Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

^aaaaaaaaaaaaaa«vsaaaaaaaaa^vnaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^a^ I .sütörtök esti külpolitikai kommentárunk: ä iü e!mi idő vége A KARÁCSONY ÓTA OLASZORSZÁGBAN is­iiét fokozódó terrorhullám új bizonyítékát szolgálta an­nak, hogy Andreotti kereszténydemokrata kisebbségi kormánya képtelen megbirkózni a közrend helyreállí­tásának a feladatával Elsősorban azért, mert erőtlenül fogott hozzá és nem sokat tett az e politikai kórt ki­váltó krónikus társadalmi-erkölcsi és gazdasági bajok orvoslására Az Andreotti-kabinet válsága ezért vészes sebességgel közeledik mélypontjához. A kormány tehetetlensége már-már kimerítette az olasz baloldal türelmét, amely eddig parlamenti támo­gatásban részesítette. Az ország második legnagyobb pártja, az Olasz Kommunista Párt és a vele szolidá­ris Szocialista Párt — hangoztatván, hogy a keresz­ténydemokraták nem tartják be a tavaly július­ban aláírt és kormányprogramot szentesítő hatpárti egyezni ' lyt — megkérdőjelezte Andreottiék mandá­tumát. Kivezető útként a demokratikus pártok kép­viselőinek ezységkormánya megalakítását ajánlják. EZ ELÉG VOLT AHHOZ, hogy a keresztényde­mokraták iobbszárnya és a szélsőjobboldali erők félre­verjék a harangokat, ,.a kommunisták semmiképp sem kerülhetnek be a kormányba” jelszó jegyében. Rési kommunistaellenes reflexének engedelmeskedve a KDP vezetősége a minap ismét az ellen szavazott, hogy a kommunistákat bevonják a kormányba. Akár olasz belügynek is tekinthetnénk ezt, ha az Atlanti-óceánon túlról nem érkeztek volna ugyanak­kor alig leplezett sugalmazások. Gardnert, az USA római nagykövetét jelentéstételre hazarendelték, s Washingtonban nem titkolják aggodalmukat a jelen­legi* olasz belpolitikai helyzet miatt A hivatalos ál­lásfoglalás még késik, de — Kissinger volt külügymi­niszter két évvel ezelőtti kijelentéseire emlékezve — nem tévedhetünk nagyot, ha azt jósoljuk, hogy Wa­shington határozottan ellenzi a kommunisták bekap­csolódását az olasz kormányba. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a polgári demokrácia bajnokai — semmibe véve az olasz választók véleményét — nyíl­tan beavatkoznak Olaszország belügyeibe. AZ OKP ÉS A SZOCIALISTÁK EGYÜTTESEN 279 mandátummal rendelkeznek a 630 tagú parla­mentben, s könnyen megbuktathatják a kormányt. Ez ismét rendkívüli választások kiírását vonná maga < után a rendkívül feszült állapotok közepette. Pillanat- \ nyilag ez a kilátás csak az olasz reakció és külföldi tá- <1 mogatói számára mutatkozik kedvezőnek. ? Pálfi Viktor SvVVVVWVVVSAAAA^<,V^AAA/\AA/SA/\AAAA/>AAA/\/NA/\A/\/V\<A/\A/\/VVNA/VVVNA/V,w*/V\^ Szincda moszkvai áljáról Hétpontos egyiptomi javaslat Weizmw izraeli hadüqvmmmtçr a Sínai-félsziqet jövójélőt Csütörtök délelőtt Kairó­ban másodszor összeült az egyiptomi—izraeli katonai bi­zottság. A két ország had­ügyminiszterének vezetésével szerda óta tanácskozó testü­let folytatta a vitát a Sínai- félszigeten létesült tzraeli te- lepü’é'ek sorsáról. A szerdai megnyitó ü'é'en — mint ar­ról be-zámoltunk — ugyan­ez a téma volt napirenden, de a két fél nem jutott meg­egyezésre. A kairói félhivatalos Al- Ahram című lap csütörtöki számában közzétette azt a hétpontos javaslatot, ame­lyet az egyiptomi fél terjeszt tárgyalópartnerei elé. A ja­vasolt terv pontjai a követ­kezők: Teljes izraeli kivonu­lás a Sínai-félszigetről, 18 hónapon belül. Elutasítása azoknak a terveknek, ame­lyek Sarm el-Seikh stratégi­ai fontosságú kikötőjének kö­zös igazgatását, vagy bérbe adását irányozzák elő. A meg­állapodás ugyanakkor szabad hajózást irányoz majd elő az Akaba-öbölben, vagy az ENSZ békefenntartó erőinek állomását a térségben A de- militalizált zóna kiszélesíté­se a Sínai-félszigeten, hogy a visszavonulás után is biz­tosított legyen Izrael bizton­sága. A békemegállapodás aláírása után nem épülnek zsidó települések. A Sínain felállított mindhárom légitá­maszpont kiürítése. Demili- tarizált övezetek létesítése a határ mindkét, nemcsak az egyiptomi oldalon. Riasztó- berendezések felállítása, melyeket nem az izraeli csa­patok kezelnek. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az egyiptomi tervjavas­Szuszlov kitüntetése A szovjet fővárosban tett hivatalos látogatásról haza­tért Szonoda Szunao japán külügyminiszter csütörtöki sajtónyilatkozatában hasz­nosnak és gyümölcsözőnek minősítette a Gromiko kül­ügyminiszterrel és Koszigin kormányfővel folytatott tár­gyalásait. Kijelentette, hogy véleménye szerint a kétolda­lú és a nemzetközi kérdések­ről tartott eszmecserék el­mélyítették a kölcsönös jobb megértést. Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete (Jobbra) átnyújtja Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB PB tagjának, a KB titká­rának a Kari Marx-érdemrendet. (Népúj ság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Egy tábornok halála A latin-amerikai kontinens társadalmi' és politikai szem­pontból egyik legérdekesebb országában, Peruban két, szimbolikusnak is tekinthető esemény történt az esztendő fordulóján 1877 utolsó heté­ben hosszú betegség után meghalt Velasco tábornok, Peru volt elnöke, akinek ne­véhez az 1968-as katonai fel­kelést követő hétesztendős időszak reformpolitikája kö­tődik. Ezzel az eseménnyel csaknem egyidőben Velascc utódai — az 1975 óta hatal­mon levő, Bermudez tábor­8 Mmm január iu., poneu nők által vezetett katonai kormány *— 1968-ra választá­sokat hirdetett. Homályos ígéretek is hangzottak el ar­ról, hogy „a katonák vissza­térnek laktanyáikba” és pol­gári kormány veszi kezébe a hatalmat. 1. Olyan helyzetben, amikor Dél-Amerika a jobboldali, katonai, vagy félkatonai re­zsimek megszilárdulásának korszakát éli — az egész kontinens szempontjából ko­moly jelentősége van annak, hogy a perui katonai rend­szer milyen irányban halad tovább. A már említett első sza­kaszban Velasco vezetésével kidolgozták Latin-Ameríka egyik leghaladóbb társadal­mi és politikai programját, az úgynevzett Inka-tervet. Ennek igen komoly nemzet­közi politikai hatása is volt. Első ízben mutatta meg, hogy a sajátos dél-amerikai viszo­nyok között egy katonai ve­zetés haladó társadalmi prog­ramot is képviselhet. Ennek az időszaknak jelentős lépése volt a radikális államosítási folyamat, amelynek során i8 százalékról 48 százalékra nőtt az állami szektor részesedé­se a nemzetgazdaságban. A második nagy vívmány a földreform volt. Ennek során nyolcmillió hektárt osztottak föl és a felosztott földek zö­me különböző típusú paraszt­kollektívák csoporttulaido- 'ivá vált. Az első forradalmi izls harmadik jellegzetessé­ge a külföldi beruházások korlátozása és ezzel a külföl­di tőke részesedésének csök­kentése volt. (34 százalékról 13 százalékra.) Visszatekintve: ma már kétségtelen, hogy a forrada­lom e-ső szakaszában jelentős hibák is történtek. így a túl­ságosan nagyratörő beruhá­zási tervek miatt négymilli- árd dolláros külföldi adósság halmozódott fel. Ugyanakkor a szociális reformok követ­keztében — különösen a vá­rosokban — növekedtek a fo­gyasztói igények, s az ország gazdasága ezeket az igénye­ket nem tudta kielégíteni. Jelentős tényező volt, hogy a kormány reformprogramjára a bel- és külföldi tőke egy­aránt visszahúzódással és beruházási szabotázzsal rea­gált Mindehhez a kedvezőtlen világpiaci konjunktúra is hozzájárult: mindenekelőtt a réz áresése és a sorsdöntő fontosságú perui hallisztipar válsága. Ez a helyzet idézte elő 1975-ben az újabb fordulatot: Velasco leváltását és a ko­rábbi gazdasági és pénzügy­miniszter, Bermudez tábor­nok hatalomra kerülését. Ezt a fordulatot a katonai rend­szer erőteljes jobbra tolódá­sa követte — anélkül azon­ban, hogy Velasco utódai másolták volna a reakciós argentin vagy brazil katonai modellt — nem is szólva a chileiről Ez a meghatározott korlátok között végrehajtott kurzusváltás abban nyilvá­nult meg, hogy a kormány fokozatosan elfordult a radi­kális reformoktól, a ránehe­zedő pénzügyi kényszer súlya alatt élénkíteni igyekezett a belföldi tőke tevékenységét és kártalanította a külföldi monopóliumokat. 1977 folyamán voltaképpen két lényeges esemény történt. Az egyik az, hogy a kormány csaknem egyesztendős vita után elfogadta a Nemzetközi Pénzügyi A'ap (IMF) „nad- rágszljszükítő” gazdaságpoli­tikai követeléseit. (Az IMF a maga immár közismert nem­zetközi gyakorlatához híven ehhe2 kötötte a nemzetközi bankkölcsönök folyósítását..) A második meghatározó je­lentőségű esemény a júliusi demonstratív általános sztrájk volt, amely jelezte, hogyan növekednek a társa­dalmi feszültségek, s egyben az ellenállás Is az 1975-ben megkezdődött második sza­kasz gazdaságpolitikájával szemben. Az 1978-as esztendőben (akár megtartják a meghir­detett választást, akár nem) várhatóan eldől majd az úgy­nevezett ,,perui út” sorsa. Ez az esztendő megválaszolja majd a kérdést: fennmarad­hat-e a jelenlegi dél-ameri­kai környezetben egy olyan katonai rendszer, amely en­ged a nemzetközi tőke gazda­sági nyomásának, de ugyan­akkor el akarja kerülni az argentin, brazil vagy éppen chilei rezsimek brutális el­nyomó kurzusát. —i—ő lat nem tartalmazza a Sínai- félszigeten már meglevő iz­raeli telepek kiürítését, a mindeddig szakadatlanul hangoztatott egyiptomi köve­telést, amelyet legutóbb maga Gamazi hadügyminiszter is­mételt meg a katonai bizott­ság szerdai megnyitó ülésén Egyébként az ülés befejezé­sekor tartott sajtóértekezle­ten mindkét küldöttség veze­tője elismerte, hogy mély a szakadék a tárgyaló felek ál­láspontja között, de mind­ketten hangoztatták meggyő­ződésüket, hogy a nézetkü­lönbségeket át fogják hidal­ni. Ezer Welzman izraeli had­ügyminiszter, a tárgyaláso­kon részt vevő izraeli dele­gáció vezetője a sajtóértekez­leten elmondta, hogy a két küldöttség nagy nehézségek­kel néz szembe, s egyelőre nem sikerült megoldást ta­lálni a Sínain levő Izraeli te­lepülések problémájára. Hangoztatta, hogy — izraeli elképzelés szerint — a határ hosszában elhelyezkedő tele­pülések elő fogják segíteni a két fél között a kapcsolatok normalizálását. Hozzáfűzte, hogy Izrael nem tervezi újabb települések létesítését Moszkvai sajtókonferencia az ENSZ- közgyűlésről Az ENSZ-közgyűlés XXXII: ülésszakán a delegátusok többsége a nemzetközi eny­hülési folyamat elményíté- séért szállt síkra. Az ülésszak munkáját tárgyszerű konst­ruktív Jégkör jellemezte. A vitában csaknem mind a 149 tagállam képviselője szót ka­pott. A háromhónapos ülés­szak napirendjén 131 kérdés szerepelt, s a közgyűlés 250 határozatot hozott különböző kérdésekről — foglalta össze a világszervezet közgyűlése decemberben befejeződött ülésszakának mérlegét Vik­tor Iszraeljan, a szovjet kül­ügyminisztérium kollégiumá­nak tagja csütörtöki moszk­vai nemzetközi sajtóértekez­letén. A delegátusok túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy korunk kulcskérdése a leszerelés. Ez a vezérgondo­lat jutott kifejezésre a nuk­leáris fegyverkísérletek, .' a nukleáris és vegyi fegyverek gyártásának betiltásáról, a a nukleáris készletek felszá­molásáról és az atomfegyver­mentes övezetek létesítéséről hozott közgyűlési határoza­tokban. Az október 1-1 szovjet- amerikai közös nyilatkozat, kedvező alapot teremtett a közel-keleti kérdés megvita­tásához és a konfliktus át­fogó rendezéséhez. Szádat és Begin, szeparatív lépései megtorpedózták a probléma konstruktív megoldását. Az egyiptomi elnök és az izraeli miniszterelnök alkuja nem talált támogatásra a közgyű­lési vitában. A LEMP II. konferenciája Az életszínvonal emeléséért A GAZDASÁGI FELADA­TOK megoldása és őzzel ösZ- szeiüggésben az életszínvo­nal emelésének problémái. álltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. országos konferenciája tanácskozásai­nak középpontjában. A kon­ferencia célja az volt, hogy elemezze és értékelje a párt legutóbbi, VII. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tását, megvalósítását. A központi bizottság be­számolója megállapította, hogy a kedvezőtlen külgaz­dasági helyzet, valamint a lengyel mezőgazdaság objek­tív akadályai nem tették le­hetővé a nemzeti jövedelem 1976—77. évre tervezett szintjének elérését. A LEMP KB V. és VI. plénumán új programot fogadtak el a fejlődést akadályozó ténye­zők leküzdésére. 1977-ben már érezhetők voltak a prog­ram végrehajtásának első eredményei, nagyobb válto­zásokat azonban csak az el­következő években lehet várni. Az eredmények között el­ső helyen 1,2 millió fiatal munkába állítása és több I mint félmillió új munkahely létesítése szerepelt: ez je­lentős hozzájárulás a mun­kaerő-tartalékok hasznosító, sához. A lakosság pénzjöve­delmei 26 százalékkal, a tár­sadalmi juttatások 32 száza­lékkal emelkedtek a két év alatt. Az ipari termelés 20 százalékkal nőtt, a mezőgaz­dasági termelés viszont 3,5 százalékkal csökkent. AZ ELMÜLT ÉVEK nagy beruházásai közül kiemelke­dik a szovjet közreműködés­sel épült katowicei óriásko­hó, az új gyártmányok elő­állításával foglalkozó hatal­mas vegyiüzem, 35 új ház­gyár; négy új bútorgyár, sok más új ipari, közlekedési és kommunális létesítmény. Ez­zel együtt sok még a kiak­názatlan lehetőség az ipar­ban, több helyütt gazdaság­talan a gyártási folyamat, nem mindig megfelelő a ter­mékek minősége és mindez növeli a termelési költsége­ket. A beszámoló a fejlesztés­ben elsőséget biztosított a mezőgazdaságnak, a lakás­építésnek . és az export pö- "veléaének. Á lakosság .jçp.k; ellátása érdekében. tovább kell fejleszteni . az élelmi­szeripart, az építőipart; a beruházásokat a legföntosabc célok érdekében kell össz­pontosítani. Javítani kell a pénzügyi fegyelmet, súlyt kell helyezni az anyagra.-a- rékosságra, a gépek jobb ki­használásra, a tudomány eredményeinek, a dolgozók javaslatainak és tapasztala­tainak hasznosítására. A párt első titkára java­solta a minimális bérek 200 zlotys emelését, a nyugdíja­sok házastársi pótlékának és a kisgyermekes anyák segé­lyezésének bevezetését A ' hozzászólók részletesen elemezték a problémákat és konkrét javaslatokat tettek a fogyasztási cikkek terme­lésének javítására, a mun­kaidő és a nyersanyagok ész­szerűbb felhasználására az építkezéseken, a mezőgazda­ságban pedig a technikai és szervezeti lehetőségek jobb és ésszerűbb hasznosítására Ez a feltétele annak, hogy több áru kerüljön a boltok­ba, nagyobb legyen a válasz­ték, hogy több lakás épül­jön. A konferencia nagy figyel­met szentelt a nemzetközi kapcsolatoknak Edward Gye­rek, a párt, első titkába hangoztatta: az ország fela­datainak megoldása egyre nagyobb mértékben függ a nemzetközi munkamegosz­tástól és azon belül a szo­cialista országokkal va’ó szoros kapcsolattól. Lengyel- ország mai és jövőbeni fe;- lődését a szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval való együttműködés biztosítja. A LEMP II. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA megszab­ta az utat a párt soron kö­vetkező VIII. kongresszusá­ig, a feladatok megvalósítá­sára mozgósította a párt 2,7 millió tagját, az egész népet. A tanácskozás méltán v*'tett széles körű érdeklődé-f . --ért a lengyelek tudták: - iátok és a követelmények oegfe- lelnek az egyes embe> ' íz egész ország érdekei név Gáti István J

Next

/
Oldalképek
Tartalom