Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

Hétfő Mti külpolitikai kommentárunk: Camp David Érdekes hírt röpítettek világgá Washingtonból a hírszolgálati irodák. Eszerint Carter elnök népes kí­sérettel, tanácsadóinak tegész seregével és kabinettag­jaival bezárkózik a Camp David-i elnöki rezidenciá­ra. A gyakorlat célja afféle szuperbizalmas meditáció, ahogy hivatalosan nevezik, önvizsgálat a Fehér Ház és a kormány tevékenységéről, a jövő feladatairól. Az önvizsgálat mindig rokonszenves dolog — ha valóban komoly a szándék a tanulságok levonására, és az ebből következő megújulásra. A szándék ko­molyságát csak az elkövetkező időszak bizonyíthatja. A tanácskozás okairól azonban jóval többet tudunk. ( A lényeg az, hogy a Fehér Házat aggasztja Car­ter népszerűségi mutatóinak meglehetősen rohamos süllyedése. Bár az önvizsgálattal kapcsolatos közlemé­nyek elsősorban belpolitikai témákat — a dollár hely­zetét, gazdasági-szociális kérdéseket említenek, bizto­sak lehetünk abban, hogy Camp Davidban külpoliti­kai dilemmák is terítékre kerülnek. E feltételezésre — persze számos egyéb tényező mellett — két döntő alap van: 1. a közvélemény-ku­tatásokból egyértelműen az tűnik ki, hogy az elnököt elsősorban .,határozatlanságáért, az egyértelmű poli­tikai célkitűzések hiányáért” bírálják. Ezzel összefüg­gésben elég arra gondolnunk, hogy Carter a minap tért ki — a közismert halasztással — a neutronbom­bával kapcsolatos súlyos döntés elől. 2. Cyrus Vance amerikai külüsrvminiszter a jövő héten Moszkvába utazik. Az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatá­sa mindig jelentős esemény, most azonban fokozottan az. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legnagyobb negatívuma éppen az a fél­homályos, felemás magatartás, ami amerikai részről a kulcsfontosságú szovjet—amerikai kapcsolatokban jelentkezik. A tanácskozás színhelye tehát Camp David. A vi­lág jól emlékezik arra, hogy — most már csaknem két évtizede — éppen ezen a rezidencián került sor egy olyan tanácskozásra, amely nagy, utólag jórészt be­igazolódott, reményekre jogosított a két nagy ország, az USA és a Szovjetunió viszonyát illetően. Jó lenne, ha a jelenlegi önvizsgálat hangulatát kedvezően befolyásolná az, amit „a hely szellemének” szokás nevezni. Harmat Endre ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA/WVWVWNAAAAAA. Megmentik-e Morét? Aldo Moro, az olasz Kereszténydemokrata Párt elnöke, akit a terroristák már több mint egy hónapja fogságban tarta­nak. A legutóbbi közleményük szerint „halálra Ítélték”. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) Olasz pártmunkásküldötVség látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságá­nak meghívására április 10— 16. között Magyarországon tartózkodott az Olasz Kom­munista Párt pártmunkás­küldöttsége. Hodolfo Mechini- nek, a KB propaganda- és sajtóosztálya helyettes veze­tőjének vezetésével. A küldöttséget fogadta Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára. A delegáció megbeszélést folytatott Grósz Károly és Berecz János, a KB osztályvezetőivel. Az olasz vendégek tanul­mányozták az MSZMP Köz­ponti Bizottságában, pártin­tézményekben, valamint bu­dapesti és vidéki pártszerve­zeteknél az agitációs és pro­pagandamunka időszerű kér­déseit. E témakörben az MSZMP és az OKP képvise-; lői megvitatták a két párt együttműködésének további lehetőségeit. A küldöttséget elutazásakor Pálos Tamás, a KB osztályve­zető-helyettese búcsúztatta. Hz emberi jogok fórumai A belgrádi találkozó záró- dokumentumának elfogadá­sát követően egyes nyugati küldöttségek és sajtóorgánu­mok látszatra sajnálkoztak, amiért az okmányba nem ke­rült be valamilyen az emberi jogokkal kapcsolatos megál­lapodás. Az emberi jogok tiszteletben tartása, mint az európai kapcsolatok tíz elvé­nek egyike — a hetedik elv — természetesen szerepei s hel­sinki záróokmányban, amely­nek érvényét a belgrádi ta­lálkozó megerősítette. Az er­ről szóló szöveg — amelyet a dokumentumban bárki elol­vashat — elsősorban az em­beri jogok már meglévő nemzetközi kötelezettségeire, és dokumentumaira hívja fel az országok figyelmét. Belgrádion az amerikai és néhány más nyugati küldött azonban nem ezt — a való­ságos kötelezettségeket és tennivalókat — érintette, ha­nem azokkal nem Is törődve, valamilyen új fórumot akart teremteni a szocialista orszá­gok politikai támadására. Ez — mint várható volt — nem sikerült. Egyes józanabb nyugati vélemények, cikkek maguk is elismerték, hogy éppen a záródokumentum­mal szemben táplált túlzó és maximalista követelések akadályozták meg azt, hogy az emberi jogok nemzetközi feltételeiről — több más kér­déssel együtt — kölcsönösen elfogadható, konstruktív uta­lások kerülhessenek be a belgrádi okmányba. Az emberi jogoknak azon­ban az utóbbi évtizedekben ettől teljesen füeget!énül ki­alakultak és működnek va­lóságos, nemzetközi jog sze­rinti megállapodásai és fóru­mát Ezek az ENSZ-ben a részt vevő államok önkéntes kötelezettségvállalása alap­iín twékonykednek — olyan ellenőrzési. beszámolási rendszerrel, amelv összhang­ba hozható az állami szuve­renitás alapvető szempont­jaival. A belgrádi értekezlet utolsó szakaszával szinte egy- időben fejezte be rendes ülé­sét az ENSZ genfi, európai székhelyén két állandó bi­zottság, amely az emberi jo­gok nemzetközi betartásának kérdésével foglalkozik. A jogoknak ugyanis két egyezményből álló kódexe létezik és hatályos 1976 óta: a Polgári (személyi) és Poli­tikai Jogok Egyezségokmá­nya és a Gazdasági, Szociá­lis és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Hazánk és az európai szocialista orszá­gok mindkét okmányt ratifi­kálták. Az Elnökj Tanács nyomban a hatályba lépése­kor kihirdette és a magyar jogszabályok közé is iktatta azokat, mint az 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendeleteket. Alkotmányunk 1972-es módosítása azonban mér korábban utalt e két nemzetközi szerződésre, és az ENSZ 1948-as emberi jo­gokról szóló deklarációjára is, amikor egy külön az em­beri jogok tiszteletben tartá­sánál szóló paragrafust vett fel az állampolgári jogokról szóló fejezet élére. A két bizottság közül a fiatalabbiakat az emberi jo­gok 1976-ban életbe lépett nemzetközi egyezségokmá­nya — kódexe — alapján hozták létre. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok tizennyolc tekintélyes jogászéból álló választott bi­zottság a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának végrehajtására ügyel — Em­beri Jog Bizottság (Human Rights Committee) néven, s idén január—februárban már harmadik ülésezését tartotta. Feladata elsősorban az, hogy megvizsgálja a szerződésben részt vevő államok jelentéseit arról: hogyan hajtják végre jogszabályaikban és jogalkal­mazási gyakorlatukban az egyezségokmány rendelkezé­seit. Alaposan tanulmányoz­za a jelentéseket, szakszerű kérdéseket tehet fel azzal kapcsolatban az illető állam képviselőinek, további felvi­lágosításokat kérhet, és a je­lentések alapján átfogó ta­nulságokat dolgozhat ki. Ezt anélkül teszi, hogy egy-egy államot konkrétan támadna, vagy elítélne. Ha a gyakor­latban ez az együttműködési forma beválik, tehát konst­ruktív vitákhoz, és nem el­lenségeskedéshez, a bizal­matlanság szításához vezet, akkor ennek az ellenőrzési rendszernek a fejlesztése is elképzelhető. A bizottság eddigi munká­ja kiegyensúlyozottnak, szak­szerűnek mondható. A Ma­gyar Népköztársaság az első országok között volt, ame­lyek jelentését küldtek: azok közt az államok közt, me­lyeknek beszámolóit a bi­zottság előző augusztusi ülés­szakán terjesztették elő. A mostani ülésszakon a bizott­ság újabb jelentéseket tanul­mányozott, megállapította továbbá, hogy az egyezség- okmányt eddig 47 ország ra­tifikálta, s húsz körül van azok száma, akik aláírták, de még nem ratifikálták. A legutolsó Bláíró tavaly éppen az Egyesült Államok volt: a még bizonytalan ratifikálási eljárást pedig csak most, február utolsó napjaiban in­dították meg a szenátusban. Vannak nagyhatalmak, mint Franciaország és Kína, ame­lyek alá sem írták, és fejlett nyugat-európai országok, amelyek évek ó*a aláírták, de még nem ratifikálták a dokumentumot. A csatlako­zók száma azonban — nem utolsósorban Helsinki felhí­vására — növekedőben van: jók a kilátások arra. hogv az emberi jogoknak e-va komn- i-omisszumos, kölcsönösen el­fogadható kódexe lassan egyetemessé válik. A két egyezségokmány kö­zűi a második, a gazdasági, szociális és kulturális jogok­ról szóló egyezmény végre­hajtására az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsa ügyel, annak kell jelentése­ket tenni. Erre az okmányra nézve tehát nem hoztak lét­re új szervet, de a világszer­vezet közgyűlése legutóbbi ülésszakán határozatot foga­dott el, amely szerint a gaz­dasági és szociális jogok nemzetközi védelmét* ugyan- ölyan fontosnak tartja, mint a politikai és polgári jogok védelmét. Az ENSZ-ben az Emberi Jogok Bizottsága (Commis­sion of Human Rights) az, amely az „öregebbnek” szá­mít: éppen március első fe­lében fejezte be harmíncne- gyedik ülésszakát, ugyancsak Genfben Ez a bizottság olyan régi, mint maga a vi­lágszervezet; az alapokmány rendelkezései alapján állítot­ták fel, hogy az emberi jogok helyzetével átfogóan és a legkülönbözőbb vonatkozá­sokban, köztük politikai szempontból Is foglalkozzék. Tagjai nem személyiségek, hanem államok, jelenleg , 32 állam képviselőiből áll. Itt konkrétan is el lehet ítélni. államokat, ha a tagok több­sége úgy szavaz, és az ENSZ alapokmánya szerint az el­ítélés nem jelenti a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvének megsértését, Így például a bizottság az idén is elítélte az emberi jo­gok olyan mérvű megsérté­sét, mint a dél-afrikai apart­heid, vagy a chilei terror. Foglalkozott továbbá a bi­zottság az emberi jogok nemzetközi fejlesztésének további kérdéseivel. Így a le­tartóztatottak kínzását, vagy bármilyen más embertelen bánásmódot elítélő konven­ció tervezetével, továbbá a vallási és hitbeli türelemről, a nemzeti és egyéb kisebbsé­gek jogairól készülő nemzet­közi deklarációk tervezetei­vel. Dr. Kulcsár Péter Az Olasz KP. a terrorizmus ellen Hétfőn délelőtt kétnapos tanácskozásra ült össze az Olasz KP Központi Bizott­sága. Az ülésen részt vett Berlinguer főtitkár és Longo elnök is. Paolo Bufaliní, a párt titkárságának és veze­tőségének tagja 42 oldalas be­számoló jelentésben elemezte a belpolitikai helyzetet, szo­ros összefüggésben a terro­rizmussal és Aldo Moro el­rablásával. Moro elrablását olyan víz­választónak nevezte, ami után már nem lehet vissza­térni a „régi módon értel­mezett normális állapothoz"*} Minden eddiginél vüágosab- bá vált, mekkora szükség vau a valódi társadalmi fordulat» ra a demokrácia megvédései a gazdasági bajok orvoslása, a közrend javítása végett. Á kommunisták a „fordulat, hoz” vezető első lépésnek: tartják, hogy helyet kaptak a kormányt támogató parla­menti többségben. A pártra „újfajta felelősség” hárul annak kapcsán, hogy többé nincs ellenzékben, de még nem került a kormányba. ________________________________________________2* Ü dvözlő távirat Szíriába A Szíriái Arab Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Hafez Asszad köztársasági elnök­nek, Lázár György, r nisztertanács elnöke hammed Ali El-Hala niszterelnöknek távii fejezte ki jókívánságait. Interkozmosz-tanácskozás mH loá *H an kezdődött Budapesten Első ízben tartja Magyar- országon tudományos szemi­náriumát és évj teljes ülését a szocialista országok Inter- kozmosz szervezetének földi erőforrás-kutatási munkacso­portja. A tanácskozússoroza. ton —, amely hétfőn kezdő­dött meg Budapesten, a TIT Boeskay úti stúdiójában — Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szov­jetunió és hazánk Interkoz- mosz szervezeteinek küldöttei vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitón Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára méltatta a szo­cialista országok kozmoszku- tatósi együttműködését. Ez­után az elnöklő Alekszandr Szidorenko, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke, a szovjet küldöttség vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Kerpel Róbertét, az űrkutatási kormánybizottság elnökét. Az üléshez kapcsolódva elő­ször rendeznek tudományos szemináriumot, amelynek öt­napos programjában mintegy ötven előadáson számolnak be a szakemberek a kutatá­sok legújabb eredményéiről, az új kutatási módszerekről, s az eredmények népgazdasá­gi' hasznosításának lehetősé­geiről. A szemináriumon ki­lenc magyar előadás hangzik el, az űr- és légifelvételek hasznosításáról a vízgazdál­kodásban és az erdészetben, valamint a képinformáció elektronikus átviteli módjai­ról, illetve feldolgozásáról. A tudományos szemináriu­mot követően április 24-e és 27-e között tart plenáris ülést, a munkacsoport. Ezen rögzí­tik az egy évre szóló részletes, valamint az öt évre szóló táv­lati munkaprogramot. Alekszandr Szidorenko akadémikus az MTI munka­társának elmondta: a tudo­mányos és elméleti vonatko­zásokon túl rendkívül nagy gyakorlati jelentősége is van annak, hogy a világűrből ta­nulmányozhatják a földet. Újabban a természeti kin­csek kutatásának „tévérzeke. lèses” módszerei a gazdasági tevékenység számos területén szinte meghatározóvá válnak. Ma már kozmikus eszközök segítik a kontinensek közötti távközlést. Az űreszközök — űrhajók, mesterséges holdak —, már most is segítséget nyújtanak az időjárási előre­jelzéshez és nagy mennyiségű információt adnak például a környezetszennyeződésekre) is. Ezek az információk is hozzájárulnak a környezetve^ delemmel kapcsolatos gondok megoldásához. A kozmoázku- tatásoknak más gyakorlati hasznuk is van : az óceánok halászai például sok helyen felhasználják a kozmoszból érkezett Információkat a hal­rajok vonulásának, helyének felderítésében. Aerokozmlkua módszerekkel a hagyományos módszereknél gyorsabb és megbízhatóbb adatokat sze­rezhet a mezőgazdaság a ta­laj nedvességéről, a várható terméseredményekről, az er­dőgazdaságok pedig az erdők faállományáról, fafajtálról alkothatnak képet. A geológia tudománya a föld szerkezetéi­nek tanulmányozásában, az ásványi, a nyersanyagok lelő­helyeinek felderítésében használhatja eredménnyel a kozmikus módszereket. A tudomány ily módon olyan lelőhelyek felderítésére is képes, amelyek a hagyomá­nyos módszerű kutatás szá­mára imeretlenek maradtak. (MTI) Diplomáciai botrány Pekingben Mint már jelentettük, a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai képvi­selői kivonultak arról a ban­kettről. amelyet Li Hszien- nien kínai miniszterelnök­helyettes, a napokban Sziad Barre Szomáliái elnök tiszte­letére adott Pekingben. Az eseményről a TASZSZ szov­jet hírügynökség április 17- én az alábbi tudósítást kö­zölte: „Sziad Barre Szomáliái el­nök Pekingbe érkezett. A tiszteletére adott fogadáson Li Hszien-nien, a KKP Köz­ponti Bizottságának alelnöke a kínai vezetés részéről már hagyományosnak tekinthető, rosszindulatú szovjetellenes kirohanásokra ragadtatta magát Tiltakozásul Li Hszien-nien rágalmazó ko­holmányai ellen, a fogadás­ról kivonult a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia és az NDK jelenlevő diplomáciai képvi­A Szomáliái elnök beszédé­ben helyénvalónak tartotta, hogy támogassa Li Hszien- nien szovjetellenes kijelen­téseit. Barre egyenesen odá­ig mént, hogy Szomália elleni „agresszióval” vádolta a Szovjetuniót, s a közismert tényeket kiforgatva arról be­szélt, hogy Afrika szarvának térségében a „bizonytalanság fő tényezője a szovjet és a kubai csapatok jelenléte”. Sziad Barre teljességgel figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy nem Etiópia száll­ta meg Szomália területeit, hanem ellenkezőleg: Szomá­lia indított hadműveleteket Etiópia ellen. Megpróbálva elfoglalni az ország bizonyos területeit. Közismert tény az is, hogy a Szovjetunió nem harcolt Szomália ellen. Külföldi megfigyelők rá­mutatnak: a kínai fél a Szo­máliái elnök látogatását minden elképzelhető módon szovjetellenes propaganda- kampánynak felszítására igyekszik kihasználni”. (TASZSZ) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom