Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

fcverue juu ezer lakás Az új hétéves terv Barokk emlékek Pozsonyban Pozsony legszebb barokk kori műemléke, egykori prímási palota A Pozsonyba látogatóknak általában igen hamar feltű­nik, hogy ebben a csehszlo­vák városban milyen sok a barokk stílusú műemlék. Pozsony építőművészeiének e lagjelentősebb képviselői a krónikák szerint, aránylag rövid idő alatt, a XVIII. szá­zad első harmada után ké­szültek. A feljegyzések és a gyönyörű épületek tanúsága szerint, a barokk-kori Po­zsony legtehetségesebb épí­tészegyénisége F. A. Hilde­brandt volt. Az ő munká­ját dicséri a turisták kedvenc zarándokhelye, a pozsonyi vár csakúgy, mint az esz­tergomi érsek mindmáig fennmaradt nyári palotája, amely ma a szlovák kor­mány székháza. A barokk kor sokak által felkeresett építőművészeti emléke az egykori magyar nemzetgyűlés hatalmas épülete is, amely jelenleg az egyetemi könyv­tárnak ad otthont. Ugyan­csak magyar vonatkozású a mai Nalepka utca egyik ne­vezetessége — az Eszterházy grófok volt palotája, amely 1740 után épült. Mégis — a turisták és a város lakói egy­aránt ezt állítják Pozsony­ban a barokk stílus legérté­kesebb gyöngyszeme az 1778 —1781 között épült prímási palota. A képek e műemlék szépségéről mindennél beszé­desebben árulkodnak. Közgazdász a szorítóban Mate Parlov nemcsak minden idők legnagyobb ju- ‘ goszláv amatőr, majd profi ökölvívója, de kivételes sportoló egyéniség is. Janu­árban Milánóban, a világbaj­noki döntőben kiütötte az ar­gentin Miguel Angel Cuellót, és ezzel a félnehézsúly új profi világbajnoka lett. Mint profi ökölvívó, 21-szer állt szorítóba. Mindössze egy mérkőzését vesztette el. Eu- rópa-bajnoki címét 1976-ban Belgrádban szerezte, Dome­nico Adinolfi felett aratott győzelmével. Mint amatőr, nyolcszoros jugoszláv bajnok, ötszörös Balkán-bajnok, kétszeres Eu- rópa-bajnok (1971. és 1973), világbajnok (1974.) és olim­piai bajnok (München, 1972.). Elnyert minden trófeát, amit egy ökölvívó pályafutá­sa során egyáltalán remélhet. Az ökölvívást 15 éves korá­ban kezdte Aldo Bursic ed­ző irányításával, s négy év­vel később, már mint hazá­ja bajnoka, kiérdemelte az „Arany Kesztyű” díjat. Milá_ nóban több kecsegtető ajánlatot kapott: Angelo Dundee Las Vegasba hívta Parlov ez év nyarán Belgrádban akarja megvéde­ni világbajnoki címét a brit bajnokkal tervezett viadalon. Koreában idén ünnepük a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóját. A KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének legutóbbi ülésén elfogadott második hétéves népgazdasági terve 1978. és 1984. között a szocializmus gazdasági bázisának megszi­lárdítását és az életszínvonal további emelését tűzi ki cé­lul. i A gazdaság fejlesztésében elsőrendű a meglevő ipari berendezések korszerűsítése, de a terv új gyárak, bánya­üzemek létesítését is előirá­nyozza. Egyik legfontosabb feladat a népgazdaság vala­mennyi ágazatára kiterjedő műszaki—tudományos fejlő­dés előmozdítása. A népi Koreában 1975-ben a villamosenergia-termelés 28 milliárd kwó volt, 1984-re ennek kétszeresét tervezik. 1975-höz képest a szénterme­lés 20—30 millió tonnával nö­vekszik és eléri a 70—80 mil­lió tonnát. A fejlődést mu­tatja, hogy 1944-ben, a japán gyarmati uralom alól való felszabadulás előtt, az or­szág északi felében mindösz- sze 8 millió tonna szenet bá­nyásztak évente. Ugyanebben az évben az acéltermelés csupán 400 ezer tonna volt, a jelenlegi hétéves terv vé­gére előirányzott mintegy 8 millió tonnával szemben. Az ipari termelés jelentős növekedésének reális "eltéte- lei a meglevő műszak kapa­citások és ásván; esek jobb kihasználásában a szi­gorú nyersanyag-, és anyag­takarékosságban, és a leg­újabb tudományos—technikai vívmányok széles körű elter­jesztésében rejlik. További gépesítéssel és automatizá­lással kívánják növelni a munka termelékenységét és a hatékonyságát. A mezőgazdaság továbbra is a népgazdaság egyik veze­tő ágazata marad. Gaboná­ból tavaly 8,5 millió tonnás csúcstermelést takarítottak be, 1984-ig ez a mennyiség 10 millióra nő. E nehéz feladat teljesítésének feltételé a nyu­gati partvidék mentén fekvő mintegy 10 ezer hektárnyi szikes talaj termőfölddé ala­kítása, a szárazvölgyi terüle­tek öntözése, a hegyoldalak teraszosítása, a vegyszere« hatékonyabb felhasználása és a vetőmagtermesztés minősé­gi javítása. A nagyszabású programi ban gondoskodnak az élet- színvonal s az anyagi jólét) emeléséről. Az állam 1,4-szett nagyobb összeget szán • küJ lönböző szociális és kulturá­lis intézményekre. A tervek) szerint 200—300 ezer lakás épül majd évente az ország-,' ban. r • A Kreml toronyórája Ünnepélyesen és fensége­sen cseng a Kreml torony­órájának ütése. A hangját — szovjet játékfilmekről is — sokfelé ismerik már a vilá­gon. De mit tudunk az óra történetéről? Alekszandr Sztyepanovics Szaltikov, a Kreml toronyórájának felelős őre a következőket tudja: — A Szpasszkij-torony órájának keletkezéséről nin­H világ Síz legfejlettebb ipari országa között A prí«»»si palota egyik szobordísze Szovjet segítséggel Vízi erőmű a Vörös-foiyón A Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legfonto­sabb feladata a villamos­energia-termelés fokozása. Bár az ország északi felében a termelés ötszörösére nőtt az elmúlt tizenöt év alatt, ez mégis kevés. A vietnami erő­művek többsége elavult, tel­jesítményük alacsony Ezért is olyan nagy jelen­tőségű a Vörös folyó mellék­ágán, a Fekete folyón szov­jet segítséggel felépítendő Hoa-binh vízi erőmű. A két ország szakemberei nemrég fejezték be az előkészítő munkálatokat. A vízi erőmű a Vörös fo­lyó deltájában leyő települé­sek energiaellátásának javí­tása mellett, védelmet nyújt majd a gyakori árvizek el­len is. Szintén az ország energia- ellátását segítik majd a Knu- an-gninh és Bakhtai tarto­mányokban végzendő kő­szénfeltárások, s az ország északi és déli részén levő kő­olaj kitermelése. A Német Demokratikus Köztársaság, bár területre és lakosságra nézve nem tarto­zik a legnagyobbak közé, a világ tíz iparilag legfejlettebb országa között található. Az ipari bruttó termelés, amely 1949-ben 22 milliárd márka volt, 1976-ban már 266 milliárdra emelkedett. A nemzeti jövedelem ugyan­ezen idő alatt 22-ről 147 mil­liárdra halmozódott. Az ipari fejlettség mutatója, hogy amíg 1949-ben 100 000 márka nemzeti jövedelem eléréséhez 30 dolgozó munkája volt szükséges, addig ma csupán öté. 17 év alatt benzinből csaknem háromszorosára, nyersacélból, cementből több mint kétszeresére nőtt a ter­melés. Az életszínyonal emel­kedését jelző háztartási gép­gyártás is megnőtt: például hűtőgépből 1960-ban 139 ezer, 1976-ban már 554 ezer ké­szült. Hosszú évek tervszerű, szí­vós munkájával sikerült ki­küszöbölni az ipar területi aránvtalanságaiból adódott hátrányokat. Az úí német államnak a második világ­háború után pc veti en kohója maradt, nép'7 kiöreBedett lfe- meneével. A7 ors-m” ketté­osztása miatt a loo+öbb — valamennyire is énen ma­radt — üzem nversapvagfor- rns, szállítási lehetőség nBl- kői állt. Az egykor iparilag elmaradott Cotfb”« megve ma az energia- és f>"tőanvag- ioar jelentős központja, phol az elmúlt öt év alatt több mint. 50 százalékkal nőtt a termelés. Hasonló fejlődést mv+otpak a többi moevéV is: TTnlle a yeçvipar telleavára, TVjagdobnre a pebézeéngvár- tás, Karl-Marv-Stndt a tnX­-f-i 1 _. textilnéninar hi^jig TTr_ f úrt az irodagépgyártás köz­pontja. A fejlődés újabb jele. hogy az iparban nagvaránvú kon­centrációt hajtanak végre. Az utóbbi két évtizedben az ipari üzemek száma húsz­ezerről tízezerre csök­kent. A kis. és 'kö­zépüzemek összevonásával olyan üzemóriások keletkez­tek, mint a 30 000 dolgozót foglalkoztató VEB Leuna Művek, a bitterfeldi vegyi­kombinát, a magdeburgi Ernst Thälmann nehézgép- gyártó kombinát — 13—18 ezres munkáslétszámmal. Az ipari üzemek állóalapja hoz­závetőleg 230 milliárd már­kára rúg. Az NDK megbecsült tagja a KGST-országok táborának. Külkereskedelmi forgalmá­nak kétharmadát szocialista országokkal bonyolítja le. • • Legjelentősebb partnere a Szovjetunió. Hozzá és a töb- bj szocialista országhoz fél­ezer szerződés és megegye­zés fűzi az NDK ipari üze­meit, kutatóintézeteit. Az NDK és a szocialista országok köl­csönös áruszállítási volume­ne. amely 1975-ben 49,2 mil­liárd márka értéket képvi­selt, 1980-ra várhatóan 93 milliárdra emelkedik. Tovább szélesedik a tudományos-mű­szaki együttműködés: az er­re vonatkozó feladatok mint­egy 80 százalékát szovjet— NDK együttműködéssel old­ják meg. csenek pontos adataink Eg$ 1585-ből való krónika i, so-J rolja a Kremlnek azokat a tornyait, amelyek melletti órásmesterek teljesítenek szolgálatot. De, hogy ezen a tornyon volt-e óra, és milyen formájú, az nem ismeretes. Ahhoz az órához, amelyeï 1621-ben készített Christop­her Halloway, Kirill Sza- mojlov mester 13 harangod öntött. Ezek a „negyedórád kát” kongatták. Teltek-múl- tak az évek, az órát néhány­szor újjal cserélték fel. Az óra és a harangjáték jelen­legi szerkezetén a következő felírás olvasható: „Az órát 1851-ben a Butyenop testve«! rek alakították át Moszkvád ban.” 1918-ban Lenin utasításé- ra megkezdődött az 1917.' őszén a forradalmi harcok során megsérült óra helyre- állításának munkája. Nyiko- laj Vasziljevics Berensz, a Kreml lakatosa elkészítette a hiányzó alkatrészeket. Mi­hail Mihajlovics Cseremnih tervező pedig, Lenin kérésé^ re, a harangjátékot új dal-; lamra alakította át. A haza órájának legutóbbi nagyjavítását 1974-ben vé­gezték. Pontatlansága nem több, mint naponként né­hány másodperc — ez az egyetlen toronyóra, amely ilyen rendkívül pontosan jár,’ 7üzes táncok Kubából Kubában tovább él és virágz ik a hagyományos latin-amerikai zene, s az afrikai és spanyol folklór ötvözete, a kubai táncművészet. (Fotó: BTA — MTI — KS) l

Next

/
Oldalképek
Tartalom