Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

&Z9 Rajtaütés maffiatalálkozón Via Ciro Menotti. Legna- no villanegyedének hűvösen előkelő utcája. Csupa mo­dern társasház, észak-olasz építészek remekei. Délután öt óra tájban az utca általá­ban csöndes, különösen szombaton. Vagy mégsem? Nagy sebességgel hirtelen egy BMW, azután két Fiat fékez a\Ciro Menotti utca 14. szám előtt. Három elegáns férfi sétál be a kapun, a második emeleti lakásban már várják őket. Nem sejtik — pedig gya­nakvó természetüknek már sok hasznát vették —, hogy a szemközti ház egyik eme­A meggyilkolt Don Ignazio Scelta holtteste. Rejtély, va­jon miért számolt le vezéré­vel a maffia? Jeti lakásának ablaka mögül minden lépésüket figyelik. Amikor a harmadik is eltű­nik a lépcsőházban, megcsör- ren a telefon Milánóban, a carabinierik Moscova utcai laktanyájában a parancsnok íróasztalán: „A jómadarak együtt vannak. A vezér azonban hiányzik”. A vonal másik végén rövid káromko­dás egy kis szünet, majd az ezredes hangja pattogó : „Semmi meggondolatlanság. Várjatok. Van időnk!” Az ezredes parancsa Este nyolc óra előtt öt perccel elhangzik a parancs: „Behatolni a lakásba! De vi­gyázzatok, kerüljétek a tűz­harcot. Jegyezzétek meg, hullából volt elég! Sok sze­rencsét!” Pontban nyolc órakor a polgári ruhás nyomozók és íz egyenruhás carabinierik behatolnak a második eme­leti lakásba. A meglepett banditák egyike színlelt nyu­galommal fordul hozzájuk: Kevesebb a zivatar az óceánok felett Az amerikai Orbiting Solar Observatory 2. meteorológiai mesterséges hold öt esztendőn keresztül gyűjtött adatait most dolgozzák fel. Jelenleg azokat a zivatarokat értéke­lik, amelyeket a hold az 1975. februárja és októbere közötti időszakban észlelt; a 35. észa­ki és a 35. déli szélességi kö­rök közötti területen. A hold éjszaka mérte és számlálta fotometrikus úton a villámo­kat. A kiértékelés során is­mét bebizonyosodott annak a régebbi észlelésnek a he­lyessége. hogy a szárazföldek felett lényegesen több a zi­vatar, mint az óceánok fe­lett. A hold adatai szerint 10:1 az arány a kontinensek javára. Nem tisztázták még ma sem ennek a jelenségnek az okát, ezért további kuta­tásokra és mesterséges holdas mérésekre lesz szükség. A nappali zivatarokat is megfi­gyelik különböző felhőma­gasságban, továbbá számítás­ba veszik, hogy a felhők sok esetben takarják a villámokat a mesterséges holdak érzékelő műszerei elől. — Jó estét, szolgálhatunk valamivel ? — Kezeket föl. s arccal a falnak. Egy-kettő, ne húzzuk az időt, mert idegesek le­szünk, s a feneketekbe eresz­tünk egyet! — csattan a kü­lönítmény parancsnokának a hangja Nyomatékül a hét megle­pett férfira merednek a gép­pisztolyok és a revolverek. Ellenállás nélkül tűrik, hogy megbilincseljék őket. John Joe Richard Li Voti, Luca Bonanno, Luigi Pelluílo Sal­vatore Montalto, Francesco Rinella, Roberto Bacciulli és Antonio Barbagallo — egy kivételével régi ismerősei az olasz bűnüldöző szerveknek: többségüket emberrablás, rendőrgyilkosság, többszörös emberölés és egyéb bűnté­nyek miatt már hosszabb- rövidebb ideje körözték. Va­lamennyien a maffia alvezé- rei, akik az amerikai útlevél­lel rendelkező John Joe Ri­chard Li Voti jelenlétében feltehetően a néhány héttel korábban Palermóban meg­ható alvilági informátoraik szerint a találkahelyen meg kellett volna jelennie Ger- lando Albertinek, a maffia egyik legelszántabb és legra­vaszabb vezérének is, aki évek óta mély illegalitásban él, s már többször sikerült — a mostanihoz hasonló módon — kicsúsznia a nyomozók gyűrűjéből. Áruló repülőiegyek Mindenesetre valamivel közelebb kerültek az igazság felderítéséhez a palermói maffiavezér és két „testőré­nek” meggyilkolása ügyében. Két őrizetbe vett bűnöző zsebében repülőjegyet talál" tak a Palermo—Róma—Milá­nó útvonalra, s a jegyeket a hármas gyilkosságot követő nap reggelén használták fel. Egy másik bizonyíték is ar­ra váll. hogy alighanem a két bandita némította el az agg palermói Don Ignaziot: A szabadságharc örmény katonái P ÜIíI Scella egyik testőre a gyilkosság színhelyén gyilkolt Don Ignazio Scelta helyébe akartak megbízható maffiavezért kijelölni. A Cosa Nostra összekötője — Aligha tévedünk, hogy a legfontosabb személy a hét őrizetbe vett maffiás közül az amerikai — vélik a milá­nói carabinierik — Az 50 éves John Joe Richard Li Voti Szicíliából származik, szülőfaluja Montelepre, ahol Salvatore Giuliano, a hír­hedt bandita is született. Nem lehet kétség afelől, hogy személyesen a maffia ameri­kai szárnya, a Cosa Nostra küldte el összekötőjét a leg- nanoi titkos találkozóra. Je­lenléte arra utal, hogy a sze­mélyi kérdéseken kívül más fontos témákat is meg akar­tak vitatni. A carabinierik „fogása” gazdag ugyan, de ezúttal mégsem elégedettek. Megbíz­zakójukból 38-as kaliberű pisztolyok kerültek elő — ilyen fegyverrel gyilkoltak Palermóban —, s pontosan annyi golyó'hiányzik a tároké ból, amennyivel a három mafios- életét kioltották. ... Annyi bizonyos, hogy a titkos szervezet tevékenysé­ge az utóbbi években Szicí­liából és Szardínia szigetéről, valamint Dél-Olaszországból északra is átterjedt. A maffia érdekelt az emberrablások­ban, a kábítószer-kereskede­lemben és a „becsületes üz­leti élet” sok más ágában. Eszközeiben nem válogat, de bizonyítékot, használható nyomot a legritkább esetben hagy maga után. Tagjai pro­fimunkát végeznek. S ki tud­na rá választ adni, vajon az Olaszországban 1977-ben el­követett 75 emberrablásból, 686 gyilkosságból, 4142 fegy­veres rablásból mennyi ter­heli a maffia lelkiismeretét? Gyapay Dénes Az 1848-as magyar szabad­ságharc idején távoli nemze­tek fiai és az országban élő nemzetiségek is részt vettek a szabadságharcért vívott harcban. Az országban élő nemzetiségiek közül az akkor alig tízezer főt számláló ör- ménység is csatlakozott. Hazánk területére már a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek örmény cso­portok és Esztergom városá­ban telepedtek le. 1672-ben pedig Apafi Mihály erdélyi’ fejedelem 3 000 örmény csa­ládot telepített le Erdély te­rületén. Az örmények által alapított városok közül Sza- mosújvár polgárőrséget állí­tott a forradalom alatt. Ne­vük később vadászcsapat lett. A városi levéltár adatai sze­rint Csányi László kormány- biztos „a városunkban szerve­zett vadászcsapat alakításáért a haza nevében köszönetét mond és a kijelölt tiszteket hivatalánál fogva — meg­erősíti.” Honvédeket helyeztek el a városban, majd a nagyenye- di menekülteknek adott ott- hont és katonai élelmiszer- raktárt tartott fenn. Hatvan­három újoncot szerelt fel, Bem tábornok rendelkezésé­re. Erdélynek Magyarország­gal való unióját az örmény varosok követei is megsza­vazták. A szabadságharcnak három örmény származású táborno­ka^ volt. A szabadságharc előtt az erdélyi magyar had­sereg vezérkari főnöke Czetz János őrnagy. Az örmények beköltözésekor még a Vártán nevet viselte a család. A szamosújvári anyakönyv i. kötet 10. lapján (1715) olvas­ható: Vártán mágánuámp Czetz. Vártán vezetékneve Czetz. A nagyszebeni csatában el- fllS',k*erel,ért Bem tábornokká léptette elő. A világosi fegy- verletétel után külföldre me­nekült, részt vesz az itáliai ^.§i? szervezésében. tínáKo ,1^vándorolt Argen­tínába, ahol megalapította és igazgatta a katonai földrajzi intézetet. 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Budapesten utcát neveztek el róla. örmény származású volt Kiss Ernő tábornok (a Biz- dig örmény név magyar for­dítása Szongott szerint), a Hannover huszárezred pa­rancsnoka. A szabadságharc kitörésekor a hadviselés költ­ségeire felajánlotta családi ezüst- és aranytárgyait. 1849. október 6-án az aradi tizen­hármakkal együtt végezték ki. Lázár Vilmos (az örmény Chazar magyar alakja) csa­ládja Erzsébetvárosról szár­mazott Nagybecskerekre. Ka- ránsebest, Örsovát, Lúgost védte, majd Világosnál ke­rült fogságba. Október 6-án, Aradon végezték ki. Czetz János 1902. évi Buenos Aires-i fénykép után (Fotó: Sugár János — KS) A szabadságharc bukása után a magyar emigráció tö­rökországi tartózkodása ide­jén közvetlen kapcsolatba ke- rüt a keleten élő örménység' gél. Percei Miklós honvéd ez­redes kutahiai naplója ad tá­jékoztatót az ott élő örmé. nyék életéről. Kossuth kuta­hiai tartózkodása idején is­merkedett meg az örménység törökellenes szabadságmoz galmával, melyet figyelemmel kísért Londonig tartó útja alatt. Több levelet intézett Makk ezredeshez „Argumen­tumul az enregisterrementnál felhasználható momentumok: az örmények részére egyenlő jog, egyenlő oltalom és egyenlő szabadság.” Az eu­rópai hatalmak azonban éppúgy nem hallgatták meg Kossuthnak az örmény sza­badság érdekében hangozta­tott érveit, mint ahogy nem törődtek a magyar szabadság­gal sem. Simon J. Zaven Kérem a jegyeket! TRISTAN BERNARD: rendre — szólt utitársam —, befüstöli nekünk a nemdo­hányzó fülkét! — Uram... — kezdte a kalauz, de én közbevágtam: Felszálltam a Párizs—Mar­seille útvonalon közlekedő gyorsvonatra és kényelmesen elhelyezkedtem az első osz­tályú fülkében. Igaz, hogy a felírás figyelmeztetett:- nem­dohányzó, de engem az ilyen apróságok nem zavarnak, sőt, mint szenvedélyes dohá­nyos, öt perc múlva már rá­gyújtottam kedvenc havan­nai szivaromra. A férfi, aki velem szem­ben ült. figyelmesen szemlél­te. ahogyan elővettem a szi­vart, ahogyan lecsippentet­tem a végét s meggyújtot­tam. Megvárta, amíg szívni kezdtem, és csak akkor szó­lalt meg: — Kérem uram, ez nem­dohán vzc fülke! — Én. kedves barátom, megszoktam hogy azt te­gyem ami nekem tetszik ... — válaszoltam, magától ér­tetődő közvetlenséggel. — Nos, meglátjuk... — emelte fel a hangiát utitár­sam — szólok a kalauznak. — Nem kell sokat fáradoz­nia — mondtam, mert meg­pillantottam a jegykezelőt. — Éppen jön! — Parancsol uram? — ud- variaskodot! a kalauz, ami­kor intettem neki. — Ezt az urat utasítsa — Tudom, mit akar mon­dani. De kérem, előbb vizs­gálja meg ennek az úrnak a jegyét, hogy egyáltalán ide szól-e az? , A kalauz a szomszédomhoz fordult. — Szíveskedjék a jegyét megmutatni... Utitársam elsápadt, reme­gő kézzel kaparászni kezdett a kabátja zsebében, majd átnyújtotta a jegyét. — Kérem szépen ... — csó­válta meg a fejét a kalauz — az ön jegye másodosztályú kocsira érvényes. Nem utaz­hat itt Szíveskedjék utá­nam jönni. . Társunk gyűlölködő pillan­tást vetett rám és dühödten ragadta meg a csomagját, de szó nélkül indult a kalauz után. A kislány, aki mindeddig hallgatagon ült a fülkében, letette a könyvét és csodál­kozó tekintettel kérdezte: — Mindent hallottam és láttam bár úgy tettem, mint­ha itt sem lennék. Jól elin­tézte az utitársunkat. Csak egyet áruljon el: honnan tudta, hogy a jegye nem erre az osztályra szól? — Semmi ördöngösség... — hárítottam el magamtól az elismerést — Csak lát­tam amikor a zsebébe tet­te. . és pontosan olyan szí­nű, mint az enyém... (Fordította: Antalfy István) MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 A kultúra sokszínű szövete. 8.57 Zenekari mu­zsika. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Weber: Abu Hasszán. 11.31 Két kórusmű. 11.40 Don Se- gundo Sombra. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódia­koktél. 13.52 Aranypofács- ka (mesejáték). 14.50 Ének­lő ifjúság. 15.10 Kamaraze. ne. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Bach: I. brandenburgi verseny. 17.07 A nép viha­ra. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Anneliese Rothenberger énekel. 20.00 Történt vala­mi? 20.30 Színes népi mu­zsika. 21.05 Az ember és környezete. 21.35 Ravel: G- dúr zongoraverseny. 22.20 Schubert-kamaraest. 23.40 Verbunkosok. PETŐFI 8.33 Népdalcsokor. 9.10 Ko­vács Péter énekel. 9.28 Mo­nológ. 9.33 Derűre is derű­10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Fúvós­zene. 12.33 Arcképek a bol­gár irodalomból. 12.50 Rimszkij-Korszakov: c-moll trió. 13.28 Bélyeggyűjtők­nek. 13.33 Hegedűmuzsika. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Nóták. 19.15 Fejezetek az értelmiség történetéből. 19.30 Csak fiataloknak 120.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Könnyűzenei olimpia. 21.33 A rádió dalszínháza. 22.12 Népi zene. 22.43 Kellemes pihenést! Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója. — Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa. — Egészségünk védel­mében. Foglalkozási ártal­mak a mezőgazdaságban. Dr. Pénzes Géza főorvos előadása. — 18.00 Észak­magyarországi krónika. — B.-A.-Z. megyei képviselő- csoport ülésezett a Postás Szakszervezet kulturális bi­zottsági ülésen — Operaári­ák. — Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes... MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola„ tévé. 13.45 Iskolatévé. 16.40 Dolores Schmidinger mű­sora. 17.10 Sakk-matt. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 „Oh, szabadság, hadd néz­zünk szemedbe!" 19.20 Té­vétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Égj, hogy világíts (filmsorozat). 21.20 Film­szem.. 22.10 Tv-hiradó 3. 22.20 ördögűzésből halál­eset (NSZK dok.-film). Z. MŰSOR 20.01 Dorchesteri nagy. együttesek. 20.45 A tenger kékjében, (kubai rövidfilm). 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Asztalitenisz EB csapatelő­döntők. £

Next

/
Oldalképek
Tartalom