Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
A híres színész szabómester VANNAK RÉGI EMBEREK, akiknek emlékét illik néha felidézni. Éppúgy részei ők a helytörténetnek, mint egy-egy régi ház, amely faragott ablakkereteivel megbújik valamely keskeny utcácskában, vagy egy-egy sápadt írás, melynek betűit egykori nevezetes asszonyok, vagy férfiak vetettek papírra. Elő keli őket hívni ködből, homályból, porladó könyvek lapjai közül, mert bizony másként martalékai lesznek a rabló időnek, s szegényebb lesz egy-egy táj népének értéktudata., Bartha (Magyar) Jánost például mái- szabályszerűen elfelejtettük, pedig korának híres színházművésze volt, a Nemzeti Színház első gárdájának tagja, arcképét a Nemzeti Múzeum őrzi. Tragikus hős a színpadon, és sorsának tragikus hordozója az életben. Bartha 1798-ban, száz- nyolcvan évvel ezelőtt született Egerben. Hol? Melyik utcában? Melyik falra helyezzen emléktáblát a kései utókor, ha • egyszer eszébe jut? Ki tudja. Szegénynek született és ez volt a leghosszabb utca, a legtöbb ház a világon. Édesapja, noha nem volt cigány, cigánybanda élén, mint prímás muzsikált. Így hát közeli a feltevés, hogy szülőhelyét az Árnyék- vagy Verőszala valamelyik elomlott kunyhója helyén kell keresnünk. Itt élt és virágzott a muzsikus nemzetség. Mivel pénze nem volt, az öreg Bartha mesterségre adta fiát, szabó lett belőle. 1815-ben jöttek először magyar színészek Egerbe, a Pestről szétszéledt magyar színház tagjai, Nagy Janos igazgató vezetésével. Ezzel a társulattal jött először ebbe a városba Déryné ifjasszony is. Bartha bandája azontúl gyakran szerepelt a színházi előadásokon, s az ifjú Bartha János is ott ült, lélegzetvisz- szafojtva az ingyenjegyes széken. EZEK A SZÉPSÉGES, gyerytafényú esteka Szarvas fogadó nagytermében (a mai Szarvas tér főépülete) örökre eljegyezték a színpaddal Bartha Jánost. Beállt színházi szabónak, majd játszani kezdett. Először Gyulán, ahol Abday igazgató felléptette a Kemény Simon című darabban, s az öreg Kemény szerepét osztotta rá. Nyiltszíni tapsokat kapott. Magyar János néven lépett fel, mivel a városban sokan tudták, hogy a színtársulatnál van egy' szabó es azt Barthának hívják. Hosszú ideig ezen a néven szerepelt a vidéki városokban. 1824-ben Pozsonyban játszik az országgyűlés ideje alatt, majd Székesfehérvárra szerződik havi száz forint gázsiért, ami nem kis pénz akkoriban. A következő állomások Pécs, Kassa, majd a kassai társulat egy részével a budai színházhoz kerül. Ott, mint igazgatótárs is szerepel, havi százhúszért. 1837. augusztus 22-én a Pesti ' Magyar Színház (a Nemzeti Színház) megnyitó előadásának színlapján szerepel a neve. Vörösmarty irt Százezer íoiias loigaln a bélyegámésen Több mint százezer forint értékű bélyeg, és más post- tai nyomtatvány talált új gazdára vasárnap a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének tavaszi árverésén. A legértékesebb egy 1914-es állókeresztes vízjelű, portóbélyeg volt — valódi ritkaság! —, amely a kikiáltási áron, 12 000 forintért kelt el. Az összesen mintegy félmillió értékű, 1500 tételből álló, klasszikus és modern magyar bélyegnek több mint a felét vásárolták meg a lelkes gyűjtők. A MABEOSZ a legközelebbi — kétnapos — árverést novemberben rendezi. Akkor hazai és külföldi bélyegek kerülnek kalapács •tá. (MTI) előjátékot Árpád ébredése címmel erre az alkalomra, s Bartha az öreg szerepét játszotta. Ettől kezdve a Nemzeti Színházban játszik. A kortársi kritikai irodalom szerint egyike volt a legnagyobb naturalista színészeknek. Megvolt benne minden, amivel a természet megajándékozhat egy színészt. Megajándékozta hatalmas alakkal; büszke homlok, zengő hang (a harang szavához hasonlították) erőteljes, tiszta arc, barna haj, fekete, beszédes szemek tették hősök alakítására hivatott művész- szé. Vörösmarty ezeket írta róla: A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is igen sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat E tehetséget kincsnek kellene tartani e férfias hangot kiművelni és változatossá tenni. Egyik nagy szerepe volt Shakespeare Lear királya. Erről a játékáról a kemény bírálatú Bajza József így irt: ERŐS HANGJA VAN ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenny. dörögje, sok természettől nyert tehetsége az érzelem kifejezésére leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő, mint színpadunk legenergi- kusabb alakja leginkább volna Learnek elképzelhető, de benne nincs stúdium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyére hatolni. Bajza körmönfont mondata ma már nem arra vet világot, hogy Bartha tehetsége volt hiányos, hanem arra, hogy a szereposztás volt rossz. Barthát külsőségei miatt jól elképzelték Lear királynak, s úgy, ahogy mit is játszotta szerepét, sőt megdöbbentő volt, amint a végjelenetben a Gordelia szerepét játszó Prielle Kornéliát nem ölében, hanem feje fölé tartva vitte be a színpadra, — de neki a magyar fájdalom kifejezése, a magyar hősiesség megszólaltatása volt szerep szerinti élete. A legnagyobb Tiborc volt, úgy átélte az ősz paraszt alakját, hogy a könnyektől elcsuklott a hangja. Eljátszotta ő Hamletet és Magyarországon először Macbethet is, de inkább Bánk felelt meg képességeinek. Es még valami. Utolérhetetlenek voltak kiszolgált huszárjai, pandúrhadnagyai, cigányai. Tehetséges tblmá- csolója volt a férfias, katonás humornak, s mélyen megindító ábrázolója tragikomikus öreg szolgáknak és cigányoknak. „Aligha volt színészünk, kin annyit nevettek volna könnyes szemmel, mint rajta.” írták róla. Hibáztatták zökkenőit a szereptudásban. Persze, aki huszonkét éves korában kezd szóról szóra tanulni, annak nehéz dolga van. De ő szegénysége gyermeki éveiben nem ismerhette az emlékezőképesség „tréningjét”. Ma szinte felháborodott hangon biflázásnak nevezik ezt a szellemi munkát, pedig a szóról szóra tanulásból gazdagodik a szókincs, válik találékonnyá és hajlékonnyá a mondatszerkesztés. Persze, csak nyelvünk gazdagságával és szépségével írt tankönyvek kelthetik fel ezt az igényt. 1852. augusztus 21-én halt meg Pesten. A bántó bírálatok miatt az ivásban keresett vigasztalást, agyvérzés okozta halálát. Halálos ágyán még megkérdezte: Van-e a másvilágon kulacs? KASSAI SZÍNÉSZ korában vette feleségül Meszlényi Annát, egy tisztviselő lányát, aki csak akkor adta hozzá leányát, mikőr Bartha bebizonyította, hogy „nemes ember”. Meszlényi Anna a Nemzeti Színház drámai művésznője lett. A Nemzeti Színház bokrétaünnepén ő fogadta az érkezőket e szavakkal: „Tűzzék hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképeként fővárosunk felett.” Túlélte férjét 1860-ban ment nyugdíjba, mint megemlítik. 529 forint 20 krajcár évdíjjal. Gyermekük borbély lett Budán, a Fő utcában volt üzlete. Dr. Kapor Elemér Szép Szigetköz Szigetköz. Valamikor vadvizek országa, ma szabályozott, de szépségüket nem vesztett folyópartok, árnyas erdők, zöldellő rétek és dúsan termő fekete föld. A néprajzgyűjtő régi dalok, táncok, mesék és használatból kivont munkaeszközök után kutat. A geológus termálvizet talál, a termelőszövetkezetek meleg vízzel fűtenek a zöldségnek, virágnak, s a vízparton fiatalok, öregek élvezik a napfényt. HorgáAz erőmű több mint tíz, évre tervezett építési munkálatai idején Pozsony és Dunakiliti között egy kb. 15 kilométeres szakaszon 4—5 kilométerre szélesítik a Duna medrét, és így hatvan- millió köbméteres víztározót nyernek. A dunakiliti duzzasztó, az úgynevezett felvízi csatorna és az árvízvédelmi rendszer ezzel párhuzamosan épül. A duzzasztómű és a tározó tó elkészülte után a mostani Duna-mederben W ■ . :í-í. ■ ■ :: : v iv.v .v.. .... : : ...... ■ • ■V*® Halászok Nagyhajósnál (Dr. Timaffy László felvétele — KS) szók paradicsoma, régi hajóstörténetek szülőhelye. Fehérre meszelt, földbe süppedt parasztházak váltakoznak emeletes majdnem palotákkal; védelmet élvező, ritka madarak és a vízparton legelésző tehéncsorda a Bécsbe induló igyekvő suhanó szárnyashajó zúgását hallhatja. A múlt és a jelen olyan romantikus egybefonódása, amely már aránylag kevés helyen található hazánkban. Vigyáznak is rá azok, akik már látják a Szigetköz jövőjét. Erőmű, hajóút, növekvő idegenforgalom — ezekről egyre többet olvashatunk. De arról, mit Tesznek a tervezők azért, hogy a fejlesztés közben megőrizzék a táj jellegét, szépségeit, arról kevesebb szó esik. Pedig nem kevésbé érdekesek ezek a tervek, s nem kevésbé fontosak. Tage Danielsson: Interjú egy labdarúgóval mint otthon, s ezért a csatáraink elveszítették az irányzékot, és nem tudták megállapítani, hol az ellenfél kapuja. Mindennek betetőzéséül az időjárás is többnyire jó volt. Ez természetesen az ellenfél A sporttudósító kérdése: — Nos, mit mondhat erről a mérkőzésről? Hogyan tör- ténhetett, hogy ilyen alaposan eldöngették a válogatott csapatunkat? A labdarúgó válasza: — Hát... tudja, először meg kell állapítani, hogy nagyon gyatra volt a szállodai elhelyezésünk. A matracok túlságosan puhák voltak, meg a csend is valahogy gyanús. Azután itt a közönség — bízvást mondhatjuk — nem olyan, mint a miénk; azt pedig megérti, mennyire ingerli az embert, ha egy sereg olyan szót kiáltanak oda neki, amiről fogalma sincs! Ráadásul a futballcipőm kissé szorított, különösen a bal, a bal lábam pedig éppen az erősebb. Úgyhogy, ha a bal futballcipőm egy kicsit bővebb lett volna, bezzeg megmutattam volna nekik! Különben még az sem biztos, végeredményben valóban veszítettünk-e, mert legalább négy gól azok közül, amelyeket beszedtünk, rendkívül kétesnek látszott arról a helyről. ahol én álltam. Azaz futottam — akarom mondani. Mellesleg szólva, már több ízben felhívtam vezetőségünk figyelmét arra. hogy ilyen időben semmiképp sem szabad karfiolt adni nekünk reggelire. Otthon az ilyesmi még megjárja, de külföldön a karfiol végképp megenged- hetetlen. Azután úgy vettem észre hogy a stadion füve kissé mifelénk hajlott, ilyen körülmények között pedig — világos — a támadó játék sokkal nehezebb. Meg aztán — ki látott ilyet! — a szünetben idetelefonált a fedezetünk felesége és közölte, hogy a gyerekkel együtt látta a tévében, hogy a férjecskéjének állítólag .kicsúszott a futballtrikó- ja a sportnadrágjából, márpedig az ilyen rendetlenség a gyerek számára rossz példa. Szegény fiú természetesen szörnyen ideges lett, és a fedezetsorunk úgyszólván elveszítette a gerincét. — És a csatársor? —A csatársor? Tudja, itt a stadion nem úgy fekszik, kezére játszott, hiszen mi sűrű ködben játszunk a legjobban, amikor még a labdát sem látni. Meg aztán tizenegyen voltunk a csapatban, nekünk pedig ez a szerencsétlen szám. Tegye hozzá még azt, hogy a divat követelményei miatt megnövesztettük a hajunkat, és éppen a döntő pillanatokban hajtincseink a szemünkbe csüngtek — és akkor megérti, miért veszítettünk, bár sokkal jobbak voltunk az ellenfélnél! (Fordította : Gellért György) számottevően csökken a víz szintje, s emiatt csökken a talajvíz szintje is mintegy tizennégyezer hektáron. Ezért nagyszabású öntözési rendszert kell majd kiépíteni. Megfontolt tervezés esetén azonban nem kell tartani a mezőgazdasági termelés visszaesésétől, bár a termelési költségek valószínűleg emelkednek. A víz magassága azért is fontos,hogy a meder árvíz- védelmi célokra tiszta mi, radjon, s hogy ne változzon a táj jellege, ha képe szükségképpen változik is. A fejlesztésért felelős országos és helyi szervek fő feladatuknak tartják a Szigetköz ősvidék jellegének megtartását: hogy ne mocsarasodjanak el a belső árvízrendszerek, a holtágak, kisvizek, és az ártéri erdők. A vadállomány fő jellegzetességeiben változatlan maradjon. A közvéleményt érdekli az autópálya ügye is, amelyben azonban még nem született végleges döntés. Elkészítették Győr-Sopron megye hosszú távú közlekedés- fejlesztési koncepcióját, amelybe az autópálya nyomvonalának két változatát vették fel. Az egyik szerint az autóút Győrtől a Szigetközben haladna, a másik szerint pedig a győr-hegyes- halmi vasút mellett, a hansági oldalon, de természetesen településeket nem érintve érné el az országhatárt. A szigetközi megoldás olcsóbb lenne, a hansági út viszont nem sértené a Szigetköz egységes tájjellegét. A döntést nemcsak gépkocsiforgalmi és anyagi szem- poptok befolyásolják. Gondolni kell a termálfürdőkre épülő idegenforgalmi lehetőségekre. A termálvizes kórházi gyógyítás bázisa Győr és Mosonmagyaróvár lenne, az utókezelés, a gyógy- üdülés színhelye pedig Hé- dervár. A romantikus táj sok kirándulási alkalmat kínál. Ezt szervezetté lehetne tenni. Gyalogosan, kerékpárral, ladikkal, hajón, kocsin, lovon — nem is annyira pénzkérdés ez, mint szervezésé és ötleteké. Lehetőség lenne egyéni horgászattal és csoportos halászattal tölteni az időt; a vadászat és a lótenyésztés — mindkettőnek nagy hagyománya van a Szigetközben — új, nagyobb lehetőséget kaphat egy fejlő- dőbb idegenforgalomba ágyazva. A megyei tanács pedig rövidesen nyilvántartásba veszi azokat a falusi házakat, amelyeket városi ember is megvehet majd üdülő céljára. Néhány héttel ezelőtt elindultak az első dózerek Dunakiliti térségében, ahol tíztizenöt év múlva üdülőtelep házai virítanak majd, sürget az idő. G. B. KOSSUTH 8.57: Barokk muzsika. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Menotti: Amelia bálba megy. 11.29: Polkák. 11.40: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 14.03: Egy göcsei nótafa: Horváth Ferenc. 14.13: Terülj, terülj asztalkám. 14.47: Éneklő Ifjúság. 15.10: Horváth László felvételeiből. 15.44: Magyarán szólva... 16 05: Harsan a kürtszó! 16.35: Kórusok. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Holnap közvetítjük... 18.00 A Szabó család. 18,30: Esti magazin. 19.15: Népi zene. 19.49: Az utolsó mohikánok. 20.19: Kedves lemezeim. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Szimfonikus zene. 23.51: Két gregorián ének. PETŐFI 8.05: Dalok a Dühös Múzsa c. hanglemezről. 8.20: Harminc év meg három... 8.33 : Zenés játékokból. 9.30: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Népi zene. 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50: Haydin felvételeiből. 13.33: Schumann négykezes zongoradarabjaiból. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Harminc perc rock. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Valahol Délen. 19.14 : Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak ! 20.33 : Mindenki könyvtára. 21.03: Népzenekedvelőknek. 21.33: Barangolás régi hanglemezek között. 21.55: Barátság sláger- expressz. 22.43: Nóták. 23.30: Varázskeringő. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Szociológia a termelés szolgálatában. Riporter: Juhász Péter — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Jubileumi vörös vándorzászlót kapott a Lenin Kohászati Művek — Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei tanács tárgyalta) — Operaáriák — 18.25: Hírek, lapelőzetes. .. TQ 9.55: Tévétorna. 10.00: Iskolatévé. 14.45 : Iskolatévé (Ism.) 16.35: Közös erővel. 16.50: Tízen túliak társasága. 17.30: Mindenki iskolája. 18.35: Leningrádi séta. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv- híradó. 20.00: Autók és emberek. 20.45: Emma (Angol filmsorozat). 21.30: Színházi album. 22.30: Tv-híradó 3 2. MŰSOR 20.01 : Korok, versek... 20.40: Rohan az idő (Kedvelt dallamok). 21.00: Tv- híradó 2. 21.30: Eltelt egy nap (Szovjet film).
