Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

*WKAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAASV*A** Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Voksok Panamáért EGYETLEN SZAVAZATTÖBBSÉG nem nevez­hető fölénynek. Még kevésbé meggyőzőnek. Márpe­dig az amerikai szenátusban mindössze egy szavazat- többséggel fogadták el a Panamával kötött szerző­dést, amelynek értelmében 2 000-ig panamai igazga­tás alá kerül a vízi út és a csatornaövezet. A törvénybe iktatáshoz kétharmados többség kell, ami a szenátusban 67 voksot jelent. Szerdára virradó éjjel a Panama-szerződés 68 szavazatot ka­pott. Az ingatag többség oka ismeretes. Amerikában — az évtizedekre visszanyúló soviniszta politika miatt — a közvéleményt nehéz meggyőzni arról, hogy a gyarmattartás ideje lejárt. Bármiképpen nézzük, a 75 éve meghódított terület az USA gyarmatának szá­mított. Első vereségét akkor szenvedte az imperialista hatalomhoz ragaszkodó közvélemény, amikor a sze­nátus elfogadta a csatorna semlegességéről intézkedő szerződéstervezetet. Igaz, azt is csak hajszálnyi többséggel: a mostanihoz hasonló, 68—32 arányban. JIMMY CARTER ÉSZREVEHETŐ ZAVARRAL FOGADTA a szavazás legutóbbi eredményét. Wa- shigtoni források úgy tudják, az elnök arra az esetre készült fel beszédében, ha a szenátus leszavazza a törvénybe iktatást. Megfigyelők hangsúlyozzák: beik­tatása óta ez volt első jelentős külpolitikai sikere, ami tizenöt hónap távlatában nem lebecsülendő teljesít­mény. .. Egyébként a szerződések messzemenően figye­lembe veszik az USA érdekeit. Húsz év áll rendelke­zésükre, hogy Panamából kivonják az amerikai kato­nai igazgatás személyzetét, fölszámolják a hírhedtté vált titkos kiképzőtábort s még katonaságuk kivoná­sára sem kell gondolniuk: a mintegy 10 ezer főnyi erő egyelőre marad. TORRIJOS ELNÖK, panamai államfő aligha ve­szi jó néven, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a most jóváhagyott szerződésekbe két kiegészítés és két fenntartás is belekerült. Igaz, hogy csak a csator­na üzemeltetése érdekében, de az USA változatlanul jogot formál a katonai beavatkozásra a jövőben is. Az előjogok azonban nem adnak lehetőséget a be­avatkozásra Panama belügyeibe. Ezt a rendelkezést bizonyára valamelyes megnyugvással fogadják a kis közép-amerikai államban. A szenátus tagjai viszont éppen ezért szavaztak oly fanyalogva a szerződésre. Gyapay Dénes Cyrus Vance Moszkvában tárgyal Andrej Gromikóval (Folytatás az t. oldalról) ügyminisztérium és a többi illetékes kormányszerv „ma­gas szintű tanácskozása”, hogy kialakítsák a végleges elgon­dolásokat. Az utasításokat Vance távirati úton kapta meg, ezek szerint csak köz­vetlenül Moszkvába érkezése előtt. Amerikai részről minde­nekelőtt a SALT-egyezmény_ ről, s más fegyverkorlátozási kérdésekről kívánnak tár­gyalni, ugyanakkor szóba kí_ vannak hozni nemzetközi kérdéseket is, így a Közel- Kelet és Afrika problémáit. Az amerikai kormányon belül változatlanul taktikai ellentétek vannak a Szovjet­unió vonatkozásában folyta­tandó politika, esen belül a SALT-tárgyalások kérdésé. ben. Egybehangzó amerikai sajtó jelentések szerint Vance külügyminiszter elsőbbséget kíván adni a hadászati fegy­verkorlátozásnak, míg Zbig­niew Brzezinski, Carter el­nök nemzetbiztonsági főta nácsadója „keményebb” poli, tikát sürget, s azt akarja, hogy kössék a SALT-megál- lapodást különböző, a fegy­verkorlátozással kapcsolatban nem álló feltételekhez. Cartel elnök bizonytalan, el­lentmondásos belpolitikai helyzetében maga is ellent­mondó nyilatkozatokat tett a szovjet—amerikai viszonyról, a SALT kérdéseiről. A körül­mények sajátos összejátszása következtében az elnök vé­gül is merevebb álláspontra kerülhet a SALT-tárgyalások ügyében, mint ahogy azt ere­detileg maga, vagy Cyrus Vance tervezte. Amerikai részről egyébként arra mindenképpen számíta­nak, hogy az e heti moszkvai tárgyalásokat májusban újab­bak követik, amikor Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter — az ENSZ leszerelési ülésszakának idején — az Egyesült Államokban tartóz­kodik. Izrael 5. elnöke Nagy többséggel, ellenszSSf vázát nélkül választotta meg az izraeli parlament Jichak Navon munkapárti képviselőt — az 'gyetlenjea löltet, — Izrael am új —> í ötödik — elnökévé. A fő­képviselő közül 11 nem rol# jelen az ülésen. A titkos i szavazáson 86-an Navonraí j adták le voksukat, 23-an pe-1 dig tartózkodtak a szavazás^ tói. Bár az államfői tisztség csak formális, és az elnök ai gyakorlati politikai döntés sekben nem vesz részt, a vá>4 lasztás eredményét Beginí kormányfő vereségeként ér-J tékelik a megfigyelők. Az új elnök május 19-ért teszi le a hivatali esküt és veszi át öt évre az államfőt teendőket elődjétől, Efraim Kacirtól. Francia kormány­program Franciaország a világ minden országával jóhiszemű kapcsolatokat kíváu fenntar­tani és fejleszteni, az álla­mok méltóságának és sajá­tos arculatának tiszteletben tartása mellett — jelentette ki harmadik kormányának programját ismertetve az újonnan megválasztott fran­cia nemzetgyűlés előtt szer­dán délután Raymond Barre miniszterelnök. Franciaország — folytatta - híve a nemzetközi eny­hülésnek, a Szovjetunióval és a kelet-európai országok­kal gyümölcsöző együttmű. ködési politikát fejlesztett ki, és 1964 óta szüntelenül fej­lesztette mindenoldalú kap­csolatait Kínával. Barre bejelentette, hogy a kormány szavazásra bocsájt- ja programját. A szavazásra ma kerül sor. Meg mindig nincs bizonyosság Moröröi Az olasz hatóságok foly­tatják a kutatást Moró után. Két nyomon haladnak: az egyik a terroristák 7. szá­mú közleményében megje­lölt Duchessa-tó és környéke, a másik a Rómát Viterbóval összekötő országút, a Cassia mentén talált rejtekhely. A terroristák közleményé­nek valódiságában még min­dig kételkednek, hiszen szerdán még mindig nem szereztek bizonyosságot afe­lől, hogy a benne foglaltak megfelelnek a Valóságnak: Aldo Moro holtteste nem ke­rült elő. A nyomozók elhatá­rozták. hogy lecsapoltatják a Duchessa-tó felé vezető sza­kaszon elterülő mesterséges tavat. A „vörös brigádok” Róma melletti rejtekhelyén „na­gyon fontosnak” minősíteti anyagokra bukkantak. Egye­sek szerint valóságos kis archívumra, amelyben szere­pelnek a terroristák és cin­kosaik nevei is. Röviden JERUZSÁLEM Az izraeli külügyminiszté­riumhoz közel álló körök szerdán „kielégítőnek” mi­nősítették Waldheim ENSZ- főtitkár és az izraeli vezetők tárgyalásainak eredményét. Rafael Ejtan tábornok, iz­raeli vezérkari főnök vázolta, hogy lényegében miben áll az a harmadik izraeli csapat­visszavonási terv, amelyet kedden megvitatott EnsioSii- lasvuóval, az ENSZ közel- keleti békefenntartó erőinek főkoordinátorával. SZÓFIA Joseph Felli ezredes, a Ghánái Köztársaság külügy­minisztere szerdán hivatalos látogatása befejeztével eluta_ zott Szófiából. MADRID Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök a Monclöa-pak- tum aláírása óta első ízben tartott sajtóértekezletén határozottan állást foglalt bármilyen jobboldali párt- szövetséggel szemben. „A kormány nem tűri el, hogy a demokratikus centrumunió pozícióit veszélyeztető nagy jobboldali párt alakuljon ki” — hangsúlyozta Suarez. NICOSIA Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, szerdán rövid láto­gatásra Ciprusba érkezett, hogy a közösségek közötti tárgyalások felújításáról kü- lön-külön tanácskozzék Kip- rianu ciprusi elnökkel és Ra­uf Denktassal, az egyoldalúan kikiáltott ciprusi török szö­vetségi állam vezetőjével. Æimsm 1978. április 20., csütörtök Az apartheid hétköznapjai 2. Egy pretoriai telefonszám Amikor értesült a sowetói zavargásokról Jimmy Kru­ger, a Dél-afrikai Köztársa­ság rendőrminisztere, gyor­san felhívott egy telefonszá­mot és csak azután rendelte el az országos gyülekezési tilalmat. Amikor Johannes­burg rendőrfőnöke, Johan Visser tábornok úgy döntött, hogy a zendülő diákok ellen beveti a fehér „polgári vé­delmi alakulat” fasiszta egy­ségeit is, ő is azt a pretoriai számot tárcsázta, csak aztán adta ki az utasítást. Amikor az International Herald Tri­bun című amerikai napilap tudósítója helyzetértékelést kért Kotze rendőrtábornok­tól, a generális egy perc tü­relmet kért, ugyanarra a számra telefonált — és csak azután mert nyilatkozni az egyik legnagyobb amerikai újságnak ... A BOSS bass-a A telefon minden esetben egy modern kockaépület ti­zenegyedik emeletén csen­gett, ablaktalan, különben konzervatív ízléssel beren­dezett szobában. Az épület a BOSS (Bureau for State Security), az állambiztonsági hivatal főhadiszállása, a ma­gas szemüveges férfiú pedig, aki felveszi a kagylót, a BOSS boss-a, vagyis főnöke, Hendrik Jan van den Berglí täbornbk. A hatvanegy éves generális Vorster miniszter- elnök legjobb — a beavatot­tak szerint egyetlen — ba­rátja és a kormányfő után a Dél-afrikai Köztársaság má­sodik leghatalmasabb em­bere. A BOSS mintája nem is titkoltan a nácik Birodalmi Biztonsági Főhivatala volt. Olyan titkosszolgálati szu­perhatóság ez, amely kézben tartja a hírszerzést és gya korlatilag a teljes belső el­nyomó-apparátust, sőt a had­sereget is. A himmleri gya­korlat nem idegen Vorster- től és Berghtől, ettől a „fur- 1 csa pártól”. Barátságuk ak­kor kezdődött, amikor á negyvenes években esztendő­ket töltöttek együtt a kof- fienfonteini koncentrációs táborban. Ide azokat zárták az angolok, akik hátráltatták az antifasiszta koalíció had­műveleteit, illetve együtt­működtek példaképükkel, a hitleri Harmadik Birodalom­mal ... „HOSSZÚ JAN” KEZE A tábornokot „hosszú Jan”-nak nevezik és ezt nemcsak a termetére, hanem a kezére is értik. Ez a kéz valóban messzire ér. Mielőtt szemügyre vennénk, hogyan tevékenykedik otthon a BOSS, vessünk egy pillan­tást arra, mivel foglalkoznak ügynökei — külföldön? A hálózat Afrikában a leg­sűrűbb. A BOSS ott van az „ellenség” — a független af­rikai államok, a felszabadí- tási mozgalmak — soraiban, az összafrikai szervezetek­ben, sőt a gerillatáborokban is. Tanzánia, Mozambik, Guinea, Angola és Zambia börtöneiben több tucat BOSS-ágens ül, nem egy kö­zöttük színes bőrű. Leleple­zésük után többen elmond­ták a leggyakoribb beszer­vezési módszert: Valamelyik családtagjuk hirtelen eltűnik. Persze két­ségbeesett keresés kezdődik. Nyom azonban nincs. Múl­nak a napok, néha a hetek és a szerencsétlen férj, apa vagy testvér már úgy érzi, minden hiába. Ekkor behív­ják a rendőrségre. Közlik vele, hogy eltűnt családtagja valami „főbenjáró bűnt” kö­vetett el — de sosem közlik (mert nem is közölhetik), hogv mit — amiért súlyos büntetés vár rá. Maid hozzá teszik' ettől hajlandók erur- kinteni, ha ő, a hozzátartozó cserében bizonyos diszkrét szolgálatot tesz „hazájá­nak” ... A BOSS nem afrikai mű­ködésének legfőbb színtere Anglia. Történelmi okok folytán a szigetországban van a legtöbb apartheid-ellenes dél-afrikai szervezet. Az egyik vezetője éppen a mi­nap mondta el az újságírók­nak: „Valaki felhívott tele­fonon és közölte, nagyon vi­gyázzak a pályaudvarokon, vagy a forgalmas utcákon. Csodálkozva megkérdeztem, miért. Azért, válaszolta, mert aki olyan óvatlan, hogy nem hagy fel bizonyos dolgok ma­kacs bírálatával, azzal bi­zony könnyen előfordulhat, hogy egy jármű alá kerül.” HANGOK EGY AUSTINBÓL Az Apartheid-ellenes Szö­vetség, a Keresztény Diák- mozgalom londoni irodáiból az utóbbi időben tizenhét esetben tűntek el okmányok, általában tagnévsorok. A Scotland Yard egyetlen eset­ben állította elő a tettest, bi­zonyos Normann Blackwint, aki elmondotta : dél-afrikai útja során szervezte be — pénzért — a BOSS-ba egy angol állampolgár... ... Pat Shanks huszonöt éves diáklány a Keresztény Diákmozgalom egyik titkára lenézett a londoni North Roadon levő irodája ablaká­ból. Feltűnt neki egy 1800-as fehér Austin, amit már több­ször látott az épület előtt, a volán mellett egy elegáns szőke nővel. Intett egy társá­nak, leszaladtak. Mire leér­tek. a nő eltűnt. Siethetett — erre utalt a résnyire nyit­va hagyott ablak, amelyen át jól hallható volt mindaz, amit az apartheid-ellenes diákszervezet fenti irodájá­ban a munkatársak beszél­tek ... Harmat Endre (Következik: „Mikor láthatom a fiamat?’’) Rómában bemutatták azokat a fegyvereket és robbanóanya­gokat, amelyeket a „vörös brigádok” rejtekhelyén talált aa olasz rendőrség (Népújság telefotó — AP--MTI—KS) Búcsú az utolsó gyarmattól . Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai szenátus, cse­kély többséggel, törvénybe iktatta a Panamával kötött szerződést, amelynek alapján a 2000 évig fokozatosan pa­namai igazgatás alá kerül a vízi út és a csatomaövezet. Az Egyesült Államok így foko­zatosan feladja utolsó hiva­talos gyarmatát, de a tör­vényhozás hozta módosítások lehetővé teszik, hogy Wa­shington még a XXI. század­ban is beavatkozhassék kato­nailag a csatornaövezet ügyeibe. Panama a módosítá­sok ellenére elfogadta a szer­ződést, amely — Carter el­nök szerint — új szakaszt je­lent Amerika és a világ kap­csolataiban. A csatorna irányítását kö­zös bizottság veszi át: a tes­tületben, amelynek vala­mennyi tagiát az amerikai elnök nevezi ki, 20ó9-ig ame­rikai többség lesz. A csatorna 13 000 alkalmazottjából ma már csak háromezer az ame­rikai, s várhatóan ezek nagy része is átadja majd helyét a helyieknek. Miután az Egye­sült, Államok évtizedeken it élvezte a csatorna jövede.- mét, az a jövőben Panamá­nak jut. az ország évj 50 - 60 millió dollárra számíthat. PANAMAVAROS: Omar Torrijos tábornok, panamai kormányfő, kedd este örömmel köszöntötte a Panama-csatornáról szóló szerződés amerikai részről történt jóváhagyását. A pa­namai miniszterelnök az amerikai szenátus ratifiká­ciós vitájának eredményéről értesülve sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette, hogy az új szerződés az 1903- ban kötött eredeti megálla­podás „végleges eltemetéséi” jelenti, s „véget vet a gyar­matosítás korának”. A szavazás után Gabriel Lewis, Panama washingtoni nagykövete átadta Carter el­nöknek Omar Torrijos kor­mányfő meghívását. Carter a meghívást elfogadta, de an­nak időpontját még nem ál­lapították meg. A poroszlói „Magyar—Szovjet Barátság” M<r. Tsz. bérmunkára felajánlja Warynsky KME—251. típusú kotrógépét és 1 db SZ—100 típusú erőgépét tolólappal, vagy szkréperládával. ÉRDEKLŐDNI LEHET: Halász Ferenc ág. vez. Poroszló, Kastély út 10. Telefon: Poroszló 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom