Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

T ! h 11 1 k a A répabetakarítás körülményeinek hatása a cukorgyártásra Utolsó napok előtt a feldolgozóipar nagy munkája: a cu» bőrgyártás. összeállításunkban ebből az alkalomból két cikket közlünk e témáról — a tudomány és technika szem­szögéből. .. Kukoricából is készü bet cukor A háztartásokban hozzá­szoktunk, hogy a cukor por-, kristály- vagy kocka-válto­zatban álljon rendelkezé­sünkre. Eszünkbe sem jut, hogy cukoroldatot használ­junk az édesítésre, hacsak a mézet nem tekintjük annak. A cukor ipari felhasználása során a konzerv- és csoko­ládégyárakban, szeszipari üzemekben, gyógyszergyá­rakban, üdítő italokat előál­lító telepeken, stb. többnyire sűrű oldatra van szükség. A kristálycukor feloldása kü­lön művelet. Ha ehhez hozzá­vesszük azt is, hogy a cukor­gyárakban meglehetősen munka- és energiaigényes feladat a cukor kristályosí­tása, látható, hogy itt bizo­nyos . észszerűsítésre nyílnék lehetőség. Cukor nemcsak a nádban és a répában, a két legfőbb cukorgyári alapanyagban van, hanem kisebb-nagyobb mennyiségben minden növé­nyi szervezetben megtalálha­tó egyszerűbb és bonyolul­tabb vegyületek formájában. A cukrok kémiailag mind a szénhidrát nevezetű vegyület- családba tartoznak. Az álta­lunk fogyasztott cukor olyan úgynevezett kettős cukor, amelynek molekulái a leg­egyszerűbb szénhidrátok, sző­lő- és gyümölcscukor-mole- kulák összekapcsolódásával keletkeznek. Az emberi és az állati szervezet úgy haszno­sítja az ilyen cukrot, hogy al­kotóelemeire, egyszerű cu­korra bontja. Az olyan cukor­oldatot, amely a gyümölcs­ös szőlőcukor molekuláit fele­fele arányban tartalmazza, invertcukornak nevezik (ilyen invertcukor van példá­ul a közismerten egészséges mézben is). Már meglehető­sen régen tudjuk, hogy ilyen invertcukrot kukoricakemé­nyítőből is lehet készíteni. Ennek iparszerű gyártására azonban csak a legutóbbi időkben kezdtek gondolni, érdekes és logikus megfon­tolások alapján. Az invertcukor gyártása lé­nyegében az összetett cukor­nak számító keményítő ké­miai elbontásának az élő szervezetekben végbemenő folyamatát valósítja meg, üzemi körülmények között. Különösen sok elraktározott keményítő található a lisztes magvakban, ezért esett a vá­lasztás a kukoricára. Amíg 1 mázsa cukorrépából 11—12 kg finomított cukrot lehet gyártani, addig 1 mázsa ku­koricaszemből — nedves fel­tárás esetén — kb. 60 kg ugyancsak finomított cukor készülhet ! Már maga az a tény is döbbenetes, hogy kereken öt­szörös a cukorhozam, de eh­hez még más előnyök is já­rulnak A kukorica ma már a gépesített technológiával sok­kal gazdaságosabban ter­meszthető a cukorrépánál. A szállítása, kezelése is sokkal egyszerűbb és jól megoldha­tó a raktározása. A kukoricából a feldolgozás során jóformán semmi sem megy veszendőbe. Még a csutkának is hasznát lehet venni, olyan vegyi anyagok állíthatók elő belőle, ame­lyekből a nylon készül. Természetesen a kukorica- keményítőből cukorgyártás csak az állatok takarmányo­zási szükségletén felüli kész­letekből jöhet szóba (itt azon­ban feltétlenül számolni kell azzal, hogy a feldolgozás ma­ga is tetemes mennyiségű fe­hérjetakarmányt eredmé­nyez) Hazánkban — megelőzve sok nálunk iparilag jóval fej­lettebb országot — határozat született olyan gyár létesíté­sére, amelyben megtörténhet a kukorica komplex ipari fel­dolgozása. A mintegy kétmil­liárd forintos beruházás Sza­badegyházán valósul meg, az ottani szeszipari vállalatnál, ahol már ismerik a keményí­tő- és szőlőcukorgyártás titka­it. Az új élelmiszeripari nagy­üzem termelvénye —a többi között — a mézsűrűségű in- vertcukorpldat lesz, amely­nek íze semmiben sem kü­lönbözik majd a vízben ol­dott répacukorétól. Egyéb­ként a folyékony invertcukor kristályosításának nincs semmi akadálya, de nem lesz rá szükség, hiszen a gyár ter- melvényét olyan üzemek ve­szik majd át, amelyeknél a folyékony halmazállapot ki­fejezetten előny. Bár a betakarításon már régen túl vagyunk — még tart a feldolgozási szezon a cukorgyárakban, s így aktuá­lisnak látszik, hogy a répá­ról, beszéljünk. S különösen időszerű a témáról szót ejte­ni, ha arra gondolunk, hogy voltaképpen néhány hónap múlva elérkezik az újabb kampány, amelytől — mint minden újtól — a jelenlegi­nél is többet várunk. Éppen a jobb eredmények reményében szeretnénk egy, s némely dologra emlékeztet­ni a gazdaságokat, egyben pedig felhívni figyelmüket néhány fontos tennivalóra. Ma már — mint ismeretes — a répa jelentős részét gé­pek szedik fel a termőterü­letről. lefejelt állapotban. Jól végzett fejelés esetén a levá­gott — levélzet nélküli — fej a répa súlyának egytizede. A fejelés optimális végrehajtá­sa döntően befolyásolja a cu­korkinyerés gazdaságosságát A feldolgozás előtt a répát tárolni kell. A teljes termés átlagos tárolási ideje, annak mennyiségétől és a betakarí­tási ütemétől függően, mint­egy 15 nap. A gyárba került répából meglehetősen bonyolult tech­nológiai folyamat során lesz cukor. Amíg azonban ez megtörténik számos ellenha­tással kell számolni. A fel­dolgozás alkalmával előjövő szervetlen, „nem cukor” anyagok károsak a cukorra. Növelik oldhatóságát, azaz nem engedik a cukor kikris­tályosodását. így a cukor ol­dott állapotban a melaszban marad, növelve a melasszal távozó veszteségét. Ez a ré­pára vonatkoztatva 1 7—3,5 százalék között lehet, nagyon kedvezőtlen esetben romlott, fagyott répa esetén pedig négy számlék, vagy még an­nál is több. A répatest „nem cukor” anyagai közül legjelentőseb­bek a szervetlen kálium- és nátriumsók, illetve a szerves nitrogénvegyületek, elsősor­ban á glutamin. Továbbá igen fontos az úgynevezett invert cukor mennyisége, mely főleg gyümölcs- és sző­lőcukor. A szerves nitrogénvegyüle­tek hatása az előzőekben le­írtak mellett még többré- tűbb. Jelenlétükben már a répa tárolásakor több a, répa lélegzése által elfogyasztott cukor mennyisége és számot­tevő a répacukor invert cu­korrá való lebomlása. A tech- no'ógia további szakaszában, elbomolva és elsavanyítva a levelet, csökkentik azok al- kalitását. Ezáltal a berende­zésekben a bepárlónál korró­ziót üzemzavarokat okoznak, további cukorbomlást idéz­nek elő. Ezen jelenségek el­kerülése érdekében a szük­ségszerűen beadagolt szódá­val együtt a bomlástermékek elsötétítik a cukorlevet, szél­ső esetben lehetetlenné téve a fogyasztási célra megfelelő fehércukor gyártását. Az invert cukrok zöme a répacukor bomlásából kelet­kezik. Ezek nem kristályosít- hatók, így a melaszban ma­radnak és a technológia fo­lyamán tovább bomolva hoz­zájárulnak a levelek elsava- nyodásához és színeződésé­hez. A répatestbén levő, és ab­ból kioldott nem cukor és Mágneses tér —a magoknak Grúz kutatók olyan be­rendezést készítenek, amely- lyel a vetőmag ve­tés előtt mágneses mező­vel kezelhető. Az a gondolat, hogy a növények növekedé­sét elektromágneses terek segítségével kezeljék, nem új. S*>k kísérlet bizonyítja, hogy mágneses térben a növények és az állatok gyorsabban nő­nek és súlyban gyarapodnak. Ezekhez a kísérletekhez azonban eddig nagyfeszültsé­gű elektromos terekre, tehát nagyfeszültségű berendezé­sekre és képzett munkatár­sakra volt szükség. A grúz kutatók találmá-. nyáriak az az előnye, hogy kevés technikai eszközt igényel. Az egész berendezés egy önindukciós tekercsből és egy generátorból áll, ame­lyet a hálózatra kapcsolnak. Az így kezelt búza-, rizs- és kukorciamagvak csírázási esélye jelentékenyen növe­kedik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az elekt­romágneses tért serkentőleg hat a csírázásban közremű­ködő kulcsfontosságú enzi­mekre. A mágneses tér hatá­sára a fejlődő növény jobban hasznosítja a napfényt, a nedvességet és a tápanyago­kat is. A kukoricának a berende­cukor anyagok együttesen al­kotják a lé szárazanyag-tar­talmát, melyből a répacukor százalékban kifejezett meny- nyiségét nevezzük tisztasági hányadosnak. Ez a répa mi­nőségének, és egyben az egész cukorgyártási technológiá­nak egyik legfontosabb mu­tatója Értéke általában a nyerslénél 80—90 százalék között változik. Minden egy százalékos csökkenése a ki­nyerhető cukormennyiség mintegy kétszázalékos csök­kenését eredményezi. Ismeretes, hogy a helyesen végrehajtott fejelés a levél­korona magasságában törté­nik. Célja, hogy a répatestnél mintegy három százalékkal kevesebb cukrot és sok nem cukrot tartalmazó, mintegy 16 százalékkal alacsonyabb tisztasági hányadosé répafe­jet a ra jfa levő levélcsonkkal együtt levágják. Irodalmi adatok szerint a répafejben a testhez képest ötször annyi invert két és félszer annyi kálium- és nát­riumsó, négyszer annyi ká­ros savnitrogén található, a ré^alevél inverttartalma pe­dig három száza1 ék. Fentiek mellett a fej- és levélmarad­ványok igen károsan befo­lyásolják a répatárolás cukor­veszteségeit, többletsúlyuk­kal meghosszabbítják a fel- dolgozási idény tartalmát. Megnövelik az energia anyag, munkaerő-ráfordítás nagysá­gát. valamint az őszi szállí­tási csúcsidőszakban a szál­lítandó anyagok mennyiségét, növelik a tárolás időtarta­mát és a tárolt répa fagyve­szélyét A tárolás során a répa­test tovább lélegzik, mely fo­lyamat eredményeként az időjárás a nedvesség a répa­tulajdonságok, a szellőzte­tés, bemelegedés, a szennye­ződések által meghatározott körülményektől függően cukrot használ fel, és a ben­ne levő répacukor elbomlik más anyagokká Ideális eset­ben a napi cukortartalom­csökkenés 0.01—0.02, de feje- letlen répa esetén — különö­sen hasznos levélmaradvá­nyok is vannak — 0,03—0 04 százalék. A répa között levő. a répatestre rátapadt föld és sár pedig a cukorveszteséget 0,05—0.06 százalék napi ér­tékre emelheti. Sőt még e fölé is. különösen ha közben az időjárás tartósan meleg, vagy a tárolt répa többszöri fagyás-felengedés folyama­ton megy keresztül Kedve­zőtlen tárolási körülmények között egyéb bomlástermékek is keletkezhetnek, melyek to­vább csökkentik a nyerslé tisztaságát, a szűrést gátolják- és végső esetben lehetetlenné teszik a cukorgyártást. Tehát a feldolgozás ütemét vagy elhúzódását befolyásoló tényezők kiküszöbölése igen fontos a mi klimatikus vi­szonyaink között, mivel ja­nuárban a fagy veszély már igen nagy valószínűséggel je­lentkezik. Lichtenstein József, a Mátravidcki Cukorgyárak főmérnöke Jég hátán jég A természet nem egyszer fantasztikus alkotásokat pro­dukál. Ilyennek számít a ké­pen látható „jéghegy” is, amely alatt egy amerikai vontatóhajó fedélzeti felépít­ménye rejtőzik. Azt a leg­több autós saját kárán ta­pasztalta már, hogy a közúti jármüveket szinte a feüsmer- hetetlenségig képes bevonni a tél hava és jege, de ki gon­dolt volna arra, hogy a vízi viszont bármi módon meg kell szabadítani jégterhétől Modern hajóknál e célra a lángszóróval való olvasztás­tól a villamos áram fűtőhatá- sával való jégtelenítésig sok­féle módszer rendelkezésre áll. Köztudomású, hogy a re­pülőgépek nagy magasság­ban, mínusz 20—30 C-fokos környezetben haladnak, s a túlhült vizcseppek a gép fe­Hajó a jég alatt. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) zésben kezelt magvai hektá­ronként 30 mázsa, a nem ke­zelt magvak hektáronként csupán 19 mázsa átlaghoza­mot adtak. A grúz kutatók másik ta­lálmánya — a vetőmagvak kezelése műtrágyával — ki­egészíti az elsőt. A porrá zú­zott műtrágyát gondosan el­keverik a vetőmaggal, s így, helyezik az önindukciós te­kercsbe. A mágneses tér ha­tására a műtrágya jobban beivódik a magvak felszíni rétegébe. Ugyanakkor az így „trágyázott” magvakra a mágneses tér az előbbi ser­kentő hatással is van. járművekre is ez a sors vár. Persze ezek megtisztítása kö­zel sem olyan egyszerű, mint az autóké. De nemcsak erről van szó, hanem arról a ha­talmas — köbméterenkénti egy tonnás — súlyról is, amit vastag rétegben lerakódott jég képvisel. Mindent egybe­vetve, a hajóra rakódott jég­páncél megbéníthatja annak mozgását, de még a stabilitá- tását is veszélyeztetheti. Ha kikötőben pihenő hajót ér az eljegesedés. a jégtelenítést még a modern gépekkel ren­delkező ember is a termé­szet erőire, a légkör kimerít­hetetlen energiakészletére hagyja. Az útja során „cu- kormázzal” bevonódó hajót Kilétéhez ütközve gyorsan vastag jégréteget képezné­nek, ha nem védekeznének ellene. Különféle vegyi és termikus berendezéseket használnak, kenőcsökkel, lakkokkal vonják be a kriti­kus felületeket, időszakon­ként folyadékokat — legin­kább alkohol-glicerin keve­rékeket — permeteznek a felületekre. Az elektrotermi­kus berendezéseket nagy energiaigényük miatt tdő- i szakosan bekapcsolva hasz­nálják. A jégképződés a szárny, a farokfelületek. a légcsavar-lapát, stb. belépő­élein a legnagyobb és a repü­lőgépre rendkívül kellemet­len. MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Charles Münch vezényel. 10.05 Szakmák nyomában. 1Ó.30 Wilhelm Backhaus zongorázik. 11.25 Minden hatodik. 11.40 Különös há­zasság. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Szabadpolc. 14.30 Né­pi zene. 15.10 Kóruspódium. 15.23 A hinta, a romos ház, meg a Gizi (hangjáték). 16.08 Nyitányok. 17.07 A háztar­tások életformájáról. 17.27 Operafelvételek. 18.15 Kri­tikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Lemezmúze­um. 19.45 A barokk százada. 20.09 Bécsi szerzők operett­jeiből. 21.00 Háttérbeszél­getés. 21.30 Népi zene. 22.20 A dzsessz világa. 23 20 Két szimfonikus költemény. PETŐFI 8.33 Nóták. 9.18 Slágermú­zeum. 10.00 A zene hullám­hosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Fúvós­muzsika. 12.33 Miskolci stú­diónk jelentkezik. 12 55 Er­kel operáiból. 13.28 Édes anyanyelvűnk. 13.33 Len­gyel gyermekek énekelnek. 14.00 Sportvilág. 17 00 Se­gíthetünk? 18.00 Az újvidé­ki iskolarádió. 18.33 Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Ma Önök kérdeznek!... 20.58 Zsoldos Imre és a Körmendi együt­tes felvételeiből. 21.14 Do­nizetti: Lammermoori Lu­cia. 23.28 Népi zene. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok félórája. Szerkeszti: Dobog Béla. — Beatkedve- lőknek a Lokomotív GT és a Boney M. együttes felvé­teleiből. — Vendégségben a brigádnál. Riporter: Sütő Enikő. — Slágerpanopti­kum. — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. — Há­romnapos népfrontkonfe­rencia Aggteleken, művelő­dési intézmények vezetői­nek tanácskozása. — Dévai Nagy Kamilla énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. MAGYAR 16.20 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.10 A modern festészet előfutárai. 17.50 Tízen Túliak Társasá­ga. 18.30 Napirenden. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Hadüzenet nélkül há­ború Afrika „szarván". 20.50 Verdi: Otelló (opera). 23.10 Tv-híradó 3. 2. műsor 19.00 En français. 1915 Pe­ople You Meet 19.30 Tv- híradó. 20.00 Téli slágerpa­rádé (bolgár zenés film). 20.40 Tv-hiradó 2. 21 00 Kis- filmek a nagyvilágból. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom