Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
Farsangolás — minden mennyiségben Hogyan is volt régen? A farsangnak nagyon régi hagyományai vannak sok országban, Így hazánkban is. Történeti adataink jóval többet árulnak el róla, mint a többi népszokások. Ennek fő oka, hogy a farsang dolgában a katolikus és a protestáns egyházak kezdettől fogva egy véleményen voltak: a farsang az ördög ünnepe, amikor a féktelen emberi indulatok felszabadulnak, „amikor világi énekekkel, tánccal telik meg a falu és a város.” Így tehát érthető, hogy a farsangi mulatozás „veszélyei” ellen valamennyi hazai egyház megkondította a vészharangot: ez a téma bőven adott teret — írásban és prédikációban egyaránt — papoknak, egyházi íróknak évszázadokon át. „AKKOR ISZNAK AZ EMBEREK...” Régóta találunk írásos utalásokat az egyházak által oly sűrűn elítélt maskarákra, „álorcás alakoskodásokra.” Szokásban volt tréfás párviadalokat rendezni a városokban. Egy ilyenre utal az ismert Magyar Simplicíssi- mus is a XVII. századból: „Húshagyó kedd éjszakáján a mészároslegények egyebek közt különös tréfákat szoktak csinálni. Kötelet húztak tak csinálni. Kötelet húznak a vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig, amelynek közepére egy fonallal jól összeközött libát akasztanak a lábánál fogva. A legények nyeregtelen lovon futtatnak el a kötél alatt, s igyekszenek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás mindaddig tart, amíg valamelyiküknek nem sikerül a lúd fejét leszakítania. Ez aztán hirtelen elvágtat vele és jól elrejti. A többiek meg űzőbe veszik és igyekeznek tőle elragadni. Az, aki a fejet elvitte, egy évig főlegény és a mesterségbeliek között különös kiváltásokat élvez”. Ugyancsak ebből a történelmi forrásból tudjuk, hogy „egyéb tréfák között a párviadalokat la megengedik a nőtlen legényeknek és akármelyik kérkedő kihívhatja a másikat egy szál kopj ára vagy lándzsatörésre, a következő módon. A dolgot egy forint lefizetésével a város- bírónál kell bejelenteni. Ha ez megtörtént, a bíró kötelezi őket, hogy egymással ne kötekedjenek, se meg ne hátráljanak húshagyóig, amikorára a lándzsatörés határnapja ki van tűzve. A kijelölt ideig mindegyik elláthatja magát vérttel, páncéllal, jó lóval. A kopját vagy lándzsát — persze, vashegy nélkül — a felsőbbség adja, egyforma hosszúságban és csalafintaság kizárásával. Arnikor odanyújtották nekik a kopját, két oldalról, megfelelő irányban egymásnak rohannak. Nyereg nincs a lovon. Aki a másikat a lóról lelöki, az győz. Gyakori eset. hogy jókora husáng is van náluk, s az aki ellenfelét földre terítette, leugrik lováról és a másikat alaposan végigveri. Bizony megtörténik, hogy némelykor a kihívó kapja a legtöbb ütést és hozzá a csúfságot...” A fő hangsúly egyébként farsangkor —, mint ahogyan azt Heltai Gáspár (az ismert protestáns prédikátor és író) a XVI. században fel is panaszolja — az evésen, iváson van: „Akkor isznak az emberek, tobzódnak, lakoznak és külemb-külembféle hiábavaló költséget művelnek.” „EZT A RONDA JÁTÉKOT LÁTTAM” Farsangkor szokásban volt a halottas tánc vagy játék is. A már említett Magyar Sim- plicissimus szerzőjéé a szó: „Más alkalommal egy magyar városban láttam egy temetés alkalmából különös táncot. Egy ember lefeküdt a szoba közepére, kezét, lábát elnyújtotta, arcát zsebkendővel betakarta, teljesen mozdulatlan. Erre megrendelték a muzsikusnál, fújja csak a dudán a halottas táncot. Mihelyt rákezdték, körüljárta néhány férfi és nő énekelve, félig pedig siránkozva á fekvő fickót, összetették a kezét a mellén, ösz- szekötötték a lábát, hol a hasára, hol pedig a hátára fordították, s mindenféle játékot űztek vele. Nagyon utálatos látvány volt, mert a legény meg sem rezdült, hanem megmeredten állt, úgy, ahogy a többiek a tagjait igazították.” E különös szokásról mások is megemlékeztek. A források szerint ilyesfajta halottas játékot többfelé még a legutóbbi időkben is rögtönöztek. Morvay Péter 1951-ben megjelent tanulmányában megjegyzi, hogy az ilyen farsangi lakodalmas játék szövegét nemigen publikálták még, azon egyszerű okból, hogy nem tűr nyomdafestéket. ő maga a Békés megyei Kőrösnagyharsányban gyűjtött a 76 esztendős Bitó Gergelytől egy ilyen temetéses játékot, amelyet farsangkor, lakodalom alkalmából szoktak előadni. A törvénykezés után a főhőst „akkurátusán” felakasztották, azután kivitték a konyhába, lefektették a ravatalra. A násznép felöltözött papnak, a halott feleségének, családjának, kántornak. A pap kezében egy nagy tőzeg gané helyettesítette a bibliát. Következett a rendkívül hosszú sirató, amelynek változatait különösen Hajdú-Bihar megyében még mindenfelé fel lehet jegyezni. Egyes mitológiai utalások egyébként a diákok szerzőségére utalnak. A FARSANG ÉS A BÖJT KÜZDELME Üjabbkori farsangi szokásaink közt szerepel a farsangi „sajbózás”, vagyis tüzes karikák hajigálása. (A szokás német eredetre vall, a név is erre utal, hiszen a sajbó a német Scheibe-ből lett.) A néphagyomány tud a farsangi tűzgyújtásról is, de az erre vonatkozó leírások szintén hiányoznak. A leírásokban a magyar farsangolás démonikus vonásai is általában kevésbé kerülnek előtérbe; bár például Temesvári Pelbárt (katolikus egyházi hitszónok) a XV. században meglehetősen sokat emlegette a farsangi ördögöket, démonokat... Nem véletlen, hogy ő és mások is gyakran nevezik a farsangot az ördög ünnepének. A Dunántúl mai hiedelmei között is szerepel a húshagyó keddi boszorkányjárás, de a történeti adatok e területről sem árulnak el sokat. A magyar farsangolásra vonatkozó források inkább a humoros, szatirikus, mozzanatokat hangsúlyozzák és az olyasfajta démonikus, valamint erotikus mozzanatokat, amelyek például a mohácsi dél-szlávok busójárásában közvetlenül és leplezetlenül jutnak kifejezésre; a magyar farsangi szokásokban némileg halványabban jelentkeznek. A farsang egyébként nagyjából a XVIII. század minden társadalmi osztályának víg ünnepe volt: a királyi udvar, a nemesség, város és falu farsangolásáról, a céhek furcsa farsangi szokásairól egyaránt maradtak ránk adatok, feljegyzések. Különösen a diákság vette ki részét a mulatozásból: a XVI. század elején a budai diákok például farsangi játékokat adtak elő, sőt szatírákat is készítettek a farsangra. Vannak olyan jellegzetes farsangolási mozzanatok is, amelyekről adataink nincsenek. így például nem történik említés az évszakok allegorikus farsangi küzdelméről. Pedig a tél és nyár küzdelmét színre vivő farsangi játékokat a környező népek és a velünk egy évezreden át egy állam keretei közt élt népcsoportok zöme ismeri. E helyett nálunk inkább a fart sang és a böjt tréfás küzdelméről történik említés. Bő hagyományai vannak tehát népünk körében a mulatozás, a vigasság, a bálok több hétig tartó időszakának, a farsangnak. (új) Elveszett A BORSOD—HEVES MEGYEI ÉLVEGY 9. SZÁMÜ ÁRUÁTVEVÖ BÉLYEGZŐJE. ÉRVÉNYTELENÍTJÜK. Apróhirdetés ALLAS ÉRDEMES NYULAT TENYÉSZTENI! A dunavarsányi „Petőfi" Mg. Tsz nyúlszaporításra szerződést köt az 197S évre termelőszövetkezetekkel szakcsoportokkal és egyéni tenyésztőkkel. Ehhez ad: — 100,— Ft darabonkénti áron tenyésznyulakat (intenzív fehér és edzett háztáji fajtákat) — kedvezményesen kitűnő, saját gyártású nyúltápot és ketreceket. (A háztáji tenyésztők részére OTP-hltelt biztosítunk.) — ingyenes szaktanácsadást és állatorvosi felügyeletet. A SZAPORULATOT MAGAS ÁRON ÁTVESSZÜK. Jelentkezés írásban és személyesen. Dunavarsány, Iemplom u. 10. Az érdeklődőknek minden szombaton 10—12 óra között bemutatjuk nagyüzemi nyúltelcpünket. TÉRÍTÉSMENTES HIVATÁSOS SZEMÉLYES TEHERGÉPJÁRMŰ-VEZETŐI tanfolyamot szervez AZ ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE. JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: — Eger, vagy bélapátfalvi környékbeli lakosnak kell lenni; — 8 általános iskolai végzettség; — büntetlen előélet; — betöltött 18 éves életkor. Jelentkezés személyesen 1978. február 10-én 9 órától, Eger, Rákóczi u. 85. ÉPFU-telep. Azon tanfolyamhallgatók, akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik és az előírt gyakorlatot megszerzik a bélapátfalvi kirendeltségen lesznek foglalkoztatva. Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra Is vásárolhat vemlies kocasiildöt az Allatforgalml és Húsipari Vállalatoktól I Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak! ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT Szövetkezetünk előszerződést köt villanyszerelő szakmunkástanuló képzésre 1« évet be nem töltött fiatallal, aki 8 általános Iskolai tanulmányait 1978-ban fejezi be. A tanuló képzést nyer: szerelési, erőátviteli, elekt romérési és háztartási eéoek javításában. Univerzális oktatást nyer. Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye : Általános Villamossági Ipari Szövetkezet 1137. Budapest. Xlii. Radnóti Miklós u. 19/b. Ügyintéző: Kurz — telefon: 490-765. Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre is! Az EGRI EPÜLET- KARBANTARTÖ SZÖVETKEZET felvesz erősáramú villamosipari technikust vagy épületgépész technikust — villamos biztonságtechnikai mérés munkakörbe. Feltételek: Legalább 3 éves üzemi gyakorlat. Jelentkezés : a szövetkezet villamosaiért részleg énéL (Eger. Vőröstüzér út 34. sz.) Kétszobás .. ház gazda s.;. pillétekké! eladó Nagy- tálya. Petői. a. 32. szám. JÁRMf __ Z X-es 1500-as Ladat vennék „Megegyezés 513’’ Jeligére az egri hirdetőbe. UC-s Wartburg eladó Füzesaóoiy, Tárkánvi u. 37. sz. Hidvégi. Megkímélt állapotban levő. most műszaki vizsgázott Wartburg 353 személygépkocsi eladó Besenyőtelek Vöröshadsereg 142. VEGYES Eladó gáztűzhely. palackkal, ,.Disco 2000" keverőpult és egy számoló- íp. Eger, Kallóma' m u. 19, III, em. '<. NDK gáztűzhely palackkal eladó. Eger. Garai u. 41. Fóliasátorhoz műanyag csövek kaphatók. két méretben Nagvtálva. Hámán Kató 23. HAZASSAG 51 éves elvált férfi megismerkedne korban hozzáillő elváit vagv özvegvasszony- nyal házasság céléból. .Szív küldi” Jeligére az egri hirdetőbe. mmm INGATLAN Elcserélném csebok- szári kettőszobásösszkomfortos I. emeleti tanácsi lakásomat belvárosi hasonlóért. „Sürgős 484” jeligére az egri hirdetőbe. Eladó 2 lakrészből álló 3 szoba-összkomfortos kertes családi ház. Eger. Gárdonyi u. 16. Érdeklődni lehet Dudás Lajos. Eger, Andrásbíró u. 3. momtr rNèwsâa Medicor Művek A Gyöngyösi Ingatlankezelő Debreceni Orvosi Vállalat Műszergyára r I fi I kb. 30 000 óra fnáitn nnnln felvette ■ lorgacsoio kapacitást keres villamosipail keres technikust, vállalati anyagbeszerzőt. kis- és középsorozatú valamint termékek I—II. negyedéves gyártására. tehergépkocsi-vezetőt Érdeklődni : Jelentkezés: Veres László a vállalat munkaügyi osztályán. koop. csop. váz. Bérezés: Telefon: 15-655 T06. kollektív szerződés szerint Bérmunkát keresünk! Nagyszériás termékek kiszerelésére, sorjázására, összeszerelésére, vagy egyéb könnyen betanítható munkára havi 3—4000 óra kapacitást tudunk biztosítani a határidők pontos betartásával. Szociális Foglalkoztató. 3526 Miskolc, Blaskovics u. 22. Telefon: 36-127. azonnali hatállyal telveszünk munkavezetőt és műszaki ügyintézőket Üt- és mélyépítésben jártas középvagy felsőfokú végzettségűek előnyben. Felveszünk továbbá kőműveseket. Jelentkezni lehet: munkanapokon, az üzem vezetőjénél. Cím: Költségvetési Üzem, Mezőkövesd, Gaál I. u. 7. Tel.: 235. A Mátrai Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság felvesz beruházások bonyolításában jártas, tervezői gyakorlattal rendelkező építőmérnököt vagy építésztechnikust. Jelentkezés: a műszaki osztályon, Eger, Kossuth L. u. 18. Tel.: 11-30; 18-27. ÖNTÖTT ASZFALT KÉSZÍTÉSÉRE kapacitási ajánl fel a Füzesabony Nagyközségi Tanács Kommunális Költségvetési Üzeme, Füzesabony, Üttörő u. 1. Telefon: 140.
