Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
I £sj E 1. 5 szon ot helyett MEGMAGYARÁZHATATLAN — vagy nagyon is megmagyarázható? —, de a munka valamilyen biztonságérzettel tölti el az embert. Az a munka, amelynek látja értelmét, amelynek látja eredményeit, s nem utolsósorban: amely megindokolja létét a társadalomban. Szóval: a Munka! Kevés ismerősömmel találkoztam, aki a kérdésemre: „hová igyekszik?” ne valamilyen fanyar mosoly kíséretében válaszolt volna : „dolgozni”... (Magam sem vagyok kivétel.) De tegyük a kezünket a szívünkre: mit mondanánk, ha ez a lehetőség egyik pillanatról a másikra megszűnik? Gyökérte- lenség, bizonytalanság járna a nyomában. Aztán beszélünk arról is, hogy valakinek „jó dolga van”. Nincs itt valami ősi összefüggés a jelentésben a becsületes munkával szerzett anyagi és szellemi jólét, illetve a klasszikus munka fogalma között? Dehogy nincs! Csak éppen — mert van humora a magyarnak — néha más oldalról igyekszik megvilágítani valamit irigységből (nem tudja, hogy valahol mélyen ott húzódik az önkritika, vagy akár a lelkiismeret-furdalás), esetleg rosszindulatból... De mit sem von le mindez az alapvető tényből. Furcsa módon ezek az asz- szociációk akkor ötlöttek föl bennem, amikor részt vettem egy nyugdíjasklub rendezvényén. Nem akármilyen rendezvény volt ez, nem kártyázó, pipázó, pohara- zó összejövetel, hanem élő, az élethez, helyesebben az eleiben megszakíthatatlan kapcsolatokat értékelő, e kapcsolatokhoz nagyszerűen ragaszkodó rendezvény volt. Hogy őszinte legyek, rám legalábbis a felfedezés erejével hatott. Igyekeztem arra gondolni, hogy nem valamilyen láthatatlan határ két oldalán vagyunk, amely határt nyugdíjkorhatárnak nevezünk, de valahogy nem sikerült. S éppen azért, mert a megemlített gondolatmenetben, a munka, a hétköznapok már-már monoton sorozatában hirtelen rádöbben az ember, hogy semmi sem tart örökké, s ezért a min- d e n-hez ragaszkodik körömszakadtáig, vagy ha így tetszik: életfogytiglan! Ennek a ragaszkodásnak az értekére és értelmezésére döbbentett rá a fegyveres erők nyugdíjasklubjának rendezvénye. Rádöbbentett, de ugyanakkor meg is nyugtatott. IGEN, mert hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy kétféle időszámítás van, az egyik a születéstől a nyugdíjig, a másik — s ezért találtuk ki az elsőt — a nyugdíjtól a végső pihenésig. Határon innen nézve kissé pesszimistává válhat az ember, hajlamosnak mutatkozva a cinikus „minek?” kérdés feltevésére. Nos ilyen, és hasonló kérdésekre nagyszerű választ kaphatunk éppen a nyugdíjasoktól. S hozzáteszem, hiszen az említett rendezvény adott ürügyet a cikk megírásához, hogy azoktól a nyugdíjasoktól kaphatunk teljes, és igen-igen életszerű választ, akikkel mi, a határon innen éldegélők, a munka eleven ízét még érzők foglalkozunk, akikről gondoskodunk a tévéből ismert, igen találó című műsor gondolatával: „Életet az éveknek!” Ahogy elnéztem őket, ahogy hallgattam lelkes — nem is lelkes: szenvedélyes — beszédüket, kissé talán kritikusabb észrevételeiket, mérsékelten, vagy teljes A Láng-gépgyáriak felhívásához, amelyben a Magyar Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére munkaversenyre hívták az ország üzemeit, vállalatait, csatlakozott a bélapátfalvi Bükkalja Termelőszövetkezet is. A közös gazdaság nagyvisnyói fűrészüzemének Szönyi Márton brigádja versenyre hívta a szövetkezet valamennyi brigádját. Vállalásaik között szerepel szívvel elmondott dicséreteiket a hétköznapokról, az idősebbek iránti tiszteletem a kortiszteletből az ember, a mindenkori ember iránti megbecsüléssé tisztult. Nem valami megható ragaszkodás volt részükről, makacsul és kétségbeesetten mindenhez, amihez f ragaszkodni kell, amíg lehet, hanem gondolkodó, mérlegelő, sőt: számon- kérő eszmefuttatás. Jogosan számonkérő, mert amit mi teszünk, amiből és amiért élünk, azt valahol ők alapozták meg, s nagyobb keservvel, több verítékkel több álmatlan éjszakával és kevesebb pihenéssel. ÉPPEN EZÉRT érdeklődésük, dicséretük, számonkérésük, javaslatuk nagyobb értékkel mérendő, de — s ezt szeretném kifejteni — megnyilvánulásaik ne külön dossziéba kerüljenek! Véleményük nem „nyugdíjas vélemény”, hanem az alkotó /ember, helyesebben: a mindenkor alkotó ember, az élő ember, a homo agilis segítő, tiszta, önzetlen véleménye. Mit adunk mi ehhez, a határon innen? Ügy érzem, keveset. Ügy érzem, kevés a kirándulás, az üzemlátogatás, a találkozó és a színesebbnél színesebb program. Ismerjük ezt az érzést ugye, hogy valamit egyszerűen lehetetlen megköszönnünk úgy, ahogy megköszönni szeretnénk?... Hátai Gábor az idei terv teljesítése, a munkafegyelem megszilárdítása, a selejt csökkentése, a balesetmentes munkavégzés és az anyagokkal való takarékosság. Vállalták továbbá azt is, hogy exporttérvükét teljesítik, ennek alapjául a tavalyi évet jelölték meg. -Az eddig tartott részközgyűléseken három brigád csatlakozott a nagyvisnyói fűrészüzem felhívásához : a traktorosok, a gépkocsivezetők és az építőbrigád tagjai. A bólapátfalvlak is csatlakoztak Nem akkor drága, ha több...! r Sokan mondják: drága! Mezőgazdasági nagyüzemeink vezetőitől különösen az utóbbi két esztendőben gyakran elhangzott, hogy drágább a termelés, mint korábban volt. Így igaz, megváltoztak a közgazdasági viszonyok, a piaci követelmények. A nagyobb önköltség mellett a gazdálkodás tervezése, a munkafolyamatok szervezése ma már nagyobb körültekintést és figyelmet igényel, mint évekkel ezelőtt. A KÖLTSÉGEK CSAKNEM FELE Mezőgazdasági üzemeink az élenjáró technikát, a modern gépeket és a kémiai anyagok egész sokaságát használják. Hogy ez költségesebb, mint valaha volt, nem vitatja senki, de előbb utóbb megtérül a termelési folyamatok korszerűsödésével, és a hozamok növekedésével. Igaz, az ötödik ötéves tervidőszak elmúlt két esztendejében a nehezebb feltételek között költségesebb lett a gazdálkodás, de kellő ésszerűsítéssel és szervezéssel ez is csökkenthető. Heves megyében például a talajerő-utánpótláshoz szükséges műtrágyákra, illetve a termeléshez nélkülö^heteten növényvédő szerekre, a költségek csaknem jelét fordítják üzemeink. Nagy értékű'anyagok ezek, több milliót tesznek íri évente gazdaságainkban, nem mindegy tehát hogyan bánnak vele, hogyan hasznosítják és mennyi 'veszik kárba. Ilyen sok kémiai anyag fel- használása ‘ tudományos módszereket igénylő tala.i- és növényvizsgálatok nélkül el sem képzelhető. Eddig is voltak talajvizsgálatok, hiszen a kutatóintézetek, a talajjavító vállalatok végeztek ilyeneket a gazdaságok megrendelésére. Csakhogy más-más módszerekkel és eltérő eredményekkel. Felmérések szerint megyénk állami gazdaságaiban és szövetkezeteiben az iparszerű termelés térhódításával 1975-ben 28 és fél ezer, 1976-ban pedig 37 ezer hektárnyi területen végeztek talajvizsgálatokat, ami bizony kevés.,. VIZSGÁLAT 210 EZER HEKTÁRON A növekvő műtrágya- és növény védőszer-felhasználás indokolta, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére, az idén január 1-től országosan egységes talajvizsgálati módszert vezettek be. Ez azt jelenti, hogy megyénkben is a növényvédelmi és agrokémiai állomás irányításával állami gazdaságainknak és termelőszövetkezeteinknek három évenként kötelező az üzemi talajvizsgálat. Ez a tudományos eredmények alapján irányt mutat az ésszerű, a talaj igényeinek megfelelő műtrágyázáshoz, a drága kémiai anyagok ésszerű takarékos felhasználásához. Heves megyében mindez összesen 210 ezer hektár nagyüzemi. szántó, szőlő, gyümölcs és gyep talajának vizsgálatára terjed ki. A mintákat ezentúl egységesen 12 hektáranként veszik, amely hat-hat hektár tápanyag viszonyait tükrözi. így három évenként 35 ezer mintát vizsgálnak meg Miskolcon, ahol július 1-én adják át rendeltetésének az automatizált gépekkel és műszerekkel felszerelt központi laboratóriumot. Ez Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye nagyüzemeinek vizsgálja majd rendszeresen a talajmintáit. A vizsgálatok a talaj nitrogén-, foszfor- és kálitartalmán kívül az úgynevezett mikroelem tartalmára is kiterjednek. Sőt üzemeink arra is választ kapnak, hogy mennyi a földek mész- és nátriumtartalma, amely segítséget nyújt az esetleges t ala j j avításbkhoz. TÉRKÉP, TÁBLÁK SZERINT A Heves megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomáson már megtették a szükséges előkészületeket az új, országosan egységes talajvizsgálati módszerek bevezetésére és elterjesztésére. Még tavaly felmérték nagyüzemeink vetésszerkezetét, azt, hol és mikor végeztek talajvizsgálatokat. A 63 megyei gazdaság közül húszban eddig egyáltalán nem volt talajvizsgálat. 25 üzemben pedig nem készült eddig átfogó, az egész földművelésre vonatkozó vizsgálati eredmény. Júliusig, a miskolci központi laboratórium üzembe helyezéséig, a talajmintavételeket az állomás irányításával megkezdik. Miután ezeket az üzemek saját maguk küldik a laboratóriumnak, így már hozzáláttak a szakemberek felkészítéséhez, ,akik elsajátítják a talajmintavételt. Az állomás már bemutatót tartott az üzemi szakembereknek Kompolton, Az építkezés biztonságáétt Az Építéstudományi Intézet új laboratóriumát a napokban adták át rendeltetésének. A szentendrei kísérleti telep legújabb létesítményében közúti és vasúti hídszerkezetek, épület- gerendák szilárdságát vizsgálják és betontechnológiákat dolgoznak ki. Képünkön: a betontechnológiái laboratórium. (MTI fotó Csikós Gábor felv. — KS) A beszámoló-taggyűlésekről jelentjük A feladat kettős: szocialista módon kereskedni, felnevelni az utánpótlást Az egri Centrum Áruház dolgozóinak átlag életkora 35 év alatt van. Ebből a tényből egyenesen következik a feladat: a fiatalok, az utánpótlás nevelése, a KlSZ-szerve- zet munkájának erősítése^ A pártalapszervezet vezetőségének beszámolója éppen ezért szentelt nagy teret ennek. A fiatalokkal való törődés Itt azt jelenti, fel kell nevelni a szocialista kereskedelemben az utánpótlást. Olyan kereskedőket kell nevelni, akik a vásárlók érdekeit nézik, akik nem elégednek meg a pult mellett állás passzív szerepével, hanem azt a tényt, hogy kapcsolat alakul ki a vevő és eladó között, felhasználják felvilágoezenkívül rendszeres szakmai és módszertani útmutatásokat adnak a talajvizsgálatokhoz. A talajerő'gazdálkodás korszerűsítésére a Heves megyei Földhivatal ebben az évben elkészíti az üzemek térképeit, amelyek táblák szerint ábrázolják a • vetés- szerkezetet. A talajvizsgálati eredményeket gazdaságaink ugyanis táblánként kapják meg, így folyamatosan tájékozódnak, hogy mennyi műtrágyát használjanak fel. EREDMÉNYEK A SZÁMÍTÓGÉPBEN A talajvizsgálati eredményeket az üzemeken kívül a növényvédelmi és agrokémiai állomásnak, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak is megküldi a laboratórium. Ott számítógépek dolgozzák majd fel az adatokat és kódtérképeket készítenek valamennyi üzem művelt földterületéről, arról, hogy melyik táblán mennyi műtrágyát használnak fel. Így országosan is, megyénkben is rendszeresen nyilvántartják és ellenőrzik, hogy üzemeinkben mit tesznek az ésszerűbb műtrágyázásért. Az országosan egységes és tudományos alapokon nyugvó talajvizsgálatok bevezetésére tett intézkedések, az MSZMP Központi Bizottsága múlt év december 1-i határozatának szellemében elősegíti a valóban okszerű, szervezett tápanyag-gazdálkodást. Hozzájárulnak ahhoz, hogy valamennyi nagyüzemben pontosan tudják hová, mennyi .műtrágyát használjanak fel a hozamok növelésére. Így várható, hogy a műtrágyázás nem akkor lesz drága, ha többet használnak belőle, hanem ha indokolatlanul olyan táblákon. ahol talán nincs is rá szükség... Mentusz Károly sító munkára, s ízlésnevelésre is. Hogy mennyire komolyan vették az áruház kommunistái a fiatalság nevelését, azt bizonyítja az az adat is a beszámolóból, amely szerint az elmúlt évben öt taggyűlésen részben napirendi pontként, részben kiegészítő napirendként szerepelt a KlSZ-szer- vezet munkájának javítása. Tulajdonkeppen a KISZ- szervezet vezetéséhez kell megtalálniuk a megfelelő embereket, hiszen a fiatalok, szocialista brigádok tagjaiként elvégzik feladataikat. Hiányzik azonban az a vezető erő, amely összekovácsolja; a speciális feladatok jobb megoldására tudja ösztönözni a KISZ-tagokat és a KISZ-en kívülieket. Alaposan foglalkozott a beszámoló az áruház speciális problémáival is. Leszögezték többek között, hogy az oktatási munkának, szinte személyekre lebontva a témákat, a mindennapos munkát kell segítenie. A vállalat kommunistáinak egyharmada tanul marxista középiskolától az egyetem szakosítójáig, s ez is azt a célt szolgálja, hogy mind magasabb fokon végezzék a rájuk bízott feladatokat. A Centrum dolgozói nehéz évet hagytak maguk mögött, hiszen vállalásuk szerint a második év végére teljesíteniük kellett az ötéves terv első két évére kiszabott felAz idén tovább bővülnek Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai. Hétfőn Berlinben dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, NDK külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírta a két ország 1978. évi áru-csereforgalmi jegyzőkönyvét. Az aláíráson jelen volt Horst Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere és dr. Szűrös Mátyás berlini magyar nagykövet. Magyarországnak az NDK második legnagyobb külgazdasági partnere. Az 1978-ra előirányzott kölcsönös szállítások összege mintegy 8 százalékkal növekszik a tavalyi évhez viszonyítva és megközelíti az 1,3 milliárd rubelt. A gépek és berendezések az összforgalom csaknem 70 százalékát képviselik. A magyar gépkivitelben egyebek között az autóbuszok, szerszámgépek, erőmű vi berendezések, elektrom o torok, műszerszállítások, élelmiszeripari gépek, hűtőtechadatokat, — miután 1976-ban nem teljesítették tervüket. Ezt sikerrel oldották meg, s ebben szerepük volt a vállalat kommunistáinak is, akik az elmúlt évben többször is napirendre tűztek a gazdasági problémákat. De nehéz évet zártak a kommunisták azért is, mert időközben a vállalat pártszervezetének vezetésében változás volt. Az áruházban felfedett gazdasági hiányosságokért ugyanis — többék között a párttitkár személy szerint is felelős —. hogy milyen fokon es menynyire, ezt az erről hivatott szervek feladata eldönteni. Egy azonban bizonyos, hogy éppen ennek az ügynek a kapcsán le kell vönni azt a következtetést, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk az arra illetékes szerveknek a kommunisták tájékoztatására. A tájékoztatás hiánya megnehezíti a párttagság munkáját. Nem véletlenül szerepel tehát a pártalapszervezet tervei között a KISZ-mupka megjavítása mellett a tájékoztatás megerősítése, ö^—vite beszélgetések sorát, a problémák alapos feltárása és a munkahelyi légkör javítása. Az alig húsz tagot számláló alapszervezet kommunistái — mint e beszámoló és az elhangzott hozzászólások is bizonyítják — érettek erre a feladatra. — deák — nikai és kereskedelmi berendezések, elektromos és elektrotechnikai termékek, félvezetők, mezőgazdasági gépek emelhetők ki. Az NDK Magyarországra irányuló exportjában fontos szerepet játszanak a szerszámgépek, W—50, Robur es Barkas tehergépkocsik, textilgépek, emelő- és szállítóberendezések, nyomdaipari gépek, a korszerű mezőgazdasági betakarítógépek. A tavalyi évhez viszonyítva jelentősebb mértékben növekednek ex- portban-importban egyaránt az elektronikai produktív részegységek, az építőgépek és alkatrészek, az elektronikus adatfeldolgozó gépek szállításai. A hosszú lejáratú egyez- mény előirányzatainak megfelelően folytatódnak a nyers- és alapanyagok . kölcsönös szállításai. äesmsäa f} 1978. január 3L, —jjfi Magyarország és az NDK közötti árucsereforgalom
