Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
Határszemle helikoptertávlatból Halvány remegés fut vélte a testén, majd szinte észrevétlenül emelkedik a levegőbe. A kis sárga helikoptert mintha zsinóron húznák a magasba, s néhány pillanat múltán váratlan fordulattal indul a város felé. Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője még mindig a fülhallgató vezetékével bajlódik. A másik oldalon dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyette. se és Koós Vjktor, a mező- gazdasági osztály vezetője hasonló izgalommal helyezkedik el a kényelmes repülőüléseken, s a földtől való elszakadás örök megilletődött- ségével figyelik a felszállást. Egészen más képet festenek innen a magasból a közelről oly rendezett, szabályos táblák. Amilyen jól látszanak az elnagyolt vetések a szakszerűtlenül végzett talaj munkák, éppúgy kivehető a kelés sűrűsége, vagy a gépek által okozott taposási kár. Ezért is hívták meg a megye néhány ve_ zetőjét erre a repülő határszemlére, hogy az eddigieknél átfogóbb képet alkothassanak a legjelentősebb mezőgazda- sági területek állapotáról, a tavaszi és őszi munkák minőségéről. „Idegenvezetőnk”, Urbán Imre, a Heves megyei Repülőgépes Növényvédelmi Közös Vállalat igazgatója a pilóta mellől ismerteti az 50 perces út programját: Eger — a Füzesabony környéki mezőgazdasági területek — a Tisza II. — Kisköre — Heves — Tárnáméra. tlpnlt MIM A gép tiszteletkört tesz a város körül s néhány perc múlva már az andomaktályai gazdaság földjei felett haladunk. Innen már közel sem tűnnek annyira pontosan, mértani alapossággal kiemelt földdaraboknak az egyes táb. Iák. A girbe-gurba mezsgyék, ..egyenetlen határszélek nemcsak a szemet bántják. A földművelő gépeket gyakran ‘indokolatlan kanyarokra, for- ■ golódásra késztetik, s ki tud. ja mennyi veszteséget okoznak ezzel a gazdaságnak. Hiszen még a szabályos táblák fordulói is rendre bevetetlenül maradnak, hát még ezek. Ha összeadnánk a zöldellő földeken sötétlő, üres foltokat, jó pár hektárt kiten. nének. Különösen jő! látszott mindez a füzesabonyi terme- *■ lőszövetkezet földjei felett, ahol a vetőgépek útszélesség- nyi darabokat hagytak ki, az úgynevezett csatlakozó sorok annyira nem illeszkedtek egy. máshoz, hogy egyes részeket akár újból is vethettek volna. Vajon Füzesabonyban hogyan számolnak majd el ezzel a több száz mázsás veszteséggel, ami kis gondossággal, a gépek pontosabb beállításával elkerülhető lett volna. Persze szólhatna mindez a mezősze- mereiekről is. Ügy tartják egyébként, hogy a legmegbízhatóbb ter- mésbecslők a mezőgazdasági repülőgépek vezetői. Pilótánk, Méret István szerint például az idén a búza vetése 25 százalékkal erősebb a tavalyinál. (Csak igaza legyen!). A vállas, elegáns, enyhén őszülő férfi klasszikus pilótaalkat. Nyugalma, magabiztossága egyszeriben átragad mindegyikünkre. Az elmúlt 30 év alatt több mint 1200 órát töltött a levegőben, s jelenleg a Repülőgépes Szolgálat berepülő pilótája, ami szakmai körökben nem kis rangot jelent. A recsegő fülhallgatókon keresztül Urbán Imre mutatja be, az országban elsőként itt Heves megyében életre hívott AGROPLÄN közös vállalatot, mely fennállásának hét éve alatt csaknem egymil. lió hektár növény védelmét látta el. A vállalkozást 37 termelőszövetkezet, két állami gazdaság, a borkombinát és a konzervgyár alapította, s jelenleg három merevszárnyú repülőgép, s ugyanennyi helikopter dolgozik rendszeresen a gazdaságokban. i: ..................... M ár közvetlen Poroszló felett járunk, és a községét et hagyva feltűnik a Tisza egyetlen részeg ecsetvonással húzott kanyargós szalagja. A még ilyen erős, borongós időben is festői ártér a maga nemében egyedülálló az országban. A kora tavaszi áradás és a májusi zöldár 10 kilométeres körzetben borítja be a tájat, sárgászöld vizével. Hasonló különlegességnek szá. mit az iszapos üledéken kL alakult élővilág, hiszen ritka növények, különös madarak tucatjait találni itt. Beszélik, hogy olykor 40—50 őzből álló csapat is feltűnik erre. Néhány példányt mi is látunk, amint nyugtalanul figyelik a fejük felett elhúzó sárga gépet, s lám, félelmük csak akkor lesz úrrá kíváncsiságukon, amikor pár száz méterre eltávolodunk tőlük — gyors vágtában tűnnek el a bozótban. A növényvilág •—, melyet fokozatosan elnyel, majd a tározó vize — sorsáról különös vita folyik az Országos Vízügyi Hivatal és a megye között. Az OVH ugyanis javasolta, hogy perzseljék fel télen a növényzetet — tán még a költségeket is fedezte volna — csak éppen a felelősséget nem vállalja a környezetvédelmi hivatal előtt, így a növényzet maradt. Viszont, ha víz alá kerül, az elbomlásból keletkező metán évekig tizedelheti majd a halállományt. Nem az egyetlen tisztázásra váró kérdés ez a Tisza mentén. Szinte biztos volt, hogy szóba kerül a környéken megemelkedett talajvíz és a meggyorsult szikesedés, amit a tározó számlájára írnak a2 itteni gazdaságok és a szakemberek egyaránt. Bár az OVH elismeri, hogy a vízelzáró betonfüggöny nem készült el, de ennek következményeit már mereven tagadja. Furcsa logika. Ugyan a szigetelést helyettesítő vízelvezető árkok híven követik végig a gátakat, de a rájuk ugyanúgy nehezedő víz nyomása miatt képtelenek ellát, ni feladatukat. Körbejárva a tározó terüle. tét, csak innen, a magasból mérhető fel az a hatalmas munka, amit az építők végeztek. A valamikori ártéri erdők sok ezernyi kidöntött törzse merül a lucskos iszapba. Ugyan, hogy nem jutott senkinek az eszébe, hogy ezt a rengeteg fát fel is lehetne használni. Ott korhad szét tonnaszám ilyen fa- és papír, ínséges időszakban. Ezt a pazarlást! Kisköre. A duzzasztómű hatalmas épülettömbje, a gát, az erőmű a lakóteleppel együtt önálló, új minivárosként magasodik a falu mellett. Odébb, mintegy vonal zóval szögletesre rajzolt polip — az átemelőrendszer merev csőkarjain keresztül szippantja a vizet a Jászsági főcsatornába, mely vadonatúj medrében viszi hullámzó terhét sok százezer hektárra. A Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet ugyancsak erősen szikesedő táblái felett ismét fellángolna a vita, ha nem hangzana fel Urbán Imre szava: — Balra lent, már az állami gazdaság rizsföldjeit készítik elő a vetésre, ami néhány nap múlva kezdődik. Nemso. kára pedig Pély fölé érünk, ahol érdemes megnézni a gondosan ápolt, kiváló legelőket. Egyébként nem tudom, feltűnt-e nektek, hogy milyen sok még mindig a parlagterület, milyen leromlott állapotban vannak ezek az ősgyepek, legelőként hasznosított területek. És csodálkoznak poroszlón, Sarudon, Átányban az alacsony tejhozamokon, növekvő takarmányozási költségeken. Tiszteletkor Heves lelett A városjelölt nagyközség innen inkább egy nagy kertvárosnak tűnik szabályos utcáival, s a véggel egymáshoz illeszkedő udvarokkal. Természetesen meg kell néznünk az AGROPLÁN új székházát, és végre irány: Tamaméra. Nem lehet nem észrevenni a boconádi út mentén azokat a nagyüzemi paradicsomtáblákat, melyek akármelyik fejlett országban bízvást megáll, nák a helyüket. A szépen megmunkált földeken vége- láthatatlanul húzódnak a nyílegyenes barázdák, melyekbe napokon belül paradicsommag kerül. A gabonatáblák is sokkal rendezetteb. bek, egyenletes szép zöldek errefelé. Végre szilárd talajon. Gépünk a tarnamérai gazdaság központi épülete mögött ér földet, s mindenki megköny- nyebbülten szabadul a fülhallgatóktól, a zúgó, rázkódó masinától. Cziráki Péter Épül, csak lassan „Befújta” az utat a gond... Csúcsforgalom? Nem, Bárcsak a hó fújta volna bel Mármint az utat. De ez pillanatnyilag két ok miatt is lehetetlen. Az egyik: a hó már elolvadt. A másik: az út sincs még kész. Így aztán hó ide, út oda, maradjunk a rideg valóságnál és nézzük meg közelebbről — ahogyan az egri városi tanács végrehajtó bizottsága is tette a közelmúltban — a 25-ös számú út egri átkelési szakaszának építését Mint annak Idején lapunkban is beszámoltunk róla: a szóban forgó beruházás a vártnál is jobban indult, és a folytatás is igen jól sikerült. Az út Eger és a felsőtárkányi elágazás közötti szakasza már 1976. végére elkészült. És nem volt hiány optimizmusból sem, mert annak idején azt ígérték, — mármint a tervezők, a kivitelezők és a beruházás bonyolítói —, hogy az útépítés folyamatosan halad majd, 1977-ben megkezdik a második szakaszt — a benzinkút és a Cifrakapu között — valamint a Ráckapu téri felüljáró tervezési és kivitelezési munkálatait is. Áíszervezés vagy átszervezés? Munkaügyi perek a Legfelsőbb Bíróságon Négyszáznál több munkaügyi per járta meg tavaly a Legfelsőbb Bíróságot. Jó néhány bonyolult ügyoen született elvi iránymutatást tartalmazó határozát. állásfoglalás. E fontos eseti döntéseket jól ismerik az ország munkaügyi ítélkező tanácsai. A legfőbb bírói fórum azonban úgy látta helyesnek, hogy az érintett vállalatok, intézmények, ' termelőszövetkezetek ezreihez is eljuttatja ezeket. Milyen főbb tapasztalatokat ajánlanak a munkahelyek figyelmébe? — erről tájékoztatta dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának vezetője Győri Margitot, az MTI munkatársát. — A munkaügyi ítélkezésben a jog helyes alkalmazásával kívánjuk előmozdítani a munkahelyi demokrácia fejlődését. Sajnos tavaly is előfordult, hogy jelentéktelen okból, ám formailag „kifogástalan” érveléssel annak mondtak fel, illetve azt vonták fegyelmi felelősségre, aki a vállalati vezetők működését bírálta, vagy ellenük különféle visszaélések miatt bejelentést tett. A bíróság természetesen megvédte A dolgozó érdekeit. Határozatban kellett kimondanunk például azt, hogy a vállalat, felmondással, csak a valóságnak megfelelő alapos ok miatt szüntetheti mes a munkaviszonyt. A viták eldöntése előtt azt is megnyugtatóan tisztázni kell, hogy belső átszervezés vajon nem „álszervezés-e?” mivel arra is volt példa, hogy a szervezés korszerűsítését csupán alibinek használták a bírálat jogával élő „nem kívánatos” ember eltávolítására. Szerencsére csökkenőben vannak a dolgozók véleményének elfojtása körüli perek. Félreértés ne essék: fellépünk a hatalmával visszaélő vezetők ellen, de támogatjuk azokat, akik viszont azért „népszerűtlenek” mert szigorú fegyelmet! követelnek, s ha kell, iszákos, naplopó beosztottjaikat alkalmasakkal váltják fel. — Jól tudjuk: a pontos, lelkiismeretes munka —még sok helyen „hiánycikk” a munkafegyelem lazaságai konzerválják a kapun belüli munkanélküliséget. A fegyelmezetlenségek iránti liberális, elnéző magatartás rombolja a vállalaton, intézményen belüli légkört, munkaerkölcsöt. Ezért is érthetetlen számunkra, hogy a munkahelyi vezetők miért nem élnek következetesebben a jogi fegyelmező eszközök lehetőségeivel. A munkafegyelem szilárdításáért bíróságaink egyet tehetnek: gondoskodnak arról, hogy aránytalanul súlyos vagy enyhe büntetési ne szabjanak ki. , _ ____ — Törvényeink arra kötelezik a munkáltatót, hogy tervszerűen javítsa a munkakörülményeket, s tegyen meg mindent a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárításáért. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai igyekeznek elejét venni minden olyán „mesterkedésnek”, amellyel egyik-másik helyen a megsérült dolgozóra akarják áthárítani a felelősséget a balesetért. Tavaly is/megtörtént, hogy néhány vállalat — indokolatlanul elzárkózott a kártérítés elől. Ki fizessen kártérítést a rendszeresen „házon kívül” tevékenykedő dolgozónak a munkakörének veszélyes jellege miatt elszenvedett balesetért? Hosszadalmas viták végére tett pontot a Munkaügyi Kollégium, amikor egyértelműen a munkáltató felelősségét jelölte meg. Sok a baj a védőeszközök használatának értelmezésével is. A bíróságoknak hasznos útmutatással szolgál egyik eseti döntésünk, amelyben kimondtuk: nem vétkes az a balesetet szenvedett dolgozó, aki a kötelező, de alkalmatlan, hordhatat- lan védőeszközt nem használta. Természetesen kár- megosztásnak sincs , helye, tehát a vállalat teljes felelősséggel tartozik — hangsúlyozta befejezésül dr. Nagy Zoltán. (MTI) ez már káosz! Hogy ezekre nem került sor, annak több oka is van. A késés okai Csak néhányat említünk a sajnálatosan gazdag válasz, tékból. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium és Eger Város Tanácsa ugyan mindent megpróbált és elkövetett a beruházáshoz szükséges pénz előteremtése érdekében, de a tetemes milliók biztosítására azonban csak az idén nyílt lehetőség, illetve született meg az egyezség a tanács és a minisztérium között. Többek között emiatt a múlt évre tervezett feladatoknak alig harminc százalékát tudták csak megvalósítani. Igen sok vitával és módosítással készült el a vasúti és a Cifrakapu téri csomópont tanulmányterve is. A szanálá. sok, a kisajátítások is tovább tartanak, mint gondolták, és nem volt könnyű közös nevezőre jutniuk az illetékeseknek a közművek felújításával, áthelyezésével kapcsolatosan sem. Az igazsághoz tartozik továbbá, hogy már az első szakasz terveinek egy része is lassan érkezett Egerbe, tetézte a gondokat, hogy újabb pincék „kerültek elő” a kijelölt útszakasz környékén, amelyek fölött természetesen csak a pincék betömése és megerősítése után láthatnak majd munkához az útépítők. Ma is gondot jelent továbbá a leendő négysávos út kétoldali biztonsági övezetének kialakítása, és pontosan arról sincs még terv, döntés, hogy miként, hol és hogyan lehet majd a belvárosból rá, illetve lehajtani az új útról. Végezetül nem éppen lelkesítőén hatott a beruházásban részt vevő építési szervezetekre az sem, hogy az út végleges kivitelezési programját mindössze pár héttel ezelőtt hagyta jóvá a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium. Az építők ígérete Pillanatnyilag hol tart az útépítés? Elkészülhet-e még a tervezett — 1980. végi — határidőre? Az első kérdésre nemcsak könnyebben, de jó hírekkel is válaszolhatunk. A helyzet ugyanis az, hogy a Rákóczi úton rövidesen befejezik, a (Fotó: Szántó György) Vörösmarty utcában pedig elkezdik a közművek bővítését, s van már szerződés a Vörös, marty, a Kisvölgy, valamint a Bartalos utca közötti szakasz építésére is. Eldől továbbá az is, hogy a pincék megerősítését a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat végzi el, akárcsak a felüljáró pilléreinek alapozását. A második kérdésre kapott válaszokban már igencsak megoszlanak a vélemények. Nem kevesen vannak, akik megkérdőjelezik az eredeti határidőt, ugyanakkor például a Közúti Beruházó Vállalat vezetői és szakemberei változatlanul azon a véleményen vannak, hogy amennyiben a szükséges pénzt garantáltan biztosítják, és ha a tervek is folyamatosan és időben készülnek el, valamint az összhang és a munka szervezettsége is tovább javul,» akkor a lemaradások pótolhatók, és 1980 végére elkéi szülhet az út. Reméljük, nekik lesz igazuk. Az útra ugyanis rendkívül nagy szükség van, hiszen évék óta a káosz jellemzi már a város közlekedését. Nincs akadály Mindezt természetesen * megye, a város vezetői is pontosan tudják — nem véletlenül tárgyalt éppen a közelmúltban tartott ülésén előbb az egri városi, majd a megyei pártvégrehajtóbizottság is az út építéséről — és a lehetőségekhez mérten mindent el is követnek az említett gondok, feszültségek megszűnte, tése, valamint a tervszerű munka érdekében. Az út megépítése azonban nem az ő feladatuk, hanem azoké, akik 1976-ban elkezdték és azt ígérték, hogy ennek a beruházásnak a szervezettségét, előkészítését, tervszerűségét, kivitelezését és minőségét akár taníthatják is majd. Nos, ebből már nem lesz semmi, de a város szívesen megbocsátana érte, ha a tervezett határidőre megépítenék az utat. Ahogyan értesültünk róla: elvekben, szavakban, szerződésekben nincs akadálya a gyorsabb munka, nak. Az lenne azonban az igazi, ha az építése, a kivitelezése is zöld utat kapna. « Koós József flgria bridzsverseny Ennek az egyáltalán nem könnyű kártyajátéknak rendszeresen megrendezik Európa-bajnokságát. Maga a verseny elnevezés és a bajnoki címekért küzdés roko- nítja a bridzset a sporthoz. Ilyen vetélkedő lesz — első komoly próbálkozásként megyénkben — az I. Agria Kupa bridzsverseny. Egerben április 20—23 között Heves megyét öt csapat és várhatóan 12 pár képviseli. A rendezők külföldi résztvevőkkel is számolnak, rajtuk kívül több vidéki és fővárosi klub jelezte indulását. A verseny megnyitójára és a csapat- verseny első fordulójára a Park Szállóban kerül sor 18.30 órától. A további játéknapok eseményeinek színhelye az Építők Lenin úti munkásszállója. (Április 21- én 16.30, 22-én 16.00. 23-án 9 órától.) : \