Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
^^A^AAAAAAA/VAWV\AAAAAA/\AA^AAAAAAAAAAAA^AAA<SAAA/SA^WS/WK/WSA/ j Szerda esti külpolitikai kommentárunk. Nilus-parti várakozások összekuszalödtak a közel-keleti RENDEZËS FONALAI. Miközben Kairóban ülésezik a csonka Arab Liga — a különutas egyiptomi politikát elítélő öt állam nem képviselteti magát, a PFSZ küldötte pedig magánszemélyként vesz részt a tanácskozáson —, Libanonban újabb és újabb összecsapások borzolják a kedélyeket. Ráadásul hire jött annak ifi, hogy Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter a közeli napokban ismét Kairóba utazik, s netán felújítják a közvetlen egyiptomi—izraeli párbeszédet, a katonai és a politikai bizottság munkáját Két tényező mindenesetre amellett szól, hogy Szadat számára sürget az idő. Az egyik: az Arab Liga elhamarkodott felhívása a mielőbbi csúcsértekezletre. A javaslat ugyan Szaúd-Arábiától származik, de a szaúdi kezdeményezés célja minden bizonnyal Kairó támogatása. Az iránt sem lehet kétség, hogy ebben közvetve Washington szándéka is kifejezésre jut: a Fehér Házban aligha mérték föl reálisan a szadati politikát követő arab tiltakozáshullámot. Egyiptom nyilvánvalóan szeretné lecsillapítani ellenzékét, mivel az már nemcsak Szadat számára kényelmetlen, hanem az Arab Liga egységét is súlyosan veszélyezteti. Egy másik tényező: a Nilus-parti várakozások kudarca egyre kínosabb következményekkel járhat Szadat presztízsére nézve. Az A1 Ahram szerdai számában borúlátóan ír a tárgyalások felújításáról, s Begint hibáztatja, amiért nem hajlandó módosítani a megszállt területekkel kapcsolatos politikáját. Meglehet, a félhivatalos egyiptomi lap ezzel a korántsem félhivatalos kairói panaszt palástolja, miszerint Szádat csalódott az amerikai közvetítés hatékonyságában. SOK BIZONYTALAN KÖRÜLMÉNY mellett egy valami tény: ma az arab egység helyett súlyos arabközi ellentétekről beszélhetünk, ami csöppet sem kedvez a tartós, békés rendezésnek. Aligha jár majd sikerrel Nimeri szudáni államfő vezetésével az a „magas rangú küldöttség”, amelyet a szervezet hívott életre az ellentétek elsimítására. Algéria, Líbia, Szíria, Irak és Dé]-Jemen bizonyára nem módosítja álláspontját, legföljebb még Szudánnal is feszültté válik a viszonya. Egyiptom mit sem nyert az alkudozásokon, ellensége viszont máris több, mint amennyivel november — vagyis az Izraellel kezdett párbeszéd — előtt számolt. A JÄTSZMA most mintha elölről kezdődnék, Kairó számára mindenképpen kedvezőtlenebb állásban. Gyapay Dénes SZEJM Megnyílt a lengyel parlament tavaszi ülésszakának el. ső ülése. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Edward Gieret, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosaewlcz, a minisztertanács elnöke. Napirenden szerepel a kormány beszámolója annak a parlamenti határozatnak végrehajtásáról, amelyet a SZEJM 1974-ben fogadott el a népélelmezés további javításáról és a mezőgazdaság fejlesztéséről. Véget kell vetni Izrael terjeszkedő politikájának Egy svéd ENSZ-katona meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült szerdán Dél-Libanonban, amikor felrobbant egy harckocsi-elhárí- tó akna a Litani-folyó part- - ján, a khardalihídtól 150 méternyire, izraeli megszállás alatt lévő területen. A svéd vezérkari főnökség szó. vivője szerdán Stockholmban közölte, hogy az áldozatul esett katona az aknátlanítást ellenőrizte. Az előző napokban az izraeli csapatok feladata volt, hogy felszedjék az aknákat, mielőtt az ENSZ- erők svéd alakulata elfoglalta volna helyét a khardalí hídnál, — közölte a szóvivő. A sebesült svéd katonát izraeli helikopteren egy haifai kórházba szállították. A francia „kéksisakosok” újabb, 72 főnyi csoportja érkezett szerdán Bejrútba. A Döcög a nyomozás Aldo Moro elrablói után AANWSA Szomália nem mond le területi igényeiről MOGADISHU: A Szomáliái kormány „semleges békefenntartó erők” felállítását kérte az általa korábban megszállt Ogaden- ben, hogy — úgymond — megakadályozzák a helyi lakosság ellen az etiópiai fegyveres erők által elkövetett „kegyetlenkedéseket”. A Szomáliái külügyminisztérium szóvivője a SZONNA Szomáliái hírügynökség által közzétett nyilatkozatában „valamennyi külföldi katonai egység” kivonását követelte Ogadenből és hangoztatta: a térség „függetlenségéről” az Afrikai Egységszervezet közvetítésével folytatandó tárgyalások útján lehet megakadályozni a „további vérontást”. A szóvivő a jelenleg érvényben levő határokat, Ogaden tényleges hovatartozását figyelmen kívül hagyva, kijelentette: Szomália „erFraocia mioiszferfariács „A kormánytöbbség számára létfontosságú egység és szolidaritás veszélyeztetése nélkül kell keresni a többség és az ellenzék ésszerű együttélésének módját” — jelentette ki Valéry Giscard d’Estaing. a francia kormány szerdai ülésén. A UPI szerint a köztársasági elnök ezzel egyrészt válaszolt azoknak, akik bírálták „nyitását” a baloldali ellenzék irányába, másrészt figyelmeztetett rá, hogy e „nyitásnak” nem szabad veszélyeztetnie a jobbközép kormánykoalíció egységét. kölcsi kötelességének” érzi a térség elszakadásáért harcoló nyugat-szomáliai felszabadí- tási front támogatását A kereszténydemokrata párt (DC) nem tartja politikai szövetségnek az Olasz KP-val és más pártokkal kialakított parlamenti többséget, és korlátozott haderejü- nek tekinti az ötpárti programmegállapodást — jelentette ki Benigno Zaccagnini, az Olaszországot kormányzó kereszténydemokrata párt főtitkára a párt tartományi és megyei titkárainak római értekezleten szerdán. Zaccagnini beszédében hangoztatta, pártjának szervezetei sem tartományi, sem megyei szinten nem bocsátkozhatnak politikai megállapodásba a kommunistákkal. Reményét fejezte ki, hogy hasonló magatartást tanúsítanak majd a programmegállapodásban érintett többi pártok is. Megfigyelők szerint a tanácskozásra rányomta bélye. gét Aldo Moro elrablása és az ezzel kapcsolatos hatalmi vita, továbbá a május 14-én esedékes részleges közigazgatási választásra való felkészülés. Döcög a nyomozás -Moro elrablói után. A nyomozást irányító Infelisi főügyészhelyettes kedden elrendelte, hogy film- és igazságügyi szakértők tüzetesen vizsgálják meg azt a fényképfelvételt, amelyen Moro látható a terrorista „vörös brigádok” zászlaja előtt. A főügyészhelyettes arra gyanakszik, hogy a felvétel fotómontázs. Szerdán a titkosszolgálatok átszervezésével kapcsolatos teendőkről tárgyalt Rómában az olasz tárcaközi biztonsági bizottság: Andreotti kormányfő, Cossiga belügy-, Forlani külügy-, Ruffini hadügy-, Bonifacio igazságügy-, Donat-Cattin iparügyi és Pandolfi pénzügyminiszter. TORINÛ Szerdán egyhetes szünet után Torinóban folytatódott a „vörös brigádok” terrorszervezet vezetőinek pere. Az államellenes felforgató tevékenységgel és egyéb bűntettekkel vádolt terroristák régóta húzódó pere ezúttal a nyolcadik tanúkihallgatással folytatódott. A terrorizmus elleni tiltakozás jegyében szerdán Torinóban megnyílt az Olasz szocialista Párt 41. kongresz- szusa. A napirenden a feszült olasz helyzet megtárgyalásán kívül a „szocialista alternatívának’’ a párt által előterjesztett tervezete szerepel. Az olasz fővárosban különleges biztonsági intézkedéseket vezettek be, miután Aido Moro. a kereszténydemokrata párt elnöke még mindig a „vörös brigádok” rabja. Képünkön: Fmilio Colombo vezető olasz kereszténydemokrata politikus megérkezik pártjának székházába, amelyet géppisztollyal felfegyverzett ejtőernyősök őriznek. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) francia kontingens létszám^ ezzel 580-ra emelkedett. Szerdán napközben netzt jelentettek harcokat Dél-Li-i banonból. Az éjszaka folyamán az izraeli vonalak mb- gött a palesztin erők többi rajtaütésszerű támadást hajtottak végre — közölte az UPI — a WAFA palesztin hírügyr nökségről szerzett értesülése re hivatkozva. A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet közleményben jelenj tette be, hogy a palesztin tüzérség szerdán reggel észak-izraeli célpontokat lőtt Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának megfelelően haladéktalanul vonják ki az összes izraeli csapatokat Libanon megszállt térségeiből. A Jediot Aha- ronot című lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy véget kell vetni az izraeli vezetők terjeszkedő politikájának, amelynek következménye az újabb barbár agresszió Libanon ellen. JERUZSÁLEM A kormány közel-keleti politikájával kapcsolatos parlamenti vitát megnyitva Begin beszámolt Carter amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, valamint a Kairóhoz legutóbb intézett, a tárgyalások felújítására felszólító ötpontos javaslatról. A kormányfő közölte, hogy Washingtonban a közte és vendéglátója közötti leghevesebb vitát az az amerikai javaslat robbantotta ki, hogy a Jordán folyó nyugati partján valamint a Gazai övezetben élő palesztinok tartsanak népszavazást arról, autonom közigazgatást kívánnak-e izraeli protektorátus alatt, vagy pedig a Jordániával, illetve Izraellel' való föderativ 'viszonyt’ választják. „Az izraeli kormány határozottan visszautasítja ezt az indítványt — hangoztatta Begin — mivel ez lépés lenne egy palesztin állam megalapítása felé, ami alapvetően szemben áll Izrael érdekeivel”. Slssníti 1978. március 30., csütörtök A szocialista magyar társadalom születése [5.] Â parasztság Az elmúlt 15 esztendő gyökeres változásokat hozott parasztságunk életében is. Mig az ötvenes évek első felében a parasztság helyzetét még a korábbi erőteljes polarizáltság és agrárpolitikánk jelentős torzulásai határozták meg, addig a párt 1957 nyarán elfogadott agrárpolitikai tézisei a fő ügyeimet már nem a parasztság polarizáltságára, hanem a „derékhadra” irányították. S a párt agrárpolitikájában a munkás—paraszt szövetség elveit érvényesítették. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes- hatvanas évek fordulóján nemcsak azt eredményezte, hogy a parasztság is a szocialista termelési viszonyok közé került, hanem egyszersmind véget vetett a parasztság korábbi osztálytagozódásának, Illetve a tsz-pa- rasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztság eltérő fejlődésének. Éppen ezért volt domináló ezekben az években az egységes szocialista paraszti osztály megteremtésére irányuló törekvés, amely mind a propagandában, mind a tettekben érvényesült. Az ennek a törekvésnek ellenszegülő erők közül véleményünk szerint csak kisebb jelentőségű és egyre gyengülő volt a korábbi rétegkülönbségeknek és ellentéteknek átmentődése a szövetkezeti gazdálkodás keretei közé, illetve a régi és az új tagok közötti, az előbbivel részint párhuzamos ellentétel? időnkénti felbukkanása Ezeknél sok tekintetben jelentősebb, hogy az új keretekben kialakult egy új tagozódás is, amelynek alapja már értelemszerűen nem a termelőeszközökhöz való el. térő viszony, hanem a konkrét munkamegosztás, a munka jellege, valamint a rátermettség és szakképzettség, s a mindezekhez kapcsolódó jövedelem nagysága. Tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nem az következett be, hogy egy, a munkásosztálytól elkülönülő, egységes paraszti osztály jött létre, hanem éppen ellenkezőleg — Lenin kifejezését egy más szituációra alkalmazva — az „elpa- rasztiatlanodás” folyamata a jellemző. AZONOS SZOCIALISTA TÍPUS A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megszervezése idején a szocialista tulajdon e formája még erőteljesen magán viselte saját kisáru- termelő előzményeinek következményeit. A hatvanas évek közértétől azonban — a termelőszövetkezetek technikai-anyagi bázisának erősödésével párhuzamosan — egyre erőteljesebben a vállalati gazdálkodás jellemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vállalati jellegének erősödése, a fel nem osztható alapok növekedése, az alapvető termelőeszköz — a föld — szocialista szövetkezeti tulaldona, a szövetkezetekre is kiterjedő állami felügyelet és szabályozás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önállóság növelése — a gazdálkodás eltérő elemei ellenére is — lényegét és típusát tekintve, azonos termelési viszonyt hoz létre az állami és a szövetkezeti szektorban. A termelőszövetkezetek igen gyors fejlődése (az egy főre jutó termelékenység például az elmúlt 10 évben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az iparban), termelési szerkezetének átalakulása, az iparszerű termelés kezdődő meghonosodása azt eredményezi, hogy ma már egyre jobban szűkül a termelőszövetkezeteken belül azok köre, akik a hagyományos parasztság örökösének tekinthetők. Ma már a termelőszövetkezetek aktív keresőinek csaknem fele abból a fiatalabb generációból kerül ki, akik sohasem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mintegy 10 százaléka szellemi munkakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmunkás. Ehhez járul az is. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó, nem nyugdíjas tagoknak és alkalmazottaknak csak a fele dolgozik a növénytermelésben, állattenyésztésben és takarmányozásban. tehát végez ki- feiezetten mezőgazdasági tevékenységet. Hasonló arányokat mutat a közös gazdaságokban ledolgozott munkaidő is. Míg 1963-ban 76 százalék, addig ma már csak közel 50 százalék a hagyományos paraszti munkaidő aránya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az összes fizikai munkaidőn belül. A tsz-tag- ság közel fele tehát, ma már tevékenységét tekintve, nem hagyományos paraszti munkát végez. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazdasági tevékenység — mint erre már utaltunk — nem egyszerűen az állami szektor és a szövetkezetek, a munkásosztály és a parasztság között differenciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi összeírása alapján, Magyarországon 1 681 076 me„ zőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaság van, ezekben — természetesen különböző rendszerességgel — 2 210 404 aktív kereső dolgozik, akiknek csak 24,5 százaléka tsz- tag. ( !) 1 302 057 a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak száma, ebből több mint egymillió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. Azt mondhatjuk tehát, hogy a mező- gazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokban érintettek kevesebb, mint egynegyede a szövetkezeti paraszt és több mint fele a munkásosztályhoz tartozó. A KÉT ALAPVETŐ OSZTÁLY KÖZELEDÉSE A munkásosztály és a na- rasztság közeledésének fontos tényezője volt a jövedelmek kiegyenlítődése is. Jövedelem statisztikánk szerint, ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és különösen a kettős jövedelműek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több munkával érte el; hogy a statisztika a háztáji és kisegítő gazdaságból származó, becsült jövedelmet a paraszti jövedelmekhez hozzászámítja, a munkások mellékkereseteit azonban nem; hogy a munkásság természeti juttatásból származó jövedelme mintegy 30 százalékkal meghaladja a parasztságét és — mint Ladányi János kutatásaiból tudjuk — a fogyasztói árak állami eltérítése következtében egy főre számítva, a munkásság mintegy évi 700 fo„ rint többlethez jut, a parasztság egy főre jutó jövedelme pedig évi 133 forinttal csökken. Ferge Zsuzsa kutatásaiból azt is tudjuk, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a munkásság és a parasztság fogyasztási szerkezete közötti különbség is. Így összességében elmondhatjuk. hogy a munkásosztálv és a parasztság életszínvonala az utóbbi 10—15 esztendőben jelentősen közeledett egymáshoz. és ma már a lényeges életszínvonalbeli különbségek egyáltalán nem ebben a re. lációban tapasztalhatók. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő Időszakban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság történetileg megkésett felbomlása, nagy rétegeinek közeledése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogy a szövetkezeti parasztság „munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, termelési és közé'eti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese”. Kolosi Tamás (Következik: 6. AZ ÉRTELMISÉG.) i