Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kel találkozunk, amelyeknek célja az égetően időszerű nemzetközi problémák ren­dezésének halogatása, a szo­cialista országok előremutató javaslatainak; a meghiúsítása, a szocialista és más haladó országok pozícióinak gyengí­tése, a nemzetközi feszültség novelese. Egyes reakciós kö­rök azt hiszik, hogy az „ny­íl ölési folyamat visszafogásá­val — vagy ahogy ők mond­ják, ellenőrzés alá helyezé­sével — s főképpen a fegy­verkezési Verseny fokozásá­val megállíthatják kudarcaik sorozatát, s javíthatnak nem­zetközi és belső helyzetükön. Ez azonban téves számítás ilyen körülmények között a szocialista közösség országai­nak, köztük hazánknak még szívósabb, még kitartóbb küzdelmet kell folytatniok az hullámát eredményezheti, hanem kockára teheti az ed­dig elért pozitív eredménye­ket is. Súlyos felelősséget vállalnak magukra az eu­rópai NATO-országok, ha — saját népeik és a világbé­ke érdekével ellentétben — beleegyezésüket adják ahhoz, hogy területükön neutron­fegyvert tároljanak. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a szocialis­ta közösség többi országával együtt kitartóan küzd a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a leszerelés napi­renden lévő, égető kérdései­nek megoldásáért. A Szov­jetunió kormányának konst­ruktív erőfeszítései arra irá­nyulnak, hogy eredményesen fejeződjenek be a tárgyalá­sok a Salt-Il. egyezmény­ről, s ennek nyomán rendezni lehessen a leszerelés néhány Losonczi Pál újságírókkal beszélget az ülésszak szünetében enyhülés irányzatának tér­nyeréséért A külügyminiszter szólott arról, hogy külpolitikai tevé­kenységünkben nagy figyel­met szenteltünk néhány, az enyhülés szempontjából ki­emelkedően fontos nemzetkö­zi kérdések, a leszerelés problémakörének, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya vég­rehajtásának és ennek kap­csán a külügyminiszterek megbízottai belgrádi talál­kozójának, valamint a kü­lönböző válsággócoknak. Kiemelte: „a nemzetközi enyhülés továbbfejlesztésé­nek és megszilárdításának kulcskérdése a politikai eny­hülés kiterjesztése katonai térre. Az elmúlt években a leszerelés egyes részletterüle­tein már fontos megállapo­dások is születtek. Ide so­rolhatók az ismert szovjet— amerikai megállapodások, egyes nemzetközi egyezmé­nyek, mint például a környe­zeti hadviselés tilalmára vo­natkozó szerződés. Tagadha­tatlan azonban, hogy a le­szereléssel kapcsolatos tár­gyalások lelassultak. Beszélt arról is, hogy fel kell emelni szavunkat a neutronfegyver gyártására és rendszerbe állítására irá­nyuló tervek ellen is. A neutronbombával való fenye­getőzés, ugyanis nemcsak a feszültség világméretű növe­kedését, és a fegyverkezés új más fontos kérdését is. A közép-európai haderőcsök­kentésre vonatkozó bécsi tárgyalásokon az érdekelt szocialista országok számos javaslatot tettek, s ezek alap­ján gyorsan el lehetne jutni a megegyezéshez, ha ehhez a másik oldalon is meglenne az akarat. A szocialista or­szágoknak az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon előterjesztett javaslatai —, amelyek a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozására, gyártásuk le­állítására, a nukleáris kísér­letek teljes megszüntetésé­re, a békés célú nuk­leáris robbantások mora­tóriumára, az új típusú tö­megpusztító fegyverek és fegyverrendszerek előállítá­sának és használatának meg­tiltására születtek, széles kö­rű és kedvező nemzetközi visszhangot váltottak ki. Ezt követően elmondotta, hogy több mint fél évig ta­nácskoztak Belgrádban az európai és az észak-amerikai külügyminiszterek megbí­zottai azzal a céllal, hogy összegezzék a Helsinki óta megtett út kedvező tapaszta­latait, s meghatározzák a to­vábbhaladás irányait, a záró­okmány rendelkezéseinek végrehajtásában. A nyugati partnerek egy része azonban vezetők A városi pártbizottság kez­deményezésére pénteken az egri Technika Házában an- kéton találkoztak egymással a megyeszékhely gazdálkodó egységeinek vezetőt Üjszerű forma ez a találkozó a közös tennivalók megbeszélésére; hasonlóra az utóbbi években nem került sor. Az ankéton fölszólaló vezetők is elmond­ták azonban, hogy rendszere­sebben kellene találkozniuk egy-egv előre meghatározott téma részletes megvitatására. A pénteki tanácskozáson, ahol jelen volt Schmidt Re­zső, a megyei párt-vb tagja, az egri városi pártbizottság első titkára és Farkas Sán­dor, az SZMT titkára is, több olyan közös feladatról esett szó, amely feltételezi a vál­lalatok, szövetkezetek, üze­mek vezetőinek jobb együtt­anketfea működését Ilyen például a munkaerő-gazdálkodás; mint elhangzott, tavaly is 20 szá­zalék körüli voit a fluktuáció mértéke a megyeszékhely munkahelyein, bár a létszá­mot egyik üzem sem tudta lényegesen növelni. Az egy­mástól csábítgatás mindenki­nek káros, az ebből adódó feszültségek sok gondot okoz­nak. A jobb együttműködés a munkamegosztásban is meg­mutatkozhatna, hiszen nem­egyszer fordul elő, hogy egy- egy vállalat az ország más részében köt kooperációs szerződést valamely társcég­gel, holott helyben is meg­lenne erre a lehetősége. Az ankét résztvevői egy­más munkájának jobb meg­ismerése érdekében elhatá­rozták, hogy hasonló találko­zókat a jövőben rendszere­sen tartanak. _________ '. a belgrádi találkozót a záró­okmány kereteinek szétfeszí­tésére igyekezett felhasználni. Egyesek a találkozó egyetlen célját a szocialista országok „elszámoltatásában” látták. A szocialista országok a bel­grádi találkozót kezdettől fogva az enyhülési folyamat fontos állomásának tekintet­ték, s ennek megfelelően ké­szültek arra. A visszahúzó erő próbálkozásaival szemben igyekeztek megvédelmezni a záróokmány konstruktív szel­lemét és tartalmát Ebben a felfogásban tevékenykedett hazánk küldöttsége is és szá­mos javaslattal járult hozzá a találkozó munkájához, a záróokmány szellemével el­lentétes kísérletek vissza­szorításával. Púja Frigyes kiemelte: a Magyar Népköztársaság kor­mányának továbbra is az a véleménye, hogy a Helsinki záróokmány ajánlásait ma­radéktalanul valóra kell vál­tani. Szólott arról is, hogy a nemzetközi enyhülés kiter­jesztése az egész földtekére megköveteli a világ különbö­ző térségeiben még meglevő válsággócok felszámolását. Ezeket a nemzetközi reakció igyekszik „melegen tartani”. Az utóbbi időben elősegítet­ték újabb tűzfészkek kialaku­lását is. Különösen nyugtala­nító az, hogy továbbra sincs érdemi előrehaladás a közel- keleti konfliktus rendezésé­ben. Ezzel kapcsolatban ki­emelte: a „közel-keleti térség problémáinak igazságos, át­fogó és tartós rendezése csak úgy lehetséges, ha Izrael ki­vonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab terü­letről ha biztosítják a Pa­lesztinái arab nép jogainak érvényesülését, beleértve a saját állam alapítására vo­natkozó jogát is, garantál­ják a térség összes államá­nak biztonsagát, beleértve Izrael államát is. Támogat­juk a genfi konferencia mun­kájának felújítására irányuló törekvéseket, az összes érde­kelt fél — beleértve a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zetet is — részvételével.” Púja Frigyes elemezte az Afrika szarvában az elmúlt év során létrejött fegyveres konfliktust, a fajüldöző Smidth-rezsim úgynevezett belső rendezését, amely a fehér kisebbség uralmát sze­retné meghosszabbítani, elő­jogait meg védelmezni, a ko­reai kérdést, a dél-amerikai körülményeket, majd így ösz- szegzett: „Bár sok a gond és a probléma a nemzetközi (Munkatársunk telefonje­lentése) Sokoldalú, izgalmas nap volt ez a mai. Annyi esemény zajlott le hogy nehéz a sor­rendet megfelelően összeállí­tani. A lényeg, hogy a tegnap elfogadott új beikereskedel­színtéren, pesszimizmusra nincs okunk. Meggyőződé­sünk, hogy a meglevő és a várható nehézségek ellenére — a szocialista közösség or­szágai a világ haladó és bé­keszerető erőivel és a fejlett tőkés országok reálisan gon­dolkodó politikusaival együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az enyhülés irány­zatának érvényesülését, sőt kiterjesztését. Teljességgel bizonyos, hogy az enyhülés alapjanak, a nemzetközi erő­viszonyoknak a szocializmus, a haladás javára való eltoló­dása tovább folytatódik. És ez szükségszerűen tükröző­dik a nemzetközi politikában is." Külpolitikánkkal kapcso­latban megfogalmazta azt, Az ülésre ePátogatő Willy Brandt Kádár Jánossal. Péter Já­nosnak, az országgyűlés alelnökének társaságában Élénk eszmecsere a Parlament folyosóján (Népújság teleíotó — Soós Lajos íelv. — MTI—KS) hogy a beszámolási időszak­ban tovább aktivizálódott ha­zánk nemzetközi tevékenysé­ge. Bővültek két és többolda­lú kapcsolataink, élénkült az a munka, amelyet az ENSZ- ben és más nemzetközi szer­vezetekben, nemzetközi kon­ferenciákon végzünk. Meg­emlékezett a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlesztésének elmélyítésének jelentőségé­ről. Ennek újabb kiemelkedő állomása volt Kádár János és Leonyid lljics Brezsnyev elv­társ immár hagyományos Krím-félszigeti találkozója a múlt év júliusában. Ezt követően sokrétű nem­zetközi tevékenységük azon részéről szólt, amelyet az or­szággyűlés és az állami poli­tika síkján folytatunk, ösz- szegzésként a következőket mondotta: „A Magyar Nép- köztársaság eddigi nemzetkö­zi tevékenységének kedvező eredményei, hazánk jó híre a világban fokozott követelmé­nyek elé állít bennünket a nemzetközi politikában is. A kormány nevében szeret­ném biztosítani a Tisztelt Országgyűlést, hogy a jövő­ben is igyekszünk megfelelni a belénk helyezett megtiszte­lő bizalomnak A felszólalásokat követően — miután a szót kért képvi­selők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügymi­niszternek a kormány külpo­litikájáról megtartott beszá­molóját jóváhagyólag tudo­másul vette. A külügyminiszteri beszá­moló vitája közben a föld­szinti páholyban helyet fog­lalt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte. Ezután — napirend szerint — interpel­lációk következtek. Petrovics Emil, Kossuth- díjas zeneszerző, (Budapest) a Zeneakadémia régi otthona, a TANNIMPEX mai központja eredeti funkciójának vissza­állításáért interpellált a kul­turális és a külkereskedelmi miniszterhez. Bartha István (Hajdú megye), a Debreceni Városi Pártbizottság titkára arra kért választ, hogy a Ne­hézipari, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Terv­hivatal milyen együttes in­tézkedést tervez Debrecen hőellátásának fejlesztésére. Káli Ferenc (Fejér megye) gimnáziumi igazgatóhelyet1 es a kedvezményes MÁV-utazá- si igazolvány érvényesítésé­nek egyszerűsítését sürgette. Tausz János, (Pest megye) az IBUSZ nyugalmazott ve­zérigazgatója, a főváros kör­nyéki községek telefonellá„ fásának javítását kérte a közlekedési és postaügyi mi­nisztertől. Sándor Dezső, (Borsod me­gye) tanácselnök, az egész­ségügyi minisztertől kérdez­te, mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesznek a bor­sodi 15-ös választókerület be­töltetlen körzeti, és üzemor­vosi állásainak ügyében? Sándor Dezső ezután a ne­hézipari miniszterhez inter­pellált, kérdézve mikor in­tézkednek a lakossági áram­díjak egységesítéséről, és mikor jut több a kedvezmé­nyes éjszakai áram haszná­latát biztosító kapcsoló óra a falun élőknek? Az országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek máso­dik napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet, ezzel véget ért. mi törvény elégedettséget váltott ki a képviselők zömé­ből. Mindenki megtalálta benne azt, amiért megszavaz­ta teljes szívvel a választói nevében Szabó Imre arról beszélt, hogy tulajdonképpen ez az új törvény nagy ösztön­zést ad, termelőkedvet a mezőgazdaságnak. Vadkerti Miklósné, a pa­ragrafusok között azt találta a legjobbnak, ahol a keres­kedelmi dolgozók jogainak, illetve érdekeinek védelmét emelték ki — Azt hiszem a szakszer­vezet jó munkát végzett a törvény megfogalmazásában — mondotta a képviselőnő. ★ A legutóbbi tudósításom­ban „tavaszinak” becéztem ezt az ülésszakot, de most he­lyesbítek. Igaz, akkor sütött a nap, verőfény uralkodott. a fővárosban, ma azonban sűrűn esett a hó. Persze, ez nem valami hangulat­rontó bevezetés, csak tény, mert hangulatügyben az országgyűlésen nem rossz éghajlatot beharangozó dolog az interpellá­ció. Néhány éve kevés ilyen felszólalás hangzott el, most azonban öt kénviselő hat té­mában interpellált. A Heves megyeiek nem szereoeltek már régóta. Fo­dor Istvánné a tavalyi téli ülésszakon már , maidnem” felszólalt, de témája időköz­ben megnyugtató megoldásra talált. A szilikózisos megbe­tegedésekkel kapcsolatos szo­ciális kérdésekről lett volna szó. Szó esett most erről dr. Szakács Ödönnek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolójában is. Méghozzá megnyugtató tájékoztatást kapott erről az országgyűlés. — Nagy örömömre szolgált — mondta Fodor Istvánné — hogy ez a sok száz bányászt érintő kérdés megoldódik. Több csatornán is indult a kezdeményezés, magam is részt vettem benne, s az eredményesen rövidesen és mindenki számára biztató lesz, azok számára is, akik korábban nem kaptak meg­felelő támogatást. dr A nap eseményei között el kell mondanunk, hogy képvi­selőink alaposan felkészülve érkeztek az országgyűlésre, de természetesen a munka mellett némi pihenésre is szükség van. így aztán senki nem csodálkozhatott azon, amikor néhányan — Patkó Mihály, Úszta Gyula. Fiala Tivadarné és Sas Kálmán Benkő András belügyminisz­ter társaságiban éppen nem a legszigorúbban munkáról szóló témákról beszélgettek, hanem — stílszerűen — na, jó... : rendőrvicceket me­séltek. Déli 12 órakor újabb ese­mény történt: a Kádár János meghívására hazánkban tar­tózkodó nyugatnémet szociál­demokrata párt küldötts te Willy Brandt vezetésével ellá_ togatott az Országházba. Pe­ter János az országgyűlés al- elnöke kíséretében jött be a küldöttség, akiket a tanács­terem előtt Kádár János kö­szöntött. Röpke beszélgetés zajlott le. — Nagyon szép ez az épület — mondotta Willy Brandt. Kádár János elmosolyodni — Igen, bár... még az Osztrák—Magyar Monarch'a idejében épült — Aztán né­hány perc múlva elnézést kért, mert mint képviselőnek, neki is részt kellett vennie az országgyűlés munkájában. — Tudom — válaszolta Willy Brandt — tegnap éppen az ön választókörzetében vol­tam, a Tungsram-gxjárban... A nyugatnémet haladó oo- litikust egyébként a képvise- lők nagy tapssal köszöntöt­ték. Érdekességképpen: ez időben folyt a vita a külügv- miniszteri beszámoló fölött, amelynek jelentőségét a dip­lomáciai páholyok „teltháza” is jelentőssé avatott. Kátai Gábor { Mmmis 19ÏS. március 89., szombat _

Next

/
Oldalképek
Tartalom