Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

I P^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAAAAAAAAA/VSAAAAAAAAAAAAAAAAA» Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Egy nyilatkozat margójára A SZOVJET SAJTÓ hivatalos nyilatkozatot kö­zöl a szovjet—kínai kapcsolatok alakulásáról. Nem nehéz megjövendölni, hogy ezt a dokumentumot vi­lágszerte nagy érdeklődéssel fogadják, elemzik majd a megfigyelők. A nyilatkozat nemcsak állásfoglalás, hanem új tényeket is közöl. Kitűnik belőle, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége még a kinai parlament, az orszá­gos népi gyűlés összeülése előtt, február utolsó nap­jaiban újabb felelősségteljes gesztussal érzékeltette: szovjet részről nem lenne akadálya annak, hogy a két nagy ország közötti kapcsolatok, legalábbis állam­közi viszonylatban, alaposan megjavuljanak. A kínai fél számára tehát a lehetőség — nem elő­ször és nyilván nem is utoljára — adva volt. A pe­kingi válasz azonban -annak a szovjetellenességnek a talaján fogant, amely a jelek szerint mit sem vál­tozott a Mao utáni Kínában. A feleletnek nemcsak a — szovjet javaslat megvalósulását képtelen, fantasztikus feltételekhez kötő — tartalma, hanem agresszívan el­lenséges hangja is önmagáért beszélt. A KÍNAI REAGÁLÁSBÓL ismét meggyőződhe­tett a világ arról, hogy Peking célja — Moszkváéval ellentétben — éppenhogy nem a szovjet—kinai kap­csolatok javítása, hanem a korábbi szovjetellenes vo­nal folytatása. A jelenlegi szovjet nyilatkozat nemcsak tartal­mában, de hangvételében is pontosan a kínai okmány ellentéte: hangsúlyozza, hogy „bár a szovjet főváros­ban a pekingi magatartás csalódást keltett, a kapu továbbra is nyitva áll az esetleges tárgyalások előtt”. A kétoldalú tárgyalásokhoz azonban jellegüknél fogva két fél szükségeltetik. És abból az alapvető tényből, hogy melyik fél nem hajlandó egyetlen ésszerű lépés­re sem ennek érdekében, eleve kiderül az is, ki a felelős a szovjet—kínai kapcsolatok jelenlegi helyze­téért. A „NYITOTT KAPUK” most újra deklarált moszkvai elve azt jelenti, hogy a szovjet vezetés a jövőben is készen áll a megbeszélésekre. Méghozzá előzetes feltételek nélkül. Harmat Endre Római beszélgetések (3.) Genii leszerelési értekezlet A genfi leszerelési érte­kezlet keddi ülésén felszó­lalt Viktor Lihacsov nagy­követ, a Szovjetunió képvi­selője. Beszédében szólt a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásá­val foglalkozó tárgyalásokon előterjesztett szovjet szerző­déstervezetről. Értékesnek nevezte a vegyi fegyverek valamennyi fajtájának betil­tását célzó megállapodás elő­készületeit, s elmondta, hogy tevékeny munka folyik a tö­megpusztító fegyverek újabb fajtáinak és rendszereinek kifejlesztésére és gyártására vonatkozó tilalommal kap­csolatban is. Nemzetközi szolidaritási hét a libanoni és a palesztin néppel A Béke-világtan ács nevé­ben a Romesh Chandra el­nök felhívással fordult a kormányokhoz, a politikai pártokhoz, tömegszerveze- zetekhez, mozgalmakhoz. Kezdeményezi, hogy március 23—30 között az izraeli ag- resszorok és támogatóik el­ítélésére, a libanoni hazafias erők, a palesztin arab nép iránti együttérzés és támo­gatás kifejezésére világszerte szervezzenek szolidaritási hetet. „Nyújtsanak sokoldalú erkölcsi-politikai támogatást a Libanonban élő paleszti­noknak, népük egyedüli jo­gos képviselőjének, a Pa­lesztin Felszabadítási Szer­vezetnek — hangsúlyozza a felhívás. — A kormányok foganatosítsanak hatásos szankciókat az agresszor el­len, és kérjék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét: érje el az izraeli támadók azon­nali ,s teljes kivonását Li­banonból”. A magyar békemozgalom nevében az Országos Béke­tanács csatlakozott a Béke­világtanács felhívásához. (MTI) Berlinguert is kiszemelték Külföldi segítséggel rabolták el Morót? More elrablói után — mint ismeretes — hatodik napja eredménytelenül tart Olasz- ország-szerte a hatóságok széles körű nyomozása. Mint a TASZSZ római tu­dósítója írja: olasz demok­ratikus körökben az a meg­győződés vált uralkodóvá, hogy a terroristák külföldi titkosszolgálatok ügynökei­nek segítségével hajtották végre akciójukat. Emanuele Mácaluso, az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének tag­ja a „Panorama” című mi­lánói hetilapnak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy a terroristák mögött a nemzetközi reakció azon erői működnek, amelyek meg­őrizték befolyásukat, az ál­lamapparátusban. Az olasz nyomozószervek szakértői tanulmányozták a „vörös brigádok” terrorszer­vezetnek az „II Messaggero” című lapnak szombaton el­juttatott üzenetét, és ebből kiderül, hogy a szöveget minden valószínűség szerint olyan villanyírógépen írták, amely Olaszországban nem­igen használatos. A „hatpár­ti egyezményre’’ utalásból pedig kiderül, hogy az üze­net szövegét még az elrab­lás illetve az ötpárti kor­mánytöbbség megalakítása előtt írták. , A milánói „Corriere della Sera” kedden tudtúl adja, hogy a „vörös brigádok” Al­do Moro elrablása előtt En­rico Berlinguernek, az OKP főtitkárának elrablási lehe­tőségeit latolgatta. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) munista Ifjúsági Szövetség megalakulásáról, történeté­ről. Majd a mártírhalált halt Némecz József mellszobrát koszorúzták meg a küldöttsé­gek. A városi pártbizottság koszorúját Füredi Lajos, a part-vb tagja és Papp Lajosi a pártbizottság osztályvezetőd je helyezte el a szobor talspH zatán. A tanács, a tömegj szervezetek, a fegyveres tesJ tületek küldöttein kívül a a üzemek, az intézmények Kepd viselői vettek még részt a koszorúzást ünnepségen. , Zászlóátadási ünnepség Hatvanban Kedden délután Hatvanban a Kossuth-téri tanácsköztár­sasági emlékműnél rendeztek koszorúzási ünnepséget. A Himnusz hangjai után Kris- tyán Erzsébet, a KISZ-bizott_ ság munkatársa köszöntötte az emlékezőket, köztük az 1919-es veteránokat, s a foga­dalomtételre felsorakozott csaknem 400 ifjúkommunis­tát, az Elefánt József Ifjú Gárda zászlóalj tagjai és a tavaly alakult Joó György úttörőgárda zászlóaljat. A Tanácsköztársaság dicső nap­jaira. a második tavaszra, amely még szebb. ígéretesebb volt az elsőnél, Verebes Já­nos, a városi KISZ-bizottság titkára emlékezett. Az ünnepi beszédet köve­tően tettek fogadalmat az új KISZ-tagok, s helyezték el koszorúikat az emlékmű ta­lapzatára a párt- és a tömeg­szervezetek képviselői, majd Cserkuti Attila ifjúgárda-pa- rancsnok díszes zászlót adott át a Joó György nevét viselő úttörőgárda zászlóaljnak. Az ifjúkommunista mozgalomban húsz esztendeje tevékenyke­dő KISZ-tagok nevében Be- nyus Lászlóné köszöntötte a fogadalmat tett új KISZ-ese- ket, ' akik ezután tisztelgő szemlével mutatkoztak be az ünnepség résztvevőinek. A koszorúzási ünnepség az In- ternacionálé hangjaival feje­ződött be. Érdekes színfoltja volt a hatvani ünnepségsorozatnak a Bajza József Gimnázium­ban tartott házi megemléke­zés, amelyen második alka­lommal adták át a Vajda Ist­ván által létesített alapítvány A furcsa helyzet vége OLASZORSZÁGBAN SO­KAN pontosan látják: ke­vés olyan kommunista pártja van mostanában a nyugati világnak, amely töméntelen bélpolitikai gondja mellett is úgy boldogul az emberekkel, mint az OKP. Olasz testvérpártunk tag­jainak száma miatt (nyolc- százezer!) is igeh tekintélyes, de ezen túl minden harma­dik választópolgár szavaz je­löltjeire és politikájára. A párt a munkások, a szegé­nyek, a munkanélküliek, s mindinkább az értelmiségiek, az úgynevezett középrétegek reménysége is. A kommunis­ta vezetők tiszták, őket a másoknál köznapi korrupció­nak, pazarlásnak vádja nem illetheti. Itália zűrzavarral, csődtömeggel küszködik, s a kommunisták ilyen körülmé- -nyek között hajlandók részt venni a közös program kidol­gozásában és megvalósításá­ban. vállalják az országmen­tés felelősségét. Ezek után még érthetőbb, mennyire nehéz ilyen körül­mények között dolgozniuk, s hogy miért találkozunk oly sokszor számunkra idegen jelenségekkel az olasz politi­kai életben. Érthetőbbé válik az is. miért áll ma az olasz közvélemény érdeklődésének gyújtópontjában a közigaz­gatási reform és végrehajtá­sa, s hogy miért nagy témájr ez az OKP-nak. Az ország területének negy­ven százalékát máris a kom­munisták irányítják Sok tar­tományban, városban, köz­ségben szereztek abszolú’ többséget, ám a nyílt po litika meghirdetésével lehető­vé teszik más demokratikus és alkotmányos pártok rész­vételét is az igazgatásban. Együttműködésre, együttes felelősségre hívnak fel. Bár­kivel beszéltem erről a kom­munista funkcionáriusok kö­zül, nyomatékkai hangsúlyoz­ta: ez nem taktika, hanem kormányzási fórma. Sok he­lyütt, ahol a helyi közigazga­tásban baloldali többség jött létre, egyáltalán nem sajátí­tották ki a kommunisták és a szocialisták a városi intéz­mények vezető posztjait. Nem egy Ilyen helyen van rá pél­da, hogy a város polgármes­tere, a kórház igazgatója ke­reszténydemokrata volt, s a baloldal győzelme után is ál­lásában maradt. Ugyanez a helyzet a regionális, vagy a lakóhelyi tanácsokban is, ahol igen sok közös gondot oldanak meg. Ilyen például az iskolai tanácsok választá­sa. A húszmillió embert érin­tő témánál arra hívott fel az Umta vezércikke: induljanak a pártok egységes, demokra­tikus listán, vigyék sikerre a legfőbb célt, a közoktatás re­formját. NAGY SZÜKSÉG VAN ERRE, hiszen Olaszország társadalma jócskán elmaradt az európai haladástól. A ma­gániskolákat — és számuk nem kevés — ma is azok irá­nyítják,, akik a háború előtt Az egyházi iskolákban el­avult a tananyag, a tanítás módszere. Az a furcsa hely­zet alakult ki : az állam eltar­totta ezeket az iskolákat, be­leszólása ügyeikbe azonban nem volt. Csak most ért el odáig. hogy leválassza magát az egyházról Hogy mégis óriási az ellenállás, annak az a ma­gyarázata: az államot a hosz­szú ideig monopolhelyzetben levő kereszténydemokraták irányították, s az egyház cse­rébe e jogai fennmaradásá­ért szavazatokkal honorálta. Csakhogy a tartományok, a városok, a községek Önálló­sága ma már valóság. A helyi közigazgatás a 382-es tör­vény alapján nagy hatáskört kapott iskolaügyekben is. Egy példát említenék, ami­lyenhez hasonló sok van még az országban. A háromezer lakosú községnek egyetlen óvodája van, amelyet apácák igazgatnak. A fenntartás költségeit az állam, a község adja. Az oktatás anyagát az egyház határozza meg, pedig az óvodába nemcsak a tőkés és a katolikus, de a munkás és az ateista gyereke is jár. Természetes. hogy egyez­ményt kell kötniük: a társa­dalom adja ezek után is a fenntartási költséget, cserébe viszont joggal kéri, hogy az állami tananyag szerint dol­gozzanak, vezessék be a szü­lői tanácsot és ne kérjenek külön hozzájárulást. — Magyarországon talán úgy tűnik, hogy a mi har­cunk e kérdésekben csupán aprópénz, pedig egyáltalán nem az — egészíti ki a hely­zetképet Santelli, római új­ságíró. Hozzáteszi : évszáza­dos struktúrák, a középkor­ból ittmaradt hagyományok élnek tovább a modernizáló­dott világban. Ha ma egy olasz városban valakit kór­házba kell szállítani, a pa­poknak kell telefonálni Tető nélkül maradt, utcákon alvó öregek, vakok, elhagyott gye­rekek szociális gondozása ál­lami intézmények híján szin­tén az egyház kezében van. A Forum Romanum romja A közigazgatási reform fontos terepe tehát az olasz belpolitikai életnek, s ezt ott minden irányzat pontosan felmérte. Azok az egyházi emberek, akik távolabbra néznek, keresik a párbeszé­det. a reális megoldást. A re­akció azonban az összeütkö­zést provokálja. S mivel az egyház konzervatív része ezer szállal kötődik a keresz­ténydemokraták reakciós szárnyához, a harc egyáltalán nem lefutott .. Számos színtere van még a küzdelemnek. Sorolják: ren­getegbe kerül a hatalmasra duzzadt központi államappa­rátus eltartása. Emiatt is na­gyon kevés pénz jut a helyi — és nélkülözhetetlen — be­ruházásokra. Minden város költségvetése deficites, az önkormányzatok bankkölcsö­nökből élnek. Ez a baloldali igazgatás helyzetét jócskán nehezíti hiszen bizonyítani­uk kell, de miből? Sok he­lyen teszik azt, amit Rómá­ban: megtárgyalják a helyze­tet a lakossággal, létrehozzák a lakónegyedi tanácsokat és é lakossági szerveket bevon­ják ügyeik intézésébe, terve­ik készítésébe, tőlük kérnek és kapnak áldozatokat. A be­gyűjtött javaslatok alapján rangsorolnak azután: mit és miből? A CSŐDTÖMEGET ÖRÖ­KÖLT városokban gazdál­kodni majdnem olyan, mint üres kamrából főzni. A bal­oldali városvezetők Bologná­ban is, Torinóban is, Rómá­ban is tisztességgel akarják végrehajtani, amivel válasz­tóik megbízták őket. Nem­egyszer fordult elő azonban: a rég megoldásra érett ter­vek azon feneklenek meg, hogy a kormány és a város között álló prefektusoknak akkor fog legvastagabban a ceruzájuk, amikor a baloldali tanácsok kérelemlistáját kell megnyirbálniuk... (Következik: ,. Készüljetek fel...!”) Kopka János dijait Szulágyi Katalin és Bódi Mária negyedik osztat lyos tanulóknak, akik mind tanulmányi munkájukban; mind pedig mozgalmi, embe­ri magatartásukat tekintve példaként állíthatók a város fiataljai elé. Az évforduló alkalmából megyénk szinte valamennyi településén. iskolájában, munkahelyén megemlékezé­seket, ünnepi rendezvénye-! két tartottak. Fiatal pedagógusokat tüntettek ki Egerben A Tanácsköztársaság jubl-^ leuma alkalmából — Egerbe ri a megyei tanács művelődés- ügyi osztályán — ifjú peda­gógusokat tüntettek ki, ered­ményes oktató-nevelő mun­kájuk méltatása képpen. Szabó István, a megyei művelődésügyi osztály veze­tője köszöntötte őket, majd Szalay István, a megyéi ta­nács általános elnökhelyette­se adta át a kitüntetésekét. Az oktatásügy kiváló dolgo­zója lett-* Mikes Éva- tanító (X-es számú Általános Isko­la,. Hatvan), ifj. Csombók József tanító, (Általános Is­kola, Visznek), Bendő Éva kollégiumi nevelő (Ady Kol­légium, Eger), Kerek Mária tanító íll-es számú Általános Iskola, Lőrinci). Miniszteri dicséretben ré­szesült: Lénárt Józsefné ve-* zető óvónőhelyetes (Adács), Estók János műszaki tanár (Gép- és Műszeripari Szak- középiskola Eger), Kádárné Bozsik Zsuzsanna tanár (Gárdonyi Géza Gimnázium), Farkas Béla tanár (Berze Nagy János Gimnázium Gyöngyös). Március 21-e alkalmából dr, Trethon Ferenc minisz­ter. A munkaügy kiváló dol­gozója címet adományozta Besenyei Bélának, az egri 212. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanárának. Miniszteri dicséretet kapott Nagy László, a 215. számú intézmény tanulója kiváló tanulmányi és mozgalmi munkájáért. Az utóbbi elismerés átadá­sára Budapesten, a Szakmun­kásképző Pedagógusok To­vábbképző Központjában ke­rült sor. Katonai gyakorlat Romániában A varsói szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői parancsnokságának egyeztetett terve értelmében március 14—21-én a Román Szocialista Köztársaságban megtartották a bolgár nép­hadsereg, a Román Szocia­lista Köztársaság hadserege és a Szovjetunió fegyveres erői hadműveleti törzseinek parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatát. A gyakorlatot Viktor Ku­likov marsallnak, a varsói szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főpa­rancsnokának a vezetése alatt hajtották végre. A gyakorlat során kidoí-í gozták a szövetséges hadse­regek haderő- és fegv má­méi közötti harci együttmű­ködés végrehajtásának kér­déseit ________-».i__-I—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom