Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÊS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 1. szám ARA: I,— FORINT 1978. Január 1., vasárnap Holnaptól a tetteké a Küszöböt lép át az ember az évek fordulóján. Hátrapil­lant számba venni, hogy med­dig jutott, s előrenéz, mert biztonsággal akar menni to­vább. Szilveszter éjszakáján, jókívánságokkal halmoztuk el egymást. Tiszta szívvel te­hettük a legkisebb sejtben, a családban és azon kívül is, hiszen ismét följebb léptünk az emberség, az életszínvo­nal, a társadalomépítés lép­csősorán. 1977 jó év volt. Töbhet ps, jobban dolgoztunk. Akkor sütött a nap, és akkor esett az eső, amikor életre kellett kelnie a mindennapi­nak; akkor született döntés, amikor az értékalkotó em­ber érdeke-igénye követelte; akkor fogtak össze az embe­rek, amikor a legnagyobb szükség volt erre; és akkor működött a legodaadóbban az alkotó elme, amikor a leg­jobban kellett építeni rá ah­hoz, hogy önelégültségtől mentesen, de elégedetten lép­hessük át e jelképes küszö­böt. Az elmúlt éjszakán jó­kívánságok hangzottak el. Holnap már tettek kellenek. Ez az ember, az élet, a bol­dogulás örökké megújuló pa­rancsa. És visszapillantva, de előretekintve is azt mondhat­juk — szőkébb pátriánkat s az ország életét-gondját is­merve — nem lehetnek két­ségeink. îfëmrég olvastam egy ta­nulmányt, ez állt benne: „A társadalom és az egyén el­lentmondásos harmóniájának világa a reális humanizmus, amelyben minden az embe­rért van, az ember boldogsá­gáért”. De miért erről beszé­lek, miért nem a párt poli­tikájáról, amelynek lényege, tartalma s célja az ember! Nem szavakról van szó, nem üres frázisokról. Magunk formáljuk az életet is, s a szocialista világban, de a tő­lünk idegen világnézetet val­ló országokban ugyancsak el­ismeréssel fogadott politikát. Munkával, tettekkel, össze­fogással, a társadalmi osz­tályok és rétegek érdekeinek alapvető harmóniájával fém­jelezve. Az új esztendő első napján — sokan úgy tartják — illik , szépet, és jót mondani. Csak­hogy mi hozzászoktunk: nem az illendőség, hanem tapasz­talataink, véleményünk és terveink határozzák meg mondanivalónkat. S ez nagy szó! Igen, a légköri viszo­nyokra gondolok. A tiszta és áttetsző, de azért nem fel­hőtlen égre. A szó hitelére és szabad csobogására. Az őszin­te hangvételre és a nyugodt éj­szakákra. Van miről jót mon­danunk. Nehéz, tartalmas és eredményes évet hagytunk magunk mögött. Mindig tud­tuk, hogy mire számíthatunk.- Ez is biztonságérzetet ad. So­kat töprengünk, néha botla­dozunk, tévedünk is. De mind felkészültebbek, erőnk és igazunk tudatában egyre magabiztosabbak vagyunk. Az új esztendő első napján váltunk szót, az ünnep azon­ban nem homályosítja el gondjankat. Éppen az őszin­te és nyílt politika ad szabad utat ahhoz, hogy ma is szá­mot vessünk a nehézségek­kel. Az előrelátó ember tud­ja: holnap sem lesz könv- nyebb, mint tegnap volt. Csakhogy ez nem bizonyta­lanságot szül nálunk, hanem edzi az akaratot, a tettvágyat. Igaz. nem ártana, ha minden­kit jobban érdekelne, s ész­revenné, hogv az új szüle­tése milliárdokkal mérhető, hogy a borítékon kívül is mi minden jut nekünk a közös vagyonból. Nem kell „hálá­soknak lennünk” érte, hiszen mi teremtettük meg az alap­ját. Nem tudok — és nem is akarok — részletes leltárt ké­szíteni a múlt év eseményei­ről. Amúgy is az volna a jobb, a rokonszenvesebb, ha ki-ki önmagával vetne szá­mot. Mit és miért dolgozott? Csak a fizetéséért, vagy a szakmája-hivatása iránti el­kötelezettségből? Mi jót tett a családjával, gyermekeivel, a közösséggel, amelyben él, és mit vétett ellene? A szó­szátyárkodás, a tévedés, a fe­lületesség, a fegyelmezetlen­ség volt jellemző rá, vagy az, ami meghatározza életünket: a fegyelmezett, értékalkotó munka? Az össztársadalmi „elszámolást” megtette a Központi Bizottság legutóbbi ülésén. Lelkesítő eredmé­nyekről adhatott számot. S az egyén, a társadalom min­den tagja most akkor cselek­szik helyesen, ha „belülről” vizsgálja önmagát. Fedezze föl — ha nincs, teremtse meg — a belső indítékot, mely hajtóerő lévén a közösség boldogulásán keresztül ön­maga és családja életét teheti szebbé. Bonyolult helyzetben él az emberiség, de megnyugtató, hogy Október és a békés egy­más mellett élés szelleme öt földrész népeinek életében és gondolkodásában vert ta­nyát. A nemzetközi kommu­nista mozgalom hatása „új” országokban edzi az emberek cselekvőkészségét, s a Hel­sinkit követő belgrádi ta­nácskozás, a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltásá­ról folyó eszmecsere, az ez évre összehívott ENSZ-köz- gyűlés leszerelési ülésszaka biztonságot, bizalmat és ösz­tönzést ad. Miért ne örül­nénk Vietnam ENSZ-tagsá- gának? És miért ne lehet­nénk büszkék arra, hogy az új típusú tömegpusztító fegy­verrendszerek kifejlesztésé­nek és előállításának tilal­máról szóló javaslatot éppen a Szovjetunió, hazánk és az NDK képviselői terjesztették az ENSZ-közgyűlés elé? Nemzetközi diplomáciánk ezernyi tette szül bizakodást és egyetértést. Mi mást bizo­nyít ez, mint hogy hazánk­ban, a szocialista közösség­ben a politika lényege: „Olyan társadalmi létezést formálni, melyben az ember önmaga lehet.” S ehhez nem­csak szándék, nemcsak jó politika és béke kell. Törvények születtek ide­haza, életünket jobbító tet­tek és rendelkezések. „Fel­nőtté” érve felszámoltuk az „álmodozások korát”; a föl­dön járunk: a meggyőződés és az akarat, az előrelátás és a tervszerűség, a megfontolt­ság, a józan mértéktartás, a következetesség és a cselek-^ vőkészség korát éljük. Van­nak gondjaink. Jól érzékeli minden ember, hiszen része­se dolgos hétköznapjainknak. Ezért hát ne kívánjunk töb­bet egymásnak, önmagunk­nak, mint amennyiért csele­kedni is képesek vagyunk. Magunk mögött hagytuk a „kívánságok éjszakáját”. Hol­naptól a tetteké a szó. Bol­dog új évet kívántunk? Nem | csöppen az égből, tennünk ' kell érte. Nem hivatalból és nem parancsszóra, hanem belső indítástól vezérelve, hittel, meggyőződéssel, aka­rással. Jávori Béla | Kambodzsa megszakította a diplomáciai kaocsolatokat Vietnammal A Phnom Penh-i rádió szombaton reggel bejelentet­te, hogy Kambodzsa, ideigle­nes jelleggel megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vietnammal. — A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának tudomása van a kambodzsai döntésről. A vi­etnami fél az ügy kapcsán nyilatkozatot ad ki. Minden­esetre Hanoi álláspontja az, hogy a két ország kapcsola­tát illetően továbbra is türel­met, megértést és nyugalmat tanúsít. Ugyanakkor — hangoztatja a vietnami kül­ügyminisztérium — minden ország természetes joga szu­verenitásának megvédése. — A Vietnami Szocialista Köztársaság a kambodzsai néphez fűződő barátság, har­ci szolidaritás, s a közösen kiharcolt győzelem hagyomá­nyainak szellemében a vitás kérdéseket úgy akarta ren­dezni, hogy azok ne kerülje­nek nyilvánosság elé. Most — az egyoldalú kambodzsai lé­pés nyomán — Vietnam rá­kényszerül arra, hogy a ma­ga részéről ugyancsak a köz­vélemény elé tárja a kér­dést — szögezi le a vietnami külügyminisztérium tájékoz­tatója. BUËK 78 ( Fotó: Szántó György) Meghalt a kuvaiti emír KUVAIT Szadah el Szaiem el Sza- bah kuvaiti emir szombaton reggel 65 éves korában szív­roham következtében el­hunyt — jelentették be hiva­talosan. Az uralkodó halálá­nak bejelentése után Dzsaber al-Ahmad al-Dzsaber-al- Szabah sejket, Kuvait eddigi miniszterelnökét kiáltották ki az ország új emirjévé. A kuvaiti hatóságok 40 napos gyászt rendeltek el. Szabah sejk, a volt emir, Kuvait függetlenné válása után külügyminiszterként szolgált, majd később az or­szág miniszterelnöke lett. Bátyja halálakor, 1965-ben vette át a hatalmat az or­szágban. Az al-Szabah di­nasztia 1756 óta uralkodik Kuvaitban. Spiegel — dokumentum— NDK állásfoglalás A Német Demokratikus Köztársaságban felháboro­dást váltott ki az a Der Spiegel című nyugatnémet hetilap által felrepített „do- kumentum”-koholmány, amely az NDK belső társa­dalmi rendjét, a Német Szo­cialista Egységpártot támad­ja és szélsőségesen szovjet­ellenes tartalmú, A hamburgi hírmagazin az állítólagos „dokumentum” meg nem nevezett szerzőit „az NSZEP középkádereinek és magasabb beosztású funk­cionáriusainak” mondotta. A „Spiegel-kacsát” már pénteken széles körben ter­jesztették az NSZK-beli és nyugat-berlini rádióadók és televíziók, köztük a két nyu­gatnémet televízióállomás: a ZDF és az AKD Berlinben működő tudósítói, Dirk Sa­ger és Lutz Lehmann. Az NDK-ban hangoztatják: „az NDK-nak és polgárainak ezzel a legújabb rosszindula- , tú rágalmazásával és gyalá- zásával nyilvánvalóan még inkább meg akarják terhelni a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti vi­szonyt, s meg akarják zavar­ni a további enyhülést szol­gáló törekvéseket. (MTI) Carter elutazott Varsóból Gierek: „Az enyhülési folyamét kulcsfontosságú tényezője a két nagyhatalom kapcsolata • Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, pénteken este vacsorát adott a hivata­los látogatáson Varsóban tar­tózkodó Carter amerikai el­nök tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. — Az enyhülési folyamat kulcsfontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta ebben Edward Gierek — az Egye­sült Államok és az Szovjet­unió közötti kapcsolatokat. A két nagyhatalom párbe­szédétől függ napjainkban a nemzetközi kapcsolatok álta­lános légköre, és az, hogy az emberiség megmenekülhet-e a nukleáris háború katasztró­fájától ? — Lengyelország szocialis­ta szövetségeseivel és bará­taival mindent elkövet an­nak érdekében, hogy elmé­lyítse és visszafordíthatat­lanná tegye az enyhülési fo­lyamatot, mert ez korunk egyetlen alternatívája — mondotta, majd megemlítve, hogy Lengyelország számos javaslatot tett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, kijelen­tette: — teljes mértékben támogatjuk Leonyid Brezs- nyevnek azt a kezdeménye­zését. hogy megállapodás alapján kölcsönösen mondja­nak le a nukleáris fegyverek gyártásáról. örülünk annak, hogy amint ezt mai tárgyalásunk bizo­nyította, ön elnök úr, egyetért azzal a törekvésünkkel, hogy továbbra is sikerrel formál­juk a lengyel—amerikai kap­csolatokat. Dinamikusan fej­lődnek a gazdasági kapcso­lataink, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonítunk, amelyeket továbbra is fej­leszteni szeretnénk. Az amerikai elnök válasz­beszédében kitért Lengyelor­szág második világháborús szenvedéseire. — Mint mon­dotta, személyesen győződhe­tett meg róla, hogy milyen szeretettel ápolják a háború elesett hőseinek emlékét. Hozzáfűzte: talán a világ egyetlen népe sem viselt el annyi szenvedést a második világháború alatt, mint Len. gyelország. 6 millió polgára elpusztulásával. Ezekből a tragikus esemé­nyekből fontos következtetés vonható le — folytatta —, a Nyugat időnként nem bízik a Keletben. Lehetséges, hogy időnként Önök sem hiszitek a mi szándékainknak, vagy ér­tékeléseinknek. Előfordul, hogy mi, mint NATO-szövet. ségeseink is szemben állva a varsói szerződés országaival., — azt hisszük, hogy Önök megfenyegetnek bennünket. Most azonban mindennél jobban meggyőződhettem ró­la, hogy az olyan népek, mint a lengyel és a szovjet nép. elsőnek soha sem kez­denének háborút, hacsak va­lamilyen súlyos provokáció vagy az érintkezések hiánya miatti értetlenség azt ki nem robbantja. Mi szintén békét akarunk és sohasem kezdenénk há­borút, hacsak valamilyen hú ba folytán nem, ami abból fakadhat, hogy nem értettük meg potenciális ellenfeleink szándékát — jelentette ki Carter. Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros együttműködés és konzultá­ció folyik az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között az atompusztulás szörnyű ve­szélyének kiküszöbölésére, s hangoztatta : — Ez rendkívül bonyolult és nehéz technikai vitát je­lent, a jószándék és a közös célkitűzések azonban előmoz­díthatják a nézetkülönbségek leküzdését. Joggal várhatjuk, hogy a jövő esztendő sikert hoz. El akarjuk hárítani az újabb és egyre szörnyűbb fegyverfajták kidolgozását és fejlesztését, el akarjuk hárí­tani a nukleáris fegyverek kísérleteit. Azt akarjuk, hogy a nukleáris töltetek gyártá­sának lehetőségével nem ren­delkező országok ne töreked­jenek ilyen töltetek megszer­zésére. Szeretnénk csökken­teni a hagyományos fegyve­rek eladását más országok­nak. Az eddiginél szorosabb kapcsolatokat akarunk, sze­retnénk megjavítani a keres­kedelmet, megjavítani a kapcsolatokat a világ vala­mennyi országával. Varsóban pénteken éjfél­kor közös közleményt hoztak nyilvánosságra Carter ame­rikai elnök lengyelországi látogatásáról. (MTI) Lengyel—amerikai külügyminiszteri találkozó VARSÓ Pénteken Varsóban Emil Wojtaszek lengyel külügymi­niszter találkozott Cyrus Vance amerikai külügymi­niszterrel. A felek megvitat­ták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet fontosabb problémáiról. (MTI) Biztssítaai kell a palesztin arab tsép törvényes jogait A palesztin forradalom 13. évfordulója alkalmából a magyar szolidaritási bizott­ság táviratban üdvözölte a • Palesztinái felszabadítási szer­vezet végrehajtó bizottságát, a palesztin arab népet. A távirat hangsúlyozza : né­pünk, a világ haladó közvé­leményével együtt hangoztat­ja, hogy a közel-keleti vál­ságot politikai eszközökkel, minden érdekelt fél bevoná­sával átfogóan kell rendezni. Követeli, hogy vissza kell vonni az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről, biz­tosítani kell a palesztin arab nép törvényes nemzeti joga­it, beleértve az önálló pa­lesztin állam alapításának jogát is, és garantálni kell a térség valamennyi államának függetlenségét és biztonságát, ­_________ .(MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom