Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! A kiváló Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi üzeme 102,2 sza­zaiéira teljesítette elmúlt éves tervét. Helytállásukat az ti jelzi, hogy csaknem 6500 óra társadalmi munkát végezlek. Eredményeik alapján méltán javasolták számukra c megtisz­telő kiváló üzem címet. Képriportunk mindennapi munka-. jukról ad egy-egy villanásnyi képet. • j AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 68. szám ÄRAi 80,— FILLÉR 1978. március 21., kedd Tisztelet tizenkilencnek ötvenkilenc évvel ezelőtt, 1919. március 21-én a ma­gyar munkásosztály és a haladó emberek régi vágya tel­jesült: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az 1848—1849- es magyar forradalom és szabadságharc hagyományaiból fakadó, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanul­ságaiból táplálkozó magyar proletárállam elsőként való­sította meg hazánkban az elnyomottak uralmát. A 133 di­csőséges nap, mind népünk, mind a világ számára törté­nelmi jelentőségű volt. Hiszen bebizonyosodott, hogy a proletárforradalom, a proletárdiktatúra nem „orosz je­lenség”, ahogy azt annak idején sokan bizonyítani próbál­ták, hanem világméretekben is megvalósítható és azóta meg is valósult törvényszerűség. A Tanácsköztársaság kiki­áltása, és még rövid léte is lelkesítette a világ haladó embereit, a nemzetközi munkásosztályt, és még bukása is hasznos tanulságul szolgált, s szolgál ma is a kommunis­ta és munkáspártoknak. Rövid, néhány hónapos léte alatt a munkáshatalom olyan vívmányokat ért el, olyan jogokat biztosított a ko­rábbi elnyomottaknak, amelyek azelőtt szinte hihetetlen­nek, lehetetlennek tűntek. Biztosította a kizsákmányolás­mentes munkához való jogot, érdemi demokráciát hozott a munkásoknak, lehetővé tette a tömegméretű művelő­dést, megbecsülést szerzett a tartalmas szellemi munká­nak, elősegítette a kultúra, a művészet fellendülését. Az átmeneti kábulatából felébredő belföldi burzsoázia, szö­vetkezve a külföldi elnyomókkal — azonban véres ke­gyetlenséggel leszámolt az első magyar prolctárállammal. A Tanácsköztársaságot leverték. Léte mégsem volt hiába. Hazánk felszabadulásával létrejöttek a lehetősé­gek, hogy a haladó hagyományokat folytatva, végérvé­nyesen győzzön hazánkban a munkásosztály. A kommu­nista párt vezetésével, a Szovjetunió segítségével hazánk meg is teremtette, immár végérvényesen a proletárdikta­túrát, a munkások, a parasztok és a velük szövetséges ré­tegek olyan államát, amelynek legfőbb alapja és egyben értékmérője a végzett munka. Az eltelt több mint három évtized alatt, hogy mire ju­tottunk, talán szükségtelen is felsorolni. Hiszen ki ne tudná, ki ne látná az egyre korszerűbb gyárakat, a fej­lődő mezőgazdasági üzemeket, az épülő iskolákat — egyáltalában, alapjaiban megváltozott, fejlődő életünket. Mint ahogy megyénk lakói is számba tudják venni, hogy honnan Indultunk és hová jutottuk. Hazánk, de tegyük hozzá, hogy megyénk eredményei Is a nagy egészen belül, nem csupán számunkra jelentenek örömet, a jól végzett munka tudatát. Eredményeink, a nyugati és a fejlődő országokban tevékenykedő kommu­nista és munkáspártoknak is példaként szolgálnak. De nem csak barátaink ismerik, hogy mit értünk el, hiszen ha­zánk egyre növekvő elismerése, nemzetközi tekintélye is eredményeinkből táplá’kozik. Egy nép vívmányai nem csupán a jelen munkájából, hanem a haladó hagyományokból, a tapasztalatok haszno­sításából is fakadnak. Mai életünket értcke've és érzékel­ve tisztelettel kell ezért adóznunk a 133 dicsőséges nap hőseinek is. Részben azért, mert példát mutattak nekünk, de azért is. mert az egykori forradalmárok közül igen sokan, még nem is olyan régen, aktívan formálták nap­jainkat. Kaposi Levente Francia nemzetgyűlési választások Maradt a kormánytöbbség Mandátumainak számát növelte, de a győzelemhez szükséges határtól messze el­maradt a francia baloldal há­rom pártja, amely külön-kü- lön indult a választási csa­tába és csak múlt hétfőn tu­dott közös, a nézeteltérések megoldását későbbre halasztó választási platformot kialakí­tani. A szavazatok arányát ille­tően csak kb 1 százalék volt a kormánypártok és a balol­dal közötti különbség a má­sodik fordulóban, de a fran­cia választási rendszer felté­telei között ez elég volt a je­lentős kormánypárti mandá­tumtöbbség létrejöttéhez. A francia nemzetgyűlési választások hétfőre virradó éjszaka közzétett eredményei szerint a Francia KP és a Szocialista Párt egyaránt 14- gyel növelte képviselőinek számát, míg a baloldali radi­kálisok két mandátumot vesztettek. A kormánypártok, több mint húsz mandátumos veszteségük ellenére Kényel­mes. 91 fős többséget élveznek a Bourbon-palotában. Belső erőviszonyaik viszont a gis» card-ista tömörülés, az UFD javára változtak meg: az e pártszövetség soraiban tömö­rült kis pártok együttes ereje nagyjából egyenlő a Chirac ex-miniszterelnök vezette RPR tömbjével, amely a maga részéről 39 mandátu­mot vesztett, mégis képvise­lőinek számát tekintve a leg­erősebb párt maradt. A kormánytijbbség sorai­ban új helyzet alakult ki: egyrészt Giscard d’Estaing köztársasági elnök szélesebb támaszra számíthat a politi­kai elgondolásaihoz közelebb álló köztársaságiak, centris­ták és radikálisok tömörülé­séből létrejött UFD révén, másrészt viszont Chirac párt­ja az RPR továbbra is a leg­nagyobb tömböt képviseli a kormánytáboron belül. A két Damaszkuszba utazott Fack Jen# A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége Fock Je­nőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hétfőn Damaszkuszba utazott. A de­legáció az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének megh vására március 20-a és 25-e között hivatalos látogatást tesz a Szíriái Arab Köztársaságban. A küldöttség tagja dr. Tar Imre, az MSZMP Szabocs- Szatmár megyei bizottságá­nak első titkára, dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Szikra László, ha­zánk damaszkuszi nagyköve­te. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára búcsúztatta. Jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) Púja Frigyes Szófiában Petr Mladenovnak, a Bol­gár Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására vasárnap este hivatalos ba­ráti látogatásra Szófiába ér­kezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter. Púja Fri­gyest bolgár kollégája és más hivatalos személyiségek fo­gadták. Érkezése után Púja Frigyes a szófiai repülőtéren rövid nyilatkozatot adott a BTA hírügynökség tudósítójának, hangsúlyozta, hogy a két or­szág kapcsolatai politikai, a gazdasági és a kulturális terü­leten egyaránt kiválóak. A szófiai tárgyalásokon e kap­csolatok elmélyítésének és további kiszélesítésének le­hetőségeit vitatják meg. Púja Frigyes a továbbiak­ban kijelentette: látogatásá­nak egyik célja, hogy ven­déglátóival véleménycserét folytasson a nemzetközi helyzet különböző kérdései­ről, amelyekben „összehan­goljuk nemzetközi tevékeny­ségünket” — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Az előzetes program sze­rint Púja Frigyest fogadja Todor Zsivkov. a BKP KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnöke, valamint Sztanko Todorov miniszterelnök. Acél György és Óvári Miklós az NDK-ban Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának ti­kára, a Politikai Bízott ág tagjai, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának meghívására látoga­tást tettek a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Szí­vélyes, baráti megbeszélést folytattak Kort Hagen el, a Fémet Szocialista Egységpárt P litikai Bizottságának tag- jf al, a Központi Bizottság b kárával. Aczél György és Övári B klós, Kurt Hagemek és H rts Modrownak, az NSZEP Dr=zda megyei pártbizottsá­ga első titkárának társaságá­ban, Drezdában megtekintet­te az NDK Vili. képzőművé» szeti irányzat közötti eltérés már a választás estéjén elhangzott tévényilatkozatokból is ki­tűnt: Chirac kijelentette, hogy nem „reformocskákra” van szükség — célzás az ál­lamfő elgondolásaira —, na- nem reális reformokra, első­sorban pedig új gazdaságpo­litikára, a teljes foglalkozta­tottsághoz való visszatérésre, stb. A baloldal soraiban a ve­reség hatására válság bonta­kozott ki a kis baloldali ra­dikális mozgalomban. Robert Fabre, a mozgalom elnöke egy tévényilatkozatban ki­jelentette, hogy többé nem tekinti kötelezőnek magára nézve az 1972-es közös prog­ramot, amelyet most már harmadszor utasítottak el a franciák. Más MRG-vezetők azonnal leszögezték, hogy Fabre legfeljebb saját nevé­ben szólhat, mert döntést e kérdésben csak a párt veze­tő szervei hozhatnak. Francois Mitterrand, a Szocialista Párt első titkára, a kudarcért az FKP-ra igyekezett hárítani a felelősséget. A francia nemzetgyűlési választások második forduló­jának hivatalos végeredmé­nye a következő: A 423 szavazókörzetből, ahol március 19-én újra vá­lasztották 30 956 075 szavazó­jogosultból 26 206 710 (34,6 százalék) szavazott. Érvényes szavazatok száma 25 475 802 (82.2) tartózkodás 4 749 366 (15.3) . A közös programra hivat­kozó pártok összesen 12 553 262 (49,29) szavazatot kaptak. FKP 4 744 868 :18,62) Szocialista Párt 7 212 916 (28,31) Baloldali Radikális Mozgalom 595 478 (2,36). A többség 12 559 395 szava­zatot kapott (50 49 százalék) ezen belül az RPR 6 651 756 (26,11) UFD és csatlakozott jelöltek 5 907 603 (23.18). 305 763 szavazatot kaptak azok a jelöltek, akik külön a köztársasági elnök akciójá­nak támogatása jelzővel in­dultak (1,20 százalék). Egyéb jelöltek 57 418 voksot szerez­tek (0,22 százalék). Készül az öntvény — készíti: Gréez! József Gácsi István a marógép mellett Kompresszorszerelés közben Gyula Mészáros György és - Kollár (Szabó Sándor felv.) Mély borúlátás Carter — Begin találkozó Menahem Begin izraeli kormányfő ma és szerdán tárgyal James Carter ameri­kai elnökkel s a találkozót amerikai politikai körökben mély borúlátás előzi meg. Begin látogatását eredetileg egy héttel korábbra tervez­ték, majd az Izraeli—palesz­tin akció miatt elhalasztot­ták. Az amerikai—izraeli tárgyalások már az eredeti időpontban kemény vitákat ígértek, miután Begin ra­gaszkodik a megszállt arab területeken létesített izraeli településekhez, s egy jöven­dő rendezés keretében sem hajlandó visszaadni Ciszjordá- niát. Az Izrael mellett a re­akciós arab rendszerekre is támaszkodó amerikai politi­kát keresztezik a Begin-kor- mány tervei A Washington szempont­jából nehéz helyzetet to­vább súlyosbította a Libanon elleni izraeli támadás. E fej­lemény tükrében, mutatott rá vasárnap a Washington Post, gyakorlatilag eltűntek az esélyei az izraeli—egyip­tomi tárgyalások újrafelvé- telének. Begin már eleve merev álláspontot foglalt el, de a libanoni „győzelem” után kevésbé lesz hajlandó engedni, mint valaha — hangsúlyozzák egybehangzó­an az amerikai sajtó hét végi jelentései. Szadat végül is megeléged­ne azzal, hogy Izrael elfo­gadja a Ciszjordániából való kivonulás „elvét”, s a Begin- féle „önkormányzati rend­szert” átmenetinek nyilvánít­ják. Ezért akarja Carter oly „kétségbeesetten” rábírni Be- gint, ismerje el a Biztonsági Tanács 242. számú határoza­tát — értesült a New York Times. Míg a korábbi izraeli kormányók is elismerték az ENSZ e határozatát, Begin újabban azt úgy értelmezi, hogy à döntés nem írja elő Izrael kivonulását Ciszjor­dániából is. Változatlanul szélsőségese^ merev izraeli álláspontról tu­dósított vasárnap Jeruzsá­lemből James Reston a New York Times ismert publicis­tája Értesülései szerint Be­gin változatlanul, bízik ab­ban. hogy meg tudja győzni Cartert: Ciszjordánia meg­tartása nélkülözhetetlen Iz­rael biztonságához. Washing­ton a látogatás előtt sürget­te az izraeli kormányfőt: hozzon magával legalább né­hány új javaslatot, amelyek­kel ki lehetne jutni a közel- keleti zsákutcából —-, de semmi jele annak, hogy Be­gin megváltoztatta vo’na véleményét, vagy hogy - bár­milyen úi, kompromisszumés javaslata lenne Reston tudósításából ''it-'i- nik, hoev az ameri ka' kor­mány felhívta Begint: n'ont. se be nyilvánosan, hogy ki­vonják az izraeli csapé* 'mt Libanonból, ne legven szuaá ség az ENSZ nyomására,. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom