Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

Öt hónapra elegendő a készlet az influenza-gyógyszerekből — Van elegendő influenza elleni gyógyszer, és országos, illetve hosszú időre elhúzó­dó járvány sem okozhat fennakadást az ellátásban — mondotta Harangi György, az Egészégügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának Codeinacisalból például ne­gyedévenként 180—190 ezer doboz az átlagos forgalom, jelenleg mintegy 700 ezer doboz van raktáron. Amida- zophenumból az átlagos fél­millió dobozzal szemben je­lenleg több mini 3 millió dobozzal rendekezünk, és hasonló a helyzet más sze­rekből is. — Gyógyszerellátó hálóza­tunk képes a helyenként vál­tozó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni. Az influen­za jelentkezéséről mi rend­szerint már a törzsek kite­nyésztése előtt kapunk infor­mációt, így történt ez az idén is. A GYÖGYÉRT már az első napokban jeleze, hogy Szabolcs-Szatmár megyében emelkedett az influenza­gyógyszerek forgalma. Ha egy bizonyos, meghatározott szintnél az ország több részén magasabb lesz a forgalom a gyógy szetárakban, elrendel­jük az influenza-cikkekkel való úgynevezett gazdálko­dást. — Tapasztalataink szerint minden gyógyszertári központ az influenzaellenes gyógysze-- rekből háromhavi készlettel rendelkezik és még külön két hónapra elegendő mennyiség van a GYÖGYÉRT raktárai­ban is. Van elegendő ható­anyag a gyógyszertárakban hagyományosan készítendő szerekhez — többnyire kana­las orvosságokhoz — is. Az orvosok egyrésze szívesen ír­ja fel ezeket, főleg gyerme­kek számára. Ily módon olyan kombinációkat lehet a hatóanyagokból összeállítani, amelyek lehúzzák a lázat, csillapítják vagy oldják a ne­héz köhögést és nyugtatják is a beteget. — Az infuenza-gyógyszerek többsége recept nélkül vá­Fegyver vagy energia? Formatervezők Az Iparművészeti Főiskola formatervező tanszékén a végzős hallgatók elkészítették diplomamunkáikat. A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség előrejelzései szerint a hagyományos fűtő- anyagíorrások fokozatos ki­merülése miatt a világ atom­energia-kapacitása akár a következő öt esztendőben megkétszereződhet és az ez­redfordulóra a nukleáris erő­művek teljesítménye — még lassúbb fejlődés esetén is — elérheti a kétmillió mega­wattot. (1975-ben 90 000 me­gawatt volt!) Ez az energia­ellátás szemponjtából bizta­tó perspektíva, azonban az atomerőművekről azt is tud­ni kell. hogy olyan anyago­kat termelnek, amelyek nuk­leáris fegyverek gyártására is felhasználhatók. A nukleáris anyagokat és technológiákat exportáló or­szágok csoportja, a „Londoni Klub” 15 tagja a közelmúlt­ban — mégha kompromisz- szum eredménye is — figye­lemre méltó megállapodást dolgozott ki. A 15 ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Brittania és az NSZK (Kína a részvételt visszautasította!) ebben kö­zös felelősséget vállal az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására. A Novoje Vremja c. moszkvai hetilapban Morohov, a Szov­jetunió állami atomenergia bizottságának elnökhelyette­se megírta: a megállapodás értelmében az importáló or­szágok kötelesek hivatalos biztosítékokat nyújtani ar­ra, hogy a megvásárolt nuk­leáris anyagokat és technoló­giákat nem használják fel fegyverek előállítására. A rendszabályok nemcsak az átadott termékekre, ha­nem azok esetleges újbóli el­adására és az urán dúsítására is vonatkoznak. A vásárló or­szágokat arra is kötelezik, hogy a nukleáris import fel­Molnár Jenő Iván mezőgazdasági permetező gépjármű for­matervével sárolható meg. Ezzel kapcso­latban az influenzás időszak­ra különösen érvényes: ne éljünk vissza ezzel a lehető­séggel. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg öngyógykeze­léssel megszűnteti a tünete­ket, és így későn felismerhe­tővé válik az esetleges szö­vődmény. Csakis az orvos tanácsai alapján fogyasszuk tehát az influenza elleni gyógyszereket is — mondot­ta befejezésül Harangi György. (MTI) Daróczi Lajos NC-esztergapad formatervénél (MTI fotó — Balaton József felv.) Még józan fővel is elég gond már nekem a vezetés ebben a fantasztikusan megnőtt közúti forgalomban, nem vesztem meg, hogy szeszes ital fogyasztásával is ront­sam az esélyeimet. 3. Y. X. énekesnőre soha­sem tettem olyan megjegy­zést, hogy a műfogsora miatt nem tud — vagy nem mer — énekelni. Miért ne tudna, miért ne merne? Hiszen legalább húsz éve viseli már a protézisét, ennyi idő alatt igazán, megszokhatta már. 4. A Krisályvíz című no­vellám alapötletét nem ide­gen forrásból merítettem, a téma teljesen eredeti. Ha már plegizál az ember, ak­kor legalább jó ötletet lop­jon; márpedig a Kristályvíz nem tartozik a sikerültebb írásaim közé. Inkább köze­pesnek mondható. 5. Se latinból, se görögből soha intőt nem vittem haza. Mindkét tárgyból kimondot­tan jó előmenetelű voltam; intőt mindig csak matema­tikából meg fizikából kap­tam, de ezeket az intőcédu­lákat se vittem haza, hogy a szüléimét terheljem vele. Magam írtam alá őket. 6. Valótlan, hogy tagdíj­nemfizetés miatt annak ide­jén kizártak a Budai 33-as FC vártoló fanjai sorából. Azokban az években, amikor ez a futballcsapat még léte­zett. én vidéken éltem.; tag­sági díjjal legfeliebb csak ott maradhatom volna adós. De ilyet tőlem nem is kér­tek, mert én magam is fut­balloztam; ha pedig éppen nem játszottam, akkor olyan hangerővel ordítoztam a né­zőtéren, hogy ez a lelkes buzdítás minden tagsági díj­nál többet ért az akkor ked­venc sortegyesületemnek. 7. Ez aztán mindennek a teteje!... Még a feltétele­zésre is égbekiáltó sértés re­am nézve, hogy szeptember 5-én este fél kilenc tájban parittyakövekkel én törtem össze a Tarhonya téren a közvilágítás céljait szolgáló villanylámpákat. Aznap es­te családi körben odahaza az Anyatej című filmet néz­tem végig, 8 óra öttől 9 har­mincötig. Van már legalább harminc esztendeje, hogy csúzli nem volt a kezem­ben. Én és a garázdaság!... Nem mondom, ha tudom előre, hogy mit jelent az említett filmet végigülni, esetleg gondoskodtam volna csúzliról meg elegendő ka­vicsról, hiszen egy estét a szabadban, a Tarhonya téren is el lehet tölteni. A tipp te­hát nem rossz... De nem vagyok jós, aki a jövőbe lás­son, én gyanútlanul leültem a képernyő elé; a terhemre rótt huligánkodás ügyében tehát teljesen ártatlan va­gyok. ... Több cáfolnivalóm egyelőre nincs. Remélhetőleg mások is tanulnak a pél­dámból. és hasonlóképpen előre gyártott cáfolatokkal fogják elejét venni a min­den alapot nélkülöző hírlapi támadásoknak. Heves Ferenc használását teljes mértékben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá helyezzék. A londoni Times a doku­mentumot ismertetve hang­súlyozza, hogy a 15 ország határozott kötelezettség-vál­lalása a szankciók betartásá­ra garantálja a megállapodás végrehajtását is. Hogy való­jában mennyire igaz ez a megállapítás, azt most meg­ítélni könnyelműség lenne. Annyi azonban máris bizo­nyos, hogy ezeket az „első közös lépéseket” elég hosszas huzavona után tették meg a részt vevő országok. A meg­állapodás elfogadását több mint kétéves tárgyalássoro­zat előzte meg és a klub tag­jai a rendszabályok megíté­lésében egymástól sokszor merőben eltérő álláspontot vallottak. A Szovjetunió a tárgyalá­sokon részt vevő többi szo­cialista állammal — Cseh­szlovákiával, Lengyelország­gal és az NDK-val — együtt jóval szigorúbb szankciókat sürgetett és azt szorgalmazta, hogy a rendszabályok az im­portáló országok már meg­levő nukleáris potenciáljára is terjedjenek ki, függetlenül attól, hogy mikor és mikép­pen szerezték be és létesítet­ték azokat: Szigorúbb szank­ciók mellett foglalt állást az Egyesült Államok is, igaz, egészen más megfontolások­ból. Az USA ugyanis jelenleg a világ legnagyobb dúsított uránium-szállítója. Amíg azonban 1972-ben az ilyen jellegű világkereskedelem 85 százalékát tartotta kezében, addig ma már „alig” 40 szá­zalékát bonyolítja. A nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályo­zására a Szovjetunió már többször javasolta, hogy a „Londoni Klub” tagjai hoz­zanak létre regionális plu­tónium-bankokat, ahol meg­felelő garanciák mellett kon­centrálhatnák az urándúsító ipart, dolgozhatnák fel a ha­sadó anyagokat és ártalmat­lanná tehetnék a sugárzó melléktermékeket. Ennek az indítványnak az elfogadása még mindig várat magára. Pedig hogy milyen nagy je­lentőségű javaslatról van szó, bizony.tja a következő — ta­lán hihetetlennek tűnő — történet: tíz éve, mint kide­rült, rejtélyes módon „elve­szett” 200 tonna uránérc. A vizsgálat megállapította, az ügyhöz számos országnak — Belgiumnak, Hollandiának, Olaszországnak, Marokkó­nak, az NSZK-nak, sőt az Egyesült Államoknak is köze volt. Ma már az is elég köz­tudott, hogy Izrael, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság és Irán potenciális atomhatal­mak. (És azt, hogy az atom­fegyver megjelenése a Föld különböző válságövezeteiben milyen végzetes fenyegetést jelent, nem kell részletesen megmagyarázni.) Londonban az atomklub kibővítéséről is szó volt. Az azonban kérdéses, hogy az imént felsorolt országok egyike-másika — feltételez­hetően már fejlett nukleáris potenciál birtokában — haj­landó-e vállalni a tagsággal együtt járó kötelezettsége­ket? , Kocsi Margit Csak kapkodom a fejem, amikor szinte hétről' hétre erélyes cáfolatokat és hely­reigazításokat olvasok né­mely lapunkban. Egyik hé­ten megjelenik valamely vállalattal, intézmény­nyel vagy magánsze­méllyel — a legtöbbször író­val, művészemberrel — fog­lalkozó sértő hangú cikk, amelynek olvastán még a nem kárörvendő természetű ember is elégedetten állapít­ja meg: na, ennek aztán jól megadták!.... És a rákövet­kező héten ugyanabban a lapban megjelenik a dörge­delmes helyreigazítás, amelyből kiderül, hogy a tá­madó jellegű írásnak az ég­világon semmi alapja nincs. Arra gondolva, hogy egy­szer mindenki sorra kerül­het, talán még csekélységem is, elhatároztam, hogy nem várom meg a hibáimat kite­regető, leleplező újságcikket. Rendhagyó módon már előre cáfolok, már csak azért is, mert a vádaskodó írást kö­vető cáfolatot nem mindig olvassák ugyanazok, akik magát a rosszhiszemű bírá­latot olvasták. Ezekben az­tán jóvátehetetlenül benn marad a kiszerkesztett egyénről alkotott elítélő vé­lemény. Es különben is: könnyebb valakit újságcikk­ben befeketíteni, mint utóbb helyreigazítással tisztára mosdatni. Hát ez nekem nek kell. Tehát: 1. Nem felel meg a való­ságnak, hogy hitelezési csa­lás címén eljárás folyik el­lenem amiatt, hogy a nyá­ron fizetés nélkül távoztam a szalmalángosi vendégfo­gadóból. Szalmalángoson so­hasem jártam, tudtommal ott nincs is fogadó; sőt, a helyszínnévtárból bárki megállapíthatja, hogy ilyen nevű település az országban nem is létezik. 2 Minden alapot nélkülöz a cikkírónak az az állítása, hogy ittas vezetés miatt be­vonták a jogosítványomat. Ü lI-1 műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Veszélyes napok, avagy nyomozás bioritmus- ügyben. 9.57 Zenekari mu­zsika. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Angol kórusmuzsika. 10.51 Gréty: Panurge a Lámpák szigetén (Opera). 11.40 Különös házasság. 12.35 Melódiakoktél. 14.05 Beáta bábui. 14.48 Éneklő ifjúság. 15.10 Népi zene. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Prokofjev: Péter és a farkas. 17.07 Fiatalok stú- dója. 17.32 Teresa Berganza énekel. 18.00 A Szabó csa­lád. 18.30 Esti magazin. 19.15 Lemezmúzeum. 21.27 Új magyar zene a Rádió­ban. 21.47 Lavotta, Rózsa­völgyi és Bihari szerzemé­nyeiből. 22.20 Meditáció. 22.30 Hangverseny. PETŐFI 8.33 Nótacsokor. 9.28 Mo­nológ. 9.33 Derűre is derű. 10.00 A zene hullámhosz­szán. 11.55 Látószög. 12.00 Operetlek. 12.33 Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50 Romantikus muzsika. 13.28 Barkácsolók. 13.33 Magyar táncok. 14.00 Kettőtől ha­tig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Népdalcsokor. 19.16 Egy kis figyelmet ké­rek! 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Magyar remekírók- 21.03 Barátság slágerex- pressz. 21.37 Nebáncsvirág. (Opera). Szolnoki rádió 17.00-iől 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa. — A miskolci fűrész­üzem ládi' telepén. Ripor­ter: Borsodi Gyula. — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. — Ülésezett a Bor­sod megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A Bor­sod megyei Moziüzemi Vál­lalat tervei. — Operaáriák. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... MAGYAR 8.05 Tévétoma. 8.10 Iskola­tévé. 9.40 Tele-fény-kép. 10.05 Iskolatévé. 10.40 Ide­süss! 11.05 Iskolatévé. 14.40 Iskolatévé. 16.40 Mozgás- és viselkedésformák az ál­latvilágban. 17.05 Alpesi sí VB. 17.55 Hogyan tanul­junk a Mindenki iskolájá­ban? 18.35 Veszély! 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv-híra- dó. 20.00 Kurtizánok tün­döklése és nyomorúsága. 21.00 Filmszem. 21.50 Férfi kézilabda VB. 2. műsor 20.01 Arcélek a közéletből. 20.30 Tánczene — Glenn Miller dalaiból 21.15 Ren­dezte: Dömölky János. Médeia (tévéfilm). 22.45 Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom