Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság JOGOS-E AZ EGY MŰSZAK? Egy háromgyermekes asz- szony, aki egy vidéki gyár­ban dolgozott, betegségéből felépülve, munkára jelentke­zett, de orvosi bizonyítvány­nyal igazolta, hogy egészsé­gi állapota miatt az eddigi három műszak helyett csak egyben dolgozhat. Kérését ennek ellenére sem akarták teljesíteni, mire munkahelyé­től három hétig távolt ma­radt. Ekkor írásban felszólí­tották: ha nem veszi fel a munkát, önkényes kilépőnek tekintik. Az asszony megje­lent a gyárban, s előbb a munkaügyi osztályon, majd a főművezetőnek bemutatta az orvosi bizonyítványt, mégis ismételten ragaszkodtak a háromműszakos beosztáshoz. A munkaügyi osztályon kö­zölték vele, hogy egy mű­szakban csak akkor foglal­koztathatják, ha leszázalé- koltatja magát. Mindennek az lett a vége, hogy munka­könyvét „kilépett” bejegy­zéssel kiadták. Ezek után az asszony előbb a munkaügyi döntőbizottság­hoz fordult, majd amikor el­utasították, a munkaügyi bí­róságon pert indított, amely­ben alkalmaztatásának hely­reállítását és munkakönyvé kijavítását kérte, szintén eredménytelenül. A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság az alsófokú ítéletet ha­tályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása sze­rint a Munka Törvényköny­ve értelmében a dolgozó nem köteles teljesíteni az utasí­tást. ha a végrehajtása egész­ségét vagy testi épségét köz­vetlenül és súlyosan veszé­lyezteti, vagy pedig az érde­keit védő jogszabályokba üt­közik. Amennyiben az asz- szonyt három műszakban kí­vánták foglalkoztatni, ez az intézkedés a Munka Tör­vénykönyvébe ütköző mun­káltatói intézkedésnek tűnik, mert a dolgozó egészségét valószínűleg közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben ez a helyzet, az asszonynak joga volt a mun­káltatói utasítást megtagad­nia. Mindezt a munkaügyi bíróságnak az új eljárásban tisztáznia kell. Végül azt is meg kell állapítania, hogy a vállalati kollektív szerződés tartalmaz-e olyan rendelke­zést, ami a három- vagy többgyermekes anyának há­rom műszakban történő fog­lalkoztatását tiltja. Az sincs tisztázva, hogy a munkába lépés elmaradásáért a dol­gozót, vagy a gyár illetékes vezetőit terheli-e a felelős­ség Ez utóbbiak ugyanis me­reven elzárkóztak az egymű- szakos foglalkoztatástól, hol­ott dolgozójuk ilyen orvosi javaslattal rendelkezett. Csak mindezek ismeretében lehet eldönteni, hogy az asszony­nak a kereseti követelése mennyire megalapozott. KÁRTÉRÍTÉST FIZET A TSZ Egy község külterületén a helybeli tsz több napon át vegyszeres permetezést vég­zett. Az ehhez szükséges vi­zet az egyik lakos tanyájához közeleső belvízcsatornából vette. A gazda nagy mennyi­ségű baromfi hizlalására szerződött, de a permetezés időszakában állatállományá­nak fele elhullott. A tete­mekből a körzeti állatorvos többet beküldött a megyei ál­lategészségügyi intézetnek. A kórbonctani vizsgálat megál­lapította, hogy az elhullást májelfajulás, tüdőödéma és bélhurut okolta. Később, amikor a pusztulás tömeges lett, az állatorvos több ba­romfihullát felboncolt és mérgezést állapított meg. Ha­sonló elhullások történtek még két állatnevelőnél ;s. A községi tanács szakigazgatási szervének vízmintavételéről szoló jegyzőkönyv szerint a csatorna oldalán levő nö­vényzetben, egészen a víz­szintig, védő szer nyomait ta­lálták, ezenkívül több elpusz­tult halat is. Ilyen előzmények után a tanyatulajdonos a tsz ellen kártérítési pert indított. A szövetkezet azzal védekezett, hogy dolgozói a szükséges óv­intézkedéseket megtették, a baromfik elhullását a csator­navíz nem okozhatta. Az al­sófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a tsz kártérítési kötelezettsé­gét megállapította. A határo­zat indokolása szerint mező- gazdasági nagyüzemek a vo­natkozó rendeletben felsorolt növényvédő szereket állóvi­zek (halastó, tó, tározó), fo­lyó, vagy vízfolyás mellett, csak az abban szabályozott módon használhatják. A parttól számított 20b méteres sávban csak az illetékes egészségügyi hatóságnak, a vízügyi szerv által megálla­pított előírások figyelembe­vételével adott szakvélemé­nye alapján szabad az ilyen anyagokat felhasználni. — A tsz a szükséges enge­délyt nem szerezte be, tehát alaptalanul hivatkozik arra, hogy a permetezést az előírt rendelkezéseknek megfelelő­en végezte. Megállapítható, hogy a baromfiak elhullása a permetezés napján kezdődött és a befejezésétől számított néhány napban tömegessé vált. Ezt alátámasztja a víz­vételről készült tanácsi jegy­zőkönyv is. Aki fokozott ve­széllyel járó tevékenységet folytat — szögezte le a hatá­rozat —, köteles az ebből ere­dő kárt megtéríteni. A fele­lősség alól csak akkor men­tesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, ami a fokozott ve­széllyel járó tevékenység kö­rén kívül esik. A vegyszeres permetezés fokozott veszély- lyel járó műveletnek minő­sül. A tsz mentségére semmit sem tudott felhozni, ezért kártérítési felelősséggel tar­tozik. Hajdú Endre Gyöngyösi specialitás... Parizert, pálpusztait, péksüte ményt a porcelánboltban vegy enek.. boltban. De csak óvatosan, össze ne törjön ez a „porcelán bolt". , avagy: vasat a tej- (Fotó: Szabó Sándor) A mai rohanó életben mind többen töltik hét végi pihe­nőnapjaikat távol a város forgatagától, csendes erdők­ben vagy a vízpartokon. Ezeknek a szabadban töltött óráknak, perceknek nagy hasznuk van. A zajló élet, a füstös mű­helyek, áporodott levegőjű irodák, az élet zártsága oldó­dik fel a hét végi kikapcsoló­dásokkal. Megyénkben igen sok azoknak a száma, akik a családdal, vagy barátokkal együtt a vízparton pihennek, horgásznak szabadnapjaikon, vasárnapokon. Több ezer sporthorgászt tartanak nyilván a megye egyesületei, akik rendszere­sen ott ülnek a vízparton, iz­galommal figyelik a kapás­jelzőket, hogy bevágás után megszákolják a pontyot, a süllőt vagy a keszegeket. Az egyesületi tagok mellett igen sok fiatal érdeklődik e nemes, pihentető és Izgalmat nyújtó sport iránt. Lapunk hasábjain a jövő­ben ' rendszeresen tudósítjuk ujsmm f&siväny gyiift ok találkozója A szó szoros értelmében szemet kápráztató látvány­ban volt részük vasárnap azoknak, akik részt vettek az amatőr ásványgyűjtők első országos tatai találko­zóján. Hazai nyersanyagból csiszolt színpompás féldrá­gakövek, magyarországi bar­langokból származó kristály­virágok, a Tokaji hegység vulkáni hamujában konzer­válódott, sok millió éves ős­lények kövületei, a Kárpát­medence, Európa és más tengerentúli lelőhelyek rep­rezentáló ásványai sorakoz­tak a tárlókban. Hazánkban mintegy 300-an foglalkoznak szervezetten ásványgyűjtéssel, és közülük számosán muzeális értékű gyűjteménnyel rendelkeznek. az érdeklődőket a horgász­egyesület életéről, egy-egy érdekesebb horgászszerencsé­ről, de szeretnénk a jó ta­pasztalatok közzétételével se­gítséget nyújtani a kezdő horgászoknak is. AZ ÜJ HORGÄSZATI RENDELETRŐL Az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendeletet alkotott a halászatról, horgászatról. A nyilvánosságra hozott jogsza­bályok az előzőekhez viszo­nyítva számos változást tar­talmaznak. Ezek a rendelkezések ja­nuár 1-vel hatályba léptek. Betartásuk és érvényre jut­tatásuk érdekében néhány olyan új előírást emeltünk ki, amelyek a horgászokat közvetlenül érintik. Ki lehet horgász? A jogszabály szerint min­den állampolgár, aki halá­szattal, horgászattal kapcso­latos bűntettet nem követett el és egy éven belül nem hoztak ellene jogerős sza­bálysértési határozatot. Az egyesületek ezért követelik meg az újonnan belépőktől és az egyesületet változtatók­tól az írásbeli nyilatkozatot. Új —, de minden horgász­nak be kell tartania —, hogy az eddigi 3 bot helyett csak kettőt használhat. Ugyan­akkor a rendelet titja a ge- reblyézést, a behordást, vagy az önbevágós módszer alkal­mazását. A tilalmi idők is egységessé váltak, nincs eltérés a Bala­ton, a Tisza, vagy a Körösök vidékén a horgászrendtől. Néhány szóban a kifogható méretekről, mennyiségekről. Tilos kifogni 1978. márci­us 1—31-ig, csukát, március 1—április 28-ig, süllőt, kő­süllőt, balint, május 2—jú­nius 15-ig pontyot, márnát és 5 kilogramm alatti súlyú har­csát, október 16—április 28-ig sebes- és szivárványos piszt­rángot. A ragadozó halak legki­sebb kifogható mérete is meg­növekedett. A balin, a csuka és a süllő 40 cm, ponty és fe­ketesügér 30 cm, a harcsa és az angolna 50 cm a kifogható mérete. Az amurnak, a fe­hér és a fekete busának nincs meghatározott mérete. A haltest hosszán, az orr­csúcstól a farokúszó tövéig mért távolságot kell érteni. Megváltozott a naponta ki­fogható halak mennyisége is. Egy személynek a méretkor­látozás alá eső (nemes) halfa­jokból, fajonként legfeljebb 3 darabot, összesen legfel­jebb 5 darabot lehet kifog­ni, illetve hazavinni. (Példá­ul: két pontyot, két csukát és egy harcsát). Az „egyéb” halakból 5 ki­logrammot lehet kifogni és hazavinni. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a megyei tanács Vb. — a MÉM előzetes hoz­zájárulásával — meghosszab­bíthatja, illetve megrövidít­heti a tilalmi időket. Ezért jó, ha a horgászok a horgá­szás megkezdése előtt tájé­kozódnak a helyi előírások­ról. Szabó Lajos A molyok végnapjai — Nem minden agglegény különc — mondta Zsemlye Aladár, bár én egy szóval sem állítottam, hogy minden agglegény különc volna. A Zacc eszpresszó pultjá­nál álltunk Egy kávéra tér­tünk be, ez hozott össze vé­letlenül bennünket. — Ismétlem: nem minden agglegény különc — hang­súlyozta Zsemlye, annak el­lenére, hogy én egyáltalán nem biztattam állításának mélyebb indokolására. Közben rágyújtott egy ci­garettára, majd így folytat­ta: — Jómagam is, agglegény létemre, meglehetős rendet tartok a lakásomban, és a ruhatáramat is gondozom. Ennek ellenére a molyve- szély időnként mégis felüti a fejét nálam, nem is lebe­csülendő kárt okozva. Ezzel kapcsolatban a elmúlt nyá­ron egy olyan tudományos felfedezésre jutottam, amely­nek nyilvánosságra hozata­lával remélhetőleg nagy szolgálatot teszek embertár­saimnak. Az történt, hogy egy úgynevezett Fischgräten­muster — magyarosan fis- grét —, azaz halszálka-mintás anyagból készült felöltőmet kikezdték a molyok, de meg­lepő módon csak kevés kárt tettek benne. Minden bizony_ lönös jelenséget, és rájöttem: csak az történhetett, hogy a halszálka torkán akadt a szövetet rágcsáló féregnek, s attól megfulladt. Mellesleg szólva, abból az is nyilván­való, hogy a molyok közt szerencsére még nincs gége- specialista. Észlelésem után lyal takmározás közben vá­ratlanul kipusztultak. Tudo­mányos módszertannal ala­posan megvizsgáltam a kü­nyomban elhatároztam, hogy ezentúl minden öltönyömet kizárólag ebből az általáno­san ismert és kedvelt min­tázatú szövetből fogom csi­náltatni, és akkor nem kell többé a kellemetlen szagú naftalinnal vagy más hason­ló vegyszerrel beszórni a gardróbszekrényemet; annál is inkább, mivel ezek az egészségre sem hasznos sze­rek amúgy sem nyújtottak kellő védelmet a molyok kártevése ellen. Módszere­met figyelmébe ajánlom minden gondos háziasszony­nak, csakúgy, mint a nőtlen­ség terhét viselő férfitársa­imnak. De ez még nem min­den: módszeremet felajánlot­tam a Június 17. Ruhagyár­nak, természetesen kellő tisz­teletdíjat kötve ki magam­nak újítási díj fejében. Még nem kaptam választ. De jól tudom, hogy nálunk az el- fektetés a sorsa sok hasznos találmánynak Hozzá nem értés, szakmai irigység és más hasonló okok gátolják a felfedezéseknek a gyakorlat­ba való gyors bevezetését. Mindez engem nem csüg- geszt el, végső esetben fel­ajánlom újításomat a kül­földnek. ★ ... Minthogy egyidejűleg a feketénkkel is végeztünk, kénytelen voltam elbúcsúzni a molyok kérlelhetetlen el­lenfelétől. Heves Ferenc M lI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Utazás az agy körül. 8.57 A nemzetközi munkás- mozgalom dalaiból. 9.09 Ze­nekari muzsika. 10.05 A 700 éves város. 10.35 Kamara­zene, vokális zene. 11.40 A Balogh család (regény foly­tatásokban). 12-35 Melódia­koktél. 14.06 Peti Meseor­szágban. 14.48 Éneklő ifjú­ság. 15.10 Schumann: IV. szimfónia. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Dél-dunántú­li népdalok. 17.07 Mi újság az NDK-ban? 17.32 Holnap közvetítjük... 18 00 A Sza­bó család. 18.30 Esti maga­zin. 19.15 Magyarország— Lengyelország jégkorong VB. 19.30 Fáklyavivők. 20.27 A daléneklés mesterei. 21.01 A fekete bőrkabát. 22.20 Haydn : B-dúr szimfónia. 22 50 Meditáció. 23.10 Anyegin. PETŐFI 8.33 Johann Strauss ope­rettjeiből. 9.27 Monológ. 9.32 Derűre is derű... 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Népi zene. 12.33 Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50 Zenekari muzsika. Í3.33 Kabalevgz- kij: Kantáta a reggelről, a tavaszról és a békéről. 14.00 Kettőtől hatig... 18.10 Har­minc perc rock. 18.33 Be­szélni nehéz. 18.45 Népi ze­ne. 19.16 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus cí­mű folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33Ni­kola Vapcarov versei. 20.53 Könnyűzenei olimpia. 21.23 Népszerű dallamok. 22.43 Verbunkosok, nóták. 23.40 Gyulai Gaál Ferenc szerze­ményeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás—Fia­talok zenés találkozója. Szerkeszti Varsányi Zsuzsa — Miskolc 1848-ban. Dr. Brossy Istvánnak, a Her­mán Ottó Múzeum munka­társának előadása — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (A KISZ KB Vörös Vándorzászlajának átadása Szerencsen — Az Országos Béketanács tájértekezlete Miskolcon — Termékbe­mutató Egerben — 25 éve» a tokaji tv-torony) — Wal­do del Los Rios zenekara játszik — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... TEJ 15.05 Ragyogj, ragyogj, csillagom! (szovjet film). 16.35 A hortobágyi nemzeti park. 17.00 A nyelv világa. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Terített asztalok 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hira- dó. 20.00 Égj, hogy vi­lágíts! 21.15 Per (dók.- film). 22.30 Tv-híradó 3. 22.40 Roger Whittaker mű­sora. 2. MŰSOR 17.00 Jégkorong VB. 29.15 A világ nagy cirkuszai 19.30 Tv-híradó. 20.00 Világhírű színházak, világhírű rende­zők. 21.15 Tv-híradó 2 21.35 Szemle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom