Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

Angyali ötlet Gyöngyösön Pillanatkép Gyöngyösről (Fotó: Szabó Sándor) ,„Szabadnap” jeligére: Munkaadójának igaza volt A dolgozó munkaideje nem csökkenthető azon a elmen, hogy szabadnapja munkaszü­neti napra jutott. A vitatott napot valóban be kell dol­goznia. K. Antalné, Gyöngyös: Panaszát továbbítottuk a Gelka Heves megyei kiren­deltségéhez, ugyanis a szer­ződésnek erről a pontjáról még nem hallottunk. Vála­szukig kérjük türelmüket. Csordás Istvánná, Eger: Igaza van abban, hogy a gyermekek jó barátja a ku­tya, s nem haszontalan az, ha a kicsik megbarátkoznak e hűséges háziállattal. De! Minden szülőnek és gyer­meknek meg kell adni azt a jogot, hogyan és hol barát­kozik meg a háziállatokkal, s nem értünk egyet mi sem azzal, hogy a gyermekek részére fenntartott játszóte­rek egyúttal a házban lakó kiskutyák játszóterei is le­gyenek. Nem jó, nem is kí­vánatos ez az együtt tartóz­kodás. Nem beszélve arról, hogy nem minden kutyuska kezes és nem mindén gyer­mek részére az a megfelelő mód, ha egyszerre szembe találja magát egy nála jó­val nagyobb állattal. Ez eset­ben mi maximálisan a gyer­mekek pártján állunk. A nyereségrészesedésről A szerkesztőséghez szinte naponta érkeznek levelek, kifogásolva a vállalatok fi­zetési módszerét. Gyakran felmerül a kérdés, tulajdon­képpen ki és mikor jogosult az év végi nyereségrészese­désre. milyen jogcímen le­het ebből egy-egy dolgozót kizárni. A részesedési alap fel- használásáról és felosztásá­ról az ide vonatkozó jogsza­bályok figyelembevételével a vállalati kollektív szerződés intézkedik. Természetesen a kollektív szerződésben meg­határozott feltételek nem mondhatnak ellen a jogsza­bályi kötöttségeknek. A 15M97.Ö. (XI. 15.) Mü M sz. rendelet lehetőséget ad arra, hogv a kollektív szer­ződés az év végi részesedés­re szolgáló összeget három részre oszthassa. így a bér­arányos és az időarányos részen felül a vállalat dol­gozói részére a munka ered­ményessége, fontossága, a dolgozó fegyelmezettsége és szorgalma figyelembevételé­vel kiegészítést adhat. Az előbb említett munka­ügyi miniszteri rendelet alapján év végi részesedésre jogosult az a dolgozó, aki az egész év folyamán munka- viszonyban állt a vállalattal. Az év közben áthelyezett dolgozónak az év végi része­sedés időarányosan jár. Er­re utal egyébként a Munka Törvénykönyve 25. § (3) be­kezdése is, mely szerint „Az áthelyezett dolgozónak az át­helyezést megelőző munka- viszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új vállalatánál töltötte volna," E jogszabályt kell alkalmazni az áthelye­zett dolgozóknál egyébként, a folyamatos munkaviszony te­kintetében is, mindaddig, míg az áthelyezés ténye a munkahely-változtatásnál meg nem szakad. Részesedésre jogosultság szempontjából év közben munkában töltött időnek kell tekinteni a tartalékos kato­nai szolgálat idejét. A sor­katonai szolgálatra bevonult, illetve leszerelt dolgozók­nak a naptári évben tényle­gesen munkával töltött ide­jére időarányosan jár a ré­szesedés. A megszakítás nél­kül 30 napot meg nem ha­ladó betegség miatti kereső­képtelenséget szintén mun­kában töltött időnek kell te­kinteni. A kollektív szerződésben kell rögzíteni, hogy a törzs- gárda-szabáiyzatbán elismert törzs gárda éveket a többi munkában töltött éveknél fokozottabb mértékben ve­szik figyelembe a részesedés év végi összegének megha­tározásánál. Természetesen a kollektív szerződés, intézkedik arról is, hogyan kell figyelembe ven­ni az év végi részesedés szempontjából a nem egész évben dolgozóknál a munká­ban töltött időt. A kollektív szerződés előírhatja példá­ul, hogy az is jogosult év vé­gi részesedésre, aki a válla­latnál hat hónapja ál! mun­kaviszonyban. Előírhatja: az kaphat év végi részesedést, aki a naptári év december 31-én a vállalatnál munka- viszonyban áll. Lehetőség van arra. t)ogy az átlagostól eltérő nehezebb munkakö­rülményeket (pl. több műsza­kos munkahely, egészségre ártalmas munkakörülmények stb.) fokozott elismerésbén részesítsék az év végi része­sedésnél.------ (sz. I.) D öntött a Legfelsőbb Bíróság Jövedelem—munka nélkül? Egy szerelő egy gyári munkással és feleségével há­zi sertéshizlalásra és -érté­kesítésre társult. Az állatok vásárlására és takarmányo­zási költségekre adott tízezer forint ellenében a házaspár vállalta a sertések gondozá­sát, értékesítésüket állami felvásárló szerv útján, s vé­gül, hogy a szerelőnek 16 ezet forintot fizetnek. Az írásbeli megállapodásban egyezségüket úgy tüntették fel, mintha a házaspár 16 ezer forint kölcsönt kapott volna. Az elszámolásnál vita keletkezett, s a szerelő 16 ezer forint kölcsöntartozás megtérítéséért pert indított. A házaspár azzal védekezett: az állatokat étvágytalanság miatt bizonyos időh túl nem lehetett hizlalni, ezért a nyá­ri vásáron járatlevél nélkül, ismeretlen személynek 8 ezer forintért eladták. Elismertek, hogy 10 ezer forinttal tartós­nak. A városi bíróság a kereset­nek helyt adott, és a házas­párt 16 ezer forint megfi­zetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az állatok értékesítésével 15 ezer forint haszonra tettek szert, és így szerződő társuk a • kikötött összegre jogosan tart igényt. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvás­sal élt, amelynek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, a városi bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyzete, és új el­járásra, továbbá új határozat hozatalára utasította. A felek megállapodása ar­ra irányult, hogy a házas­pár által rendelkezésre bo­csátott pénz felhasználásával gazdasági tevékenységet folytat, és ennek anyagi hasznából* a szerelőt megha­tározott részesedés illeti meg — hangzik a határozat in­dokolása. Ez a megállapodás társasági szerződésnek minő­sül, azonban semmis, mert a szerelő a személyes tevé­kenység alól mentesítve volt. Érvénytelen szerződés esetén a bíróságnak a felek közötti jogviszonyt hivatalból ren­deznie kell. A városi bíróság jogszabálysértéssel ítélte meg az érvénytelen szerződésben kikötött és a szerelőnek munka nélküli jövedelmet biztosító hasznot. Szerződé­sük nemcsak azért semmis, mert a törvény rendelkezésé­be ütközik, hanem azért is, mert a szocialista együttélés követelményeit is sérti. A szerelőnek ugyanis munka nélkül, aránytalan anyagi előnyt biztosítana. A szerződéskötés előtti ál­lapot ma már nem állítható helyre. Ezért a házaspár el­számoltatására meg kell ál­lapítani, hogy a sertéshizla­lással milyen jövedelemhez jutottak. Szükség esetén szakértőt kell meghallgatni. Fel kell deríteni, hogy a ser­téseket valóban járati levél nélkül értékesítették-e. Az állatforgalmi vállalat megke­resésével tisztázandó, hogy a házaspárral kötöttek-e hiz­lalás! szerződést. Amennyi­ben igen, a lekötött állato­kat megkapták-e, és értük milyen összeget fizettek. Azt is ellenőrizni kell, hogy a ser­tések valóban megbeteged­tek-e, s részesültek-e állator­vosi kezelésben. Ha igen, az állatorvos meghallgatásával tisztázható betegségük idő­pontja, időtartama, és hogy az állítólagos betegség meny­nyiben tette indokolttá érté­kesítésüket. Amennyiben a bizonyítási, eljárás