Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

« Hamlet előtt, Hamlet után * í Két eíőadás közt, Kozák Andrással A közönség lélegzetvissza­fojtva figyeli az előadást. A pódiumon a négy zenész hol egyszerre, hol külön-külön szólaltatja meg baljósló, meg­nyugvást ígérő, melankóliát sugárzó, megvidámodó hang­szerét. A muzsikára, az ének­re egyetlen férfihang rímel a dán királyfi sorsát idézve... Az egri tanárképző főiskola vendégeként a Kaláka együt­tes játszik. Hamletként Ko­zák András áll a színpadon. A Thália Színház művésze alig néhány héten belül má­sodízben lép föl Egerben. Az előadás után arról kérdeztük, mit jelentenek számára vidé­ki föllépések, miért vállalja egy különben is sűrűn foglal­koztatott népszerű szinész a tájolást? — Különösebb miértje nincs a dolognak... A hegy­mászót, ha megkérdezik, miért ment fel a csúcsra, azt mondja, mert ott volt előt­tem. .. Valahogy így voltam én is. A Kaláka együttessel szegény Latinovits Zoltán ha­lála után kerültem kapcso­latba, amikor átvettem elő­adóestjét Hamar megszeret­tem a zenéjüket s az is rö­vid idő alatt kiderült hogy jól tudunk együtt dolgozni. Így kezdtem velük vidékre járni, hossfcú Idő után elő­ször. Amikor szóba került hogy dolgozzuk föl monodrá­maként a Hamletet, szívesen vállaltam velük ezt a felada­tot. Ma már csak azért is örülök neki, mivel rövide­( Tudósítónktól) Még tartanak a hideg tél végi napok, de már a nyári táborozások előkészületeiről tárgyalnak Füzesabonyban a járás úttörőcsapatainak ve­zetői. A járási úttörőelnök­ség szilvásváradi váltótábo­rát az idén tovább bővítik, korszerűsítik. Az Állami Ifjú­sági Bizottság 100 ezer. Füzesabony nagyközség ta­nácsa pedig 120 ezer forintot fordít az idén erre a célra. Az összeget a tábor körül­kerítésére, táborvezetői iro­da építésére, a mosási, tisz­tálkodási lehetőségek korsze­rűsítésére, ezenkívül kispálya és játszótér építésére hasz­nálják fel. sen tévéfilmen 1* látszhatom majd ezt a szerepet. A dara­bot egyébként a Budapesti Egyetemi Színpadra tervez, tűk, de a bemutató előtt na­gyon jó. hogy alkalmunk nyílt vidéki közönség előtt kipróbálni, milyen a hatás — Tud-e ilyenkor még • közönség segíteni? — Hihetetlenül sokat. & különösen a vidéki Egy pes- ti színházba általában ugyan, azok az emberek járnak. A törzsközönség reakciói nyil­ván egészen mások, mintha egy heterogén csoport ül a nézőtéren. A vidéki közönség nyitottabb, őszintébbek a megnyilvánulásai Reagálása­ikból jobban le lehet mérni azt, hogy mi hogyan sike­rült, hol vannak még zökke­nők. — Shakespeare-nek ezt a darabját nagyon sokfélekép­pen dolgozták már föl. Volt olyan színész, aki egy töpren­gő, filozofálgató királyfit ál. lított a színpadra. Volt olyan, aki a beteges melankóliára hajlamos fiatalembert, ismét mások erőteljesnek, határo­zottnak. célratörőnek ábrá­zolták. Kozák András mit tart legfigyelemreméltóbb jel­lemvonásának? — Azt hiszem, ez sohasem annyira a színésztől, mint in­kább a rendező elképzelésé­től függ. Magam sok Hamle­tet láttam színpadon is, fil­men is. Legjobban Lawrence Olivier alakítása tetszett, ö nem akart semmi különöseb­szlhalmi pajtások pedig du­naújvárosi táborozásra ké­szülnek. Az úttörőcsapatok a felké­szülés során nyári táboraik programjait is jó előre szer­vezik. Mindenhol érvényesül a pihentető jelleg, a sport, a játék és kirándulási, kultu­rális program. Sor kerül az eddig végzett munka értéke­lésére és felkészülnek a kö­vetkező úttörőév feladatai­nak végzésére is. bet „belejátszani a figurába”, annyit ábrázolt, amennyi a szövegben van... Hamlet... Adott egy gondolkodó, hu­manista ember, akit ilyen és Ilyen feladatok elé állít az élet. Vajon hogyan oldja meg őket?... Ezt persze ma már sokan kevésnek érzik, és megpró­bálják valamilyen plusszal a mához közelebb hozni. Ne­künk nem volt erre szüksé­günk, hiszen itt volt a zene. Számomra Igen izgalmas fel­adat volt Így eljátszani. — A tévéfilm persze egé­szen más lesz — Esztergályos Károly rendezi, — hiszen gyökeresen különböznek már maguk a technikai feltételek is. Azt hiszem, nehéz lesz er­ről a monodrámáról a több szereplős eredeti darabra „visszaállnom”. Ez az előadás mégis, úgy érzem, segíti majd azt is. — Milyen más produkció­ra készül még mostanában? Lesz-e folytatása a közös föl­lépéseknek a Kaláka együt­tessel? Terveznek-e újabb utat Egerbe? — A színházi előadásokon kívül egy tévéfilmben ját­szom most. Szakonyi Károly két novelláját dolgozza föl új műsoron, a Hamlet meg­valósítása elég hosszú mun­ka volt... Ám, ha lesz újabb ötletük és megkérnek, hogy vegyek részt én is, szívesen társulok..., amennyiben időm engedi. Egerbe egyébként mindig szívesen jövök majd, ha lesz rá módom. Bár csak néhány­szor jártam itt, nagyon meg­tetszett a város, és kellemes emlékeket őrzök a közönség­ről is. Csiszár István (németi) Biztos nyeremény Nagyabb, korszerűbb lesz a szilvásváradi tábor A táborszervezés előkészü­letei során kiderült, hogy az idén is változatlanul nagy az érdeklődés a szilvásvára­di váltótábor iránt. Június elejétől egészen szeptemberig egymást váltják majd a kü­lönféle turnusok. Itt táboroz­nak Kál, Mezőtárkány, Po­roszló, Kápolna és Mezősze- mere úttörőcsapatai, ezenkí­vül cseretáborozókként itt töltenek néhány hetet a haj- dúszoboszlói, a gávavencsel- lői úttörők és a gödi járás­ból egy úttörőcsapat Szilvásváradon rendezik meg két turnusban a járási őr vezetőképző tábort, ahol 160 pajtást készítenek fel a következő évek feladataira. A járás több úttörőcsapata vándortáborba indul. Az al- debrőiek a Balaton-felvidé- ken, a feldebrőiek Budapes­ten táboroznak. A sarudiak a budai hegyekbe mennek, a © Mwjjäß liiiü. február 22, szerda Távol áll tőlem, hogy rek­lámot csináljak az OTP-nek (különösen Ingyen), de ami igaz — igaz: Az autónyere­mény-betétkönyv a legmeg­bízhatóbb tőkebefektetés. Le­het, hogy kedves pénzintéze­tünknek néhány százalékkal több hasznot jelent ez az öt­letes kamatfizetés, mint a hagyományos, de én nem saj­nálom tőle, sőt lelkesen kiál­tom: Áldott legyen, aki kita­lálta! Történt ugyanis a minap, hogy a presszóban mosolyog­va közeledett asztalomhoz Csemetke Rudolf barátom. Szeretem Rudit, csak azt nem szeretem, ha már messziről mosolyog. — De jó. hogy látlak— lel­kendezik. és odatelepedik az asztalomhoz. — Vársz vala­kit. tudom. Ne félj, már itt sem vagyok, csak... Rendel egy dupla konyakot, és egy tripla kávét habbal, majd nagy sóhajtva közli, hogy váratlanul „végzetes” pénzzarvarba került. A 'övő hónapban több t'zezer forint fogia verdesni a markát, de addig... Addig azonban szüksége lenne egy tízesre, azaz tízezerre, de min’murr egv ötösre amely összege* azonban csak avval a feltétel­lel hajlandó elfogadni, hogy megfizeti a kamatot, s erről írást ad. Csemetke Rudolf, jó bará­tom, korrekt férfiú, aki meg szokta adni a tartozását előbb... vagy utóbb, ha az ember sürgeti, kéri, forszí­rozza, gyötri, a nyakára jár, fenyegeti, stb. Mielőtt szóhoz jutnék, köz­li velem, tudja, hogy a múlt héten a kiadótól kaptam egy „kis pénzecskét”. Természete­sen azt is tudja, hogy meny­nyit. Fillérre. Kár is lenne tagadnom, Rudinak mindig tökéletes az információja. — Hát igen — ismerem be —, de... — Tudom, hogy te nem szórod a pénzt — vág a sza­vamba sietve —, közismert, hogy te milyen szolidan élsz, tehát a summa megvan. En kissé léha vagyok, te ezért sokszor és joggal. Most szen­tül elhatároztam, hogy ma­gam is a szolidság útjára lé­pek. Ehhez kérem a segítsé­get, és nem ingyen. Megfize­tem a rendes kamatot, és ke­zesekkel garantálom a pénz visszafizetését. — Boldogan állnék rendel­kezésedre, de... — Ha te is azt mondod, hogy ..de", akkor csak egy mego’dís marad a számomra: a kötél. A Varsói Kamarazenekar egri sikeréről A Varsói Szlmfónikusok Kamarazenekara — a kiváló Karol Teutsch a vezetője — magyarországi turnéját ép­pen Egerben kezdte meg, hét* fő esti hangversenyével. Egy számunkra idegen és még nem hallott együttes mindig a meglepetés örömét, ízeit ígéri. Azt a különlegeset, azt a másat, amely a műsorá­ban, a zenei anyag feldolgo­zásában jelentkezhetik. így volt ez most is, és nem, hogy nem csalódtunk ebben a vá­rakozásunkban, de a gyorsan lepergett másfél órás műsor­nak akkora hatása és sikere volt, hogy a ráadásokat mér­téken felül követelte az egri közönség. önként adódik a kérdés: mivel is lehet lázba hozni egy hallgatóságot? Mindenekelőtt jó muzsikával. Sokszor ez sem elég, mert apróbb hibák, mármint az észrevehetőek, határozottan szétszórják a hallgatóság figyelmét. Jó mfl- sorösszeállftással? Bizonyá­ra! De leginkább azzal, hogy a pódiumra lépés pillanatá­tól az utolsó tapsig semmi más nem történik a színen, a hallgatóság előtt, csak a zene maradéktalan, alázatos és na­gyon fegyelmezett szolgálata. Ebből a tantárgyból, ebből a hallatlan koncentrált figye­lemből és összpontosításból adott nagyszerű példát ez a lengyel együttes. A technikai hibátlanság nem különösebb mérce, hi­szen egy világjáró együttes­nél ez alapkövetelmény, a műveket élvezni kívánó kö­zönség ezt el is várja. De az már a technikailag kitűnő megszólaltatásnál több és magasabb rendű, ahogyan ezek a művészek a teljes ösz- szeforrottság, a lelki és szel­lemi összhang és átélés tel­jességében szólaltatták meg a müveket, amikben egy tő­lünk viszonylag távol eső kor, a XVI.—XVIII század han­gulatvilága kért nálunk bebo- csáttatást Az Ismeretlen Lengyel Szerző Sinfonia de Nativitate című műve a karácsonyi ün­nepkör hangulatát, érzésvilá­gát lobbantja fel. Mintha a népi lélek öröme nyilvánul­na meg a friss első tételben, hogy aztán a líra, az elmél­kedés hangjai szólaljanak a középső részben. A harmadik tétel ismét vidám, mintha a pásztorok indulója lenne a jászol felé. Ezzel a nyitószám­mal adtak ízelítőt a vendégek a lengyel zene gazdag örök­ségéből. Marek Marczyk játszotta Johann Christian Bach Brá­csaversenyét. Van abban né­mi igazság, hogy ez a mű va­lahol a nagy Bach, az apa ér­zelemvilága és Mozart szelle­mi tájai között foglal helyet, n: ídvégig elegáns, itt-ott le­nyűgöző technikai és formai megoldásaival. Érdekes meg­figyelni, mennyire a forma csillog — vagy mi azt ves­szük észre —, amikor a szel­lem hőfoka nem tudja áthe­víteni különlegesen magas iz- zásúra a zene anyagát, aho­gyan azt a legnagyobbaknál megszoktuk. Marek Marczyk feltétlen virtuóza hangszeré­nek, nagyszerűen játszott; a közönség ráadást is kért tőle, az elismerés okából. Benedetto Marcello Con­certo grossója elsősorban bői ven áradó dallamosságával kápráztat el bennünket; a második részt szinte énekelni lehetne, annyira vokális jel­legű muzsika. Purcell Tündérkirálynő szvitje és Mozart F-dúr diver- timentója csak fokozta azt a hatást és élményt, amely az előző darabok előadásában keletkezett. És ilyenkor tá­mad a hallgatónak az az él­ménye, és felismerése: ezt az elvontnak tartott és tartalmá­ban olykor vitathatónak, vagy megfoghatatlannak mi­nősített közlési rendszert, a zenét, milyen magától értető-' dőnek találjuk. Ha így adják elő. Mert a harmónia tisztán, minden zavar nélkül a lélek­től lélekig árad. Ez az igazi dicsérete Karol Teutsch mes­ternek és szeretettel fogadott együttesének. A zenetörténeti bevezető-’ két Kuthy Tamás mondotta el. Farkas András ’ Képzőművész kör Gyöngyösön — Nem hagytad befejezni a mondatomat. — Bocsáss meg!-r- Az a helyzet, hogy az OTP-ben van a pénzem. — Azon ne múljék, öregem, én is adok annyi kamatot, mint ők. Ajánlanák többet is, de tudom, hogy te úgysem fogadnád el. Tehát? — Rendben van. csak ab­ban állapodjunk meg, hogy Zsiguli, Wartburg, vagy Tra­bant? — Mit beszélsz? — Nézd. nem akarok ke­resni rajtad, legyen egy 1 ro­hant. — Te autónyereményre tet­ted be a pénzedet? — Föláll, megvetően végigmér, tekinte­tében súlyos szemrehányás. — De ha az életedről van szó, én... — rebegtem. — Köszönöm, csak hagy­jad! — sziszegi vérig sértve, és egy hajtásra kiissza a ko­nyakját, egy másikra a kávé­ját, s kezet sem nyújt, indul. A válla fölött dobja vissza, hogy: — Volt szerencsém! Avval vigasztalódom, hogy azért nem haragudhatott meg nagyon, mert különben nem hagyta volna rám a cechét. Sólyom László Több mint tíz esztend'-je működik a gyöngyösi járási­városi művelődési központ kihelyezett tagozataként az * képzőművész kör. ahol a ! > rajzkészségű fiatalok nevelé­sével foglalkoznak. Eredmé­nyes tevékenységüket jelzi, hogy a tagok évente kiállí­táson mutatják be legsikere­sebb alkotásaikat. Képünkön Volent Miklós irányításával dolgozik a cso­port. (Fotó: Szabó Sándor) Február 26-án: Népművészeti csoportok járási bemutatója Karácsondon A gyöngyösi járási hivatal művelődésügyi osztálya, va­lamint a helyi művelődési ház vezetősége február 26-án délután rendezi meg Kará­csondon a népművészeti cso­portok járási bemutatóját. , A műsorban fellép az at­káid, a gyöngyösoroszi, a gyöngyöspatai, a gyöngyös- solymosi, a karácsondi, a nagyfügedi pávakőr, vala­mint a kisnánai és a félnéd meti citeraaenekar. ____J

Next

/
Oldalképek
Tartalom