Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
Korea A phenjani egyetem Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában, a festői Moran- bon-hegység lábánál 1946. október 1-én nyílt meg a Kim ír Szén Egyetem. Az ország felszabadulásáig, a japán imperializmus gyarmati uralma idején a nemzeti kultúrát megsemmisítették egyetlen felsőfokú iskola sem működött, az anyanyelvi oktatást már az általános iskolában betiltották. Nem voltak olyan káderek, akik képesek lettek volna a felsőbb tanintézetek irányítására. Alig akadt iskola, diákszállásnak nyoma sem volt, az ösztön- dfiak rendszerét nem ismerték. Az eltelt több mint 30 év alatt olykor súlyos harcok, megpróbáltatások közepette az egyetem tovább bővült, és a szocialista pedagógia, az oktatás és a nevelés, a tudományos-kutató tevékenység valódi központjává vált. Az egyetem tudományos könyvtára ma már több millió kötettel rendelkezik. Az egyetem hét fakultással. s ezen belül 24 szakágazattal kezdte meg munkáját. Kezdetben 1500 diák tanult. A fakultások száma azóta jelentősen megnövekedett. A diákok száma meghaladja a 10 ezret, s ugyancsak ezreket tesz ki az oktató személyzet létszáma, beleértve az akadémikusokat, a professzorokat és a tudományos doktorokat is. Az egyetemhez tartozó számos tudományos kutatóintézet pedig nagy szerepet játszik a tudományos élet fellendítésében. Jugoszlávia Kétmillió disznótor Jugoszlávia északi részén nagy lakomával, méltóan, több mint kétmillió disznótorral ünnepelték meg a rekordtermést. A Vajdaságban ugyanis a húsgyárak 1870000, az egyéni termelők pedig saját céljaikra több mint 200000 sertést vágtak le tavaly. Ez az előző évek termeléséhez viszonyítva 30—35 százalékos növekedést jelent. Kuba Alicia Alonso Alicia Aloníb, Kuba és a világ balettművészetének egyik legnagyobb alakja, a kubai nemzeti balettiskola megteremtője, nyolcéves korában kezdett el táncot tanulni. Nyikolaj Javivszkij tanítványa volt, majd az Egyesült Államok balettintézeteiben képezte tovább magát. A világ szinte valameny- nyi jelentős balettszínpadán fellépett, s pályafutása főbb A kolbász, ami e sok sertésből készül, 100000 kilométerre nyúlik, tehát akár öv Is fonható belőle Földünknek. S ami szintén említésre méltó, tavaly ugrásszerűen növekedett a húsfogyasztás — legalább 15 kilóval fejenként —, vagyis tavaly az egy főre jutó húsfogyasztás 60 kilogramm volt. állomásait versenygyőzelmek, díjak és elismerő kritikák jelzik. Arnold Haskell, a híres angol balettkritikus írt először a kubai iskoláról. Nem sokkal az 1964-es várnai balettverseny után újságíróknak mesélte: „A verseny kezdete előtt láttuk, hogy sok kubai szerepel az indulók között, de nem sok ügyet vetettünk rájuk. Pár nappal később mindenki Kubáról beszélt. Táncosaik nevét mindenki ismerte, s nemcsak úgy beszéltek róluk, mint egyéni táncosokról, na- nem mint egy új iskola, a kubai balettiskola képviselőiről. Elég volt számukra egy este, hogy legyőzzenek minket, s történelmet csináljanak ...” Alicia Alonso évekkel ezelőtt alapította iskoláját. A forradalom győzelme hatalmas változást hozott a csoport életében. Nemcsak a hivatalos támogatást nyerte el, ri-» létrejött az Országos Balettiskola, valamint a tartományi és egyéb balettintézetek is. Bulgária A folklór titkai I i Nemzetközi folklórfesztivál Burgaszban. A színpadon a bolgár együttes A bolgár nép csodálatosan gazdag és sajátos örökséget őriz zenéből, dalokból, táncokból. Folklóregyütteseit már a világ sok országában megcsodálták, és sokan, amikor elismeréssel szóltak beHAZIÍSZNEZOBEN ..................................... A maszkok mesterei Lengyelország H és, cink, ólom nyers anyaga: a ■ ■■ ww a jevo kősó Gazdag rézérc-lelőhelyet fedeztek fel 1957-bsn Lengyelországban, s ezzel a lengyel állam a világ ötödil|_... hatalma lett a rézvagyon tekintetében. Az elmúlt 15 év alatt a rézbányászatra és -kohászatra 80 milliárd zlotyt fordítottak. A három rézbánya — a „Lubin”, a „Polkowice” és a „Rudna” — 1976-ban elérte a 8 millió tonna termelést, 1990-re pedig 30 millió tonnát terveznek. Növekszik az elek- trólitikus réz termelése is. 1960-ban 22 ezer, 1976-ban már 250 ezer tonna rezet termeltek. 1980-ra pedig a 425 ezer tonnát is elérik. A cinkkohászatnak már a XVIII. században is hagyományai voltak. A felárások révén 1954—74 között a cink- és ólomércvagvon az ötszörösére növekedett, és a jelenlegi 250 ezer tonna cink és a több mint 80 ezer tonna ólom termelésével Lengyelország a nvolcadik helyen áll a világon. A hét működő cink-ólom bánya közül Európa legkorszerűbb fejtője, a „Pomorzany”, 1974-ben kezdte meg üzemelését. A tervek szerint Lengyelország 1980-ban eléri a 260 ezer cink- és a 120 ezer tonna ólomkitermelést. Az 1953—56 közötti években a tarnobrzegi medencében felfedezett kénvagyon új bányászati ágazatot fejlesztett ki Lengyelországban. A lengyel kén ma a világ 50 országába jut el. A rendelkezésre álló kénmeny- nyiség mintegy 5 millió tonna kitermelését biztosítja, a kénsav termelése pedig eléri a 4 millió tonnát, ez a világ kénexportjának 30 százalékát teszi ki. A lengyel szakemberek több mint 40 kénsavgyárat építettek a világ különböző országaiban, így Magyarországon is — Szolnokon. A jövő egyik vegyipari nyersanyaga a kősó. Lengyelországban 46 millió tonnára becsülik a kősóállományt. Hasznosítása lehetővé teszi a klór, a műszálak, a kaucsuk, hűtőiparban alkalmazott cseppfolyósítható gáz, a freon és különböző hígítók gyárását. A kősófeldolgozás legnagyobb központja a Visztula menti Wroclawek lesz. Szovjetunió A Mongóliába látogató turisták szívesen vásárolják a különleges maszkokat. A Mongol Művészek Szövetségének műhelyében évente 15 ezret készítenek. Alapanyaguk gipsz, festék, lakk és aranyboritás. A moszkokat ötvösmunkával, fantáziával, mesteri tudással formálják. A gyűjtők nagy örömére újabban enyvezett papírból alakítják a maszkokat, így könnyebben szállíthatók és festésük, színárnyalataik is tartósan megmaradnak. A maszkkészítés gyökerei a messzi múltból erednek, amikor nélkülük elképzelhetetlen volt az ünnep. Most ez a művészet újjászületik. A lipcsei, a plovdivi, a zágrábi nemzetközi vásáron nagy sikerük volt a mongol maszkoknak. (BUDAPRESS — APN — MON CAME) Légibusz prébaúton NDK Megkezdődött a Voronyezsi Repülőgépgyár sorozatban gyártott IL—86-os légibuszainak a kipróbálása. Az új óriás utasszállító repülőgép 350 utast szállíthat, leszállás nélkül 4—5 ezer kilométert képes megtenni. Utazósebessége 900—950 kilométer óránként, repülési magassága — 9—10 ezer méter. A repülőtér tervezői és kivitelezői gondoskodtak az utasok és a kiszolgáló személyzet maximális kényelméről. A beszálláshoz nincs szükség a szokásos >-epülőté- ri lépcsőkre, a beszállólépcsőket egybeépítették az ajtónyitás zárólapjával, s belső energiaforrások bocsáthatják ki vagy vonhatják be. Az utasok a magukkal hozott poggyászokat az alsó térben helyezik el, ahol a polcok számozása megegyezik az utastérben az ülések számozásával. Ez lényegesen lerövidíti a ki- és beszállás időtartamát. Az IL—86-os a szovjet utasszállító repülőgépek harmadik nemzedékéhez tartozik. Ezek a repülőgépek tökéletes aerodinamikai képességekkel rendelkeznek és navigációs berendezéseik lehetővé teszik, hogy gyakorlatilag bármilyen időjárási viszonyok között repülhessenek. Alkalmazásuk jelentős mértékben tehermentesíti a nagy utasforgalmú járatokat: egy repülőúton a légibusz körülbelül annyit utast szállíthat, mint az IL—18-as, vagy a TU—104-es három repülőút során. A tizedik ötéves tervidőszakban (1976—1980) a Szovjetunióban a légi szállítások volumene jelentősen növekszik, főként a távoli területekre és a nehezen megközelíthető körzetekbe. Az utas- forgalom 1,3-szeresére növekszik. Ehhez járul majd hozzá a repülőgéppark jelenleg folyó felújítása. Már megkezdte a rendszeres járatot a TU—144-es szuperszónikus utasszállító-repülőgép. Hamarosan követi az IL—86-os és a JAK—42-es. A jövőben ezek a gépek alkotják majd az Aeroflot utasszállító repülőgépparkjának az alapját. Öt és fél millió tv-tulajdonos A Német Demokratikus Köztársaság 17 millió állampolgárának tájékoztatására 39 napilap jelenik meg naponta 8 millió példányban; 31 hetilap 8,7 millió példányban: 630 üzemi újság kétmillió példányban és 517 folyóirat 17,8 millió példányban. Minden családnak legalább egy napilap, egy hetilap és két folyóirat jár. Megfelelő sajtóorgánumokkal rendelkezik a vidék is. Élénk az olvasószolgálat: az elmúlt évben 1,6 millió levél érkezett a lapokhoz az 0Jfg«£f§ JJ17S. február 1., szombat olvasóktól, 350 ezer nyomtatásban is megjelent. Népszerű a rádió. Naponta öt programja hallható: az NDK—I tájékoztató és szórakoztató, az NDK—II. kulturális, oktatási, az „NDK hangja” információs, a Berlini Rádió a fővárosi, a Radio Berlin International pedig — 12 nyelven — a külföldre szóló adások műsora. Az NDK—I-hez 11 regionális adó csatlakozik. A sugárzási idő és a műsorok választéka évről évre bővül. A heti műsorok óraszáma 1957- ben 517 volt, jelenleg 1200 óra. Az NDK televíziója 1952. december 21-én kezdte meg adását. Akkor összesen 75 televízió-előfizető volt, tíz év múlva kétmillió, 1972- ben 4.8, jelenleg pedig több mint öt es fél millió. » Az IL—86-os légibusz. Az első, sorozatban gyártóit IL—86-os, a Voronyezsi Repülőgépgyár szerelöüzcme mellett. (Fotó: TASÜSH—APN—KS, V. Kozsevnyikov felv.) mutatóikról, szakmai titkok-J ra is „gyanakodtak”. Ped'g valójában nincs szó semmiféle titokról, hacsak nem az, hogy Bulgáriában hagyományosan nagy gondot fordítanak a népművészet ápolására, fejlesztésére. A bolgár folklór korszerűsítésének, restaurálásának folyamatában, a nép sajátos zenei megnyilvánulásainak kutatásában nagy szerepet tölt be például a Bolgár Tudományos Akadémia mellett működő Zenetudományi Intézet. Miközben a bolgár zeneszerzők és koreográfusok a népművészettől tanulnak, rajtuk, illetve munkájukon keresztül a népzene és tánc is teljes valójában kibontakozik. A folklóregyüttesek bemutatásához, népszerűsítéséhez a Bolgár Rádió és Televízió is hozzájárul — elsősorban az immár hagyományos népművészeti feszti- - válók, versenyek megrende- zésével. Hogy milyen fontos“' helyet foglal el a népművészét a bolgár kultúrában, arról tavaly és két éve a különböző országok hivatásos nép- művészeti csoportjainak helyzetét értékelő bulgáriai tanácskozások is meggyőzően tanúskodtak. B. Hardaliev (Szófia — Press — zCS). Csehszlovákia A prágai hidak A Prágát átszelő Moldva partjait 13 híd köti össze. Prágában azonban több mint 300 híd, hidacska és viadukt számlálható össze. Ezek együttes hossza mintegy tíz kilométer. A múlt század 40-es éveiben Prágának a Moldván csak egyetlen hídja volt — a Károly- híd —, amelyet évszázadokon át csak mint a Kőhidat vagy a Prágai-hidat emlegették. Mai nevét 1870-ben adták, akkor nevezték el alapítójáról, IV. Károly cseh király és német-római császárról. Hossza 520 méter, s a két parton épült» tornyairól lenézve megnyúlt „s” betűt formál alakja. A hidat 30 szoborból és szoborcsoportból álló galéria díszíti. Ezek teszik jellegzetessé. A szobrok többsége 1683—1714 között készült, a cseh barokk szobrászművészet kiváló egyéniségei, F. M. Brokoff és M. Braun művei. A Károly- hid műemlék, s Prága szimbóluma. Korábban remekműnek számított a Moldva vasúti hídja, a Karlini vagy Nee- relli viadukt. Alkotója, . az osztrák Alois Negrelli <1 ?» i— 1888) építészmérnök volt. a svájci vasúthálózat ér a S’ue- zi-csatorna tervének készítője. A viadukt lí)64—1850 kö. zott épült cseh gránitkőből, s a mai napig szolgál. — Oüfi®
