Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

À legjobbaknak Miskolc következik A falusi spartakiád megyei döntőjéről A mindig nagy tömegeket megmozgató falusi spartaki­ád ez évi rendezvényeinek ' döntőit Parádsasváron bonyo­lították le. A végküzdelmek­ben mintegy 120 versenyző vett részt. A megyei döntő ifogástalan rendezésben, ortszerű keretek között zajlott, s ebben döntő szere­pet vállaltak a Parádsasvári Üveggyár sportot szerető ve­zetői, a PAKÜSE társadalmi aktívái, akik fáradságot nem kímélve segédkeztek a za- I vartalan versenyfeltételek [ megteremtésén. Három sportágban — asz" talitenisz, sakk, teke — dőlt el a helyezések sorsa, vált ismertté, hogy kik képvisel­hetik megyénket a Miskolcon megrendezésre kerülő orszá­gos döntőn. A nagy és sport­szerű küzdelmeket hozó me­gyei finálén az alábbi ered­mények születtek: Asztalitenisz. Női egyéni: 1. Nagy Éva (Füzesabony), 2. Balogh Gizella (Egerbocs), 3. Krisztián Márta (Kompolt). Férfi egyéni: 1. Kárpáti Ist­ván (Karácsond), 2. Kis Im­re (Karácsond), 3. Mikó Fe­renc (Kápolna). Női csapat: (ellenfél nélkül) 1. Kompolt (Krisztián Márta, Nagy Beá­ta). Férfi csapat: 1. Kará­csond (Kárpáti István, Kiss István), 2. Makiár (Szabó Ferenc, Gaál László), 3. Kömlő (Vass Sándor, Vass László). Sakk. Női egyéni: 1. Bá­nyai Lászlóné (Verpelét), 2. Béres D. György né (Verpe­lét), 3. Tóth Judit (Tarnazsa- r’-my). Férfi egyéni: 1. Klein - (Kompolt), 2. Bakó in (Karácsond), 3. Nagy luúuor (Bükkszék). Női csa­pat: 1. Verpelét (Béres D. Györgyné, Balogh Károlyné, Bányai Lászlóné), 2. Kápol­na (Lukodics Zsuzsa, Lepely Éva, Sáfrán Éva). Férfi csa­pat: 1. Bükkszék (Nagy Nán­dor, Kovács Vencel, Bocsi Gyula), 2. Gyöngyöspata (Czinkóczi Miklós, Maka Fe­renc, Maka Mihály), 3. Tar- nazsadány (Szabó József, Hajdrik András, Dobi Gyu­la). Teke. Női egyéni: 1. Kun Imréné (Egercsehi), 2. Petrá­nyi Erzsébet (Egercsehi), 3. Magyar Eszter (Parádsasvár). Férfi egyéni: 1. Janovics György, 2. Szabó Béla, 3. Bojtos Imre (Pétervására). Női csapat: 1. Egercsehi (Kun Imréné, Petrányi Er­zsébet, Török Erzsébet), 2. Pétervására (Vezérné, Ráko­siné, Hegedűsné). Férfi csa~ pat: 1. Pétervására (Jano­vich György, Bojtos Imre, Janovich István), 2. Pély (Fodor Péter, Kalmár József, Sznopok Ferenc), 3. Adács (Juhász László, Barna Jó­zsef, Balogh András). Az április 8—9-én sorra kerülő miskolci országos döntőn asztali teniszezőink és sakkozóink vesznek részt, a tekézők számára 1978-ban nem lesz sem területi, sem országos folytatás. A falusi spartakiád országos döntőjé­be jutottak a következő sportolók, csapatok. Asztali- tenisz. Női egyéniben: Nagy Éva és Balogh Gizella. Férfi egyéniben: Kárpáti István és Kiss Imre. Női csapatban: Kompolt. Férfi csapatban : Karácsond. Sakk. Női egyé­niben: Bányai Lászlóné és Béres D. Györgyné. Férfi egyéniben: Klein Péter és Bakó Kálmán. Női csapat­ban (2 fő): Verpelét. Férfi csapatban (2 fő) : Bükkszék. Csak röviden... Ali, a hivatásos nehézsú­lyú öklöző, aki február 15- én vereséget szenvedett Leon Spinkstől és elvesztette világbajnoki címét, a wa­shingtoni szovjet nagykövet­ségen járt és közölte: bemu­tató mérkőzéseken akar sze­repelni a Szovjetunióban, s szeretne hozzájárulni a két ország közeledéséhez is Alit fogadta Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet, akivel az ex_világbajnok közölte: Le- onyid Brezsnyevvel is sze­retne találkozni szovjetunió­beli útján. Ali legújabb nyi­latkozatában egyébként súlytöbbletével magyarázta Spinkstől elszenvedett pon­tozásos vereségét. ★ A jugoszláviai Bugojnóban a harmadik fordulóval foly­tatódott a nagyszabású nem­zetközi sakkverseny. A ma­gyar színeket képviselő Por- tisch Lajos ezúttal a jugosz­láv Szvetozár Gligoríccsal ült asztalhoz és játszmája a sötét bábuk vezetésével füg­gőben, maradt. A verseny állása: Tál, Larsen, Timman 2— 2 pont, Karpov, Miles 1,5 (1), Hübner, Byrne, Bukics 1—1, Portisch, Balasov 0,5 (1). ★ A franciaországi vendég- szereplésre utazott magyar jégkorong-válogatott a hét­tői, belforti mérkőzés után kedden a késő esti órákban újabb találkozón szereoelt a franciák ellen, és ezúttal is győzött. Magyarország— Franciaország 5—4 (1—0, 3— 2, 1—2). ■k Cadix : nemzetközi barát­ságos labdarúgó-mérkőzésen a spanyol Cadix csapata p—0-ás döntetlent ért el a svéd válogatott ellen. ★ Joe Louis, egykori ame­rikai nehézsúlyú hivatásos ökölvívó világbainok. négy- hónapos kórházi ápolás után hazatért otthonába. A 63 éves Louis 10 éven keresztül őrizte a címet, 1930—1940 között huszonötször védte . jneg. A Houstonban szívmű­téten átesett egykori ver­senyző jelenleg tolókocsiban közlekedik és terápiái keze­lésben részesül. A labdarúgó NB I. szerdai fordulójának eredményei: MTK-VM—Kaposvár 2—0, Haladás—Dunaújváros 1—1, Tatabánya—Vasas 1—2, SZE- OL—FTC 2—2, Csepel—Bp. Honvéd 0—0, PMSC—Rába ETO 4—0, ZTE— Ü. Dózsa 2—2, Békéscsaba—MÄV Elő­re 2—0, Videoton—DVTK 0—2. Atlétika Megrendezték Gyöngyös város mezei futóbajnokságát, amelyen kétszázan vettek részt. A Gy. Energia és a Városi Sportiskola versenyzői iskoláik színeiben indultak. Az iskolák közül a 2-es és a 4-es számú, valamint a mát- rafüredi Erdészeti Szakmun­kásképző, az ipari szakmun­kásképző és az ipari szakkö­zépiskola mozgósította a leg­nagyobb számban tanulóit. Eredmények, fiúk. Gyermek (1968-ban születettek) : 1. Te­mesvári, 2. Sárközi (mind­kettő 2-es számú isk.), 3. Magyar (4-es isk.). (1966—67- ben születettek) : 1. Várallyay (5. sz. isk.), 2. Zsizsó (2. sz. isk.), 3. Forgács (2. sz. isk.). Serdülő „B”: 1. Kovács (3. sz. isk.), 2. Gábor (2. sz. isk.), 3. Bezzegh (3. sz. isk.). Ser­dülő „A”: 1. Tari, 2. Juhász (mindkettő szakközép), 3. Szebényi (Mátrafüred). Ifjú­ságiak: 1. Bodor (Szakközép), 2. Seres (Mátrafüred), 3. Kon- csos (Szakközép). Felnőttek: 1. Kiss (Szakmunkásképző), 2. Majoros, 3. Tóth (mind­kettő Mátrafüred). Lányok, gyermekek (1968- ban születettek) : 1. Farkas, 2. Horváth (mindkettő 4-es isk.). (1966—67-ben születet­tek): 1. Juhász, 2. Petrik (mindkettő 2. sz. isk.), 3. Hor­váth (4. sz. isk.). Serdülő „B” 1. Berta (3. sz. isk.), 2. Fe­hér (5. sz. isk.), 3. Tóth (4. sz. isk.). Serdülő „A”: 1. Hen- ter, 2. Lukács (mindkettő Berze gimn.), 3. Kovács (Szakmunkásképző). Ifjúsá­giak: 1. Góbor (GYESE), 2. Márkus, 3. Marsi (mindkettő Szakmunkásképző). Tömegsportpúlyáh Ha azt mondom, hogy a társadalmi sportpályaépítés ma divat, nem mondok vele túl sokat. Már csak azért sem, mert a divat nem egy­értelműén a dicséret fogal­ma; mellékízei között ott van a múlandó fellobbanás, az átmenetiség is. Néhány esztendeje, amikor a párt- és kormányhatároza­tok sürgető szavára megkez­dődött a társadalmi mozgás egy valóságos magyar tömeg­sportmozgalom létrehozásá­ért, mar akkor is találkoz­tunk építési divathullámmal. Csak az még más volt... Alig több, mint pusztán an­nak bizonysága, hogy a kü­lönböző szervek, intézmények tsz-ek, gyárak és vállalatok vezetői akartak tenni valamit a tömegsportért. Pedig már akkor is léteztek nyitott sportlétesítmények, amelyek befogadták volna a sportolni vágyókat, s léteztek erdei tornapályák, kirándulóhe­lyek, vagy akár egy-egy sza­bad, zöld tér, amelyet — ma már tudjuk — valóságos sportparadicsommá képes va­rázsolni egyetlen jó ötlet is... Könnyebb volt azonban a kézzelfogható anyagiakban keresni a megoldást, mint­sem felkutatni, és szervezni, mozgósítani a meglevő ener­giákat. Ma már valóságos mozga­lommá nőtt a pályaépítés. Napjainkban ember legyen a talpán, aki az ország vala­mennyi pályaépítési akció­ját számon akarja tartani, kezdve a Szabolcs-Szatmár megyei fiatalok nagyszerű vállalkozásától, — hogy sportudvarral gazdagítsák megyéjük valamennyi álta­lános iskoláját, — egészen a művelődési házak átalakítá­sának legendás ózdi példájá­ig­EGÉSZSÉGES SZÓRAKOZÁS A másik viszont... Most talán azt kérdezik: van-e másik, egyáltalán? Számos olyan létesítmény készül tár­sadalmi munkában, me­gyénkben is, amely a sokféle társadalmi hatás nyomán már kialakult sportolási igé­nyeket igyekszik kiszolgálni. Ahol már kialakultak a vi­szonylag rendszeres tested­zés keretei, a versengés for­mái, — és ahhoz kívánják idomítani az új létesítményt, mint a Finomszerelvény he­vesi gyáregységénél is. Mert a résztvevők eljárnak — ad­dig is eljártak — egy távoli pályára az egészséges szóra­kozás kedvéért, az építés szándéka azonban abból fa­kad, hogy miért ne legyen közelebb, miért ne legyen mindenkinek még könnyeb­ben elérhető. Akár üzemben, akár a tsz-iroda mellett, akár a vállalat központjában. De hogy a sporttól ne kanyarod­junk messzebbre: a Buda­pesti Testnevelési és Sport- hivatal udvarán is megszüle­tett egy tollaslabda-pálya, nem mintha a fővárosi sport­vezetőknek amúgy nem lenne hol játszaniuk, csakhogy így nagyobb a lehetőségük. A magyar tömegsport fej­lődése éppenhogy nem a sta­dionok, sportcsarnokok és luxuslétesítmények számá­nak gyarapodásán múlik.' Hanem a kellő helyen felkí­nál' a hétköznapi körn. ízei­be simuló, szerény, de cél­szerű sporttereken, az olya­nokon, amelyekbe lépten- nyomon beleütközik az em­ber. És amelyek, persze, mindamellett tiszták és esz­tétikusak, hogy igazán vonza­nak, s állják a verseny, az ultramodern eszpresszókkal, éttermekkel és mozikkal. HAJRA, BALATON! Siófokon, a balatonújheb i strand mellett például tiszta és egyszerű úszóstég épült a Népsport és a Magyar Hírlap tavalyi — és 1978-ban is foly­tatódó — Hajrá, Balaton! ak­ciója keretében, s itt a fiata­lok százai tanulnak meg úsz­ni. Márpedig e puritán stég­rendszer alapja igazában nem volt más, mint a ma­gyar tenger vizének utolér­hetetlen nyári vonzása, — és az egész legfeljebb annyiba került, mint egy igazi, nagy betonuszodának a bejárad lépcsője... • A pályaépítési akciók nyo­mán, amelyhez persze orszá­gos pályaépítési kedv és len­dület is kell, talán már ha­marosan eltűnnek a testedzés fehér foltjai. De nem érhet véget a folyamat, hiszen az igények egyre növekednek. Fordulóról fordulóra Aki csak Alberttól nem boldogult Doktor balfedezet Dr. Dékány Ferenc. Dél­előtt valamelyik bíróságon található, délután pedig az egyik budapesti ügyvédi munkaközösség irodájában, a Népszínház utcában fogadja ügyfeleit, majd pedig heten­ként négyszer az Április 4. Gépgyár kelenvölgyi pályá­jára megy, mert a híres üzem labdarúgó-csapatának edzéseit irányítja. Angyalföldön nőtt fel. Dé­kány Ferenc szülei a MÁV Előre-pályán laktak. Hat esztendős korában labdasze­dő volt, de mészvonalakkal körülhatárolt játéktérre nem mehetett. Mint afféle külvá­rosi srác, a grundon tanulta meg, hogyan kell megszelí­díteni a labdát. 1945 áprili­sában a Ferencvároshoz ke­rült. Amikor szinte kölyök- fejjel a nagyok közé került, az első mérkőzésén alig tu­dott lejönni a pályáról. — Támolyogtam, annyira elfáradtam — mondja Dé­kány. — Megfogadtam, hogy soha többet nem rúgok lab­dába. Szerencsére, másnapra mindezt elfelejtettem. Balfedezetet játszott hosz- szú évekig a zöld-fehérek csapatában. Két figyelemre méltó erénve volt. — Különleges érzék fejlő­dött ki bennem — mondja Dékány. — Előre sejtettem, hogy a velem szemben kö­zeledő vagy álló ellenfél ho­vá rúgja a labdát Csak oda kellett tennem a lábamat és már szereltem is. Másik adottságom a labda mellel való levétele volt. Ez egyéb­ként képsorozattal és ma­gyarázó kísérő szöveggel együtt bekerült Csanádi Ár­pádnak a „Labdarúgás” cí­mű munkájába, amely sok külföldi országban a sport­ág alapvető tankönyve. — Mindenkit tudott sze­relni? — kérdezzük. — Bevallhatok valamit — válaszolt Dékány Ferenc —, most már úgyis mindegy. Egyszer edzésen kétkapuz- tunk. Albert Flórián a má­sodik csapatban játszott. Helyzetem vele szemben re­ménytelenül alakult. Hát, bizony az ő esetében még véletlenül sem találtam el, hogy merre rúgja majd a labdát. Szóltam is neki, ne bolondozz, Flóri, még nevet­ségessé teszel a fiatal játé­kosok előtt. — Legem lékezetesebb mér­kőzése? — Prágában 9—1-re győz­tünk a Sparta ellen. Össze­állításunk ígv festett: Henni, Rudas, Kispéter, Szabó, La­kat, Dékány, Budai II., Ko­csis, Deák, Mészáros, Czi- bor. — Kellemetlen emlék? — Ha jól emlékszem, 1950 tavaszán, úgy alakult, ha le­győzzük a Budapesti Honvé­det, akkor mi vagyunk a bajnokok — válaszolt Dé­kány —, de döntetlenül vég­ződött a rangadó. így az el­sőség Puskáséké lett, pedig már ott álltunk a siker ka­pujában. — Mi mindent csinált, amikor visszavonult? — Voltam szakosztályve­zető a Ferencvárosnál, majd szakosztályi elnök — hang­zik a válasz — Azonban jobban szeretem klubomat, minthogy ott maradhattam volna. Ellentétek keletkez­tek egyes vezetők és közöt­tem. Mindezt csak úgy tud­tam feloldani, hogy lemond­tam, ettől függetlenül, amíg élek, mindig a Ferencváros szurkolója leszek. 1976 szeptembere óta az Április 4. Gépgyár csapatá­nak az edzője, terve az, hogy az együttest feljuttassa az NB III-ba. Annyira bízik a játékosaiban, hogyha győze­lem esetén vacsorameghívást ígér nekik, a saját zsebéből előre befizeti a vendéglátás költségeit valamelyik étte­remben. Hite legtöbbször indokolt, ezt mutatja az is, hogy Dé­kány Ferenc tanítvánvai a bajnoki táblázat élén állnak. Az edző bízik benne, hogy a tavaszi idény végén ugyanez lesz a helyzet. — Előlegezni kell a bizal­mat a fiataloknak, s a soor- tolóknak. Ez az edzői hiva­tás első számú íratlan na­rancsa — így vélekedik Dé­kány Ferenc, aki még azt is vallja, hogy nincs kis és nincs nagy csapat, minden­hová egyforma szív kell. Életrajzához csak annyi, hogy 1949 szeptemberében játszott először és 1960 ápri­lisában játszott utoljára a Ferencváros labdarúgó-csa­patában., Amikor első ízben húzta magára a zöld-fehér mezt, a mérkőzés után vil­lamossal ment haza. Apró mozzanat. De talán ebből is okulhat valaki. Ha akar. Molnár Károly A megyei labdarúgó-baj­nokság tavaszi első forduló­jában 26 gól született, ez hét­tel kevesebb a november 27-i góltermésnél. Ezúttal nyolc csapat volt eredménytelen, további két pályaválasztó csupán egy-egy alkalommal talált a kapuba. A gólok egy­ötödét a novaji termelőszö­vetkezeti gárda érte el az újonc kömlőiek ellen. A 26 gólon 22 labdarúgó osztozott, akik közül négyen dupláztak a góllövésben, ketten pedig saját kapujuk­ba juttatták a labdát. Az őszi gólkirály Szilágyi három gól­ra növelte előnyét, mivel ve- télytársai: Benke és Sulyok nem talált a kapuba. A gól' lövőlista élmezőnyének állá­sa a 18. forduló után: 20 gólos: Szilágyi (GYESE), 17 gólos: Benke (Bélapátfalva), Sulyok (Egercsehi), 15 gólos: Cseh (Novaj), 13 gólos: Pat­kós (Bélapátfalva és H. Gás­pár SE), Szilágyi (H. Gáspár SE), 12 gólos: Kovács S. (Bél­apátfalva), Skoda (GYESE), Váczi és Sütő (mindkettő Sí­rok), 11 gólos: Szukán (Hort). A cserékkel együtt 220-an kaptak játéklehetőséget. Tu­dósítóink hatvan labdarúgó teljesítményét értékelték jó­nak. Közülük négyen a me­zőny legjobbjának bizonyul­tak. A remekül védő Bóna. a jól romboló Tusor és a kitű­nően irányító selypi Tóth vesztes csapat tagjaként ér­demelte ki ezt az elismerést.’ A 18. forduló válogatottá így alakult: Bóna (Petőfibá- nya) — Tusor (Hort), Köles (H. Gáspár SE), Pirkó (Eger­csehi), Fodor (Bélapátfalva), Tóth (Selyp), Bóna (H. Kini­zsi), Tóth (Novaj), Skoda (GYESE), Dorner (Rózsa- szentrhárton), Szilágyi (GYE­SE). A táblázat első három he­lyezettje idegenben nyert, a* Rózsaszentmárton és az Apó is vendégként vitt haza egy- egy értékes bajnoki pontot. A pályaválasztók 16 gól iára tízzel válaszoltak a vendégek. A sáros, mély talajú játék­tereken akarva-akaratlan sok szabálytalanság fordult elő. Ennek következtében három labdarúgó súlyosan megsé­rült, további három játékos pedig kiállítás miatt koráb­ban zuhanyozhatott. A kiál­lított labdarúgók száma ez­zel 45-re szaporodott. A kilenc találkozóra össze­sen 3350 néző volt kíváncsi, ez 1200-zal több az őszi záró forduló látogatottságánál. Az ifjúságiaknál csonka fordulóra került sor. Az Eger­csehi—Apc mérkőzés, mint ismeretes, a pálya használ­hatatlansága miatt maradt el. A nyolc mérkőzésen csu­pán 24 gól született, ezek több mint egvötödét a lista­vezető Eger SE TI. érte el az erdőkövesdiek ellen. (sz. j.) Kosárlabda Egri Finommechanika— Szarvasi Főiskola 99—84 (50—39) NB Il-es férfi mérkőzés, Szarvas. V : Molnár, Öze. Finommechanika: Komen- czy 23, Korepta 23, Busák 20, Bettenbuk 16, Molnár 2. Cse­re: Sipeki 10, Nagy 5, Me- licher. Magyar. Edző: iff. Csányi Barna. Mindkét félidőben maga­biztosan játszottak az egriek, de a védekezésre kevés gon­dot fordítottak, ezért meg­lepően sok kosarat is kaptak. Az egriek közül Bettenbuk játéka emelkedett ki. STC—Egri Tanárképző 92—90 (39—48) NB Il-es férfi mérkőzés. Salgótarján. V: Kosaras, Far­kas. Eger: Kovács 22, Lackó 18. Szalay 14, Szabó L. 4, Hubert 7, Csere: Szabó P. 16, Debre- czeni 6, Gál, Kádas, Reggel. Edző: Sipos József. A játék nagy részében az egriek irányították a mérkő­zést és már 14 pontos előny­re is szert tettek, amikor ért­hetetlenül visszaestek, s a hazaiak nem csak kiegyenlí­tettek, de a mérkőzés befeje­zése előtt három másodperc­cel a győztes kosarat is meg tudták szerezni. Az egriek közül Kovács, Szabó P. és Szalay játszottak jól. Vasárnap március 5-én há­rom mérkőzésre kerül sor Egerben, a Csebokszári ó- telepi általános iskola ir- natermében. 11 órai ke. >t- tel az Egri Tanárképző— e- pel NÉ I_es női mérk> est rendezik meg, 12.30 órai kez­dettel pedig az Egri Tanár­képző—Csepel NB I-es női tartalékmérkőzést bonyolít­ják le. 15 órakor az Egri Fi­nommechanika—Nyíregyházi Tanárképző NB Il-es férfi­találkozó fejezi be a napi ko­sárlabda-programot. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom