Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

(Folytatás az 1. oldalról) törvényjavaslat szerint a pi­ackutatással nemcsak a bel­kereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a ter­melőknek egyaránt foglal- kozniok kell és kölcsönös tá­jékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. Jelenleg a lakosság áruvá­sárlásainak több mint 80 százaléka hazai termelésből származik. Valószínű, hogy a jövőben ez az arány csökken. A gazdaságos termékszer­kezet kialakítása a népgazda­ságnak, így a lakosságnak is érdeke. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okoz­zon zökkenőket a lakosság ellátásában. Ezért a törvény előírja, hogy a dolgozók szükségletei szempontjából lényeges termékek gyártásá­nak megszüntetése, vagy je­lentős csökkentése esetén a termelőknek megfelelő mó­don együtt kell működniük a bel- és külke ‘eskedelemmel. Az e témával kapcsolatos részletes eljárási szabályokon most dolgozunk. Megyénk képviselői az ülésteremben Dr. Pozsgai Imre miniszterrel je, Nagy Márta A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a mi­nőség ellenőrzésének módját, \alamint a minőség tanúsítá­sát, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őriz­ni a raktározás és forgalma­zás egész folyamatában. Kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az alkatrészellátásról és a javí­tó szolgáltatásról rendelkez­nek.- A törvényjavaslatban megfogalmaztuk : járműveket, tartós fo­gyasztási cikkeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a termelők és a kereskedők gondolkodtak a megfelelő alkatrészellá­tásról és a szakszerű ja­vítás lehetőségéről. Fontos a törvényjavaslat­nak az a rendelkezése is, hogy egyes termékek forgal­mazását meg lehet tiltani, vagy más termék árusítását el lehet rendelni. A belkereskedelem része az idegenforgalommal, turiszti­kával összefüggő sokrétű szolgáltatás is, s mint a mi­niszter kiemelte, a helsinki értekezlet szelleméből kiin­dulva az utóbbi években so­kat tettünk, a nemzetközi ^fó­rumokon is kezdeményezőleg leütünk fel a ki- és beutazá­sok feltételeinek megkönnyí­téséért. Intézkedéseink sorából ku lön kiemelem azt a nemrég született kormányhatározatot, amellyel 1978. január elsejé­től kezdve a nem szocialista országok beutazó állampol­gárainál is eltöröltük a valu­tabeváltási kötelezettséget. Az első tapasztalatok arra mutatnak, hogy a beutazások száma a tőkés országokból is növekedett, s az utóbbi idő­ben a magyar állampolgárok kiutazásait is sokféle intéz­kedéssel könnyítettük. Foga­dóképességünket befolyásol­ja szálláshelyeink száma ér állapota. Jelenleg a főidény­ben 200 ezer kereskedelmi szálláshely áll rendelkezésre, sajnos azonban ebből a szál­beszélget megyénk képviselö­(Perl Márton felvételei) lodai helyek száma mindösz- sze 30 ezer. Az ellátás javítá­sára szaporítani kívánjuk szálláshelyeinket, jobban ki kell használnunk gyógyide- genforgalmi lehetőségeinket a kiskereskedelemnek és a vendéglátásnak jelenleg ke­reken 55 ezer hely, 6,5 millió négyzetméternyi terület jut. Az utóbbi másfél évtizedben az üzletek száma 20 száza­lékkal növekedett, az eladási alapterület viszont megkét­szereződött. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói ér­dekvédelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelménye­it a javaslat valamennyi feje­zete magában foglalja. A ke­reskedelem a vásárlók érde­keit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles fi­gyelembe venni. Artúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vá­sárló kárát, minden külön felhívás, kérelem, igénybeje­lentés nélkül meg kell térí­teni. A jogok érvényesítésé­hez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a mi­nőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell füg­geszteni.. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. Az előterjesztett törvény- javaslatot körülbelül 30 ér­vényes jogszabály támasztja alá. A belkereskedelemről szoló törvényjavaslat rendelkezé­sei előremutatóak és megfe­lelnek azoknak a társadalmi és gazdasági követelmények­nek, amelyek a népgazdaság hosszabb távú fejlődési prog­ramjából a kereskedelemre, hárulnak. A fejlődésben sze­repet játszik a termelés ha­tékonysága, mennyisége, mi­nősége. az importlehetőségek, a vezetési színvonal összes­sége és még sok más ténye­ző. Ha azonban minden terü­leten a törvény betűjének és I szellemének megfelelően dol­goznak, ez önmagában a munka színvonalának emel­kedését jelenti. Kérem a tisztelt ország­gyűlést, hogy az előterjesz­tett javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta befe­jezésül a miniszter. Ispánovits Márton, Bács m. 11. vk), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt ar­ról, hogy az országgyűlés ke­reskedelmi, valámint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága együttes ülésén ho­zott határozatával 11 módosí­tást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadal­mi vita fontosságát, hangsú­lyozva: a szocialista demok­rácia érvényesülését erősítet­te, hogy a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fó­rumokra még a döntés előtti szakaszban került sor. A vi­ták nyomán egyértelműbben fogalmazódott meg a keres­kedelem feladata, az, hogy jav'tani kell a vásárlási kö­rülményeket, segíteni a kor­szerűbb fogyasztási szokások kialakítását, szorgalmazni az ésszerű és szervezett .áruszál­lítást. Ispánovits Márton utalt a törvényjavaslatban végül is. (Munkatársunk telefon je­lentése): ' Az országgyűlés tavaszi ülésszaka tegnap délelőtt 11 órakor kezdetét vette. Az a kifejezés, hogy kezdet: sokat jelent. Márcsak azért is mert nemrégiben kezdődött meg a hivatalos tavasz, ame- I lyet mint tényt, bár nem szavazhat' meg egyetlen par­lament sem, de mint valóság, szerepel a kalendáriumban. Tehát tavaszi ülésszak. Ezt onnan is é^:re lehetett venni, hogy az emancipáló Tisztelt Ház gyengébb nem névre figyelembe nem vett javasla­tokra és észrevételekre is hangsúlyozva, hogy az indít­ványok nem vesznek el. A bizottsági ülésen javasolták, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan a törvény megvalósítása során a javaslatokat hasznosítsák. Ezután Novics János, Vil- mányi Mária, Antal Imre, Kosztolánczi Jánosné és Czégei Valéria képviselők szólaltak fel. • A következő hozzászóló Csikós- Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke volt. Felszólalásában elmondot­ta, hogy a belkereskedelem­ről beterjesztett törvényja­vaslat tárgyalása árpoliti­kánk áttekintésére is megfe­lelő keretül szolgál. A fo­gyasztó fokozott védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, ami­kor megkülönbözteti az in­dokolt és az indokolatlan ár­emelések eseteit. A fogyasz­tók érdekét védi a nagyobb volumenű szabadáras cikkek­nél az áremelési szándék be­jelentési kötelezettsége. Ha ez indokolatlan, ezt az Or­szágos Anyag- és Arhivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. hallgató résztvevői tavaszia- san szép villogó tarka öltö­zékben jelentek meg, s eb­ből természetesen megyénk öt képviselőnője sem maradt ki. O í?. O Már a kora reggeli órák­ban szállingóztak a gépko­csik az Országház épületé­hez, különböző rendszámmal, de egyféle rendeltetéssel : utasai részt vesznek azon az ülésszakon, ahol nem akár­milyen témákról lesz szó. Az Elnöki Tanács által javasolt , napirend szerint először dr. Sághy Vilmos, belkereskedel­mi miniszter terjesztette elő a képviselők elé a belkeres­kedelemről szóló új törvény­javaslatét. Már önmagában véve is elgondolkodtató le­hetne, hogy egy ilyen téma törvényszerű megfogalmazást kapjon. Társadalmi rendsze­rünk azonban indokként, sőt alapos indokként szolgál amellett, hogy az állampolgá­rok szamára legfontosabb életkörülményeket befolyá- soló téma került vitára. Ami a vitát illeti, eléggé vaskos és erőteljes volt már az első napon is. S ha hozzátesszük, hogy a törvényjavaslat elő­készítését megelőző bizottsá­gi vitában is hányféle véle­mény hangzott el, elmond­hatjuk, hogy a ma elfoga­dásra ajánlott belkereskedel­mi törvény valóban elő volt készítve, valóban valameny- nyiünk érdekét szemmel kí­sérve született meg. Az országgyűlés szüneté­ben Eperjesi Iván, fiatal képviselőnkkel találkoztunk, aki elmondta, hogy ezzel a témával kapcsolatban utol­jára százhárom esztendővel ezelőtt született törvény. A továbbiakban elmondot­ta: a fogyasztói árváltozá­sokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztat­ja. A központi árváltozások­ról árhivatali közlemény ad információt. A piaci ténye­zők nyomán bekövetkező változásokról a tájékoztatás kötelezettsége a vállalatokra hárul. Nincs tájékoztatási kötelezettség a széles válasz­tékú, gyorsan cserélődő di­vatcikkeknél; a különleges igényeket kielégítő, az ese­tenként vásárolt, a lakosság kiadásait minimálisan érintő cikkeknél és a mozgóáras idényáruknál. A továbbiakban felszólal­tak: Komócsin Mihály, Ko­vács Istvánná, Szigethy De­zső, Kovács Károly, Molnár Frigyes, Kiss Imre, Fritz László, Vargáné Tóth Roza­lia, Varga Sándor, Pethő Fe­renc képviselők. A törvényjavaslat vitájá­ban több képviselő nem kért szót, az elnök a vitát bere­kesztette, s megadta a szót Sághy Vilmosnak. A miniszter megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját és meg­állapította, hogy ezt az esz­mecserét is az jellemezte, ami az előzetes bizottsági és képviselőcsoporti, illetve tár­sadalmi vitát: a belkereske­delem szinte minden terüle­tét érintették. A vitában elhangzott alap­vétő kérdésekről szólva Sághy Vilmos az ellátás felelőssé­gét, az árakat érintette. Befejezésül a miniszter a belkereskedelemben dolgo­zók felelősségéről szólt. Határozathozatal követke­zett. A képviselők először az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által benyújtott módosító javasla­tokról döntöttek: a módosító ind tványokat egyhangúlag megszavazták. Ezután az or­szággyűlés a belkereskede­lemről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és a meg­szavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezzel a tavaszi ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal. Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Ma Szakács Ödönnek, a Leg­felsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját az országgyűlés. Ortutay Gyűl; 1910-1978 Hosszú, súlyos betegség után szerdán, 68 eves korában el­hunyt Ortutay Gyula akadé­mikus, országgyűlési képvi­selő, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Tu­dományos Ismeretterjesz! > Társulat elnöke, az MT \ néprajzi kutatócsoport’án k igazgatója. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Ortutay Gyula 1910. már­cius 24-én, Szabadkán szüle­tett, iskoláit Szegeden végez­te. Itt járt egyetemre, ahol klasszika-filológiával, pszi­chológiával, irodalomtörté­nettel és néprajzzal foglalko­zott. Az iskolát teremtő nevelő az 1930-as években kezdte pályáját előadóként, majd a szegedi egyetemen a folklo­risztika magántanára lett. A felszabadulás után tudomá­nyos munkássága is kiterebé­lyesedett Sokoldalú munkás­ságát Állami-díjjal, a Magyar Népköztársaság Zászlórendié­vel és számos más magas ha­zai és külföldi állami kitün­tetéssel ismerték el. Közéleti és tudományos munkájával jelentős mérték­ben járult hozzá a szocialista társadalmat építő népünk fel­emelkedéséhez, a nemzetek együttműködéséhez és egy­más értékeinek jobb megis­meréséhez. — természetes, hogy rá­fért a módosítás — mondot­ta Eperjesi Iván. — Ez alatt az idő alatt volt is lehetőség, sőt igény is a megváltozta­tásra, illetve korszerűsítésre. Valahogy ez kimaradt a lá­tószögünkből. Nem biztos, hogy azért, mert túlságosan rossz volt, esetlég azért, mert a. törvényalkotás folya­matában egyéb, esetleg na- gyobb jelentőségű feladatok szerepeltek. Mindenesetre a javaslat jó. Ügy érzem el is lehet fogadni. Viszont egy­két dologban nem értek egyet. Itt van például a ma- gánkisiparósok és magánke­reskedők helyzete. Sőt nem­csak helyzete, hanem vevői kapcsolatai, és az árpolitika. À javaslat természetszerűen a méltó helyére teszi gazda­sági életünknek ezt a jelen­ségét. De nem szabad elfe­ledkeznünk arról, hogy első­sorban a vásárlók, az állam­polgárok érdekeit védjük, s jobb lett volna határozottáb- ban körvonalazni az árkérdé­seket a magánkisiparral, il­letve a magán-kiskereske­delemmel kapcsolatban. Tulajdonképpen arról van szó, hogy valamilyen formá­ban ugyanarról az árról vi- tázhatom, alkudhatom a kis­kereskedővel, vagy a kisipa­rossal, de egy állami cégnél már nem. Kérdés, hogy eme alku után kinél, hol, melyik vásárló jár jobban? ... O^O Később a beszélgetésbe be­kapcsolódik Nagy Márta is, aki néhány másodperccel ezelőtt szabadult meg a fo­tósok vaV-iczn-ifónok -.össz­tüzéből”. Az ember minden­félére gondolhat, de termé­szetesen a legfontosabb az, hogy Nagy Márta egy koráb­bi felszólalása kapcsán mar kedvence lett a riporterek­nek. Megragadó egyénisége párosul a szókimondó őszin­teséggel, s ezt itt, az ország­gyűlésen ugyancsak méltá­nyolják. Amikor lencsevégre kapták éppen dr. Pozsgai Imre kulturális miniszterrel beszélt, nem is akármilyen témáról, ugyanis ez a téma legalább 14 ezer embert érint Gyöngyösön, a Pacsirta tele­pen. Arról van szó röviden, hogy szükség volna ezen a területen egy klubkönyvtáre t létrehozni. Helyiség és hozzá­állás kérdése. S amiért a képviselőnő éppen a minisz­terhez fordult, anyagi kér­dés is. Pozsgai Imre tetszés­sel fogadta a javaslatot, s kérte a képviselőnőt, hogy mindent részletesen megin­dokolva mihamarabb küld­je el neki. s ő intézkedni fog. A törvényjavaslat vitá i tudósításom adásakor int ; folyik.. Igen sokan szólalja : föl tegnap és még sokan in ­tik ki véleményüket a mai nap folyamán. Természete­sen bízva abban, hogv i törvényjavaslatot alapo«. kö­rültekintő előkészítés előz' meg. Ügy véljük, hogy a mai nap folyamán megszavazás­ra kerül és az országgvű’és elfogadja e valamennyiünk érdekét képviselő, és valóban új törvényjavaslatot. Kálai Gábor 1978. március 21., péntek Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom