Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
t It Órák Orvosok és sebesültek az egri vár 1552. évi ostromában O Manapság, amikor fényes számokat villogtató szerkezetek — az angol számjegy jelentésű digit szó nyomán digitálisnak nevezett órák — mutatják, hogyan múlik az idő, ugyan kinek jut eszébe, hogy a régebbi korok percmérő eszközei felől kíváncsiskodjék. Pedig hosszú és érdekes az út, amely e bonyolult, a folyékony kristályok segítségével történő időjelzésig elvezetett Gyermekkori játékaiból ki-ki emlékezhet rá, hogy a nap járását a legegyszerűbben az árnyékvető rúddal, közismert nevén napórával mérhetjük Ezt az árnyék fordulását jelző „berendezést” — hajdani nevén gnó- mont — az ősi Mezopotámiában és Egyiptomban használták először. Eleinte jókora pálcákat szúrtak a földbe, vagy rögzítettek az épületek napsütötte falára, ám később már zsebben hordható kis gnómonokat is készítettek : aprócska számlapjaik rovátkáira néhány centiméter magas tűféle vetette az árnyé- kot A napórák — mind a nagyok, mind a kicsik — persze csak akkor mutathatták, hogy hány az óra és hány a perc, ha sütött a nap. Ezért hát valamtféle éjszakai időjelzőt is ki kellett eszelni. Ezt már a középkor szerzetesei „találták fel”: ők jöttek rá. hogy a széltől védett, zárt cellákban ugyanannyi idő alatt, égnek le az egyforma vastagra öntött gyertyák — vagyis, hogy a virrasztásra kijelölt barát pontosan tudhatja, mennyi az idő t(a a hüvelykujjára ragasztott gyertyára pil'ant. Ekkoriban váltak mind ismertebbé az úgynevezett vízórák — ezekben egy megszabott időtartam alatt csur- gott, csöpögött alá a felső tartályba öntött víz —, meg a máig használatos homokórák is, amelyek ugyanezen az elven működnek. És ugyancsak — a XIV—XV. században — terjedtek el az első kerekes órák is. Ezek már mechanikusan mérték az időt: akár rúgó feszült bennük, akár súly mozgatta. Kerékművük pörgését szabályos időközönként „beugró” gátlómű szabályozta; tette egyenletessé, ritmusossá. Az" időmérés mindmáig legnagyobb eseménye 1656- ban következett be, amikor a Holland fizikus és csillagász, Christian Huygens Eilig huszonhét évesen fölfedezte az ingaórát Igaz, nemcsak ő ismerte fel az egyenletes lengés szabályosságán alapuló időmérés lehetőséget, nanem a modern — kiserieteken aiapuló — természettudomány nagy alakja, Galileo Geli.ei is, ám az olasz csillagász és fizikus már nem tudta megvalósítani elképzelését — öregkori betegsége megakadályozta ebben. Így aztán a tudománytörténet Huygen.o tartja nyilván az ingaóra atyjakén XV század végelo c jedő zsebóra fölfedezőjének kilétéről egyelőre nincs tudomásunk. Amit tudunk: a manapság használt zsebórák hajszálrúgói helyett disznó- sertét tettek a szerkezetbe, és az úgynevezett kanalas járatot billegőkerékkel cserélték ki. Mint képeink is mutatják, a zsebórák készítése hamarosan híres iparrá vált. Díszesen megmunkált bronz- és rézremekek Kerültek ki a XVII., XVIII., XIX. századi mesterek műhelyeiből — igen gyakran nem is azt nézték, hogy milyen pontosan jár, hanem sokkal inkább azt: milyen szépen mutat egy-egy véséssel, reszeléssel már-már fémcsipkévé varázsolt szerkezetismereteink szerint az itt látható zsebórák valamikor a XVII., XVIIÍ. század táján készültek egy jó ízléssel megáldott és igen-igen ügyes kezű mester műhelyében. Méltán , múzeumi darab mindkettő ... A Nagykunság központjában, Karcagon, számos olyan népi műemlék található, ameiy az elmúlt századokban épült és magán viseli a tájegység népi építészetének jellegzetes jegyeit. A városban most átfogó programot dolgoztak ki a legérdekesebbek megőrzésére és felújítására. Az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával tájházakat is kalakíta- nak: az egyik cselédsorban élt család földháza, a másik egy szegényparaszt, a harmadik pedig egy módosabb gazda portája lesz. A város határában áll egy múlt századból származó szélmalom is, amelynek belNéptelen utcán ballagtunk. — Odanézzetek! — kiáltott fel hirtelen Maciek. — Fekete macska szacadt at az úton! A macska valóban fekete volt. Kandúr. Cső alakúra görbítette tárkát és arcátlanul, köz etlenül a orrunk előtt iszkolt át a Járdán, megkerü’t egy frissen ásott gödröt és eltűnt a kapuban. Megtorpantunk. Az előttünk haladó férfi szintén megállt. Néhány percig szótlanul áll dogáltunk. — A macska: nagyon ro kons-enves állat — mond végül An'ek szándékosai hangosan, hogy az előttün álló férfi is meghallja. A: nem válaszolt, csupán eg helyben topogott. — Szégyen! — kiáltott fe Magda. — Felnőtt ember lé téré nem átall mindenféle előjelekben hinni! — A babona: a szeller sötétség jele — helyesel Maciek Antek gúnyosan elnevettc magát. A LEGKÜLÖNBÖZŐBB szempontból vizsgálat alá került már az 1552. évi egri várostrom, de orvosi vonatkozásban még nem. Éppen ezért tartjuk érdekesnek egy elemző tanulmány lényegi mondanivalóját olvasóink elé tárni. Dobó a védelem előkészítő munkálatai során nem feledkezett meg a küzdelem várható sebesültjeinek a kezeléséről sem. A várszámadásból tudjuk. 13 sebészborbélyt vont össze a várban, kiknek egy része mint mester, más része pedig mint azok segédei tevékenykedtek. Ez a se- bészborbély-létszárn meglehetősen magas, mert hiszen például az 1556 évi szigetvári viadal sebesültjeit csupán egyetlen borbély kezelte, ami 1 ezer katonára számítva meglehetősen alacsony szám. Ezzel szemben Egerben mintegy 160 emberre jutott egy borbély. Mint látni fogiuk, az egri vár sebészei mesterségük minden csinját-binját jól ismerték, hisz az igen súlyos sebesülések ellátása mellett végtagok csonkolását is sikerrel végezték. Kétségtelenül koruk színvonalán álló orvosi szerszámokkal és műszerekkel is el voltak látva. Három gyógyszernek volt a legnagyobb szerepe, melyet a kezelések céljaira Dobó a vár pénztára útján szerzett be. Ezek voltak a timsó, a vasgálic vagy vitriol és a babérlevél. Ezeknek a medicináknak a hatása részben vérzéscsillapitás, részben pedig fertőtlenítés volt Tinóditól tudjuk, hogy a várostromban háromszáznál többen vesztették életüket, és „sebesülve marada több ső berendezése még teljesen ép, külsejét, szélvitorláit azonban megtépázta az idő vasfoga. A karcagiak kezdeményezésére a Malomipari Tröszt hozzájárulásával a szélmalmot feiúj tják, eredeti állapotában állítják helyre és malomipari műemlékké nyilvánítják. A tröszt erre a célra félmillió forintot adományozott a városnak. Karbantartják és felújítják a hortobágyi híres kilenclyukú híd Karcag határában lévő kiseub mását, a Zádori-hidat és idegenforgalmi célokat szolgálnak a hajdani betyárcsáidák is. Karcag népi műemlékeit bekapcsolják majd a kiskörei vízlépcső üdülőkörzetének idegenforgalmi programjába. — ön szerint holmi macska — azonos volna a sorssal? 1 férfi cigarettát vett elő rágyújtott. Mi pedig ott ültünk és vártunk, hogy mit csinál az elégett gyufával: a gödör mögött ugyanis szekétszáznál.” Elesettekben tehát mintegy 15 százalékos volt a veszteség, sebesültekben pedig körülbelül 10 százalék. Igen magasnak találjuk vizsgálataink során a halottakban mutatkozott veszteséget, mert például a már említett 1556. évi nagy szigetvári ostrom során az csak mintegy 8 százalékot tett ki. LEVÉLTÁRI forrásokból felderíthetően 1553. január elején 84 személynek 114 sebesüléséről van tudomásunk, ami a küzdelem során megsebesült védőknek egyharmad része, de pontos, plasztikus képet nyújtanak a viadal sebesülési lehetőségeiről, típusairól. A sebesülést előidéző okok élén a puskagolyó áll, a sebesülések 46 százalékával. Ezt az ágyúgolyó követi 17 százalékkal. Eleddig nem gondoltán magas az ágyú- és puskalövés nyomán lepattant kőszilánk, kődarab okozta sérü'és, — a sebesülések 14 százaléka. Sebesülést okozott még az ágyúlövés nyomán bedőlő fal, a nyílvessző, lándzsái, ütő- és vágó fegyverek, a szakállas puska csövének feirobbanása. va’amint a lőporraktár robbanása. Vizsgálat tárgyává tettük a sebesült testrészeket is. Ennek során kiderült, hogy a puskagolyó lőtte sebek közül mintegy 30 százaléknyi a test alsó részét, a lábat érte Ez tehát azt mutatja, hogy a védők nem fedezhették kellően magukat a támadókkal szemben, akik az almagyar- hegvi poz'cióikból egyenesen belőhettek a várba Egy levéltári adat arról vall, hogy a lábukat vesztett katonák később falábat kaptak. A sebesülések leírásából tudjuk ugyanis, hogy akad olyan sebesült is, aki mindkét lábát elvesztette. Egy felkarlövés ecetében a borbély a sebből 5 csontsriiánkot távo'ított el, de tudunk olyan sebesült katonáról is, akinek a karját amputálnia kellett a sebészborbélynak. KÜLÖNÖSEN súlyos roncsolt sebesüléseket Idézett elő az ágyúlövést követő falomlás és maga az ágyúlövés is. A halálos 'ebesülések hosszú sorát ismerjük, ahol a te’ibe találó ágyúgolyó szétroncsolta a testet Feltűnő, hogy rendkívül csekély a -nyílvessző okozta sebesü’és,— hiszen csupán 5 nyílvessző ütötte sérültről vannak adataink. métláda volt. A férfi a gyufát visszatette a dobozba, a dobozt ped'g zsebre dugta. — N-no igen — mondta Maelek — mennyire meggyökeresedtek az előítéletek egy bizonyos kategóriához tartozó emberek körében... — Az ilyenre rábeszéléssel nem lehet hatni — jegyezte meg Magda; nyilván elunta a várást. — Ne légy gyerek, öreg Hú — mondta Maciek szán dékos higgadtsággal, messziKét puskarobbanásról is sikerült adatokat találnunk, s természetes, hogy mindkét esetben a katona arcán ütött sebet a felrobbant szakállas puska csöve. Az egyik esetben két fogát is kiütötte a robbanás, a másik, a súlyosabb esetben pedig a felrobbant puskacső úgyannvira szétroncsolta a katona karját, hogy azt a borbélymesternek amputálnia kellett. A sekrestyében kialakított lőporraktár ismeretlen körülmények között való felrobbanásakor elsősorban égési sebeket kaptak a közelben állók és dolgozók. Akadt, akinek az arca égett össze, s a szeme világát is elvesztette, sőt ráadásul még a keze is „örökös nyomorék” maradt. A sebesülést kapott testrészek közül el'ő helyen a kar áll, 33 százalékkal, ezt követi a fej 27 százalékkal, majd a láb és a törzs. A sebesültek egy része maradandóan rokkant maradt. Tinódi szerint „ki vak, csonka. sánta, béna.” Hosszú sorát találjuk egy levéltári iratban az „örökre nyomorék" -oknak Se szeri, se száma az olyan katonának, aki a teste mélyére fúródott puskagolyót élete végéig magában hordozta, fájdalmas emlékéül a kemény viadalnak. Ismerjük a gyógykezelési költségeket Is. Általánosságban 1—1 forint volt a fizetség az egyszerűbb és kisebb se- besü'éseknél, de a súlyosabb esetekben már 2—4 forint. Néhány katona súlyos sebesülésének gyógykezelése, — gégeroncsolódás, örökös nyo- moréksággal járó sebesülések, — már 5—6 forintba került. A tehetősebb tisztek 8—12 forintot is fizettek, sőt ismeretes Budaházy István hatlovas tiszt esete, aki szilánkos karlövése gyógykezeléséért 28 forintot fizetett a sebészborbélynak. A NAGY OSTROM után a helyszínen adatok után lárt Tinódi imigyen állít örök emléket az egri vár 1552. évi ostroma során a sebesültek gyógykezelését végző 13 sebészborbélynak : „Sok sebösök az várban sívnak-rivnak, De az jó Istennek mind hálát adnak. Jó jámbor barbélmesterök forgódnak, Sebösökhöz nagy szeretet- vel nyúlnak." ről kezdve neki a dolognak —: előbb-utóbb mindenkinek le kell küzdenie magában a múlt csökevényeit. — Azután magad is nevetsz maid a babonáidon — fűzte hozzá Antek, s megfogta a ma.cacs ismeretlen kabátja hajtókáját. A férfi már-már ellenvetést akart tenni, ebben a pillanatban azonban bele- pottyant a gödörbe, s így átlépte azt a demarkációs vonalat, amelyet a fekete macska húzott. Most már mi is elindulhattunk. Meakönnnebbvlés és öröm töltött el bennünket. Valahogy mégiscsak kellemes ao- log, ha az ember egy tévelygő segítségére siethet, és a helyes útra vezérelheti! Mentünk-mendeg éltünk, vidáman csevegtünk és tárgyaltuk a történteket, csupán Antek nézelődött aggódva a kapualjakba: vajon nem ugrik elő még egy fekete macska? Mivel ö volt a legnyápicabb valamennyiünk közül, teljes joggal jeltéte- ]ezte, hogy ez alkalommal neki kell majd megválnia a káros előítéletektől. (Fordította: Gellért György) Akácz László Karcagi műemlékek SUGÁR ISTVÁN JACEK SAWASZEW1CZ: Hogyan harcoljunk az előítéletek eden? Hűi A M0S ŐRI 3K: RADIO KOSSUTH 8.27: A kultúra sokszínű szövete. 8 57: Történelmi indulók. 9.05: Monteverdi : Or- feo. 11.40: Különös házasság. 12.35: Melódiakoktél. 14 13: Mozart kutyája. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Egy nagykunsági hangszeres népművész. 15.18: Zenekari muzsika. 15.44: Magyarán szólva... 16.05: Harsan a kürtszó 16.35: Kodály kórusműveiből. 17.07: Köztünk maradjon. 17.32: Fúvós kamarazene. 18.00: Szabó család. 18 30: Esti magazin. 19.15: Pilar Lorengar és James McÇrakcen énekel. 19.55: Külpolitikai klub. 20.25: Népzenei hangos újság. 2105: Kilátó. 22 20: Népi zene. 23.30: Nóták. PETŐFI 8.33: Dalol a tavasz (Operett). 9.00: Szemforgatás nélkül. 9.10: Könnyűzene 9.25: Monológ. 9.30: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Népdalok. 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50: Bizet: Róma — szvit. 13.28 : Szobanövénykedvelőknek. 13.33: Népdalok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00 : Barátság slágerexpressz. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Népi zene. 19.15: Geofizikai állomás a Fertő tó partján. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: A Magyar Rádió novellapályázata. 21.00: A rádió dalszínháza. . j!3 34: Népszerű, hegedűmuzsika. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-lg Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Az igazságügy fóruma. A gazdálkodó szervezetek jogképessége. Riporter: Imreh József — 18 00: Észak-magyarországi krónika — A sátoraljaújhelyi NEB üléséről. — Szocialista raun- kaverseny-felajánlások. — Bánkúti gondok — Operaslágerek — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... Bv MAGYAR 9.40: Tévétorna. 9.45: Iskolatévé. 10.00. Tele-fény kép. 16.30: Jan Kavulok. 16.45: Anatolij Vegyernyikov. 17.30: Mindenki iskolája. 18.40: Egy falu a sok közül. 19.20: Tv-torna. 19.30: Tv- híradó. 20.00: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága 20.55: Tisztelendők. 21.35: Művészeti magazin. 22.25: Tv-híradó 3. 2. műsoi 20.01: Arcélek a közéletből. 20.35: Tv-híradó 2. 20.55: Rendezte: Dömölky János 21.55: Annie Cordy I Gazdagon díszített fedeles óra. Zsebóra: iparlöitcnetj remek. (Bojtár Ottó felv. — KS)
