Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
Bátorság? Boforság? (Fotó: Zeit im Bild) KaréneMés - kizas őröm — A KOTA a Kórusok Országos Tanácsa, amely a Művelődésügyi Minisztérium tanácsadó testületéként működik 1969 óta — közgyűlésén értékelte — kórusmozgalmunk helyzetét, fejődését. Ezen értékelés alapján állítottuk ösz- sze írásunkat. A karéneklés jelenleg mind szűkebb, mind tágabb értelmezésben . a legnépesebb amatőr művészeti ág, amely az általános iskolás gyerekektől a nyugdíjas korú felnőttekig minden korosztályra kiterjed. Szűkebb értelemben másfélezer gyermek- és ifjúsági kórust, és ugyanannyi felnőtt énekkart — illetőleg énekes csoportot — tartunk nyilván (megközelítőleg 130 ezer résztvevővel), amelyek már eljutottak a művészi fejődésnek olyan fokára, hogy közművelődési szempontból számolni kell velük. A karéneklés tágabb értelmezésében viszont bennfoglaltatnak azok az együttesek és csoportok is, (számuk mintegy kétezer iskolai, néhány száz felnőtt kórus és vegyes összetételű falusi énekes csoportra tehető), amelyek egyenlőre csak kampányszerűen működnek és alkalmi teliesftményük és működésük mércével még alig értékelhető, de a pedagógiai jelentőségük már most is számottevő. Kirysolí a művészeire nevelésben A jól képzett és hivatása magaslatán álló szakvezető Irányításával működő együttesek a művészetre nevelés hatásos eszközei Bázisai a művészetekben nagvohb iártas- ságra és ismeretekre vágyó tagság művelődésének; a művészi igényesség és az átlagosnál nagyobb mérvű elmélyülés r-'i innV a srociahs+a bp7afis^ora nevelésnek: a fiatalok és felnőttek önművelésének és magatartással való érzelmi azonosulás fejlesztésének. A neveiési-mnwiési e^iok megvalósításának fő színtere az együttesek belső élete, amely szervezettségével válik habi">ssá Alkalom azonban erre azonkívül is évről évre több kínálkozik, főleg a szervezett kórusrendezvényeken. Ilyenek; a Vándor Sándor Szemle és Fesztivál, amely minden alkalommal a kórusok százait mozgósítja és új együttesek alakulását inspirálja. Ilyen az Éneklő Ifjúság~ moznalom, amelv évenként félezernél több álta’önos és középiskolás énekkart aktivizál: a Zúgjon dalunk! — című énekkari rendezvénysorozat, amely az ipari szakmunkás- képző intézeti kórusokat mozgósítja. A felnőtt kórusok és a falusi éneklő csoportok százai számára a „Kóruspódium” és a kétévenként ictnétló^ő országos minősítési akció ad bemi]_ tatkozási alkalmat. A fővárosban három, szerte az országban pedig egyre több múzeumban vasárnaponként nyílik a n a rpnr^vo'-'tp^fv fellépésre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján — tíz hónapon át tartó sorozaton a Szovjet Kultúra Házában: október elsején pedig a „Zenei Világnap” alkalmával kínálkozik a legjobbak számára a zene eszközeivel való demonstrálás lehetősége, amellyel szívesen élt minden felkért és arra érdemes kórus. örvendetes, hogy évről évre gyarapszik a kor zenéje i-ént is érzékpnv éhro'-alh«Ui kórusok s-áma. amolrsk közül jelenleg évente átlag 40 együttes jut közreműködő szerephez az Országos Filharmónia bérleti hangversenyein, a Magyar Rádió és a Televízió önálló adásain vagy a meghívásnak eleget téve. nemzetközi fórumokon (versenyeken, fesztiválokon) öregbítik hazánk, szocialista rendszerünk énekkari kultúrájának jó hírnevét. Az európai hírű debreceni „Bartók Béla" nemzetközi kórusversenyek és fesztiválok hazai földön adnak időközönként lehetőséget a legjobb magyar kórusoknak külföldi partnereikkel való találkozásra és a kortársi zenében való elmélyülésre. Pécsett és Sopronban kétévenként a ka- marakórusok vomeuveznek. F kiemelkedő ^e^entösöcrü rendezvények mellett évente számos más találkozó, fesztivál és szemle is alkalmat ad az azonos területen működő együtteseknek képességeik egybevetésére: a Néphadsereg alakulataiban, az úttörők és a KISZ rendezésében, az egye« szakszervezetek, szövetkezetek, vagy a nemzetiségi szövetségek kezdeményezésével. A kórusmozgalom éppen a zenei nevelés szempontjából elmaradt területeken (szakmunkástanulók, falusi dolgozók'körében) ért el sikereket S az is eredmény, hogv az együttesek műsorán a hagyományápolás és a korszerűség összhanebu került Sok helyütt gyűjtik a kórusok területűk, munkai-Ä ük, szakmájuk dalait, s szívesen énekelik mai szerzők műveit is. . , ________________ H umorszolgálat — Szóval, nem tetszik a kalácsom I Pedig már akkor sütöttem, amikor még maga nem is volt a világon 1 — méltatlankodik a cukrász, — Elhiszem, de én nem abból a kalácsból kértem! — így a vevő. ♦ — Azt álmodtam, hogy megkértem a kezed... — Ügy látszik, álmodban sokkal határozottabb vagyl — Mit jelent a vízi erő hasznosítása? — hangzik a tanári kérdés. — Azt. hogy a mama sokáig sír. és a papa új ruhát vesz neki! Iván apó haldoklik. Felesége az ágy szélén ül és sír; — Ô, Jván, hamarosan én is utánad megyek! — Ne siess, Anna! Várj még egy keveset! — búcsúzik Iván apó élete párjától. ♦ — Doktor úr. adjon valami orvosságot, hogy ne beszéljek álmomban. — Az nem veszélyes, kérem! — Már hogyne lenne, ha Andenki nevet rajtam az IrodábanI Sztipe betegen fekszik odahaza. elhívta barátját. Matét, hogy az leírja a végrendeletet. Mate nanírt, ceruzát vesz. és vár. Sztipe sorolni kezdi: — A feleségemnek hagyok 10 milliót, a fiamnak 6 milliót. a lányomnak Ä milliót, s. sógoromnak 2 milliót, neked. Male 2 milliót... — Honnan van ennyi pénzed, kedves barátom! — Nincs egy fHKnem sem, de szentnek nektek örömet szerezni. ♦ — Nagyapó, ma jót cselekedtem ! — Mit csináltál kis unokám? — Láttam a szomszéd bácsit. szaladt, nehogy lékésse a vonatot. Utána engedtem a farkaskutyát és a szomszéd bácsi elérte a vonatot... ♦ — Fiacskán», hajtsd a tehenet a napra. — Lehetetlen, édesanyám. — Ugyan miért7 — Hogyan érhetnék a tehénnel a Napra, ha az űr- hálósok is csak a Holdig jutottak. AAAAAAAAAAAAAAAAAfVáAAAAAAAAMAéAfVWWAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiiéAAAAAi VAAAAAAAAAAAAAAA^ SZABÓ LŐRINC: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet Eb messze voltak tőlem, ezalatt eddig is rátok bíztam sorsakat Enhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet Te homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút Csókold helyettem szél, az arcokat, fű, kő, légy párna a fejük alatt Kínáld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. 8 ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, Jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek; szeressétek, akiket szeretek! (1939) CSANADY JANOS: A békák a ködbe kuruftyolnak... A békák a ködben knruttyolnak, nem oly szépen, mint a vadgalambok bnrakkolnak. Ha köd. a szitiyős moc árban még csak sűrűbb, ott kutninognak a békák a sárban. Knmmognak, kuruttyolnak serényen, jól tudják, most nincs közelben gólya, ül a fészken. Ha a mély mocsárban ül a béka. ellenképpen magos kéményen fészkel a gólya. Kuruttyolnak a békák a ködben, egyre vlgabb hangjuk, ba a köd sűrű, nem Iebben. Ködtakaró fölött plroslábú gólya állong, feje búsan a szárnya alá bú! Fenn a gólya, lenn a knmmogú had, béke van most, mindent köd takargat Ezennel bebizonyítjuk Még annál is rosszabbul összetett szavak Az Elet és irodalom hasábjain Örkény István és Tímár György indította el a rosszul összetett szavak játékát. Az újságírók ezennel szeretnék bebizonyítani, hogy ők is tudnak — vagy csak ők tudnak igazán — még annál is rosszabbul szavakat összetenni. Pacemaker... (?!) Fahangvilla Délibábjáték Ballépéskényszer Borecetfa Borostyánkőbalta Imaháztflznéző Franciakulcskérdés Hintaszékfoglaló Fegyverszünetjel Társbérletszünet Hernyőtalpfa Falikútásó Hangversenyfutás Delnőgyógyász Ustdobszerda Szitakötőfék Aludttejfog Kakaóbabgulyáa Kefekötőtű Félvezetős zemély Vérképmagnó Rádlóhullámsir Nővérszomjas Szigethy András ^AAAA/VWV\AA^AAAAAAAAAAA^/WN^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAaaV\AAAAAAAAAAAA^(W«AA/SAAAA/VNA Monológ a szemorvosnál ... Doktor úr, kérem, az utóbbi időben egyre jobban romlik a szemem. Nem, nem olvasás közben... Kettős látásom van, doktor úr! Azt hiszem, így mondják ezt maguk, orvosok De az az érdekes, hogy csak munka közben... Ne tessék vicceini, doktor úr! A feleségemet mindig egy darabban látom, belőle nincs kettő!... Kérem, én újságíró vagyok. Es rendkívül zavar munka közben, ha egy pasassal beszélek, és néhány perc múlva már kettő ül velem szemben ... Ugyanaz az ember, de két feje van. Aztán hol az egyik beszél, hol a másik... Ne tessék nevetni, nem mondok én badarságokat. Mehettem volna panaszommal az idegosztályra is, de nem di- liztem be, azért jöttem a szemészetre, mert a látásommal van baj... Tessék csak figyelni, elmagyarázom ... ...A főnökóm. mondjuk, kiküld egy gyárba, hogy hozzak információt arról, hogyan teljesítik a tervet, miből mennyit gyártanak, meg ilyeneket ... És akkor én beszélgetni kezdek az igazgatóval, vagy a főmérnökkel, és egyszer csak előjönnek a látási zavarok A pasas mondja a szövegét, sorolja az adatokat, zsonglőrködik a tervszámokkal. Minden, amit mond, csodaszépl Aztán már a másik fejet látom, amelyik az ellenkezőiéről győz meg halkitja le hangját — (igen, a drága elvtárs én vagyok!), az utóbbiakat azért ne írja meg, ezt csak mint magánember árultam el önnek ... Érti ezt, doktor úr? Tudja milyen kellemetlen ez? Az ember jegyzetel, jegyzetel, és akkor rászólnak, hogy az istenért, ezt nehogy megírja az újságba... összezavarodik előttem minden, írjak, vagy ne írjak, mert nem egyezik a szöveg. Az ejső pasas szövegét meg lehet írni, de a mási. két nem ... Például, hogy hol, milyen fafejek ülnek és dirigálnak, ki kinek a pártfogoltja, meg hogy az illetőt már leváltanák, de szóltak innen-onnan nem leheti ... Olyan szövegeket nyomnak, például, hogy igaz, a KISZ-fiatalok társadalmi munkában építik a városi sportpályát, de helyettük az üzemben mások dolgoznak ám, mert munkaidőben csinálják I És már a túlórakeretet is kimerítették emiatt, de ezt őszintén nem lehet bevallani, mert mit szólna a tanács meg a népfront, akik a társadalmi munkát szervezik?! Nekik is produkálni kell valamit! És ha megírják az újságban, abból csak balhé vanl... Így nem lehet jegyzetelni, doktor úr, ha mindig közbeszólnak, ezt írja, ezt ne írja! Mert ül a pasas ve lem szemben, aztán szép lassan ketté válik, hol az egyik feje beszél, hol a másik... Ezért aztán, drága doktor úr, tes- hogy ezentúl csak sék nekem egy jó szemüveget felírni, egy figurát lássak! ...És volna még egy kérésem... Amiket mondtam, ne mesélje el a kollégáinak, mert istenbizony, ezt csak mint magánember mondtam el. Ez nem tartozik a nyilvánosságra! Kiss György Mihály Olvasóinkat valószínig meglepi, miért írunk err .z idegen szóalakról rovat, c- ban. Sokan, talán előszói a- lálkoznak ezzel az angel megnevezéssel. Ejtésében így hangzik : pészméker. Magunk is meglepetéssel vettük tudomásul, hogy újabban költőink versbeíi kulcsszerepet is bíztak erre az angol szóra. Két példát is idézhetünk bizonyításul: J5 folyt a nagy irtás / daloltak a ■pacema- keres pacsirták” (Domonkos István: Kormányeltörésben). — „Emiatt megyek még kör- be-körbe. /mint nyomtató ló.1 ki régtől fogva vak, / s úgy hordja mellkasában gondjukat, / mint pacemackerts nélküli megdögölne” (Győré Imre: Mi éltet?). A két idézett költeményrészlet mondanivalóját csak az az olvasó értheti meg, aki ismeri az angol szó jelentés- tartalmát és használati értékét. Az angol nyelvhasználatban, s elsősorban a szaknyelvben e szónak két jelentésváltozata Is kialakult. Megnevezi egyrészt azt az elektromos ingerkeltő készüléket. amelyet ütemszabályozóként a szívritmus mesterséges fenntartására használnak fel a szívgyógyászaiban. Másrészt a sport szaknyelvében, a gyorsasági versenyek aí-' kalmávaj a lépésjelző készség megnevezésére szolgál. Az angol szó először mnt sportnyelvl szakkifejezés került be nyelvünkbe. Napjainkban a gyógyászati segédeszközöket jelölő szavak között teljesít elsősorban megnevező szerepet. Mindebből az is kitűnik, hogy csak szűkebb körben és a megfelelő szakmai környezetben volt Ismeretes ez az idegen szó. Ha arra a kérdésre is válaszolnunk kell: helyesnek tartjuk-e, hogy újabban versbeli szerepet is bíznak reá költőink, akkor a válaszunk egyértelműen ez: nem, örülünk neki. Bár újabban. s ezt természetesnek tartjuk, több idegen eredetű szakszó is bekerül a versek nyelvi szövetébe, ez az idegen szó hangalakjával, írásmódjának és kiejtésének eltérő voltával inkább meg. hökkenti a mai versolvasót, és nem segíti őt a mondani, való megértésében. Dr. Bakos József iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/iAAAAAAAAAAAAAAA,VWlA