lefolytatá­sa után az volna megálla­pítható, hogy valamelyik fél az ügyre vonatkozó valótlan tényt állított, vagy a per el­döntése szempontjából jelen­tős körülményt szándékosan elhallgatott, úgy pénzbírság is kiszabható. Mindezek alapján meg kell állapítani, hogy a városi bí­róság ítélete megalapozatlan és jogszabályt sértő. Az új tárgyalásról a bíróság köte­les az ügyészt értesíteni, mert sor kerülhet vagyoni előny­nek az állaim javára történő megítélésére. Csak így van mód arra, hogy az ügyész az állam javára marasztalás kérdésében nyilatkozatot, il­letve indítványt terjeszthes­sen elő. Önkényes beköltözés Az egyik községben, tíz évvel ezelőtt, egy több gyer­mekes, különváltan élő asz- szony önkényesen tanácsi la­kásba költözött. Azóta gyer­mekei felnőttek, máshová mentek lakni, sőt, ő is más községben tartózkodik, bár a lakásból nem jelentkezett ki, bútorait is ott tartja. A tanács a lakást lezáratta, az asszony azonban a hatósági lakatot eltávolította és a la­kásba leányát férjével együtt beköltöztette. Ezek után a tanács a lakás kiürítéséért pert indított ellene. Az asz- szony azzal védekezett, hogy bár más községben dolgozik, és sokszor ott is alszik, de időként hazajár. A járásbíró­ság kötelezte: haladéktalanul költözzék ki, elhelyezkedésé­ről pedig saját maga köteles gondoskodni. A jogerőre emelkedett végzés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőképpen döntött : önkényes beköltözés ese­tén a tanácsi bérlakás és az átmeneti lakás kiürítését a lakásügyi hatóság, más laká­sét a bíróság rendelheti el. Tehát elsősorban azt kellett volna vizsgálni, hogy a szó­ban forgó helyiség valóban tanácsi bérlakás, vagy szol­gálati lakás-e, mert előbbi esetben a kiköltözés elrende­lése államigazgatási hatás­körbe tartozik. Ennek tisztá­zását a járásbíróság elmu­lasztotta, ezért végzése meg­alapozatlan. Irányításként a Legfelsőbb Bíróság megje­gyezte: a magyar állam tu­lajdonában álló lakás ; a ta­nácsi bérlakás, az átmeneti lakás, a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás. Ez utóbbi azonban nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság végzését hatályon kívül helyezte, egyben új eljárásra, s új határozat hozatalára utasította. Hajdú Endre Keresztrejtvény Tavaszváró 60. Becézett Anna. 62. Struccféle futómadár. 64. őőöö. 65. Nehéz fajsúlyú fém. 68. Vágány. 70. Erre a helyre. 72. SA. 73. Feszítő I' 2 3 4 P 6 7 e 9 10 11 12 n LÜ 9 TT P • 7s~ 76 m 17 9 18 ___ 9 1 9 9 P 9 22­23 m • 24 25 9 ír □ ~27~ 28 f 29 » 30 P 31,1 n 32 9 É 9 34 jT 9 161 ! □a 38 » • 40 41 9 9 "i 9 43 44 £5 Ä 46 47 48 9 49 \ SO ■ 57 m 52 9 53 \ r □ sT □ 55 • 56 9 67 58 LSE] m 60 9 61 62 T 63 9 64 65 9 W * 67 m □ 68 • 9 ~69~ 70 9 71 um I 73 74 9 75 76 9 ű j J ___ I Simon István költemé­nyének egy versszakát kell beírni a függőleges 13,, 35., vízszintes 1. és 27. számú sorokba. A sarokkockák betűi: S, L, L, Ê. Vízszintes: 1. (Beküldendő) 13. Illatos virágú fa. 14. Aruba bocsátó. 15. Belül. 16. Időegység. 18 Helység a főváros közelében. 20. Kis állam Irrdiá területén. 21. Hidrogén és oxigén. 22. Megelégelt. 24. Csökönyös­ség. 26 Készpénz. 27. (Be­küldendő). 32. Római ötve­nes. 33. Kereskedelmi cikk. 34. Magyar Államvasutak. 36. övezet. 37. Névelő. 38. YA. 40. Vissza: régi űrmér­ték. 42 Fürdőedény. 43. Ri­deg Sándor, 44. Fémet tar­talmazó kőzet. 46. Olyan méretűek. 49. Betegség jele. 50. Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal (USA). 52. Szúrcsap (felfú­vódott állat csapolására). 53. Későn 54 Elméleti alap. eszme. 55. Német Szociál­demokrata Párt. 56 Tisztí­tószer. 57 Hajszolni. 61. Táplálkozhat. 63. Ezen a helyen. 64 Osonó 66. Mu­tató névmás. 67. Belülre. 08. Savanykás gyümölcs. 69. Becézett Ilona 71. Úgyne­vezett. 72. Lapos, egyenle­tes. 73. Rövidítés a menet rendben 75. Helyhatározó névutó. Függőleges: 2. Számnév. 3. Mátka 4 MS. 5. Tiltószó. 6. Helyhatározó névutó. 7. ... és a varázsló. 8. Hör- pintsd9. Ételízesítő. 10 Kutya. 11. Új kötőszövet a seben. 12. Leszármazott, tájszóval. 13. (Beküldendő). 17 Becézett szülő. 19. Há­ziszárnyasok. 22. Atléta. 23. Féltalp (!). 24. Igen, oroszul 25. Afrikai köztár­saság. 28. E. A. 29. Elem. 30. Azonos betűk. 31. Köz­ponti Vezetőség. 35. (Be­küldendő). 39. Jegyes. 41. Ruhátlan alakot ábrázoló műalkotás. 42. Veszteség. 43. Víziállat. 45. Csórt. 47. Hím juh. 48 Föléd. 49. Las­sú mozgású. 51. Becézett Aladár: 53. ön, németül. 58. Zalaegerszegi Torna Egylet. 59. Szeszes Ital. eszköz. 74. Mint a 26. szá­mú sor. 76. Rangjelző. G. Gy. ★ A március 31-i kereszt- rejtvényünk helyes megfej­tése: „Zászlók, feszítsetek pompát az egek iránt, tor­nyokon, ormokon ezen az áprilisi napon”. A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Pogány Ferencné Eger, Lóska Károly Eger, Lóczy László Gyöngyös, Dra- hos Józsefné Eger, Kalmár Szibill Eger. A könyveket postán küldjük el. mi MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH 8.37 Kovács Lóránt fuvolá- zik. 9.34 Kácsafürösztő. 9.53 Lottósorsolás. 10.05 Kincs­kereső kisködmön. 10.42 Az írástudók hűsége. 10.47 Népszerű fuvósátiratok. 11.00 Gondolat. 11.45 Ros­sini: Teli Vilmos. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népdalok, néptáncok. 14.00 Régi híres énekesek műso­rából. 14.32 Kórusainknak ajánljuk. 15.10 Grófé: Grand Canyon — szvit. 15.45 Kovács Péter énekel. 16.05 Gondolatjel. 17.10 A daléneklés mesterei. 17.40 Tipegő. 18.01 Muzsikáló ki­kötők. 18.30 Esti magazin. 19.15 Világszínház. 20.51 Népzenei hangos újság. 21.34 Láttuk hallottuk. 22.30 Bach: Motetta BWV. 22.45 A mikrovilág — elektronsu­gárral nézve. 23.00 Száza­dunk zenéjéből. PETŐFI 8.33 Verbunkosok. 9.00 Az űrkutatás és hazánk. 9.15 Melódia és ritmus. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.50 Mi árt a tekintélynek? 12.00 Budai kaland. 12.33 Leopold Stokowski vezényel. 13.30 Idegen tájakra vágyom. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Min­denki iskolája. 18.33 Nóta­csokor. 19.45 Popműhely. 20.33 Az utolsó magyar ki­rály nyomában. 21.32 A tegnap slágereiből. 22.33 Zenés játékokból. 23.30 Dzsesszfelvételek. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fegyveres erőnk életéből. Riporter: Nagy István. — Miskolci hangversenyter­mekből. .. Egészségügyi vi­lágnap. Hol töltsük a hétvé­get? (Kulturális és sport- program). — 18.00 Észak- magyarországi krónika. (Tu­dományos ülés az egészség- ügyi világnap alkalmából. — Az észak-magyarországi intéző bizottság tárgyalta. — A dzsessz kedvelőinek. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 10.45 Szünidei matiné. 15.50 Iskolatévé. 16,25 Pe­dagógusok fóruma. 17.00 Játék a betűkkel, 17.25 Pan­non krónika. 17.55 öt perc meteorológia. 18.05 Látókör. 18.45 „Merre nézzen a tető a házon?” 19.20 Tévétorna, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Delta, 20.25 A Grossfelder család (Francia film), 22.00 Családi kör. 23.00 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Mozart: B-dúr zongo­raverseny. 20.35 öt perc meteorológia. 20.40 Vezetők klubja. 21.15 Tv-hiradó 2. 21.35 A rivális (Francia filmvígjáték). 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom