Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Törpe vízmű, gázcseretelep D u va jón Kiemelkedő eredmény No­va jón, hogy majd háromne­gyedmillió forintból az Ist­ván úton iskola épült, amely- lyel lehetővé vált, hogy csak délelőtti tanítás folyik. Esős időben a község alsó részét a közelmúltban többször elön­tötte a Körtvélyesi-patak. Nem kell már ettől tartani­uk az itt lakóknak, mert medrének tisztítása az 1977-es évben megtörtént. A község lakossága részt vett a megyei tanács által meg­hirdetett településszépítési versenyben is, az értékelés alapján az ötödik helyet sze­rezte meg. Jelentős társadalmi mun­kát végeztek a község dolgo­zói, értéke eléri a 250 ezer forintot. Mindemellett szá­mottevő lépés volt az intéz­mények zavartalan működ­tetése. Az idei, illetve az elkövet­kező évek feladata a törpe vízmű létesítése. A tervek már elkészültek, a vízjogi en­gedély megadottnak mondha­tó, nemsokára sor kerül a víztársulat megalakítására is. Ez a beruházás komoly ösz- szegű: 11 millió forintba ke­rül. A község probán-bután gázkészülék-tulaj donosai évek óta az egri áfész szol­gáltatásában kapják — hol nem kapják — a palackokat. Ez évben az is megoldást nyer; gázcseretelep létesül. Daragó István Novaj Vetet Kétségtelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala ná­lunk. A télen többször végez­tem nem hivatalos felmérést: Az utcán közlekedő nők 65 százaléka viselt bundát, vagy bőrkabátot. Száz közül 65! A diáklányokat is beleszámítva. A topis (értsd: toprongyos) öltözet is kimegy, szerencsére, a divatból .. Ezeknek a je­lenségeknek csak örülhetünk. A jó háziasszony 'ma már ilyenkor ünnep előtt nem ül le megstoppolni a zoknikat, hanem vesz újat. Foltozott ruhában alig járnak az em­berek, legfeljebb nehány még itt maradt topis a fentírtak közül ... Ezekre gondoltam, mikor a Népújságban olvas­tam (78 III. 8., 12. old.), hogy egy idős nyugdíjas asszony jóvoltából a pécsi Janus Pan­nonius Múzeumba került egy kb. 120 éves ......múlt századi s toppológép .. Az eredeti le­írás szerint .tömőgépnek’ ne­vezett készülék segítségével zoknikat, harisnyákat és más textilanyagokat lehetett gyor­san, egyenletesen m e g f o l - tozni.” Hát bizony, az ilyenfajta gépek már múze­umba valók nálunk... Csak azt nem tudom még hogy ez a stoppoló-tömő gép a múze­umban a stoppoló alosztály­ra, vagy a foltozó alosztályra kerül-e majd? Idejében el kell dönteni Mert a stoppo- lás és a foltozás válunk kü­lön ipar volt (műstoppoló, foltozóvarga foltozószabó). Mint régi, foltozóvarga csa­ládból származó utód, azt ajánlanám, helyezzék a szövő alosztályra. Mert a stoppolás. a tömés itt a lyukak fonallal való beszövését jelenti. Majd ha ajándékoznak egy folto­zógépet is a múzeumnak, azt a varró alosztályra helyezzék. Mert a foltozáskor egy darab­ka anyagot varrnak rá a lyukra.. Foltozógép ma is van használatban, ez a varró­gép. ., Még nem való múze­umba ... (DR. SZEMES-VARGA) A magyar szent korona Egerben Amióta a korona visszatért hazánkba, szinte egymást érik az ismertetések, tanul­mányok, visszaemlékezések sajtóban, rádióban, televízió­ban, amelyekből lassanként összeáll ennek a becses erek­lyének regénybe illő, izgal­mas története. Úgy gondoljuk, nem lesz érdektelen olvasóink számára, ha ismertetjük a korona tör­ténetének azt a szakaszát, amikor városunk is szállás­adója lehetett. Gorove László Eger város történetei című munkájában így számol be a bennünket is érdeklő eseményről : „... a következő 1809. évben kiüt­vén a francia háború, a fe­jedelem (Ferenc császár) har­madik hitvese, Ludovica csá­szárné és Magyarország ki­rálynéja június 16-án Egerbe vette útját, s az Érseki Pa­lotában időzött mindaddig, amíg azon zűrzavaros idők meg nem szűntek...” Ide érkezett a királynéval a trónörökös Ferdinánd fő­herceg, Mária Lujza és Leo­poldina főhercegnők, Károly Ambrus hercegprímás, Ru­dolf főherceg, a császár leg­fiatalabb testvére, a korona­őrök, s később még jobban kiegészült az udvartartás. 1809-ben a királyi család három hónapon át tartózko­dott Egerben, s falai között őrizték a koronát is, a koro­názási éKSzerekkel együtt. Olyan hivatalos iratok, amelyekből pontosan kirajzo­lódnék ennek az időnek min­den bizonnyal színes képe, sem az érseki, sem a városi, megyei, vagy országos levél­tárakban nem találhatók. Hogy ennyire is rekonstru­álni tudjuk, inkább csak az itteni szerzetesrendek, fiatal szeminaristák házi naplóiból található feljegyzéseknek kö­szönhető, s még inkább az akkor 18 éves Mária Lujza (egy évvel később Napóleon oldalán francia császárné!) és a királyné köteteket kitevő levelezéseinek, amelyekből nem hiányzik az egri élmé­nyekről való beszámolás sem. A királynénak és családjá­nak Fischer érsek az egész érseki palotát átengedte: az első emeleten lakott Mária Lujza és Leopoldina, a II. emeleten a királyné a trón­örökössel. — A kíséret egy ré­sze a minorita rendházban és a Líceumban nyert elhe­lyezést. A koronát Gorove szerint az Érseki Templomnak (a mai bazilika helyén állt Szent Mihály plébániatemplomnak) a hatvani kapu felől való tornya alatti Leveles Tárban (káptalani levéltár) helyezték el. — De adatok tanúskodnak arról is, hogy később a vár- megyeházára vitték... A ki­rályi család biztonságáról a testőrökkel és vértesekkel sokszorosára növelt katonai helyőrség gondoskodott, ma­gát a koronát 50 gránátos őrizte. — A királyi család és udvari személyzet szeptember 18— 19-én indul el Egerből Budá­ra, az érsektől is elkísérve... — És elszállítják a koronát is. Az érseki levéltár egy 1809- es protocollum-kötetében le­vő iktatóbejegyzés hírt ad egy „rendelkezés”-ről, hogy a vármegye-székházban emlék­tábla helyeztessék el a koro­na őrei nevének feltünteté­sével az utókor megemlékezé­sének megörökítésére. Ez azonban nem készült el. Abkarovits Endrei Eger Klubfoglalkozások a napközi otthonban Iskolánk tanulóinak 62 százaléka napközi otthonos. Ez az intézmény évek óta sikeresen működik, s száz­nyolcvanhat tanuló találja meg itt második otthonát. A tanulólétszám évről évre emelkedett. A napközi ná­lunk nem egyszerűen megőr­zőhelyet jelent, hanem szer­vesen kapcsolódik az iskolai, illetve az úttörőmunkához. Nevelőink ebben az évben új rendszert vezettek be. A szabad idő hasznos eltöltése érdekében klubrendszerű foglalkozásokat szerveztek. Ezeken valamennyi tanuló megtalálta az érdeklődési kö­rének megfelelő programot. Jövőre még változatosabb tevékenységi lehetőségek szervezését ígérik. Sóti Erika Sírok Mai történet Mátraderecskei önkiszol­gáló bolt. Idős nénike, túl a nyolcvanon, vásárolgat, soha ki nem egyenesedő derékkal, előregörnyedve. Nehezen megy vele a beszélgetés, alig hall meg már valamit a világ hangjaiból. Mire körbe megy a kék műanyag kosárral, az jócskán megtelik, különböző fontos élelmiszerekkel. De akad egy csomag omlós, sa­vanyú cukorka, meg Negro is. A kasszánál fizet. Megy minden simán és rendben, csak ahogy kifelé megy, látni, hogy szatyorkáját remegő ke­zében alig-alig tartja. A né­niké megszokott alakja a környéknek. Jön, bevásárol és ballag egyedül hazafelé. Nem nagyon szólnak hozzá, mert senkinek sincs kedve kiabálva szót váltani vele. Derékszögben halad, arca nem látszik ki a fekete ken­dőből, szemei a földet pász­tázzák szomorú egykedvűség­gel. Ha valakire néha mégis Az építők Számos régi középület, la­kóház felújítása, átalakítása, megannyi új épület építése jelzi Petőfibányán és környé­kén a Mátraalji Szénbányák Vegyes Üzeme épitőbrigád- jainak eddigi jó, eredményes munkáját. felnéz, fejét féloldalra kell fordítania, csak úgy sikerül. Megy a nénike ki a boltból, a lépcsők felé. Többen utána néznek es ki tudná azt meg­mondani, hogy ki mire gon­dol? De egy biztos. Arra sen­ki, hogy hogyan jut el a néni­ké hazáig? Nézik, miként ha­lad lefelé a lépcsőkön: min­denbe belekapaszkodik, amit egyik szabadon maradt resz­ketős kezével elér. Nagyon lassan halad. Látszik rajta, hogy fél a lefelé lépkedéstől. Kicsit inog, bizonytalan. És ekkor váratlanul az üzletből kipattan egy fiatal lány! Utá­na szökken a hajlott néniké­nek, gyengéden belekarol és vezeti le a lépcsőkön. Elkéri tőle a tehertől megnyúlt ny­lonszatyrot és azt is viszi. A nénike lenn az úton megáll vele, féloldalt fordítja a fe­jét, felnéz kísérőjére, a feke­te, égő szemű cigánylányra. H. Irén, Mátraderecske dicsérete Arról is híresek az építő­brigádok, hogy a legtöbb épületet egy-másfél év alatt megépítik és jó minőségű ki­vitelezési munkával határ­időre átadják a megrende­lőnek. Az idei évben is több mil­liós nagyságrendű beruházás felépítése szerepel tervük­ben. Lőrinciben a 100 férő­helyes óvodát, Selypen az ABC-áruház V építik. Petőfi­bányán már a belső szerelési munkákat végzik az ötven- személyes óvoda építkezésén. A hét elején befejezték az alapozást, s a falazat építési munkáit végzik a társasház- akció keretében épülő 4 és 5 lakásos épületeknél. A két­szintes, garázzsal is ellátott 3 szobás öröklakások jelentős vállalati hozzájárulással és egyéb kedvezményekkel épülnek, s kilenc fizikai doL gozó családjának adnak ké­nyelmes otthont. E több mil­liós értékű munkákkal az év végéig szeretnének végezni az építők. Zachar László Petőfibánya Szerződés—az egészség védelmére A selypi cementgyár szo­cialista szerződést kötött a Hatvani Városi Tanács Kór­ház Rendelőintézet szülésze­ti-nőgyógyászati és kórbonc­tani osztályával, hogy nődol­gozóinak körében az onkoló­giai szűrővizsgálatokat éven­ként elvégzik és a szükséges utógondozásokat, kezeléseket ellátják. A szűrővizsgálatokat kol- koszkópos és cytológiai kont­rollal egybekötve végzi el az említett két osztály, a hely­színre történő kiszállással. A gondozási munka bein­dulásával egyidejűleg a két osztály vezető főorvosa a selypi cementgyárral közös szervezésben, a szűrővizsgá­latok hatékonyságának növe­lése érdekében felvilágosító előadást tart. Az ellátásért cserébe gyá­runk támogatja a rendelőin­tézet két osztályát, — tudo­mányos munkájában, illetve különféle műszerek beszerzé­sében. Az elmúlt napon igen érté­kes, filmvetítéssel egybekö­tött előadásnak lehettünk ré­szesei a cement- és a cukor­gyár nődolgozóival megtelt kultúrházunkban. Varjú Istvánná Selyp Ki kiért van? Az ember úgy vélné, a szolgáltatást végző azért, akinek szolgálatára rendel­tetett. Uram bocsá’, még a MÁV-ról is feltételeznénk. Mindent az utasokért, vagy legalábbis, a lehetőségen be­lül mindent. Ám ennek el­lenkezőjét tapasztalták mos­tanában nem is egyszer, az egri állomáson az utasok. Erről panaszkodtak dr. Bár­dos Miklósné és még néhá­nyon, levélben is. A reggeli közvetlen gyors­ról van szó. Naponta sok Pestre, vagy máshová utazó­nak okoz bosszúságot, hogy általában csak egy pénztári ablakot nyitnak ki, s a má­sodik nyitására már csak nem sokkal az utazási idő előtt kerül sor. A vonathoz érkező vidékiek, a buszjára­tok utasai ott toporognak so­rokban a pénztárablak előtt, remélve, hogy indulásig si­kerül jegyet váltaniuk. Elő­fordult már, hogy a vonat eleve késve indult, amíg mindenki megváltotta a je­gyet. Ám mégis ez tűnt a jobbnak, mert például akik március 15-én utaztak, azok közül vagy harmincán jegy nélkül voltak kénytelenek felszállni. A kalauz büntető tarifával adta ki a jegyet a vonaton, figyelmen kívül hagyván, hogy az utasok ön­hibájukon kívül nem jutot­tak érvényes menetjegyhez. Panaszukra a válasz any- nyi volt: máskor keljenek fel korábban. De az sem lenne megoldás, hiszen a pénztárat nem nyitják annyival koráb­ban, s a csatlakozó buszjá­ratokkal is adott időben ér­keznek az állomásra. Bizonyára van valami megoldás. Vagy egyszerre két pénztárablakot kell kinyitni, vagy, ha ez személyzet híján nem megy (s ez elképzelhe­tő), akkor a kalauz adja ki büntetés nélkül a jegyeket. Ez annál is inkább lehetsé­ges, mert Makiárig meg sem áll a vonat. Nyilván a bün­tetlenség elkerülésére maguk az utasok is jelentkezni fog­nak Makiár előtt a jegyért. Mert kár az utast büntet­ni, ha vétlen. És mi is lenne, ha minden szolgáltatószerv­nek jogában állna büntetni a „fogyasztót” mások hibája miatt7 Rajzolónk ötlete: önkiszolgálás, jegypénztár helyett... A. környezetért is kár Panaszkodnak az egri Újsor lakói, s úgy látszik joggal. Ag­godalommal néznek a nyári napok elé. A Merengő utcában mossák a köztisztasági vállalat kocsijait. A szemeteskocsikat is, az úgynevezett szippantókocsikat is. A kocsik mosása után a víz lecsorog az Újsor utcára, tócsákat alkotva az úton. Már most is kellemetlen a szag, de mi lesz a meleg nyári hónapokban? Intézkedést várnak az ott lakók, s reméljük, az nem is késik. MAI MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 „Amíg szívünk do­bog. ..”. 9.30 Mindenki is. kólája. 10.05 Zenekari mu­zsika. 11.19 Kórusok. 11.29 Forradalom. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva... 12.45 Me­lódiákoktól. 14.00 Nóták. 14.30 Szerkesztőségi beszél­getés. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 Madrigálok. 16.00 168 ÖRA. 17.30 Beethoven: VII. szimfónia. 18.09 Népdalkó­rusok. 18.40 Ü. Dózsa—Ta­tabánya labdarúgó-mérkő­zés. 18.45 A zongoraművé­szet első aranykora. 19.36 A szeptemberi vendég. 20.06 Örökzöld dallamok. 21.13 Krimikedvelőknek. 22.25 A beat kedvelőinek. 23.10 Szá­zadunk zenéjéből. PETŐFI 8.05 Gasparone (Operettek). 8.33 Verbunkosok, nóták. 9.40 Válaszolunk hallgató, inknak. 9.55 Heti lapszemle. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Bogár István fúvósművei­ből. 12.15 Magyarország— Svájc jégkorong VB-mérkő- zés. 12.33 Schumann: A-dúr vonósnégyes. 13.06 Tallózás az amerikai sajtóban. 13.30 Operakórusok. 14.00 Napra­forgó 15.00 Három Suppé- nyitány. 15.25 Orvosi taná­csok. 15.33 Népi zene. 16.00 Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 16.55 ötórai tea. 17.40 Közkívá­natra! 19.30 Könnyűzenei olimpia. 20.00 Népi muzsi­ka. 20.38 Verdi: Az álarcos­bál. 22.52 Corelli-művek. 23.10 Slágermúzeum. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.30 Hírek, időjárás. — Ze­nés hétvége. — Közben: El szeretném mondani... — A Miskolci Nemzeti Színház tegnap esti bemutatójáról. — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika (Pályázat). — Tavaszi meszelés. — Szom­bat délután. Zenés maga­zin. Szerkeszti: Antal Mag­da és Nagy István). — Hír­összefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. . Tea MAGVAR 9.15 Tévétorna. 9.20 Kame­ra. 9.50 Lampionok (Fran­cia film). 10.00 Jégkorong VB, 13.35 Mozgás. és visel­kedésformák az állatvilág­ban. 14.00 A „Tigrisbrigád”. (Francia filmsorozat). 14.55 Videoton—Pécsi MSC láb- darúgó-mérkőzés. 16.55 Az első 365 nap a gyermek éle­tében (NSZK filmsorozat). 17.25 Primavera. 17.45 A másik 12 óra. 18.25 Portré — lóval (Riportfilm). 18.40 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Stop! 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gusztáv türelmetlen. 20.05 örökzöld dallamok. 20.35 Tetthely (NSZK filmsoro­zat). 22.00 Bartók: Concerto (Koncertfilm). 22.40 Tv-hí­radó 3. 22.50 Petulia (Ame­rikai film). 2. MŰSOR 20.01 Két vígopera. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 A jégtö­rő (Finn rövidfilm). 22.10 Parker, a komornyik 7SZK filmsorozat). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom