Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
A lakosság feladatai tűzoltás, kárelhárítás során il VEDERLÁNC. Ha a vízforrás es a tűz színhelye Között nagy a távolság, akkor egy ember részére nemcsak fárasztó lenne a vederben a víz szállítása, hanem a tűzoltás is eredménytelen lenne. Ilyen esetben, ha más oltóeszköz nem áll rendelkezésre, akkor a polgári lakosság vedreket adogatja a vízforrástól a tűzig, a másik sor pedig az üres vedreket adogatja vissza a tűztől a vízforrásig. A kétsoros vede -láncot úgy kell megszervezni, oogy a tele vedreket szállító sorba lehetőleg a férfiak, míg az üres vedreket adogató sorba a nők és esetleg a nagyobb J ■ .'*&& \ ftr ' Kétsoros vederlánc bevonásával vederláncot kell szervezni, hogy a folyamatos oltást, vízszállítást (vízutánpótlást) biztosítsuk. Vederlánc szervezése esetén a bevont személyeset a vízforrás és a tűz között egymástól kartávolságra kell felállítani, akik a vedreknek — szükség esetén más edényeknek is — egyik személytől a másik személyhez való sorbaadásával szállítják a vizet a vízforrástól a tűz színhelyéig. Ha csak kevés személy áll Vizespokróc használata égő személy oltásakor rendelkezésre, akkor igyso- ros vederlánc alkotására van csak mód. Ennél a __vederadogatás meglehetősen nehézkes és fárasztó, mert ugyanazok a személyek adogatják a tele és üres vedreket is. Kedvezőbb a helyzet, ha több személy áll rendelkezésre. Ekkor kétsoros vederlánc szervezésére van mód. Ebben az esetben az egyik sor a tele gyermekek kerüljenek. Ha a vederlánc szervezéséhez bőven állnak személyek rendelkezésre, akkor legcélszerűbb a háromsoros vederlánc alkalmazása. Ez eserben a két külső sor egymással szemben kb. 4 m. távolságra álljon fel. Ebbe a két sorba kell beosztani a férfiakat és az erősebb testalkatú nőket, míg a középső sorba — akik az üres vedreket adogatják vissza — a rendelkezésre álló gyengébb személyeket állítjuk. A középső sor mindig arccal a tűz, illetve a víz felhasználási hely felé legyen és egymástól kartávolsigra álljanak. A vízzel teli vedreket a két szélső sor adogatja a tűz felé. A háromsoros vederlánc biztosítja a legfolyamatosabb vízszállítást és egyben a vederlánc alkotásába bevont személyeknek a legkevésbé megerőltető igénybevételt. VIZESPOKRÓC: A vizespokrócot kisebb égő tárgyak, különösen személyek égő ruháinak eloltására tudjuk használni. A vizespokróc nagysága legalább 1 m2 területű legyen, hogy azzal az égő tárgyat, illetőleg személyt be lehessen burkolni. A vizespokróc céljára puha szövet, ponyvaanyag, de ha nincs más, zsákanyag (jutaszövet) is felhasználható. A vizespokróccal alkalmazott oltás olthatósága abban nyilvánul meg, hogy a vizespokróc az égő tárgy, vagy személy ízületétől egyrészt elzárja a levegőt (oxigént) másrészt pedig, mivel a pokrócot vizes állapotban használjuk, a víz hőelvonó hatása is jelentkezik, vagyis az égő anyagot a gyulladási hőmérséklet alá hűti. A vizespokróc használatánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy a takaró használatát mindig a hozzánk közelebb eső részén kezdjük meg, mert különben a letakarás utolsó pillanatában előfordulhat, hogy a még kicsapódó láng az oltó személyen is égési sérülést okoz, vagy ruházatát meggyújtja. TAKARÓPONYVA: az égő tárgyak felületéről szikrák távoznak el, amelyek újabb tüzek keletkezéséhez vezetnek. Különösen veszélyes ez a szikrázás, a röptűz Köny- nyen gyulladó anyagok (szalma-, és takarmánykazlak) esetében. Ilyen helyeken a további tüzek keletkezésének, illetőleg tovaterjedésének meggátlására a takaróponyvát alkalmazzuk. Különösen ajánlatos ennek a használata vízszegény helyeken. A takaróponyva nagysága rendszerint 20 m2, anyaga len, vagy kendervászon. A takaróponyvát használata esetén a veszélyeztetett tár'WÎ r v -u-/ i X I, ms /. ATM c’Szikracsapó gyakra terítjük és azt vízsu- gárral nedvesen tartjuk. Ha igen kevés víz áll rendelkezésre, akkor a takaróponyvát előzőleg benedvesitjük. A nedvesített ponyva megakadályozza a szikrának köny- nyen gyúló anyagokba való bejutását és egyben a széjjelhulló szikrákat lehűti, eloltja. A takaróponyvák élettartamának biztosítása érdekében azokat használat után jól meg kell szárítani és csak teljesen száraz állapotban szabad raktározni. SZIKRACSAPÓ: 3—5 m-es fanyéllel ellátott seprő alakú oltóeszköz. Ez a seprő alakú oltóeszköz rendszerint drot- szövetből készül. Az elérhető oltóhatás növelése céljából a drotszövet bevonására textilburkolatot kész'tenek. Használat előtt a szikracsapót vízbe kell mártani (a textilanyag bizonyos mennyiségű vizet tud magában tartani.) A szikracsapóval az oltást „csapkodással” végezzük. Ennek során az égő tárgytól pillanatnyilag elzárjuk a levegőt (oxigént), másrészt az ütőhatással „leverjük” az égő felületről a lángokat, megsemmisítjük a szikrát; a nedves szikracsapóval hűtőhatást is elérünk. Â szikracsapó hatása természetesen nedves állapotban sokkal nagyobb, mint szárazon. A száraz eszközzel való oltás is eredményes, de az hosszabb időt vesz igénybe. Szikracsapóval 'örténő oltás esetén természetesen számolnunk kell azzal, hogy a szikracsapó kisebb mértékben megrongálódik.' Nem mindenkor áll rendelkezésre a gyárilag előállított és a követelményeknek legjobban megfelelő szikracsapó. Ilyenkor ún. szükség- szikracsapót veszünk igénybe. Szükségszikracsapóként megfelel a vasvilla, vaslapát, a seprő, a cirokseprő, sőt még végszükség esetén a lombos, lehetőleg zöld ág is. A szikracsapó vízbe mártását és a tűzcsapkodást mindaddig kell végezni, amíg a kezdődő tűznek eloltását be nem fejeztük. A szikracsápót röptüzek, lábon álló kalászos termények, továbbá erdőtüzek, különösen avar és bozót égésénél használhatjuk fel előnyösen. KÉZI BONTÓESZKÖZÖK A tűzoltóság kéziszerszámainak egy része jellegzetes tűzoltófelszerelés, mint pl: kézibalta, bontóbalta, redőnyvágó olló, kapacs és csáklya. Míg a szerszámok másik része azonos méretű és kivitelű az iparban és mező- gazdaságban használatos kéziszerszámokkal (pl. : erdei fejsze, ácsszekerce, keret vágó fűrész, feszítővas, különböző kapacsok, ásó, lapát és a csáklya). Ezeket a szerszámokat kereskedelmi forgalomban bárki megvásárolhatja, beszerezheti. A kéziszerszámok használata gyakorlottságot, kézügyességet és fizikai erőt igényel. A gyakorlottság különös jelentőségű fűrészek, fejszék és szekercék használatánál. Veszélyhelyzetben a kézi- szerszámok mindenkor megfelelő számban kell, hogy rendelkezésre álljanak és azokat mindenki által köny- nyen elérhető helyen — megfelelő módon — kell tárolni, (pl: a II. világháború során rendelet írta elő, hogy a lakóházakban, középületekben milyen kéziszerszámokat kell biztosítani és azokat hogyan kell készenlétben tartani.) A kéziszerszámok mindenkor kifogástalan állapotúak kell hogy legyenek. A -osszul felerősített, életlen fejsze, hátráltatja a munkálatokat és balesetét okozhat. A kicsorbult, nyélre nem stabilan rögzített lapát jelentős fizikai erőkifejtést, munkatöbbletet, késedelmet és egyéb hátrányokat jelenthet a kár- elhárítási munkálatok órán. A kéziszerszámokat általában minden használat után és az időszaki vizsgálatok során ellenőrizni kell. A nem megfe'elő minőségű szerszámot a készletből ki kell vonni, javítani illetve selejtezni kell. Lukács Bela I A lakosság polgári védelmi felkészítése A megye polgári védelmi parancsnokság útmutatásai alapján február hónapban tovább folytattuk a lakosság, üzemi dolgozók és a tanuló- ifjúság polgári védelmi felkészítését. Ezúttal a megye egyik fontos ipari területén a selypi medencében rendeztünk kiállítást. A „Nyugalmunk érdekében” című polgári védelmi kiállítást a szovjet hadsereg születésének 60. évfordulójáról való megemlékezés keretében rendezte a gyöngyösi járási polgári védelmi parancsnokság. A polgári védelem életét és eszközeit, valamint a védekezés helyes módjainak bemutatása mellett ták mindazokat az eszközöket, melyekről évek óta csak elméleti előadást hallottak, továbbá az is, hogy a jelenleg rendszerben levő eszközölj korszerűek, és ha szükséges, a lakosság védelme érdekér ben rendelkezésre állnak. A kiállítás szervezése és lebonyolítása mutatja, hogy a jó együttműködés tovább fejlődött a járási MHSZ, /az"3 úttörőszövetség, a Vöröskereszt és KISZ-bizottság, valamint a polgári védelmi parancsnokság között. Egymás munkáját kölcsönösen támogatják. Az együttműködés iój szolgálja a közös célt, azt az össztársadalmi ügyet, mely a lakosság honvédelmi felkészí. helyet kapott a szovjet és magyar hadsereget képekben, felszereléseit és az egyéni fegyvereket pedig a valóság-’ ban is bemutató kiállítás. Jól Szervezett propaganda- munka nagy tömegeket mozgatott. Valamennyi vállalat — szám szerint 15, — négy községi tanács és egy termelőszövetkezet dolgozói szervezetten, a törzsparancsnokok irányításával látogatták a kiállítást. A kiállított tárgyakat, tablókat és maketteket jól felkészült szakelőadók szakszerűen mutatták be. A szakfelkészítést jól segítette a filmvetítés. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a kiállítást 956 tanuló. 3150 üzemi dolgozó, 600 munkaviszonyban nem álló az IG-század, az MHS-7. 4 szakköre és a szoviet alakulat katonái tekintették meg. A tanulóifjúság részére honvédelmi bemutatót szellemi TOTO-t is tartottunk. A lakosságból jó közhangulatot váltott ki az, hogy lát„ tését van hivatva megvalósítani. A kiállított tárgyak, tablók jól egészítették ki és mélyítették el a televízió által sugárzott „Nyugalmunk érdekében” című filmsorozatot. A selypi medencében levő üzemek szocialista brigádjai, amelyek az 1977. márciusában közzétett felhívás alapján csatlakoztak a „Gutenberg” szocialista brigád felhívásához, teljesítették vállalásukat. A „Tegyünk többet a munkahelyi védelemért” mozgalom keretében, a jó felkészülés érdekében a brigádok együtt jelentek meg a kiállításon. A Gyöngyösi Járási Polgári Védelmi Parancsnokság köszönetét fejezi ki a községi és üzemi parancsnokságoknak a kiállítás megszervezésében, megrendezésében tevékenyen részt vevő társadal. mi szervek-'?': oMivfstábnak. Dudar István, őrnagy gyöngyösi járási pv. tpk. Szükséges sziktacsapôh
