Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
^aaaaaaaaaaaaaa«vsaaaaaaaaa^vnaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^a^ I .sütörtök esti külpolitikai kommentárunk: ä iü e!mi idő vége A KARÁCSONY ÓTA OLASZORSZÁGBAN isiiét fokozódó terrorhullám új bizonyítékát szolgálta annak, hogy Andreotti kereszténydemokrata kisebbségi kormánya képtelen megbirkózni a közrend helyreállításának a feladatával Elsősorban azért, mert erőtlenül fogott hozzá és nem sokat tett az e politikai kórt kiváltó krónikus társadalmi-erkölcsi és gazdasági bajok orvoslására Az Andreotti-kabinet válsága ezért vészes sebességgel közeledik mélypontjához. A kormány tehetetlensége már-már kimerítette az olasz baloldal türelmét, amely eddig parlamenti támogatásban részesítette. Az ország második legnagyobb pártja, az Olasz Kommunista Párt és a vele szolidáris Szocialista Párt — hangoztatván, hogy a kereszténydemokraták nem tartják be a tavaly júliusban aláírt és kormányprogramot szentesítő hatpárti egyezni ' lyt — megkérdőjelezte Andreottiék mandátumát. Kivezető útként a demokratikus pártok képviselőinek ezységkormánya megalakítását ajánlják. EZ ELÉG VOLT AHHOZ, hogy a kereszténydemokraták iobbszárnya és a szélsőjobboldali erők félreverjék a harangokat, ,.a kommunisták semmiképp sem kerülhetnek be a kormányba” jelszó jegyében. Rési kommunistaellenes reflexének engedelmeskedve a KDP vezetősége a minap ismét az ellen szavazott, hogy a kommunistákat bevonják a kormányba. Akár olasz belügynek is tekinthetnénk ezt, ha az Atlanti-óceánon túlról nem érkeztek volna ugyanakkor alig leplezett sugalmazások. Gardnert, az USA római nagykövetét jelentéstételre hazarendelték, s Washingtonban nem titkolják aggodalmukat a jelenlegi* olasz belpolitikai helyzet miatt A hivatalos állásfoglalás még késik, de — Kissinger volt külügyminiszter két évvel ezelőtti kijelentéseire emlékezve — nem tévedhetünk nagyot, ha azt jósoljuk, hogy Washington határozottan ellenzi a kommunisták bekapcsolódását az olasz kormányba. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a polgári demokrácia bajnokai — semmibe véve az olasz választók véleményét — nyíltan beavatkoznak Olaszország belügyeibe. AZ OKP ÉS A SZOCIALISTÁK EGYÜTTESEN 279 mandátummal rendelkeznek a 630 tagú parlamentben, s könnyen megbuktathatják a kormányt. Ez ismét rendkívüli választások kiírását vonná maga < után a rendkívül feszült állapotok közepette. Pillanat- \ nyilag ez a kilátás csak az olasz reakció és külföldi tá- <1 mogatói számára mutatkozik kedvezőnek. ? Pálfi Viktor SvVVVVWVVVSAAAA^<,V^AAA/\AA/SA/\AAAA/>AAA/\/NA/\A/\/V\<A/\A/\/VVNA/VVVNA/V,w*/V\^ Szincda moszkvai áljáról Hétpontos egyiptomi javaslat Weizmw izraeli hadüqvmmmtçr a Sínai-félsziqet jövójélőt Csütörtök délelőtt Kairóban másodszor összeült az egyiptomi—izraeli katonai bizottság. A két ország hadügyminiszterének vezetésével szerda óta tanácskozó testület folytatta a vitát a Sínai- félszigeten létesült tzraeli te- lepü’é'ek sorsáról. A szerdai megnyitó ü'é'en — mint arról be-zámoltunk — ugyanez a téma volt napirenden, de a két fél nem jutott megegyezésre. A kairói félhivatalos Al- Ahram című lap csütörtöki számában közzétette azt a hétpontos javaslatot, amelyet az egyiptomi fél terjeszt tárgyalópartnerei elé. A javasolt terv pontjai a következők: Teljes izraeli kivonulás a Sínai-félszigetről, 18 hónapon belül. Elutasítása azoknak a terveknek, amelyek Sarm el-Seikh stratégiai fontosságú kikötőjének közös igazgatását, vagy bérbe adását irányozzák elő. A megállapodás ugyanakkor szabad hajózást irányoz majd elő az Akaba-öbölben, vagy az ENSZ békefenntartó erőinek állomását a térségben A de- militalizált zóna kiszélesítése a Sínai-félszigeten, hogy a visszavonulás után is biztosított legyen Izrael biztonsága. A békemegállapodás aláírása után nem épülnek zsidó települések. A Sínain felállított mindhárom légitámaszpont kiürítése. Demili- tarizált övezetek létesítése a határ mindkét, nemcsak az egyiptomi oldalon. Riasztó- berendezések felállítása, melyeket nem az izraeli csapatok kezelnek. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az egyiptomi tervjavasSzuszlov kitüntetése A szovjet fővárosban tett hivatalos látogatásról hazatért Szonoda Szunao japán külügyminiszter csütörtöki sajtónyilatkozatában hasznosnak és gyümölcsözőnek minősítette a Gromiko külügyminiszterrel és Koszigin kormányfővel folytatott tárgyalásait. Kijelentette, hogy véleménye szerint a kétoldalú és a nemzetközi kérdésekről tartott eszmecserék elmélyítették a kölcsönös jobb megértést. Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete (Jobbra) átnyújtja Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB PB tagjának, a KB titkárának a Kari Marx-érdemrendet. (Népúj ság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Egy tábornok halála A latin-amerikai kontinens társadalmi' és politikai szempontból egyik legérdekesebb országában, Peruban két, szimbolikusnak is tekinthető esemény történt az esztendő fordulóján 1877 utolsó hetében hosszú betegség után meghalt Velasco tábornok, Peru volt elnöke, akinek nevéhez az 1968-as katonai felkelést követő hétesztendős időszak reformpolitikája kötődik. Ezzel az eseménnyel csaknem egyidőben Velascc utódai — az 1975 óta hatalmon levő, Bermudez tábor8 Mmm január iu., poneu nők által vezetett katonai kormány *— 1968-ra választásokat hirdetett. Homályos ígéretek is hangzottak el arról, hogy „a katonák visszatérnek laktanyáikba” és polgári kormány veszi kezébe a hatalmat. 1. Olyan helyzetben, amikor Dél-Amerika a jobboldali, katonai, vagy félkatonai rezsimek megszilárdulásának korszakát éli — az egész kontinens szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy a perui katonai rendszer milyen irányban halad tovább. A már említett első szakaszban Velasco vezetésével kidolgozták Latin-Ameríka egyik leghaladóbb társadalmi és politikai programját, az úgynevzett Inka-tervet. Ennek igen komoly nemzetközi politikai hatása is volt. Első ízben mutatta meg, hogy a sajátos dél-amerikai viszonyok között egy katonai vezetés haladó társadalmi programot is képviselhet. Ennek az időszaknak jelentős lépése volt a radikális államosítási folyamat, amelynek során i8 százalékról 48 százalékra nőtt az állami szektor részesedése a nemzetgazdaságban. A második nagy vívmány a földreform volt. Ennek során nyolcmillió hektárt osztottak föl és a felosztott földek zöme különböző típusú parasztkollektívák csoporttulaido- 'ivá vált. Az első forradalmi izls harmadik jellegzetessége a külföldi beruházások korlátozása és ezzel a külföldi tőke részesedésének csökkentése volt. (34 százalékról 13 százalékra.) Visszatekintve: ma már kétségtelen, hogy a forradalom e-ső szakaszában jelentős hibák is történtek. így a túlságosan nagyratörő beruházási tervek miatt négymilli- árd dolláros külföldi adósság halmozódott fel. Ugyanakkor a szociális reformok következtében — különösen a városokban — növekedtek a fogyasztói igények, s az ország gazdasága ezeket az igényeket nem tudta kielégíteni. Jelentős tényező volt, hogy a kormány reformprogramjára a bel- és külföldi tőke egyaránt visszahúzódással és beruházási szabotázzsal reagált Mindehhez a kedvezőtlen világpiaci konjunktúra is hozzájárult: mindenekelőtt a réz áresése és a sorsdöntő fontosságú perui hallisztipar válsága. Ez a helyzet idézte elő 1975-ben az újabb fordulatot: Velasco leváltását és a korábbi gazdasági és pénzügyminiszter, Bermudez tábornok hatalomra kerülését. Ezt a fordulatot a katonai rendszer erőteljes jobbra tolódása követte — anélkül azonban, hogy Velasco utódai másolták volna a reakciós argentin vagy brazil katonai modellt — nem is szólva a chileiről Ez a meghatározott korlátok között végrehajtott kurzusváltás abban nyilvánult meg, hogy a kormány fokozatosan elfordult a radikális reformoktól, a ránehezedő pénzügyi kényszer súlya alatt élénkíteni igyekezett a belföldi tőke tevékenységét és kártalanította a külföldi monopóliumokat. 1977 folyamán voltaképpen két lényeges esemény történt. Az egyik az, hogy a kormány csaknem egyesztendős vita után elfogadta a Nemzetközi Pénzügyi A'ap (IMF) „nad- rágszljszükítő” gazdaságpolitikai követeléseit. (Az IMF a maga immár közismert nemzetközi gyakorlatához híven ehhe2 kötötte a nemzetközi bankkölcsönök folyósítását..) A második meghatározó jelentőségű esemény a júliusi demonstratív általános sztrájk volt, amely jelezte, hogyan növekednek a társadalmi feszültségek, s egyben az ellenállás Is az 1975-ben megkezdődött második szakasz gazdaságpolitikájával szemben. Az 1978-as esztendőben (akár megtartják a meghirdetett választást, akár nem) várhatóan eldől majd az úgynevezett ,,perui út” sorsa. Ez az esztendő megválaszolja majd a kérdést: fennmaradhat-e a jelenlegi dél-amerikai környezetben egy olyan katonai rendszer, amely enged a nemzetközi tőke gazdasági nyomásának, de ugyanakkor el akarja kerülni az argentin, brazil vagy éppen chilei rezsimek brutális elnyomó kurzusát. —i—ő lat nem tartalmazza a Sínai- félszigeten már meglevő izraeli telepek kiürítését, a mindeddig szakadatlanul hangoztatott egyiptomi követelést, amelyet legutóbb maga Gamazi hadügyminiszter ismételt meg a katonai bizottság szerdai megnyitó ülésén Egyébként az ülés befejezésekor tartott sajtóértekezleten mindkét küldöttség vezetője elismerte, hogy mély a szakadék a tárgyaló felek álláspontja között, de mindketten hangoztatták meggyőződésüket, hogy a nézetkülönbségeket át fogják hidalni. Ezer Welzman izraeli hadügyminiszter, a tárgyalásokon részt vevő izraeli delegáció vezetője a sajtóértekezleten elmondta, hogy a két küldöttség nagy nehézségekkel néz szembe, s egyelőre nem sikerült megoldást találni a Sínain levő Izraeli települések problémájára. Hangoztatta, hogy — izraeli elképzelés szerint — a határ hosszában elhelyezkedő települések elő fogják segíteni a két fél között a kapcsolatok normalizálását. Hozzáfűzte, hogy Izrael nem tervezi újabb települések létesítését Moszkvai sajtókonferencia az ENSZ- közgyűlésről Az ENSZ-közgyűlés XXXII: ülésszakán a delegátusok többsége a nemzetközi enyhülési folyamat elményíté- séért szállt síkra. Az ülésszak munkáját tárgyszerű konstruktív Jégkör jellemezte. A vitában csaknem mind a 149 tagállam képviselője szót kapott. A háromhónapos ülésszak napirendjén 131 kérdés szerepelt, s a közgyűlés 250 határozatot hozott különböző kérdésekről — foglalta össze a világszervezet közgyűlése decemberben befejeződött ülésszakának mérlegét Viktor Iszraeljan, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja csütörtöki moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén. A delegátusok túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy korunk kulcskérdése a leszerelés. Ez a vezérgondolat jutott kifejezésre a nukleáris fegyverkísérletek, .' a nukleáris és vegyi fegyverek gyártásának betiltásáról, a a nukleáris készletek felszámolásáról és az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről hozott közgyűlési határozatokban. Az október 1-1 szovjet- amerikai közös nyilatkozat, kedvező alapot teremtett a közel-keleti kérdés megvitatásához és a konfliktus átfogó rendezéséhez. Szádat és Begin, szeparatív lépései megtorpedózták a probléma konstruktív megoldását. Az egyiptomi elnök és az izraeli miniszterelnök alkuja nem talált támogatásra a közgyűlési vitában. A LEMP II. konferenciája Az életszínvonal emeléséért A GAZDASÁGI FELADATOK megoldása és őzzel ösZ- szeiüggésben az életszínvonal emelésének problémái. álltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. országos konferenciája tanácskozásainak középpontjában. A konferencia célja az volt, hogy elemezze és értékelje a párt legutóbbi, VII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, megvalósítását. A központi bizottság beszámolója megállapította, hogy a kedvezőtlen külgazdasági helyzet, valamint a lengyel mezőgazdaság objektív akadályai nem tették lehetővé a nemzeti jövedelem 1976—77. évre tervezett szintjének elérését. A LEMP KB V. és VI. plénumán új programot fogadtak el a fejlődést akadályozó tényezők leküzdésére. 1977-ben már érezhetők voltak a program végrehajtásának első eredményei, nagyobb változásokat azonban csak az elkövetkező években lehet várni. Az eredmények között első helyen 1,2 millió fiatal munkába állítása és több I mint félmillió új munkahely létesítése szerepelt: ez jelentős hozzájárulás a munkaerő-tartalékok hasznosító, sához. A lakosság pénzjövedelmei 26 százalékkal, a társadalmi juttatások 32 százalékkal emelkedtek a két év alatt. Az ipari termelés 20 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés viszont 3,5 százalékkal csökkent. AZ ELMÜLT ÉVEK nagy beruházásai közül kiemelkedik a szovjet közreműködéssel épült katowicei óriáskohó, az új gyártmányok előállításával foglalkozó hatalmas vegyiüzem, 35 új házgyár; négy új bútorgyár, sok más új ipari, közlekedési és kommunális létesítmény. Ezzel együtt sok még a kiaknázatlan lehetőség az iparban, több helyütt gazdaságtalan a gyártási folyamat, nem mindig megfelelő a termékek minősége és mindez növeli a termelési költségeket. A beszámoló a fejlesztésben elsőséget biztosított a mezőgazdaságnak, a lakásépítésnek . és az export pö- "veléaének. Á lakosság .jçp.k; ellátása érdekében. tovább kell fejleszteni . az élelmiszeripart, az építőipart; a beruházásokat a legföntosabc célok érdekében kell összpontosítani. Javítani kell a pénzügyi fegyelmet, súlyt kell helyezni az anyagra.-a- rékosságra, a gépek jobb kihasználásra, a tudomány eredményeinek, a dolgozók javaslatainak és tapasztalatainak hasznosítására. A párt első titkára javasolta a minimális bérek 200 zlotys emelését, a nyugdíjasok házastársi pótlékának és a kisgyermekes anyák segélyezésének bevezetését A ' hozzászólók részletesen elemezték a problémákat és konkrét javaslatokat tettek a fogyasztási cikkek termelésének javítására, a munkaidő és a nyersanyagok észszerűbb felhasználására az építkezéseken, a mezőgazdaságban pedig a technikai és szervezeti lehetőségek jobb és ésszerűbb hasznosítására Ez a feltétele annak, hogy több áru kerüljön a boltokba, nagyobb legyen a választék, hogy több lakás épüljön. A konferencia nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatoknak Edward Gyerek, a párt, első titkába hangoztatta: az ország feladatainak megoldása egyre nagyobb mértékben függ a nemzetközi munkamegosztástól és azon belül a szocialista országokkal va’ó szoros kapcsolattól. Lengyel- ország mai és jövőbeni fe;- lődését a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés biztosítja. A LEMP II. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA megszabta az utat a párt soron következő VIII. kongresszusáig, a feladatok megvalósítására mozgósította a párt 2,7 millió tagját, az egész népet. A tanácskozás méltán v*'tett széles körű érdeklődé-f . --ért a lengyelek tudták: - iátok és a követelmények oegfe- lelnek az egyes embe> ' íz egész ország érdekei név Gáti István J