brezsnyev vlagyi- voszloki beszédének? Brezsnyev szibériai és távol-keleti munkalátogatása, amely a Szovjetunió méreteinek megfelelően viszonylag hosszabb időt vesz igénybe! jó alkalom volt a hatalmas országrész gazdasági feladatainak előtérbe állítására, de kellő hangsúlyt kapott a védelmi képesség demonstrálása is. Hiszen maga az SZKP főtitkára hangsúlyozta, hogy az óceánon túl, de a másik oldalon is vannak olyan erők, amelyek képtelenek beletörődni a békés egymás mellett élés gyakorlatába. A célzás aligha lehetett félreérthető a több ezer kilométer hosszú szovjet—kínai határ mentén, miután Pekingből alig néhány napja utasították el a tárgyalások új raf el vételére vonatkozó szovjet indítványokat. A szovjet vezető külpolitikai vonatkozású megjegyzései között különösen lényegesek voltak a SALT ügyében, Vlagyivosztokban elhangzott megállapítások. Ennek a távol-keleti szovjet városnak szomszédságában irta alá Brezsnyev és Ford, akkori amerikai elnök 1974 novemberében a hadászati fegyverrendszerek korlátozását szolgáló második megegyezés keretszámait. Az újságolvasók betéve tudhatják a vla- gyivosztoki keretszerződés számadatait, amelyek jól tükrözik a nélkülözhetetlen, egyenlő biztonságot: 2400— 2400 rakéta-egyenérték, s azon belül 1320—1320 több robbanófejjel ellátott, fürtös Mirv rakéta ... Vlagyivosztokban akkor úgy tűnt, hogy a nehezén túljutottak, s a Genfben rendszeresen tanácskozó, kiváló szakértők néhány hónap alatt végleges formába önthetik majd a szerződésszöveget. Nem így történt, s ha ebben közrejátszottak előre látott és előre nem látott technikai nehézségek is, mégsem ezeket tartjuk a nehézségek igazi okának. A megtorpanás azért következett be, mert az Egyesült Államok vezető körei, s az új kormányzat különösképpen, engedtek a fegyverkezési-ipari komplexum nyomásának, siettek eltekinteni saját kötelezettségvállalásaiktól, s a kölcsönös biztonság megvalósítása helyett egyoldalú előnyök szerzésére törekedtek. Kísérleteik azonban kudarcra ítéltettek, hiszen ha egyszer a világpolitika valóságában létrejött a stratégiai egyensúly, azt semmiféle ügyeskedéssel nem lehet „átírni”. A Vance-látogatás a tárgyalások folytatását jelenti, de azok csak akkor biztatnak reménnyel, ha az Egyesült Államok ismét hajlandó alapelvként magáévá tenni az egyenlő biztonság követelményét. Erre hívta fel a figyelmet Vlagyivosztokban Leonyid Brezsnyev, s most az amerikai félen a sor: mit tartalmaz majd a külügyminiszter moszkvai poggyásza. 2. Mit jelent Carter neutron-döntése? Mindeddig — a sokszor idézett hasonlat szerint — sárga fény villogott az Egyesült Államokban a neutronfegyver gyártása és nyugateurópai elhelyezése előtt A józanság hívei tiltó pirost követeltek, a feszültség szításában, s a fegyverkezési verseny folytatásában érdekelt körök — a Pentagontól a nyugatnémet Strauss-pár- tig — zöldet óhajtottak. Carter egyelőre úgy oldotta meg a dilemmát, hogy — a példánál maradva — időlegesen kikapcsolta a közlekedési lámpát... Az elnök tehát akképpen döntött, hogy nem döntött, sőt, a neutron-probléma elnapolásával egyidőben fontolóra vette a fegyverkezési verseny erősítését más területeken. Ezért kapott különös nyomatékot Brezsnyev vlagyivosztoki beszédének az a része, amely újra kölcsönös- lemondást sürgetett a neu trón f egy ve rekről. A Szovjetunió nem tekinti alku tárgyának, hogy különböző „ellentéteket” vonultasson fel a neutronfegyverekkel szemben, az igazi kérdés így hangzik: kölcsönös lemondás, vagy a verseny új és veszélyes szakasza. A szovjet— amerikai megbeszélések áprilisban várható szakasza, a közelgő NATO-ülésszak, s nem utolsósorban az ENSZ leszerelési vitája előtt alighanem a következő hetekben sem fog kevesebb szó esni a neutron-problémáról. 3. Hogyan alakulnak az afrikai frontok? A héten először járt amerikai elnök a fekete kontinensen, igaz, csupán néhány órát töltött két államban — a negyvenkilenc független ország közül. Az afrikai frontvonalakon folytatódik a bonyolult mozgás : Angola panasszal volt kénytelen az ENSZ főtitkárához fordulni, mert Zaire területéről sorozatosan behatoltak területére; Rhodesiában változatlanul tart a kötélhúzás a „belső rendezés”, illetve az igazi rendezés hívei között; Namíbiában rejtélyes körülmények között megnyilkolták azt a Kapuuot, akit a délafrikaiak fekete elnöknek szántak egy formailag fügT getlen, valójában együttműködésre hajló államképződmény élére; s végül Ogaden- ben hivatalosan véget ért ugyan a háború, de érkeznek még hadijelentések is. Ilyen körülmények között tett— a forradalmi harci feltételek miatt csak utólag bejelentett ■ — moszkvai látogatást a héten Mengisztu alezredes, hogy eszmecserét folytasson a szovjet vezetéssel. Afrika egyik kulcsországának, Etiópiának első embere nyilván a kétoldalú és az afrikai problémák széles körét tekintette át szovjet partnereiyel, s a nézetek egyeztetése jelentős szerepet játszhat az események további alakulásában, Réti Ervin Ciprus tiltakozása az ENSZ-nél NICOSIA, NEW YORK A ciprusi probléma rendezésére irányuló erőfeszítések kilátástalanná válnak, ha Törökország folytatja Famagusta, az 1974. augusztusa óta török megszállás alatt tartott ciprusi város „gyarmatosítását” —■ jelentette ki Nicosiában egy kormányszóvivő. A figyelmeztetésre azt követően került sor, hogy a ciprusi kormány értesüléseket szerzett: április 3-a óta török földműveseket telepítenek be Famagusta új negyedeiben az elmenekült görög ciprióták házaiba. Joseph Sztephanides, Ciprus ENSZ-képviselője levélben tiltakozott az ENSZ-nél „Törökország újabb agtesz- sziós cselekedetei miatt”. Bizonytalan a „belső rendezés” Rhodesiában A Zimbabwei Hazafias Front és a frontországok (Botswana, Zambia, Mozam- bik, és Tanzánia) vezetőinek Dar es Salaamban véget ért tanácskozása ismét elutasította a rohdesiai fehértelepes kisebbség és a behódoló fekete bőrű politikusok között létrejött, úgynevezett „belső rendezést”. A határozat nyomán súlyos harcok robbantak ki a fehértelepes kormány hadseregé és a Zimbabwei Hazafias Front gerillái között. Az 1978. március 5-én aláírt Smith—Muzorewa-Shitole Chirau-paktum nyomán most megalakult „vegyes” összetételű ideiglenes kormány feladata, hogy 1Q78. január 1-én átadja a hatalmat a fekete többségnek. A megállapodás — a megfigyelők szerint — valójában Smith kísérlete a fehér uralom fenntartására, hiszen a fekete többség által vezetett államban á fehérele minden fontosabb kérdésben vétójoggal rendelkeznének és gazdasági hatalmuk is érintetlen maradna. A „rendezés” nyomán kialakult bizonytalanság fokozódik és tovább bonyolítja a rhoclesiai gazdaság gondjait. Az afrikai nemzeti államok gyűrűjébe szorult 33 900 négyzetkilométer területű, 6,5 millió lakosú (ebből 0,3 millió fehér lakos) Rhodesia fehértelepes kormányának sorsát ! nyugati barátai is reménytelennek minősítik. Az ország —amely a világ 3. legnagyobb krőm- érctermelője, jelentős dohány-, azbeszt- és ónéreex- portőr — gazdasága, 1974 óta 15 százalékos visszaesést mutat. A bizonytalan helyzetben Anglo-American Corporation bányavállalat 12 (szén,nikkel, horgany, réz, arany stb.) bányatelepét állította le. A 6 ezer fehér ültetvény termelése is hanyatlik. A múlt évben a kereskedelmi forgalom 8 százalékkal csökkent, az infláció 20 százalékkal emelkedett. A háború emészti fel a, költségvetés 27 százalékát. A rhodésiai hazafias erők elleni harc naponta több mint 1,5 millió amerikai dollárba kerül. Rontja á gazdasági helyzetet a szakmunkáshiány, a tartalékosokkal és az európai zsoldosokkal megerősített több mint 50 ezres létszámú hadsereg fenntartása is. A fehér alkalmazottak átlagosan tízszer annyit keresnek, mint a feketék, a bizonytalan helyzet miatt azon- han egyre többen hagyják el az országot. — TERRA — Genovai merénylet A „vörös brigádok" nevű terrorszervezet írásos közleményben is magára vállalta azt a merényletet, amelyet pénteken reggel követtek ej Felice Sebiavetti, a genovai magánvállalkozók szövetségének elnöke ellen. Schia- vettit a lábán és karján se- besítették meg pisztolyos merénylők. Szombaton névtelen telefonálók értesítették a Corri- ere Mercantile helyi lap szerkesztőségét a közleményről, amelyet ennek nyomán meg is találtak a jelzett helyen. A „vörös brigádok” több tucat hasonló láblövéses merényletet követett el az elmúlt években ismert közéleti személyiségek ellen. tlPisBLtüíi 1978. április 9„ vasárnap Elvi egyetértésben a hatékonyabb munkáért Pártunk egész tevékenységében meghatározó szerepet játszanak az alapszervezetek. Munkájuk színvonalától nem kis mértékben függ, hogy miként érvényesül társadalmunkban a párt vezető szerepe. Tevékenységüket, jelentőségüket aláhúzta a XI. kongresszus is, amely kiemelte: „Á pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben.” A vezető szerep eredményes érvényesítése, a politikai irányvonal következetes megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a párt folyamatosan tökéletesíti saját munkastílusát. E törekvésnek elválaszthatatlan része az alapszervezeti munka stílusának, módszereinek továbbfejlesztése. A fejlett szocialista társadalom építésének, a reánk háruló politikai feladatok megoldásának ez napjaink lényeges követelménye. A politikai élet irányítója Az alapszervezeíeknek sokrétű tennivalóik varinak a párthatározatok valóra váltásában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Mégsem lenne helyes szerepüket erre szűkíteni. Leegyszerűsítő, pontatlan az a — gyakorta emlegetett — megállapítás, amely szerint az alapszervezetek arra hivatottak, hogy végrehajtsák a párt határozatait. Rendeltetésük, hivatásuk több ennél : működési területükön ők a politikai munka, a politikai élet fő irányítói és, szervezői. Ez azt jelenti, hogy a párt általános érvényű határozatainak széllé-, méhen elemzik, vizsgálják területük politikai viszonyait, a felsőbb pártszervek határozataival összhangban döntéseket hoznak a megérett kérdésekben és szervesó munkával, politikai befolyásukkal biztosítják ezek végrehajtását. E tevékenységük szervesen beleilleszkedik politikai rendszerünk működésének mechanizmusába. Más szóval: a pártszervezet az egyenrangúság elve alapján termékeny kapcsolatot tart fenn az adott terület állami vezetésével, s szoros szálakkal kapcsolódik az egész munkahelyi kollektívához, az ott tevékenykedő társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz. A munkában kialakult egymásra utaltság — úgy is fogalmazhatnám: kölcsönös függőség — alapján együtt, egyetértésben dönt az adott gazdasági egység vagy intézmény áLlami vezetőivel a kollektívát érintő legfontosabb politikai természetű, kihatású kérdésekben. Mint az adott terület kommunistáinak közössége, a szakszervezettel, az ifjúsági szervezettel, a szocialista brigádokkal és más társadalmi mozgalmakkal való együttműködésen keresztül befolyásolja az egész dolgozó kollektívát. Törekszik minél alaposabban megismerni e kollektíva érdekeit, véleményét, hangulatát, hogy az egész közösség valós érdekeinek képviselője és szószólója lehessen. A pártszervezet ezáltal közvetlen eleme, tényezője a munkahelyi demokráciának; tevékenysége alapvető szerepet játszik abban, hogy az általa képviselt munkahelyi kollektíva részt vehessen az irányításban, a döntésekben. .Ha így fogalmazzuk meg az alapszervezetek szerepét, pontosabban tudjuk megjelölni helyüket a politika kialakításának és megvalósításának rendszerében. Ez a felfogás egyaránt ösztönöz a határozatok pontos és gyakorlatias megvalósítására és a kezdeményezésre, az öntevékenységre.
