Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
A pillanatot néhány kép őrzi csupán. Az egyiken; nemzetiszín zászlók között Kossuth, Petőti, Táncsics arcmása, s lobogót emelő három fegyveres: a szabadságharc vörössip- kása, a Tanácsköztársaság vöröskatonája s a fasizmussal szembeszálló partizán. Előttük piros-fehér-zöld drapériás emelvény, s az elnökség: parasztingében Veres Péter, a partizánparancsnok Nógrádi Sándor, az új hadsereg egyenruhájában Pálffy György és Münnich Ferenc. S egy másik kép: zsúfolásig telve a nagyterem. A bársonyszékeken munkások, parasztok, katonák. Mögöttük, az elnöki emelvénnyel szemben hatalmas transzparens: „Ez az ország a mi országunk”. 1 f»48. február 29-e volt. A Zeneakadémia nagytermében megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Az ifjú demokratikus forradalom újszülöttje... Harminc esztendeje ennek. Ma már évtizedekben számláljuk az ünnepséget: akkor minden nap megszámoltatott, új és új harcokat-tetteket hozván. Ma így szerepel tankönyveinkben: a „fordulat éve”, akkor száz. és százezrek ujjongtakküszködtek-lelkesedtek-dolgoztak e fordulatért. Ma talán kissé zengzetesnek tűnhet a szabadságharcos szövetség néphez forduló első felhívása: „Zászlónk alá hívunk minden magyart, aki vallja szövetségünk célját: Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívunk mindenkit, aki nem akarja, hogy nemzetünk valaha még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön.” A szövetség büszkén vallhatja, hogy kiállta az idők próbáját. Kitűzött feladatát az elmúlt évtizedek során maradéktalanul végrehajtotta: példamutató munkát végzett elsősorban a fiatalok hazafiasságra való nevelésében, sokat tett azért, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges önbizalommal, sportos hozzáállással, becsülettel teljesítse kötelezettségeit, sajátítsa el a szükséges tennivalókat. írásaink, képeink a jubileumi évforduló alkalmából az MHSZ mindennapi, hétköznapi, életéből igyekszik — a teljesség igénye nélkül — egy-egy felvillantást adni. Pétervásárán: Együtt a KiSZ-szeí és az ifjú Gárdával Két évtizede kezdie: Kortvély József Gyöngyösön nagyon sokan ismerik, népszerű, közismert ember. Valamikor éveken át a város labdarúgó-csapatában játszott, s talán nem véletlen az MHSZ-en belüli sportirányítói tevékenysége. Kortvély József azonban elsősorban katonai képzettsége alapján tölti be a Zalka Máté területi tartalékosklub titkári tisztét. —, Társadalmi munkáját két évtizede kezdte meg szövetségünkben — említi Diósi Imre, a gyöngyösi városi MHSZ-titkár. — Mint tartalékos hadnagy, 1963-ban a tartalékos tiszti tagozat kiképzési, majd a gyöngyösi járási-városi tartalékos tiszti tagozat vezetőjévé választották. 1968-tól dolgozik klubtitkári minőségben. ízig-vé- rig társadalmi aktíva, jó szervezőkészséggel megáldva. Kiemelt feladatként kezeli a tartalékosok honvédelmi sporttevékenységét. Nem, egy megyei, sőt országos lö- vészversenyröl tértek haza szép helyezésekkel az általa felkészítettek. Kortvély József 1917-ben született, s ma nyugdíjasként szabad ideje javát két fiúunokájával tölti. A polgári életben is megbecsült dolgozó volt. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályvezetőjeként többször érdemelte ki a kiváló dolgozó kitüntetést. Az MHSZ Kiváló munkáért arany fokozata elismerést négy ízben kapta meg. A Honvédelmi Érdemérem tíz-, tizenöt- és húszéves fokozatai ugyancsak közéleti aktivitásának jelvényei. Az .egri' megyei úttörőház első emeleti folyosóján megcsap az enyv csípős szaga. Mintha egy asztalosműhely közelében járnék ... A kis szakköri teremben éles gyerekhangok: — Jancsi bácsi ! Ezt az orrot tegyem? — Jancsi bácsi, egy vékony léc kellene ... Jancsi bácsi, „polgári nevén” Pethő János három éve vezeti az úttörőház modellezőszakkórét. — Az MHSZ és az úttörőház több mint tíz esztendeje szocialista szerződést kötött, — mondja, miközben gyengéden végigsimít, egy göndör fejecskén. — A szerződés érteinkében az üttörőház adja a termet, az MHSZ pedig az anyagot és a szakkörvezetőt a modellező kedvű gyerekek számára. Jelenlétem láthatóan zavarja a munkát. Körbefog nak bennünket a kék köpenybe bújt fiúk, és „Jane. : bácsi, Jancsi bácsi!'’ megsüt' lítás után kérnek-kérdezneK megállás nélkül. Pethő János hata*talan türelemmel beszé hozzájuk, minden kérdésre «Mászol, minden kérést teljesít. Közben azért vámszol- gat nekem is. Meggyőződés és lelkesedés. Röviden így jellemezhetjük a pétervásárai MHSZ- klubot, amely tizennégy éves múltra és sok szép sikerre tekint már vissza. Fényképek, naplóbejegyzések, érmek, oklevelek őrzik a sikerek szép emlékeit, s minderre jogosan büszkék mindazok, akik ko- vácsolói voltak. Így Bocsi László, a községi lövészklubtitkár, valamint az MHSZ lövésztitkára és az egyik korelnök, Patkós István, a tartóiénak Patkós István, a tartalékosklub titkára. Mint a legtapasztaltabb, igyekszik objektív képet vázolni az MHSZ- munkájáról, eredményeiről, ehhez azonban tudni kell... — Azt — magyarázza lelkesen, — hogy MHSZ-klub- jaink valóban sok szép eredményt értek el, de ez nem csak az MHSZ-tagok dicsősége, mert ebben benne van nagyon sok KISZ-munka is, és az Ifjú Gárda által elért eredmények. így aztán mi nemigen beszélünk külön-kü- lön az eredményekről: együtt dolgozik, együtt húz és együtt ér el eredményeket ez a hármas —, ha ugyan nem hangzik kérkedésnek, hogy ezt éppen én mondom, aki aktív részese vagyok ennek a munkának. Nos, hadd tisztázzuk mindjárt itt: nincs szó kérkedésről. Pétervásárán a haza sze- retetére való nevelésnek, a honvédelemre való oktatásnak kiváló hagyományai és eredményei vannak. A rendszeresen megtartott foglalkozásokon fiatalok és idősek egy— Jelenleg negyven tagja van a szakkörnek, de ma elég kevesen jöttek el. Tudja, az influenza ... — Csak repülőgép-model- leket készítenek? — Hajókat is. Mindkét modellfajtát először kezdő fokon készítik a gyerekek. A repülőgyártást a Sirály papír- modellel kezdik, utána következik a „Lökös”, még mindig papírból, végül a MINI-MO- KI következik, amely már balsafából van. A haladók papíruszmodelleket csinálnak. — Hogyan tudják lemérni, hogy a munkájuk eredményes volt, vagyis: hol szerezhetnek a szakköri tagok sikerélményt? — Minden -évben rendeznek a modellezők számára versenyeket. Legközelebb május 21-én, Besenyőtelken versenyeznek a gyerekek. — Van-e ittlevök között olyan, aki már részt vett va- iamilyen modellező-vetélkedőn? — Persze, a kis Kovács Zoli. Gyere ide, Zoltán! Sovány, szőke fiú jön oda hozzánk. — Melyik iskolába jársz? Az egri H-es számú általános iskola ötödik „a” osztályába— feleli precízen. forma lelkesedéssel vesznek részt. — Évi hetvenórás kiképzési tervünk van, és mi igyekszünk jól kihasználni minden órát, minden percet. Nem az érmekért, nem a serlegekért tesszük ezt, hanem mert hisz- szük: szükség van ránk, hogy a mi készültségünk olyan erőt, olyan tartalékot jelent az országnak, amelyet csak építőnek nevezhetünk, és amelyre, ha a szükség úgy hozza — mindenkor lehet számítani. De nem szabad csak nagy dolgokra gondolni. Vannak a mi munkánknak emberformáló vonatkozásai is. És ez vonatkozik a tartalékosklub tagjaira az MHSZ-ben, a KISZ-esekre és az Ifjú GárTíz évvel ezelőtt alakult Füzesabonyban a Zrínyi Miklós tartalékosklub. Ezt megelőzően járási tartalékos tiszti tagozat működött Abony- ban, Kiss Ottó irányításával, aki jelenleg az MHSZ járási titkára. Tőle tudtuk meg, hogy a 60-as évek első felében négyszer lettek elsők a tartalékos tisztek megyei járőrversenyén. Az utódok, a Zrínyi tartalékosklub tagjai, a nagyobb követelmények ellenére is a megye legjobbjai közé tartoznak a THV megyei döntőjén elért eredmények alapján... Kezdetben 18 tagja volt a úttörők — Mondjál valamit a versenyről, amelyen indultál! —. Hát... Besenyőtelken voltunk tavaly. Három bíró figyelte a modelleket, elérik-e az előírt magasságot. — A tiéd elérte? — Igen. Három percig kell fennmaradnia a gépnek, az enyém egy kicsit még tovább is repült. — Milyen a tanulmányi eredményed? — Négyes. — Amióta modellezőszakkörre jársz, nem romlottak a jegyeid? — Nem!... Látom az arcán, hogy legszívesebben otthagyna, és folytatná a munkáját. — Most éppen mit csinálsz, Zoli? — Egy papíruszmodell szárnyát készítettem el, most már csak a repülőtesthez kapcsolódó rögzítő lécet kell kifúrnom, és valószínűleg még ma készen is lesznek vele. A gyerekek kezében játékká szelídülnek az eredeti méretükben néha oly veszélyes repülőgépek. Mégoedig kézügyességet, akaraterőt es fantáziát fejlesz ■" játékká — türelmes felnőttek segítségével, jí»w(—dó). da tagjaira. Utóbbiak közül név szerint emlékszem nagyon sok gyerekre, aki itt bontakozott ki igazán nálunk, itt mutatta meg, mire képes. .. És ha már itt tartunk hadd említsem meg néhányuk nevét: Csécsei János, aki 1970-ben volt IG. parancsnok, és később kiváló katona lett belőle, aztán Juhász Vilmos, Luch János, Horváth István, Kollár Gábor — egyik nagyszerűbb volt, mint a másik, öröm rájuk emlékezni. Mindebből talán az is látszik: az emberré edződés és a hazafias gondolkodás testvérfogalmak Pétervásárán. (kt) klubnak, ma 35-en vannak. A klubfoglalkozásokon kívül évente rendszeresen megrendezik két csoportban mintegy 60 fő részvételével a húsz órás utóképzést. Ebben jelentős segítséget nyújt az egyik patronáló alakulat. Először lgnácz Gyula alezredes, legutóbb pedig Váradi Ferenc és Takács László hadnagyok tartottak nagy figyelemmel kísért előadásokat... Csanálosi József klubtitkárnak sokat segít a szervezésben és a felkészítésben az aktívan dolgozó vezetőség, amelynek Tassi János, Kovács Sándor, Lassú József, Váradi Bertalan és Tóth Emil a tagja. Első THV-sikerüket 1970- ben érték el. A Váradi Bertalan, Csanálosi József, Sarkantyú János összeállítású II. korcsoportos (35 ev felettiek) gárda a megyei döntőn második helyen végzett. Egy év múlva már ötfős csapat (Váradi Bertalan, Csanatosi József, Sneider Ernő, Balázs László, Nagy László) ért el hasonló eredményt. Ezt követően ismét három versenyző alkotott egy csapatot. 1973. kivételével mindig másodikok lettek, s az említetteken kívüi még Tassi Imre, Babies Antal és Birkás István kapott helyet a csapatban. A múlt esztendő volt a füzesabonyi tartalékos versenyzők legsikeresebb éve. Mindkét korcsoportban megyei bajnokok lettek: az első korcsoportban Makkai István, Lassú József, Füle Vince és Tóth Emil. a másodikban pedig Csanálosi József, Bálázs László, Birkás István és Na- hóczki Csaba. A megyei győzelem után részt vehettek az országos döntőn. A Mátra vidéki Fémművek részéről a honvédségi feladatokban jártas Makkai Sándor, az áíész lövészklubtól pedig Balázs László a lőfeladatok gyakorlásában segítette a felkészülést — amit végül is várakozáson felüli szereplés követett. Ezek után nem véletlen, hogy a füzesabonyi tartalékosok huzamos ideje a megyei élvonalban vannak. Hajók, repülők gyermekkezekben Modellező egri 1 fizessteyi tartalékosok sikereiről Könnyűbúvárklub a huszadik emeleten Demeter Imre merülésre készül a Mátravidéki Erőműben a víz alatti betonozás ellenőrzésére Az MHSZ könnyűbúvárklubok nemcsak sport-, hanem nagy fontosságú gazdasági tevékenységet is folytatnak. A vízi és hőerőműveknél ők merülnek le a rácsokat megtisztítani, a berendezéseket átvizsgálni. De megtalálhatók a hídépítéseknél, a folyómedrek. átkutatásánál, a városok alatti pincerendszerek feltárásánál és számos esetben a mentéseknél is... A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál is elsősorban az üzem érdekeit vették figyelembe, amikor megalakították az MHSZ könnyűbúvárklubot. A beindításban a nagy tapasztalattal rendelkező egri klub szakemberei segítettek a visontaiaknak. 1969-től 1973-ig kihelyezett szakosztályként működtek. Közben évről évre egyre jobban javult a klub gazdasági helyzete, ezzel párhuzamosan a szerelések, a technikai berendezések ellátása. A„B” típusú klubnak jelenleg 45 „merülőképes” tagja van. Harmadik esztendeje látja el a klubtitkári teendőket Széles János szállításvezető, akivel a gyöngyösi toronyház legmagasabb szintjén találkoztunk a napokban. Ugyanis itt kapott egy nagyszerűen berendezett helyiséget a könnyűbúvárklub. A titkár figyelmet érdemlő eredményekről tájékoztatott. Elmondotta többek között, hogy a hazai „vizeken” kívül a klub tagjai dolgoztak már Százhalombattán, Leninvá- rosban és a szomszédos Lőrinciben is. összesen 300 ezer forint értékű munkát végeztek. A harckocsivezető búvárképzés mellett egyre nagyobb súlyt fektetnek a minőségi sporteredmények elérésére. Édzéseiket gyöngyösi szakemberek irányításával a városi strandon végzik. Fiatal tehetségeink közül Tengely Sándor érte el a legrangosabb sikert Tatabányán, ahol a serdülő korosztályúak 15 m-es búvárúszásában elsőként ért céjba, &u%f)D m-es uszonyos úszásban pedig második lett. A közeljövőben Gál Tamástól, Gyuricza Zoltántól Bágyi Zsolttól és Keresztesi Nagy Tündétől vának hasonló A futó vadlövők között Gyors egymásutánban dörren a golyós fegyver, számolni sem lehet a lövéseket. A lőálláson újabb és újabb puskások fognak helyet, s a szünet csak pár másodperc egy- egy dörrenés között. A standtól ötvenméternyire testes vadkan futkározik, előbb gyors, aztán lassú menetben, ahogyan Pintér János edző parancsolja az elektromos indítóval. Az egri lőtéren vagyunk,, az Almagyar-domb es a Merengő találkozásánál, ahol szokásos hétközi edzését tartja az MHSZ és az erdő- gazdaság futóvadlövő klubja. Az egri futóvadlövés történetéről Pápista Gyulával, a lövészklub titkárával beszélgetünk : — Kevés híján két évtized van már a hátunk mögött. A hőskor, a sok-sok nehézség, megpróbáltatás, a kemény munkát koronázó számos kezdeti siker Lányai István nevéhez fűződik. A klubot most hárman igazgatjuk: az elnök Polónyi György, erdész, Pintér János edző és a titkár jómagam. A futóvadlövők eddigi útja felfelé ívelő pálya. Tevékenységük magas szintű, sikersorozatuk állandó. Nincs egyetlen hazai vagy nemzetközi verseny, ahol ne szerepelnének a győztesek között. — Eredményeink alapján klubunk az A—I-es kategóriába sorolt, tehát a legjobbak között vagyunk. Nyilvántartott versenyzőink száma 41, ebből 24-en minősítettek. Lövészeink nemcsak a versenyeken, hanem a munkában, a tanulásban is példásan megállják a helyüket. Olyanok vagyunk, mint egy népes család. Az éltéit évek során tetterős, ütőképes közösség kovácsolódott az emberekből. A fegyelmezetleneket nem fogadják maguk köze. És ha már az eredményekkel kezdtem, hadd dicsekedjek azzal, hogy ennek a klubnak neveltje az állandó országos bajnok is, Szabó Gyula, aki most Miskolcon él. Gyuszi kijutott a müncheni olimpiára is. Különben a futóvadlövés München óta olimpiai szám. A versenyek 60 lövésből állnak, lassú és gyors menetben egyaránt 30—30 lövést lehet leadni a mozgó vadkanra. Lassú menetben 5, gyors menetben pedig 2,5 másodpercig látható a cél. Tehát nemcsak a pontos lövés számít, hanem a reflex, a gyorsaság is. Van aztán egy 40 lövéses vegyes szám is, ahol a lassú és a gyors menetek keverednek. — Ha visszatekint az eddigi útra, melyik évet tartja a legeredményesebbnek? — 1977. volt a legeredményesebb évünk. Varga Sándor junior kategóriában országos vidéki bajnok lett, Karkusz János pedig másodikként végzett mögötte. Es természetesen juniorban mi nyertük a csapatversenyt is. Nem kis sikerként könyvelhetjük el, hogy az MJ1SZ országos bajnoki versenyén minden csapatunk bronzérmes volt. Különben Varga Sándornak az NSZK lövészeivel vívott nemzetközi versenyen is sikere volt, második helyen végzett. S az sem utolsó, hogy az MHSZ válogatottjában négyen képviselik az egri lóvészklubot: Varga Sándor, Varga Csaba, Szomolyai István és Karkusz János. Azon dolgozunk továbbra is, hogy a siker mindig mellettünk járjon ... Kívánjuk, hogy .gy legyen) (pataky) j
