Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

Bendó János Mérgező vegyületek vizsgálata A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet biológiai osztá­lyának laboratóriumában és a hozzá tartozó ötszáz négyzet- méter alapterületű üvegházban télen is ideális körülmények között vizsgálhatják az új növényvédő szerek biológiai ha­tásait a kutatók. Képünkön: gyomirtó szerek csirázásgátlo hatását vizsgálják. A tanácselnök röviden vá­laszol : — Még az idén tavasszal rendezzük. . . ★ A 11 ezer 514 lelket szám­láló Heves nagyközség idei első falugyűlésén kéts/.ázan jelentek meg, mindössze öten kérdeztek valamit. A városiasodás nemcsak az úthálózat bővítését, a közvi­lágítás vagy a lakásgondok teljes megoldását jelenti. A leendő városiak szemlélet vál­toztatására is szükség van.. Ezt azonban csupán úgy ér­hetik el, ha minél többször „összedugjak” a fejüket; vagyis sokkal több törődés­sel egymás és a nagyközség gondjai iránt. Falugyűlés Hevesen kedvezményes hitellel — hajthatja végre fejlesztési elképzeléseit. Mi meg eles­tünk ettől. Volt persze nyo­mós oka ennek, nem tudtuk fölvonultatni azokat a té­nyezőket — a szervezés föl­tárta termelékenységi tarta­lékokat például — mint szomszédunk. Igaz, ott hete­kig dolgoztak a hitelkérel­men, sokágú elemzőmunka előzte meg összeállítását, ná­lunk meg — mit tegyünk, ha ezerfelé kell szakadnunk — három nap alatt összeütöt­tünk valamit, amit a bank elutasított. Persze, nem a ja­vaslat felületessége, megala­pozatlansága miatt, hanem mert a mi kapcsolataink ... a mi gazdasági igazgatónk­nak nem bankos ember a ■ nagybácsikája... A köznapok ilyesfajta gya­korlatát kevéssé ismerő ol­vasó úgy vélheti, a szarkaz­mus vezérli toliunkat Saj­nos, az előbbi bekezdés tipi­kus jelenet a vállalati irá­nyítás forgószínpadán, nincs benne semmi túlzás. Itt a baj! Nem akad senki, aki közbeszólna, lehetséaes-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött?! Avagy a szomszéd rétjének irigylő le- szólása helyett inkább azt kellene alaposan szemügyre venni, mitől olyan szép zöld az a rét, hogyan őrzik fris­sességét. gazdagságát?! FÖLÖSLEGES LENNE azt állítani, a szabályozó- és ösztönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A népgazdaságban je­lentősek az indokolt s nem lebecsülhetőek az indo­kolatlan — eltérések, a szán­dékolt különbségtevések. Egy-egy iparcsoporton, még inkább iparágon belül azon­ban a kedvező és kedvezőt­len hatások kiegyenlítődnek. Nem közös azonban a céltu­datosság, az igyekezet, a le­leményesség, a kockázatvál­lalási bátorság szintje, na­gyok az eltérések.,az.irányí­tás hatásosságában, á szer­vezettségben. az emberek megbecsülésében: Ilyesfajta, elvontnak látszó, valójában nagyonis lényeges tényezők következménye, hogy bár a rétet — egy darabját — azo­nos feltételekkel adták át megművelésre, a szomszédé egv idő. után mar szebb, zöl­debb. S mert valóban az, mivel többet fordított gon­dozására. értékesebb. Nem­csak neki, hanem a társada­lomnak is értékesebb, mert azt, hogy mennyivel zöldebb az övé másokénál, haszon­forintok százezeréivel vagy éppen millióval tudja lemér­ni. Veress Tamás liárdszoba. Kérdem én, mi­ért? Értetlenül nézek rá. Ez len­ne a hevesi ifjúság egyetlen gondja? — Semmi szórakozási le­hetőségünk nincs — bátoro­dik fel a legfiatalabb. — Presszó, kocsma, sulssz. Ott meg mi van? Wurlitzer, pia, nagy berúgások. — Valamit persze a fiata­lok is kitalálhatnának, klu­bot, miegymást .. — Unott arccal elnéznek a fejem felett. ★ Dr. Grúz János, a nagyköz­ségi tanács elnöke beszámo­lójában megemlítette, hogy szeretnék a falu vezetői, ha minél többen bekapcsolódná­nak a község lakosai közül otthonuk, közvetlen környe­zetük „szűkebb pátriájuk” jövőjének tervezgetésébe. Ezért több fórumot szer­veztek. Két falugyűlés, egy réteggyűlés, .ezenkívül mun­kahelyi tanácskozások és ta­nácstagi beszámolók segítik a hevesiek „beleszólási” jogá­nak érvényesülését. ★ Az elnök halk hangja alig jut el a hátsó sorokig — túl­ságosan nagy a terem. Pedig érdemes lenne odafigyelni... — A múlt esztendőben egy­millió forintot költöttünk az úthálózat felújítására, bőví­tésére — mondja a tanácse1- nök. — Többek között kiénült a Somogyi Béla út, elkészültek a Kun Béla útra csatlakozó útrázók, felújítottuk az Al­kotmány utcát, ezenkívül 35Ö Az eredmények és elképzel lések mellett szóba kerülnek a gondok is. — Nem lehetünk elégedet­tek az egészségügyi—szociá­lis ellátottsággal, betöltésre vár két felnőtt és egy gyer­mekorvosi körzeti állás . . A - újtelepi és az I. számú isko­lában csökkenteni kell a zsú­foltságot. .. Az óvodai ellátás — a fejlődés ellenére is sze­gényes. .. Több GYES-ről visszatérő anya nem dolgoz­hat, mert kisgyermekét kép­telen elhelyezni óvodában, bölcsődében, ezért, az új óvo­da felépüléséig átmeneti megoldást keresünk... Heves a városi rangért küzd. A rang elérésének sok feltétele van, melyek közül néhányat már teljesített a nagyközség, A tanácselnök bízik abban, hogy az évtized végére megkaphatják a Város nevet. ★ A beszámoló után követ­keztek a kérdések. — Mikorra várható a pia'' áthelyezése? — kérdezte égy fejkendős asszon,y. — Még ebben az évben megoldjuk. Valamennyien tudjuk, hogy a piac ellátott­sága jó, de a kultúrált kfirü'- ményeknek már nyoma sincs. Igyekszünk minél előbb befe­jezni az átköltöztetést. — Az új óvodát mikor ad­ják át, és megoldja-e majd A hevesi fiatalok képviselőinek csak az előcsarnokban volt kérdésük. (Fotó: Perl Márton) KÜLÖNBÖZŐ felmérések elemzések egyaránt azt mu­tatták, hogy a hazai vállala­tok fele nem érzékel ver­senyt, versenyeztetést. Dolgo­zik tehát úgy, ahogyan aka­ratából futja, vagy amint éppen sikerül. Válasz ez ar­ra, miért fedezhetünk fel meghökkentő eltéréseket azonos adottságú és rendel­tetésű vállalatok gazdasági eredményeiben; jövedelme­zőségében, fejlesztési készsé­gében, értékesítést bevételei­ben. A téglaiparban, a ruhá­zati iparban például — meg­egyező eszközszint mellett — találunk olyan cégeket, me­lyek eszközarányos nyeresé­ge tizenöt, húsz százalékkal fölötte áll, illetve alatta ma­rad az átlagosnak. Az építő­iparban azonos rendeltetésű és szerkezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszonnégy hónap alatt hoz tető alá. Ugyan­olyan értékű és célú beruhá­zások kivitelezési idejét ösz- szevetve, másfél, két eszten­dős eltéréseket láthatunk. A példatár szinte tetszés sze­rint bővíthető, mivel a gya­korlat sajnálatos gazdagság­gal teremti a bizonyítási le­hetőségeket. Ezért vált lé­nyeges elemmé tartalékaink sorában a gazdálkodás! ered­mények indokolatlan különb­ségeinek csökkentése, az azo­nos fejlesztési, termelési for­rások megegyező hozamainak szorgalmazása. Puszta óhaj ez, vagy reális alapokra tá­maszkodó kívánság? Iparági megbeszéléseken a résztvevők fülüket hegyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüggésben, s hányszor hangzik el. Vetél­kedés? Igen, s nincs benne semmi természetellenes. A társadalmi elismerésnek sok­féle formája van, s ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a mi­kéntre, az eredmények hát­terének taglalására. Ezért sűrű eset, a minősítést kéret­len prókátorok, a társválla­latok irányítói átírják, mondván, persze, könnyű nekik mert... S itt hosszú lista következik, amire a mi­nisztérium állítólagos elfo­gultsága éppúgy rákerül, mint a bankkal ápolt baráti kapcsolatok haszna a forgó­eszköz-hitelezésben, a sze­rencse a külkereskedelmi üz­letkötésben, s nem kevésbé az a mázli, hogy a szóban- forgó cégnél csekély a mun­kaerő-vándorlás, Ilyesfajta okoskodással persze létrehoz­ható egy tükörrendszer, ami­ben az ember azt látja, amit éppen akar. Hiszen aki a té­nyéktől nem hagyja befolyá- soltatni magát, azt a több­szörös torzítás sem zavarja. MAGYAR \ ZATRÖL. mentségből nincs árbevétel, ezeket nem lehet termékként a vevő elé tárni, azaz: a szomszéd rétjének vélt zöl­debb színe aligha puszta fel­fogás- és magatartásbeli gond. Forrása, oka tetemes anvagi, pénzbeli veszteségek­nek is, s menlevél a szürke középszerre, a kezdeménye­zőkészség hiányára, a kocká­zat elutasítására. Mert a lo­gika azt diktálja, fölösleges erőlködnünk, ha az a másik, szerencsésebb, jobban „fek­vő” úgyis elébünk kerül, hi­szen állami támogatással — Nö vény védőszer-k utatá s Az utóbbi években volt al­kalmam néhány falugyűlésen részt venni és nem is csak egy megyében. Voltam már olyan nagyközség falugyű­lésén, ahol a tízezer lakost mindössze húszán képvisel­ték. À szervezés hiányosságai, az emberek érdektelensége? Ki tudja, mi okozza helyenként a megtartott összejövetelek sikertelenségét, jobb esetben fél sikerét. Ennek a „jobb esetnek” lehettünk tanúi He­vesen, ahol a 400 személyes Dr. Grúz János tanácselnök beszámolóját tartja színházteremben körülbelül kétszázan voltak jelen. A művelődési ház nagyterme egy kissé „bő” volt a hallga­tóságnak. ★ A kezdés előtt három fia­ezer forintot járdaépítésre is költöttünk. Az idei tervekben szerepel a Széchenyi út szé­lesítése, aszfaltozása, a Bocs­kai, Madách és a Zalka Máté utca szilárd burkolattal való ellátása, sárrázókat építünk a Damjanich és Vásártéri utcá­ban. talember támasztja a ruhatári pultot. — Mit kérdeznének, vagy kérdeznek a tanácselnöktől? Zavartan összenéznek. Az­tán egyikük — miután na­gyot húzott a sörösüvegből — megszólal : — Soha nincs nyitva a bi­téi jesen a problémákat? —- tette fel a kérdést egy fiatal­asszony. — Az óvoda átadását 1979- re tervezzük. 150 személyes lesz, tehát nem jelent teljes megoldást. Varga László. nyugdíjas egy halom gépelt papírral ’ emelkedett szólásra. Alapo­san felkészült. Megkérdezte egyebek mellett, hogy a mo<. ^tanában elkészült csapadék­víz-elvezető csatornarendszer elhanyagolt környékét mikor hozzák rendbe, hogy ne le­gyen nyakig sáros, aki arra jár? Ugyanolyan, a szomszéd rétje is Gyomirtó szerek vizsgálata az üvegházban (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) 1978. február 14., kedd /

Next

/
Oldalképek
Tartalom