Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
^*AAAAA/VWWSAA/VAAAAA/S^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA# ( csütörtök esti kOlpolitikai kommentárunk: A rhodesiai alku A GYŰLÖLETES FAJÜLDÖZŐ RENDSZEREK listáján vitathatatlanul a Dél-afrikai Köztársaság és Rhodesia vezet. Közös vonásuk, hogy a fehér telepesek vékony rétege a legembertelenebb módon elnyomja a többségben levő néger őslakosságot. A különbség annyi, hogy Dél-Afrikában egyelőre még szilárdnak tűnik az apartheid-rendszer pozíciója, míg Rhodesiában a fajüldöző rezsim lényegében már utóvédharcát vívja. Ez utóbbi szempontból értékelendő az a legfrissebb hir is, miszerint Rhodesiában „megegyezésre jutottak a fehérek és a feketék”. Hírügynökségi beszámolók szerint lan Smith, a salisbury-i rezsim miniszterelnöke elvi megállapodást kötött az úgynevezett mérsékelt fekete politikusokkal Muzorewa püspökkel. Sithole tiszteletessel, valamint Chirauval a törzsfőnöki tanács elnökével Ez kiterjed a belső rendezést szabályozó új alkotmányra és az ideiglenes kormányra. Az egyezség kimondja az egy ember—egy szavazat elvet, de szavatolja a fehérek előjogainak alkotmányos védelmét és 10 évre 28 mandátumot biztosít számukra a 100 tagú parlamentben. Nem vitás, hogy ez az egyezség továbbra is biztosíthatja a fehérbőrű kisebbség hatalmi monopóliumát. A 268 ezer fehér lakos mellett az országban 6,5 millió fekete él, vagyis egy fehérre mintegy 24 őslakos jut. A megállapodás azt is jelenti, hogy míg minden 9,5 ezer fehér lakos egy-egy képviselőt küldhet a parlamentbe, a fekete honatyák mindegyike 90 ezer zimbabweit képviselne. Nem mást ígér ez Zimbabwe (Rhodesia afrikai neve) népének, mint a fehér telepesek kiváltságainak a konzerválását. IAN SMITH AZ ÚGYNEVEZETT „JÓ NÉGEREKKEL” — valójában a népellenes rendszer kolla- boránsaival — olyan szégyenteljes alkut kötött, amely aligha bizonyulhat életképesnek. Annál is kevésbé, mert az említett fekete előkelőségeknek nincs jelentős tömegbázisuk. Az ország elnyomott fekete lakossága ugyanis a Joshua Nkomo és Robert Mugabe vezette Zimbabwe Hazafias Frontot támogatja, amely pedig elveti a fajüldöző fehér rezsimmel való alkudozást. Smith és társai vesztüket érezve az elvtelen egyezséggel valószínűleg csupán rövid haladékot nyertek. Pálfi Viktor J^WVVNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAäAAAA/SAAAAAAAAAA/vwNAA/vNAAA/ Neutronbomba és a Szomáliái helyzet Ponomarjov washingtoni beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a Szovjetunió a nemzetközi színtéren következetes, fáradhatatlan harcot folytat a népek békéje és biztonsága érdekében. Az emberiséget fenyegető nukleáris háború veszélye az eltelt évek folyamán bizonyos mértékben csökkent, de a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös, eredményes erőfesztítései ellenére «em hárult el véglegesen. Ily módon az egyik legfőbb feladat a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról szóló új megállapodás megkötése. Borisz Ponomarjov a továbbiakban a neutron fegyver kifejlesztésére vonatkozó amerikai tervekről beszélt. Kijelentette: semmivel sem igazolható az új típusú, hallatlanul veszedelmes fegyver kidolgozásának gondolata akkor, amikor az Egyesült Alla, mok elnöke nap mint nap a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezésének szükségességéről beszél. A Szovjetunió kötelessége ismét felhívni az amerikai törvényhozás figyelmét arra a moszkvai javaslatra, amely a neutronfegyverről való kölcsönös lemondást ajánlja. Egyéb időszerű nemzetközi problémákról szólva Ponomarjov emlékeztetett arra, hogy az ENSZ határozatainak szellemében megfelelő fórum született a közel-keleti válság rendezésére. A genfi értekezletről van szó, amelynek társelnöke a Szovjetunió és az Egyesült Államok. 1977. október 1-én a két társelnök nyilatkozatot tett közzé a térség helyzetéről és a rendezésre vonatkozó elképzelésekről. A Szovjetunió megítélése szerint e nyilatkozat jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy létrejöttek azok a mindkét részről elfogadott elvek, amelyek alapján a konferenciát össze lehetett volna hívni, és az értekezlet sikerrel oldhatta volna meg feladatát Az Afrika szarvának nevezett térség helyzetével kapcsolatban Ponomarjov kijelentette: a Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt minden lehetőt megtett az etiópiai—Szomáliái konfliktus kirobbanásának megakadályozása érdekében. A szovjet kormány több ízben figyelmeztette Szomália vezetőit arra, hogy a területi kérdések katonai eszközökkel történő megoldása megengedhetetlen és rendkívül veszélyes. Sziad Barre szomábai elnök, akit közvetlen felelősség terhel az Etiópia ellen indított agresszióért, a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország állítólag támadásra készül Szomália ellen. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az állításoknak semmiféle alapjuk nincs, céljuk egyedül az. hogv Szomália újabb nyugati fegyverszállítmányokhoz jusson Ponomarjov befejezésül az Indiai-óceán térségének helyzetét elemezte. amerikai fegyverszállítások Afrikába Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, a Car- ter-kormányzat annak lehetőségével foglalkozik, hogy F—15-ös harci gépeket ad el Szaúd-Arábiának és F—5-ös harci gépeket Egyiptomnak. Washingtonban megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy ezek a fegyverek a két vásárló ország révén eljuthatnak Szomáliába, amely agresszlós háborút visel Etiópia ellen. Az amerikai közvélemény köreiben, sőt magában a kongresszusban is, mély aggodalmat kelt, hogy a washingtoni kormányzat a fegyverexport fokozásának politikáját folytatja. A The Washington Post megemlíti, hogy a szenátus külügyi bizottságának legtöbb tagja ellenzi az F—15-ös harci gépek Szaúd-Arábiának történő eladását. Csillagászati összeget kérnek az emberrablók Empaln belga Iparbáró elrablói csillagászati összeget követelnek túszukért. A képen Peyrefitte francia igazságügy-miniszter, amint a rendőrség nyomozásának segítésére szólítja fel a franciákat. (Népújság-telefotó — AP — KS) Empain bárót, a dúsgazdag belga iparmágnást, a francia nehézipar egyik „kapitányát” bűnözők rabolták el, akik váltságdíjat követelnek — jelentette be csütörtökön, nem sokkal 13 óra után a francia belügyminisztérium szóvivője. Az emberrablók, fűzte hozzá, bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a báró az ő fogságukban van. A rádió tudósítóinak értesülése szerint állítólag csillagászati számról van szó, olyan összegről, amelyet egyszerűen nem lehet egy napon említeni a Franciaországban emberrablóknak korábban kifizetett summákkal — pedig azok is több millió dollár, ra rúgtak. Kozmikus rakodás tv-közvetítéssel Hangos következtetései I A gyanúsítgatás legesekéi lyebb nyoma nélkú. neg merem kockáztatni a- íllítást: azért van olyan Onö,. között, T. olvasóim, akiknek gáláns ügye éppen most szerepel ki tudja milyen magas fórum előtt... Szóval, ha van Ilyen. segs- teni sietek a bajba jutottnak. Megérdemli, hogy legalább egy klasszikus példa erejéig használható tippel szolgáljak. Az történt, s most mindenki jól figyeljen, hogy még az 1976-os nyugat-nemetországi választási kampány kellős közepén egyszer csak kipattant: Franz Josef Strauss a hatvanas évek legelején, hadügyminiszterként, maga is belekeveredett a Lockhead-bot- rányba. Ugye köztudott, hogy a világnak alig van olyan zuga. ahová a Lockhead repülőgépgyár ne adott volna el, vagy ne akart volna eladni repülőgépeket. S, hogy kon- kurrenseit, a Boeinget, a Douglast és a többieket, kiüsse a nyeregből vesztegetési pénzeket fizetett. Ha a kiszemelt ország nem parlamentáris rendszer volt, akkor minden ilyen pénz magánzsebekbe vándorolt. Ha parlamentáris, akkor a dug- pénz egy része választási kampánypénzzé finomult. Strausst főként az utóbbival vádolták, s hogy — hogy nem, senki sem zárná ki annak lehetőségét, hogy néhány tízezer szavazatnyi kárt a hock, head-ügy feszegetése is okozott az uniópártoknak. Vesztettek, mint ismeretes. Strauss azóta már réges-rég egészen más üzletek után jár, az NSZK-ban a nagyközönség is napirendre tért e régi botrány felett, de ni csak: néhány napja valaki egy lehallgatásból származó szöveget juttatott el a Süddeutsche Zeitungnak. Azt a telefoncsevegést tartalmazza, amelyet Strauss 1976, őszén,; házi főszerkesztőjével arról folytatott, milyen érvekkel kellene védekezni a Lockhead-vád ellen. Mi sem természetesebb, minthogy a derék bajor azonnal lecsapott a kínálkozó alkalomra és általános, mindenre kiterjedő vizsgálatot követel, mert úgymond: mi sem jellemzőbb a kormánypártok módszereire, mint az ilyesmi. Azt ugyan nem tudja (vagy egyelőre A „svéd asztal” két oldalán (3.) Illúziók nélkül Bo Hammar, a Baloldali Párt Kommunisták Politikai Bizottságának tagja, a Ny Dage, a párt központi lapjának politikai szerkesztője maga nyit ajtót. Fiatal, dinamikus ember, miközben hely- lyel kínál, még átfutja a lap másnapi számának friss kefelevonatát. aztán — mint gyakorlati pártmunkás — a mindennapokról beszél. — A második világháború óta először ért ide a gazdasági válság, s ezzel szertefoszlott az az illúzó, amelyet a svéd jóléti államról hirdettek éveken keresztül. Persze, ezt akkor sem kerülhettük volna el, ha a szociáldemokraták maradnak hatalmon. Mi közös szociáldemokratakommunista válság elleni proramot javasoltunk. Ebben fontos szerep jutott az alkalmazási szint tartásának és a munkakörülmények javításának. Azért harcolunk, hogy csökkentsék az élelmiszerek magas adóját és állítsák meg a lakbéremelkedést Ha ezt nem sikerül kiharcolni, hosz- szú idő után most először csökkenni fog a svéd munkás bére és romlik életszínvonala. Csak az a gondunk, hogy a szociáldemokrata vezetők nem elég fogékonyak a radikális kezdeményezések iránt. Szerintem, ha Palm* 0 Mmisäis ISFli. január 27., péntek visszajön, nem változik meg egyszerre minden, pedig a szociáldemokraták többsége is igényli a változást. Ugyanúgy mint a választók. MEGRENDÜLT BIZALOM Bo Hammar elmondta azt, amit a polgári pártok képviselői is elismertek: ha most lenne választás, a bur- zsoá kormány megbukna. Tehát nagy szükség van a szociáldemokrata-kommunista egységre. Beszélt arról, hogy a svéd szocializmus illúziójának csökkenésével egyidőben megrendült a bizalom a jóléti államban, s ma már látják azt is, hogy a kapitalista ipar nem tudja garantálni a teljes foglalkoztatottságot. Persze ahhoz, hogy az emberek tudata megváltozzék, időre és következetes politikai munkára van szükség. Saját példájára utalva Bo Hammar elmondta, hogy ő is fokozatosan jutott el a kommunista párthoz. Egészen fiatalon részt vett egy nukleáris fegyver elleni tiltakozáson, és látta, hogy akik a legkövetkezetesebben harcolnak a békéért, azok a kommunista párt tagjai. Felismerte, hogy a béke, az élet, és a kommunista mozgalom mennyire összetartozik. — Azt mondják, Svédországban azért nyert választási csatát a polgári koalíció, mert egy „átrétegződés” van folyamatban. A különféle szolgáltatások előtérbe kerülésével csökken a munkások száma és növekszik a „fehér- gallérosok", az alkalmazottak aránya. A BUKÄS OKA — Én nem mondanám ezt. Van a fehérgallérosok között is, aki ránk szavazott és a munkások között is, akik ellenünk szavaztak. Szerintem a bukásnak sokkal inkább az volt az oka, hogy megálltunk a reformokkal. Ez már látszott az 1970-es és 73-as vá- laszásoknál, de 1976-ban egyértelmű lett. Bízom benne, mégegyszer nem követjük el ugyanazt a hibát. A késő estébe nyúló beszélgetésen a politikai bizottság tagja őszintén beszélt a svéd emberek magánéletében tapasztalható befeléfórulás- ról, a „meg kell védenem, ami az enyém” elv gyakori felvillanásáról, a fiatalok megnyeréséről, a szociáldemokratákkal történő párbeszédről. csakúgy, mint az európai kommunista pártokhoz fűződő jó kapcsolatairól. Amikor kiléptem az ajtón, abban a pillanatban hozták fel a nyomdából a Ny Dag legfrissebb számát. Paulovits Ágoston (Következik: 4. A Volvo, a szabad idő és az egyenjogúság) „Házipatikára egyelőre nincs szükség, a porszívóhoz viszont jól jön az új porzsák” — állapította meg Ge- orgij Grecsko, a Szaljut 6. űrállomás fedélzeti mérnöke, aki „egyenes” televíziós közvetítésben csomagolta ki a Progressz teherszállító űrhajó egyik tartályát, hogy bemutassa, miket is küldenek az űrhajósok számára. Az űrállomás kéttagú személyzete a tervnek megfelelően csütörtökön is folytatta a kirakodást, egyben előkészítette a hajtóanyag áttöltését is. Az űrállomás személyzetének hozzávetőleg egy tonnányi felszerelést, műszert és a létfenntartáshoz szükséges anyagot, élelmiszert küldtek az üzemanyagon kívül. Ez valamivel több mint egy hónapra látszik elégségesnek az olyan munkafeltételek mellett, amelyek az űrállomáson fennállnak, s amelyek sok anyagot is igényelnek. ADD1SZ ABEBA, GENF: Visszaérkezett Addisz Abe- bába nyugat-európai országokban tett körútjáról Dawii Volde-Georgisz etiópiai külügyminiszter-helyettes. Megérkezésekor adott nyilatkozatában elítélte a nyugati hatalmakat a Szomáliának nem) bizonyítani, hogy tényleg a kormány szaglászott-e utána, de szenvedélyesen tiltakozik az ilyen becstelen módszerek ellen. Akit tehát azzal vádolnak most bárhol, hogy három- gyermekes családapa létére felelőtlenül kikezdett Mancikával, s emiatt nem biztos, hogy méltó a beosztottai bizalmára, az sürgősen bizonyítsa be, hogy legszebb pásztoróráját kileste a Kurma- nekné a csomagolóüzemből, s pletykájára épül az egész vádaskodás. Holott mégiscsak tűrhetetlen, hogy manapság nálunk bárki is ilyen módszerekkel éljen. Utóirat: Az elmondottakból is láthatják, hogy a világpolitikai folyamatok alapos elemzéséből mindig levonhatók hasznos következtetések mindennapi gazdasági, politikai és erkölcsrendészeti munkánkhoz. nyújtott nyílt és leplezett tá- mogatásukért. Etiópia állandó ENSZ-kép- viselete csütörtökön Genfb*>n nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyugati sajtó a világ közvéleményének megtévesztése céljából rágalomhadjáratot folytat Etiópia ellem A kikötőben horgonyzó hajó. Hajdú János Rágalomhadjárat Etiópia ellen