Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
Uj feladatok az ifjúság nevelésében Beszélgetés Kiss Lajos vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával .1 Mégy égtáj ifjúsága Egy csuvasiai discóban A Lenin kerületi 1. számú szakmunkásképző iskola dis- cója népszerű egész Csebok- száriban. Amikor egy-egy lemezestre kerül sor. csak az utoló napon teszik ki a plakátokat, különben aligha tudnák állni a kíváncsiak ostromát A teremben a színpadról könnyűzenei együttes dalai áradnak, ám az együttesnek nyoma sincs. Az egész zenekart közönséges hanglemez helyettesíti. A technika jóvoltából a jó öreg lemez egy élő együttessel lett egyenrangú. A teremben vidám fiatalok táncolnak, a hangulatuk kitűnő, s ez egyben azt is jelenti, hogy az új munkahetet új derűvel, új lendülettel és energiával kezdik majd el. Mi vonzza az ifjúságot a discóba? — Napjainkban jelentős figyelmet fordítunk a munkaszervezésre, de a szabad idő kulturált eltöltésének szervezésével sajnos még keveset foglalkozunk — mondja V. Jusztusz, a szakmunkás- képző mestere. — Csebokszá- riban egyelőre még kevés az ifjúság számára létesített szórakozóhely. Discóból is csak kettő van. a miénk a régebbi, az elektromos készülékek gyárának kultúrházá- ban csak nemrég alakult. Pedig a discó nemcsak szórakozást nyújt, hanem jelentős nevelési tényező is. A discó- nak az is feladata, hogy fejlessze a jó zenei ízlést, a kulturált magatartás és az emberek közti érintkezés normáit. A discónak művelődési szerepe is van, hiszen lényegét tekintve sajátos mikro-rádióadásnak is felfogható. A számok közötti szünetben a lemezlovas az elhangzott zeneszámmal kapcsolatos információkat közöl. Tervezzük, hogy klasszikus zenei esteket is rendezünk, ehhez azonban szakemberekre van szükségünk. Másik elképzelésünk, hogy a város különböző iskoláiban is rendezünk discó-esteket. Ezeken a szakmunkásképzőnkről is fogunk mesélni, úgy gondolom, ez az iskolások szakmai orientálásának is jó eszköze lesz ... Ha azt akarjuk. hogy szombat-vasárnap minél kevesebb fiatal mászkáljon céltalanul az utcákon, ácsorogjon a kapualjakban, akkor a város többi kerületében is meg kell próbálni a discók szervezését, hiszen mint a mi esetünkben is bebizonyosodott, a discó az ifjúság körében végzett klubmunka egyik legaktívabb, leghasznosabb formája. Zahemszky László Beaties-sto r y Paul, a boldog családapa Paul McCartney) a Beatles- együttes egyik legtehetségesebb tagja volt, a tinédzser hódolók tömegéből néha a csodával határos módon menekült meg. Életrajzához az is hozzátartozik, hogy a legendás hírű együttesből egyedül ő találta meg élete értelmét. A család, az otthon, a gyerekek — a lehető legtöbbet jelentenek számára, még annál a dicsőségnél is többet. amelyet a zenével szerzett magának. Négy gyermeke van: az első házasságából örökbe fogadott 14 éves Heather, a 7 éves Mary, az 5 éves Stella és a nemrég született kis James. Egyébként ő is imádta a lányokat, de ennek vége szakadt azon a napon, amikor megismerte Linda Eastmant, a híres New York-i ügyvéd fotóriporter lányát. 1969. márciusában volt az esküvőjük. Linda címére százszámra érkeztek a névtelen levelek, amelyekben azzal vádolták, hogy elrabolta Pault a közönségtől, az imádóitól, feloszlatta a Beatles-együttest. — Szóra sem érdemes — mindja röviden és határozottan Paul. — Valóban én voltam az aki elsőként hagytam ott az együttest de ehhez semmi köze a nősülésemnek. Röviddel az együttes megszűnése után Paul megalakította a Wings zenekart, nagylemezeik milliós példányszámban fogytak, gyakran előjegyzésben elkeltek. A turnékon a népszerűség a régi. Egyik koncertjüket 67 ezren hallgatták végig. — Nem olyan ez már, mint a régi — állítja Linda, aki az együttesben orgonái. néha énekel is — aztán újból fényképez — Csak ritkán szervezünk nagy turnékat, de ha mégis úgy döntünk, akkor mindig magunkkal visszük a gyerekeket is. Paulról azt mondják, hogy burokban született. A régi együttesből csak neki sikerült évek múltán is megismételni a korábbi művészi sikereket, s csak ő találta meg a családi életben az igazi boldogságot. (Lengyelből fordította: S. A.) 1978-ban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Magyar Honvédelmi Szövetség. Az a szervezet, amely kezdettől fogva kiemelkedő szerepet játszott fiataljaink bazafias, honvédelmi és sportnevelésében, sokrétű tevékenységével eredményesen segítette társadalmunk építését. Erről nyilatkozott Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára. — A Magyar Honvédelmi Szövetség idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Kérjük, tekintse át a szövetség harmincéves munkájának legfontosabb eredményeit! — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján alakult meg szövetségünk jogelődje: a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Viharos, forradalmi időszakban szövetségünk az akkori forradalmi harc egyik szervezett ereje lett. Szövetségünk fejlődése történelmi út volt, sikerei és megtorpanásai egyek voltak a szocialista forradalom eredményeivel és megingásaival. A társadalom fejlődésével párhuzamosan jelentkező és mind magasabb igényű honvédelmi célkitűzéseknek megfelelően a szövetség — bármilyen nevet viselt is — mindig alkalmas volt a hazafias honvédelmi nevelő és sportfeladatok végrehajtására. Napjainkban 4787 klubban 188 ezer klubtag, valamint 16 és fél ezer pártoló tag munkálkodik azon, hogy a szövetség előtt álló feladatokat a korábbinál magasabb színvonalon és hatékonyabban oldhassuk meg. — 1977 tavaszán „Edzett ifjúságért” néven új, az egész magyar fiatalságot átfogó tö- megtestneveiési mozgalom indult, amelyben nagy feladat hárul a Magyar Honvédelmi Szövetségre is. — Szövetségünk vezetői és aktivistái mindig is feladatuknak tekintették a fiatalok bevonását a különböző honvédelmi jellegű tömegsportversenyekbe. A Honvédelmi Kupa lövészvers e^- nyék és az összetett honvédelmi versenyek fordulóiban évről évre tízezrek vesznek részt. Az „Edzett Ifjúságért” mozgalom beindulása mégis új feladatok elé állította szövetségünket. Három fő területet említenék. Továbbra is feladatunknak tekintjük az említett tömegversenyek szervezését és lebonyolítását, természetesen munkálkodva azon, hogy az eddigieknél is nagyobb tömegeket vonjunk be a versenyekbe. Másik feladatunk a mozgalom egyéb sportágainak szervezéséhez és végrehajtásához nyújtott segítség más állami és tömegszervezeteknek ; végül a társadalmi munka az új sportlétesítmények építéséhez, illetve felújításához Az indulás évében kezdeti sikereket értünk el, eredményeinket szerénynek tartjuk. A jövő feladatai között az egyik legfontosabb az „Edzett Ifjúságért" mozgalom mind szélesebb kibontakoztatása. — A Magyar Honvédelmi Szövetségnek céljaiból és feladataiból adódóan sokrétű kapcsolatai vannak. Milyen a szövetség kapcsolata a tá'sszer- vekkel, gondolunk elsősorban az ok'atási. a snort-, a KISZ- és úttőrőszervekre? — Szövetségünknek több mint egy tucat állami és tömegszervezettel van kapcsolata. Tevékenységünk összehangolására együttműködési megállapodásokban rögzítettük közös feladatainkat. Legutóbb az elmúlt év októberében újítottuk fel együttműködési megállapodásunkat az OTSH-val. Az aláírt okmány úiabb munkaterületeket, feladatokat tűz ki a két szervezet elé. A legszorosabb a kapcsolatunk az ifjúsági szervezetekkel és az oktatási intézményekkel. Az iskolákban kötelező jelleggel, tanterv szerint folyik a fiatalok honvédelmi oktatása. Ezért elsősorban az oktatási intézmények a felelősek, de talán nincs olyan iskola, amelynek munkáját ne segítené egy- egy MHSZ-klub. A KISZ-szervezetekkel és úttörőcsapatokkal is széles skálájú együttműködés alakult ki. Klubjaink tevékeny részt vállalnak az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda tagjainak oktatásából, rendszeresen közös sportversenyeket és szellerrü vetélkedőket rendeznek. — Az MHSZ sportágai rendkívül eszközigényesek, nagy anyagi hátteret kívánnak. Milyen lehetőségei vannak a szövetségnek, hogy a nehézségek ellenére is még több fiatalt bevonjon az MHSZ-klubob munkájába? — Való igaz: sportágaink jelentős technikai felszereltséget igényelnek. Hogy mégis fejlődnek sportágaink, $ hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a klubok munkájába az annak köszönhető, hogy ha szűkösen is, de biztosítani tudjuk a szükséges eszközöket. Három forrást említhetek. Az egyik a költségvetés, a másik a társadalmi támogatás, a harmadik pedig a saját bevétel. A másodikról csak annyit: különböző állami szervek: tanácsok, vállalatok, üzemek és más intézmények vezetői, látva a MHSZ-klubok hasznos tevékenységét, az ott dolgozó saját területükön működő fiatalok elismerésre méltó munkáját, nemzetközileg is jelentős eredményeit, szívesen támogatják klubjainkat. Nem ritka, hogy egy-egy vállalat — sokszor több közösen — segíti a klubokat: tanácsok és nagyüzemek vásároltak már klubjainknak vitorlázórepülő gépeket is. Említettem a saját bevételt: klubtagjaink szabad idejükben munkát vállalnak, a könnyűbúvárok például viz alatti berendezések karbantartására, javítására kötnek munkaszerződéseket. — Milyen jelentős feladatok előtt áll az MHSZ idén, mit várhatunk 1978-tól? A honvédelmi törvényből adódóan mennyiségben és minőségben is megnövekedett feladatok várnak ránk a fiatalok általános és szakmai honvédelmi oktatásában, a tartalékosok önkéntes továbbképzésében, tájékoztató oktatásban, valamint a honvédelmi sportok fejlesztésében. Ezeket a feladatokat, mindenekelőtt a szövetség társadalmi alapjai, a klubok további szervezeti megerősítésével tudjuk megoldani. Jelentős javulást kell elérnünk azon a területen is, amelyet pártunk XI. kongresszusa úgy fogalmazott meg, hogy „... az ifjúság körében folyó eszmei-politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szervezetének, minden taniának felelősségét, aktivitását". Ez a követelmény magasabb szintű politikai munkát követel szövetségünk minden dolgozójától, társadalmi aktívájától. Feladatainkat 1978-ban a párt megalakulásának 60. és szövetségünk létrejöttének 30. évfordulójának jegyében — ahol lehet szocialista munkaverseny kibontakoztatásával —r eredményesen kívánjuk megoldani. Szolgálva ezzel is a párt honvédelmi politikájának megvalósítását, népünk békés építőmunkájának védelmét. — Köszönjük a beszélgetést. Major Árvácska ViT-történet Stadion-négy hónap alatt A harmadik világifjúsági találkozót napra megegyező pontossággal követte két év múltán a negyedik. Nagyot változott a világ képe. 1951- ben kevesen hitték volna, hogy a haladó erők összefogása, közös harca meghátrálásra kényszeríti az agresszió erőit. És lám, 1933-ban kivívta győzelmét a koreai nép. A VIT megnyitása előtti hetekben írták alá a koreai fegyverszüneti egyezményt, amely a készülődő fiatalokat is határtalan örömmel töltötte el. A fesztivál változatlanul hangzó fő politikai jelszava mellett — Béke és barátság — Bukarestben közkedveltté vált egy másik jelszó is. Fiatalok tízezrei hangoztatták a Béke-világtanács jelmondatként megfogalmazott követelését: „Tárgyaljatok! Tárgyaljatok! Tárgyaljatok!" A koreai győzelem persze nem jelentett mondenkinek örömteljes esemenyt. Megpróbáltak hát visszaütni. Így például az amerikai fiatalok küldöttsége illegális úton, a „másik irányba” indulva érkezhetett csak Európába. Al- hírek is bőven voltak azokban a napokban. A párizsi rádió tudni vélte — és több adásában is világgá kürtölte —•, hogy elmarad a VIT. A bécsi Presse már az okot is hírül adta, féltő hangon óva a fiatalokat a „járványoktól sújtott" Bukaresttől. Az ilyen és a hasonló hírek kiagyalói ugyancsak meglepődhettek, amikor kiderült: minden addiginál tömegesebb részvétel jellemzi a fesztivált, 111 országból 30 ezer fiatal érkezett a DÍVSZ és az NDSZ rendezvényére. Ebben a sikerben a haladó nemzeti és nemezetközi szervezetek mellett oroszlánrésze volt a Nemzetközi Szolidaritási Alapnak és a Nemzetközi Szervező Bizottságnak. Ez utóbbi testületben dolgozott a fesztiválért például Yves Montand. Hogyan készült Bukarest? Egy tény, mely mindennél pontosabban Jellemzi a várás- fogadás hőfokát: a fesztivál házigazdái számára gondot jelentett, hogy nem állt rendelkezésükre nagy tömegek befogadására alkalmas létesítmény. Ha nincs, hát építünk — döntöttek a fiatalok, és 138 nap alatt, naponta 1500-an dolgozva, felépítették a 100 ezer látogató befogadására képes „Augusztus 23.” stadiont. A bukaresti fesztivál politikai rendezvényeinek központi témái a békéért vívott harc nemzetközi feladatainak megvitatása, a Vietnam ellen folytatott francia agresszió elítélése voltak. A IV. VIT leghíresebb vendége egy francia fiatalember volt, aki a VIT ideje alatt szabadult ki — többek között a nemzetközi közvélemény segítségével — a börtönből, így csak a fesztivál utolsó napjaiban érkezhetett Bukarestbe. Bűne csupán annyi volt, hogy a francia hadsereg katonájaként megtagadta a parancsot, nem volt hajlandó a vietnami nép ellen harcolni. A kulturális és sport- rendezvényekről idézzük egyik küldöttünk visszaemlékezéseit: „A magyar delegáció minden tagja kapott a bukaresti VIT idején egy kis térképet, amelyen a város 52 pontja volt megjelölve, mindazok a helyek, ahol a fesztivál kulturális és sportvetélkedői zajlottak le. Ez a térkép nagy segítségünkre volt, ugyanis rengeteg művészegyüttes és szólista szerepelt, népi együttesek és zenekarok, balett-táncosok és ifjúsági sportolók érkeztek a VIT-re. Mi, — egyszerű delegátusok —, semmiből sem akartunk kimaradni. Csak a VIT sport- versenyeire 54 országból 4366 sportoló érkezett.” A sportversenyek jellegükben mások voltak, mint az előző fesztiválokon. Az NDSZ ugyanis úgy döntött, hogy szakít az addigi hagyománynyal és nem rendez főiskolai világbajnokságot. Ehelyett tömegsport-versenyekre került sor. Így jelentősen megnövelték a VIT-versenyek résztvevőinek számát A pályára lépő magyar versenyzők kö. zül csak kettőt említünk: Székely Évát és Papp Lászlót. A bukaresti VIT emlékei közül végül a világszerte ismertté vált perenyicát idézzük fel. Aki a VIT napjaiban Bukarestben járt, tanúsíthatja: alig volt olyan időszaka a napnak, amikor valahol, valamelyik utcában, vagy téren, nem járták a kedvelt népi táncot. M I műsorok: Ï RADIO KOSSUTH 8.27 Szocialista brlgádök akadémiája. 8.57 Zenés képeskönyv. 9.12 Utazás az agy körül. 9.42 Marenzio madrigáljaiból. 10.05 „Nyit- nikék”. 10.40 Zenekari muzsika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Üj falusi krónika. 13.40 Lengyel népdalok és táncok. 14.00 Ezeregy délután. 14.30 Mozart: F-dúr zongoraverseny. 15.10 Mesz- sziről — messzire. 15.50 Tömegdalok. 16.10 Egy belsősomogyi nótafa: Borbély Lajos. 16.20 Maria Stader és Rudolf Schock énekel. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Szend- rey-Karper László felvételeiből. 18.15 Krúdy Gyula: Utazások a vörös postakocsin. 18.30 Esti magazin 19.15 Zenekari muzsika. 19.53 Donizetti: Linda di Chamounix (Opera). 23.13 Kamaramuzsika, PETŐFI 8.33 Tánczene. 9.00 A Rádió operettjeiből. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. 12.00 A Stúdió 11. 12.33 Turandot (Operarészletek). 13.33 Hull a hó... 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Vegyünk hozzáértést! 18.10 Könnyűzene. 18.33 Nótacsokor. 19.30 Moszkvából érkezett. 20.00 Félóra Duke Ellingtonnal. 20.33 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.43 Cherbourg-i esernyők. 22.00 Balettzene. 22.33 Népi zene. 23.10 Köny- nyűzene. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjádás. — Tíz perc mezőgazdaság. Nagyüzemi termelőszövetkezeti tervek 1978-ra. Riporter: Borsodi Gyula. — Nótacsokor. — Borsod megye fejlesztéséről, beruházásáról nyilatkozik dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. — Miskolci zeneművész a stúdióban. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. — Ülésezett a sátoraljaújhelyi városi tanács. — Nyitott kapuk hete Egerben. — Máté Péter énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. TEJ MAGYAB 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.40 Delta. 10.05 Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. 11.00 Zene a „B” stúdióból. 11.35 Lehet egy kérdéssel több? 14.00 Isko- la-tv. 16.30 India 10 percben. Színes film. 16.30 A jégmezők lovagja. (Szovjet film). 18.30 Szépen, jól magyarul. 19.00 Nem vagy egyedül.. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A San Remó-i dalfesztivál vendégei. 20.40 Magnóliakert (Tévéjáték). 21.40 Fiatalok órája. 22.40 Tv-hí- radó 3. Z műsor 20.01 Ismeri ön Kapplert? (Dók. film). 20.50 Üjfasiz- mus. (Dók. film). 21.10 Tr híradó 2. 21.30 Szemle. L_
