Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
Az idén másként lesz A bőség gondja AZ 1978. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Ha nincs, az baj. De ha sok van, az is baj? Amíg évekkel korábban a szűkösség miatt feszültek egymással szemben az indulatok zöldség és gyümölcs ügyében, tavaly a bőség okozott gondot. ^ Meglepődtünk. Annyit hangoztattuk korábban, hogy munkaerő sincs elég, a gépesítés még sehol sem tart, hogy a fordulat ámulatot okozott és időnként bosszúságokat, vitákat, el- kedvetlenedést és még egy sor egyéb kényelmetlenséget is. Ebben az ügyben kerestük meg a ZÖLDÉRT gyöngyösi telepét, a város és környéke ellátását állítottuk érdeklődésünk középpontjába. o o o o — Nyugodtan nézünk a téli hónapok további sora elé — halljuk Cácsi Lászlótól, az üzem vezetőjétől. — Készleteink bőségesek, az újig kitartanak. A summázás mögött ott van, hogy az eddigi gyakorlat mértékét véve alapul, annyi termény vár a kiszállításra a raktárakban, ameny- nyi még soha korábban. Kénytelenek voltak még ideiglenes elhelyezést is végezni, de a prizmázás sem maradt ki a megoldások sorából. Ügy is lehetne fogalmazni, hogy minden talpalatnyi helyet kihasználtak, mindenhová árut tettek. Mert volt miből. Sőt! — Lényegében minden emberi fogyasztásra alkalmas terményt átvettünk tavaly — fűzi hozzá az előbbiekhez az üzem vezetője, majd pontosít: — legfeljebb esetenként fordult elő, hogy egy-egy kisebb tételt a szállítási nehézségek miatt otthagytunk a termelőnél. Azért is, mert ugyanakkor, mondjuk, egy nagyobb mennyiségű, a lakosság szempontjából fontosabb zöldségfélét kellett elhoznunk máshonnan. Szavai mögül valami kevésbé „vidám” dolog is felsejlik. o o o o Göngyöleg, mondják hivatalosan, ami köznapi nyelven általában ládát jelent. Mindjárt kiderül ezzel ösz- szefüggésben, hogy a vállalat a korábbi években belföldi szállítási célra új ládát nem készített. Ami volt, az elegendő volt éveken át. Tavaly fordult a kocka. A ládák körül egyébként is , viták folynak. A termeltetőnek az lenne az érdeke, hogy „kéznél legyenek” a ládák, ne kelljen futkosnia azokért. Mondja is a ZÖLDÉRT, vigyék ki időben ezeket a ládákat, és legalább öt napra elegendőt tároljanak a gazdaságok. De a ládát nem adják ingyen. Azonnal „ráterhelik” a partnerra. Ott „feküdjön benne” a pénze a tsz-nek fölöslegesen? Esetleg heteken át? Persze, ha láda kell, nem biztos, hogy minden igénylő akkor és annyit kap, ameny- nyit kér, mert hiszen abban a pillanatban mindenkinek előteremteni a várt mennyiséget ... ! ... és hói van annyi szállítóeszköz? Megint egy kényes pont. o o o o Egyre több a billenős teherautó a gazdaságokban. Ezeken a sódert nagyon könnyű szállítani. Mi több, meg is éri. A zöldségféléket és a gyümölcsöt pedig i.. — Olyan megállapodásra jutottunk az idén a gazdaságokkal, hogy a húsz mázsánál kisebb tételeket ők a saját autóikon juttatják el hozzánk — mondja bizonyos megkönnyebbüléssel a hangjában Gácsi László. Szállítás .. Miért még mindig a Bos- ,yák tér a legfontosabb zöldség- és gyümölcsterülete Gyöngyösnek is, a megyének is? — Sajnos, ebben aligha várható valami változás — magyarázza a tényt Kormos József, a ZÖLDÉRT megyei vállalatának közgazdasági osztályvezetője. — Nagyon sok tényező játszik közre abban, hogy a termény jó hányada odautazik fel, és nekünk is el kell oda mennünk áruért. A piac törvényei? Igen, ahol „az üzlet” — az üzlet. És itt már nemcsak a nyereség, biztosítása a lényeg, hanem a spekuláció is. Ha aztán valamiből túltelítődik a Bosnyák tér, akkor a „kutyának sem kell” az áru. Megpróbálja a termelő az ipari vidékre elvinni. Ott sem jár jól. Haza- autóztatja és felkínálja a ZÖLDÉRT-nek. Ha az áru emberi fogyasztásra még alkalmas, a visszautasításra nem is gondolhat a ZÖLDÉRT. Az is megtörténik, hogy mire napokat jön-megy a gyümölcs a zötykölődő autón, már csak cefre lesz belőle. Nemcsak a remélt nagy haszon marad el így, hanem az áruért kifizetett pénz is elveszett. o o o o — Ha ide bejön hozzánk - egy magánkiskereskedő és kér zöldségfélét, gyümölcsöt, ki kell szolgálnunk — jegyzi meg Kormos József. — Ugyanazt az árut esetleg drágábban látjuk vissza az illető kiskereskedőnél. — Nem fordul elő a friss árunál a piacon is hasonló? — Tudunk arról, hogy az elárusítóhelyeinken is megtörténik, a javát a gyümölcsnek, vagy a zöldségnek a magánkereskedő veszi meg. Nyilván „hálás” is érte. Ezt a tényt még lehet „tovább ragozni”. Megjelenik hajnalban a gazdaságban a kiskereskedő, és „megegyezik” a brigádve- zetőyel, hogy ő rátesz még néhány forintot a ZÖLDÉRT árára, csak válogassanak neki össze egy-két mázsát, a jobbikból, a szebbikből. Sok csínja-bínja van annak, hogy a „maszeknál” gyakran szebb, mosolygósabb a szőlő, vagy a barack, mint a ZÖLDÉRT-nél, pedig egy tőről való valamennyi. Tavaly az is megtörtént, hogy nemcsak általában volt több áru a kertekben, mint a korábbi években, hanem egy- egy fajtából még a kelleténél is jóval nagyobb mennyiség akadt. Nem lehetett eladni. — Dömpingáron sem? — Még úgy sem. Vannak bizonyos, „rugalmatlan” cikkek, mint például a fejes káposzta, amit akkor sem vesznek meg bizonyos mennyiségen felül, ha akármilyen olcsón kínáljuk. — Ebből az is kiderül, hogy a termesztésben az irányítást a fajtákra is ki kell terjeszteni. — Ezért 1978-ra már a ZÖLDÉRT úgy készült fel, hogy először a külföldi piaci lehetőségeket mérte fel, utána a hazai értékesítést, és ennek megfelelően jelezte, miből, mennyit tud megvásárolni. De két olyan gondunk van még. amiről nem szóltunk. Az egyik: az exportra szánt árut megfelelő módon kell csomagolni. Erre mi a felvásárlási árnál jelezzük is az értéket. A gazdaságok azonban azt mondják, nekik nincs elegendő emberük ehhez. Márpedig exportot növelni a megfelelő szintű csomagolás nélkül ma mar nem lehet A másik gondunk az úgynevezett szabvány. Bevalljuk, a korábbi években időnként behunytuk a szemünket, ha a méreteket kellett volna ellenőrzini. De amikor már bőséges a kínálat akkor a szabványhoz ragaszkodnunk kell. Emiatt előfordulnak nézeteltérések köztünk és a termelő gazdaságok között. o o o o Feltételezhetően ebben a témában : zöldség és gyümölcs ügyében szinte mindenkinek van valamilyen véleménye. Lehetne beszélni még arról is, hogy a feldolgozóipart is meglepte és esetenként ellepte az áru, hogy a különböző ügyeskedések miatt vagonszámra érte veszteség a termelőt, és arról is szólhatnánk, hogy a nem remélt bőség miatt az emberi fogyasztásra alkalmas zöldség egy részét takarmányozásra használták fel, vagy még arra sem. A kereskedelem kockázata létező tényező. De mi azt valljuk, hogy ezt a kockázatot a tervszerűség segítségével a legkisebbre lehet csökkenteni. , Mintha már erre az útra tettük volna már az egyik lábunkat. Remélhetőleg: a jobbat. G. Molnár Ferenc WytatMó befejezôdâ 'ésrlegesen ózBamelégó egyedi nagyberuházás NEMZETI JÖVEDELEM (1976. évi összehasonlító áron. milliárd Ft) /1C.O 480 EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS (kg) tej Hús n tiihkészrtmefiveb ?00 70S7? I 1570 1976 1977 1978 a népgazdasági Agak reszesedese a netto NEMZETI TERMELÉSBŐL (%) Zöldség 96 0 96 0 m Jt! »976 1977 1978 Cvko» 31 ftÍ80370 1976 1977 1378 főj** *6 » 15 8 »6 » A SZOCIALISTA SZEKTOR BERUHÁZÁSAI, (folyó áron. milliárd Ft) 1376 1977 1978 1976 1977 1978 1976 <377 1978 NÉHÁNY FONTOS FOGYASZTÁSI CIKK EZER LAKOSRA JUTÓ A1L0MÁNYA (db)' Hih6sr«krény ,_ f«T*8» «.< »»JP Újabb rendelkezés az üdülőtelkekről Nem vásárolhat ülüdőtel- ket az a személy vagy család, akinek országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező település zárt kertjében földje van. A Minisztertanács ezzel a módosítással egészítette ki az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról 1971-ben kiadott rendeletét A kiegészítés kapcsolódik ahhoz a korábbi Intézkedéshez is, amely a földtulajdon és a Együtt az új esztendőben Egy üzem lett a hevesi és a kiskörei állami gazdaság a tejre, Kiskörén a húsra szakosított telepet. Hevesen természetesen tovább folytatják a nagy hagyományokkal rendelkező zöldségtermesztést és ugyanolyan fontos növény marad a komló. Az sem titok, hogy az egyesült gazdaság hatezer hektárján megtermelt 160 milliós termelési .. értékéből jobban jut' majd a kiskörei terület fejlesztésére is. Ës, ami talán ma a legfontosabb beszédtéma: természetes, hogy egy gazdaságon belül nem lehetnek indokolatlan eltérések az egy kategóriában dolgozók bérezése között. Az új gazdaság — erre több-* szőr felhívták a figyelmemet, hogy ezentúl ne beszéljünk külön hevesi és kisköre részről, hiszen mindenképpen új született a kettő szintéziséből — bízik magában. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az 1978-as gazdasági esztendőre szóló pénzügyi terv, amely a tavalyi 16 milliós nyereséggel szemben az idén 17 és fél milliót irányoz elő. Ezt pedig el is fogjuk érni — mondta az állami gazdaság igazgatója Veress István —, ha minden dolgozónk sajátjának érzi az új gazdaságot és becsületesen dolgozik érte. Sz. À. Mintha valami takargatni való lenne, mintha egy kicsit titok fedné, úgy kerülgetik az emberek a két állami gazdaság egyesülésének témáját Alighanem a fájdalmas, a rosszízű emlékeket kívánják így kikerülni, nem beszélni róla, mintha nem is történt volna meg. Pedig hát megtörtént már egyszer, hogy a hatvanas évek elején egyesült a két állami gazdaság, de ötesztendei „együttélés” után aztán újra külön utakat választottak. Elhangzottak akkor olyan kijelentések — ma már nem is élő emberektől, —• hogy a hevesiek „gyarmatnak” tekintették a kiskörei részt és „kizsákmányolták” azt. Az indulatokat, a valós és vélt sérelmeket elfedte azóta az idő, s a gazdasági szükségszerűség parancsa erősebbnek bizonyult minden más egyéb szempontnál. A két gazdaság földrajzi közelsége — elég csak egyetlen pillantást vetni Heves megye térképére — csupán a kiindulópontja az egyesülésnek. Ettől sokkalta nyomosabb érv, hogy a •szomszédos mezőgazdasági nagyüzemek termelési szerkezetei igen jól kiegészítik egymást. A csaknem két és fél ezer hektáron gazdálkodó kisköreiek —, ahol egyébként a világ legészakibb területén fekvő rizstermelő telepe van — nagyon rossz talajadottságokkal rendelkeznek. Az ezernyolcszáz hektáros szántóterület javarésze olyan szik, amelyet csak igen nagy erőfeszítéssel, és ezzel együtt természetesen nagy ráfordítással lehet termővé tenni. A kedvezőtlen adottság szinte ördögi köre ott zárul, hogy a jelentős befektetéseket igénylő termelés éppen a rossz földek miatt — mérsékeltebb hasznot hoz, s az így képződő fejlesztésre, és nem utolsó sorban felosztásra kerülő pénzalap mindig kevesebb a szükségesnél. A két gazdaság egyesülése után a mai viszonyok között minden lehetőség megvan arra, hogy a kiskörei terület is meginduljon a felfelé vezető gazdasági ranglétrán. Az új terveket már együttesen dolgozta ki a két gazdaság, s ebben érvényre jutott az ésszerű szakosodás, a mindkét fél számára előnyös megoldások keresése. A kiskörei területen tovább fejlesztik a rizstermesztést, a területet 300 hektárra kívánják növelni. A szarvasmarha- állományban Hevesen tartják földhasználat továbbfejlesztésének jogszabályait módosította. E változtatás értelmében ugyanis az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező település zárt kertjében nem szerezhet földtulajdont az, aki már egy üdülőegység, vagy beépítetlen üdülőtelek tulajdonosa vagy tartós használója. Több mint száz település — város és község — rendelkezik országos jelentőségű üdülőterülettel, s a települések. mellett zárt kertekkel, amelyek hasznosításában főként a Balaton északi partján, a Duna-kanyarban és a nagyvárosok környékén sok félreértés és visszaélés is volt. Az érvényes jogszabályokkal ellentétben sok helyen az új tulajdonosok engedély nélkül üdülőt építettek zártkerti földjeikre, holott azok a mezőgazdasági művelés célját szolgálják. Elsősorban a kistermelők gazdálkodását, mert nagyüzemi termesztésre alkalmatlanok. A kistermelők árujával is számolni kell az ország ellátásában, ennélfogva a népgazdaság érdekeinek mond ellent a zárt kertek jogellenes felhasználása. A jogszabály kiegészítése tehát a zárt kertek rendeltetésszerű fel- használására ösztönöz, annál is inkább, mert ilyen földeken tilos üdülőt vagy hétvég gi házat építeni, s a tulajdonos legfeljebb 12 négyzetméter alapterületű szerszámkamra, présház vagy gyü-j mölcstároló felállítására kap-j hat építési engedélyt. A kiegészítő jogszabály a! kihirdetéssel lép hatályba. (MTI)j Időszakos kedvezményes cementvásár Az állami TÜZÉP- és a szövetkezeti áfész-telepek január 16-tól, hétfőtől tonnánként 100 forinttal olcsóbban árusítanak cementet, amíg a meghatározott készlet tart — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán. A kereskedelem az akcióba országosan mintegy 120 ezer tonna cementet vont be, ha ez elfogy, az időszakos kedvezményes vásár lezárul. A építőanyag-kereskedelem a tavalyinál 100 ezer tonnával több, összesen 1 millió 750 ezer tonna cementet hoz forgalomba a lakosság részére. Az össz- mennyiség fedezi az igényeket — tavaly is elegendő volt —. mégis előfordult időnként cementhiány. Az időszakos ellátási nehézségek az építőanyag egyenletes termelése és a szezonban felfokozott lakossági igény közötti ellentmondással magyarázható. Ezt igyekszik elkerülni a keresi kedelem azzal, hogy már aa év első negyedében a korábbinál több, összesen 535 ezer tonna cementet vesz át a hazai vállalatoktól és importé bői. Az elhatározás segít azs épitőanyag-ipar tárolási problémáin is. A kereskedelem mostani első kísérleti lakossági akciójával a felhasználókat — főleg a lakás- és a családiház- építtetőket — Igyekszik ösztönözni arra, hogy a tavaszi építési idény kezdete előtt beszerezzék a szükséges cementet. A kedvezményes vásárral a lakosság 12 millió forintot takaríthat meg. (MTI) flmwőű Qj 1978. január \4„ vasam»® jf
