Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

December 10: az emberi jogok napja A homo sapiens fogai Az emberi jogok fogalmá­nak kialakulását általában a francia forradalomtól szá­mítják. Az emberi jogok — írja találóan az egész szocia­lista jogtudomány közismert szakértője e kérdésben, Sza­bó Imre akadémikus — „vándorló, makacs, több tár­sadalmi rendszeren áthúzódó jogok; ez adja azt a bizo­nyos »örök« látszatot, holott valójában csak tartós jogok’’. Mint ilyenek, az emberi jo­gok elválaszthatatlanul kö­tődnek a társadalmi rendsze­rekhez, s kapcsolódnak az ál­lamtípusokhoz is. Hiszen épp az állam az, amely törvé­nyeivel és apparátusával biz­tosítja e > jogok érvényesülé­sét, s ugyanezt teszi a köte­lezettségekre vonatkozóan is. Az emberi jogok biztosítá­sának nemcsak és nem egy­szerűen deklarálása, hanem ezek szavatolása a társadal­mi rendszer lényegét tár­ja fel. Ebben az értelemben is elmondhatjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mérföldkövet je­lentett. A forradalom első dekrétuma a békére hívott fel. egy olyan háború tetőzé­se idején, amely milliónyi embert legalapvetőbb jogá­tól fosztott meg — az élet­től. A szocialista rendszerek ebben az érte'emben is a történelmi fo'ytonossásot kép­viselik. és ma nemcsak al­kotmányaikban deklarálják a békepolitikát, nemcsak tilt­ják a háborúra való uszítást, hanem létükkel, súlvukkal, eeész nemze’közj tevékenysé­gükkel biztosítani k'vánlák az élet jogát az egész em­beriség számára Ezt teszi a magyar alkotmány is. Alkoimánvok iundamenluma A szocialista országok ma olyan jogok*«-, teljességét is biztosítják .polgáraik számá­ra amelyek társadalmilag igazán ’ megalapozó jellegű' jogok, amelyek a- szocialista alkotmányok fundamentu­mát képezik, s amelyekén az állampolgárok többi, a szo­cialista alkotmányokban ugyancsak részletesen kifej­tani, mialatt a legfejlettebb tőkés államokban 15 millió ember van munka nélkül, önmagában köteteknél töb­bet mond a tőkés országok dolgozóinak a szocialista rend lényegéről. Az, hogy a szocializmus deklarálta, s biztosította is a jogot az egészségvédelem­hez. a művelődéshez min­denki számára, önmagában olyan lépést jelentett az egyenlőség ideáljának , meg­valósítása felé is, amely pél­da nélkül áll az emberiség történetében. Hiszen ezúttal vált először függetlenné a vagyontól az egészség fel­tételeinek b': *:osítása, az em­ber lehetősége a szellemi gyarapodásra. Mindezek a jogok egyál­talán nem függetlenek az úgynevezett hagyományos polgári és politikai jogok ér­vényesülésétől. Mert ugyan mit ér a politikai szervezke­dés ünnepélyesen kinyilvání­tott jogával az a munkás, aki éppúgy nem kap ember­hez méltó munkát. mint ahogv nem kapott aoia sem? És ilyen munkanélküli, csa­ládok például a legfeilettebb tőkés országban, az Egyesült Államokban százezerszámra élnek, vagy inkább tengőd­nek. Vagy mit ér a szabad szólás joga annak, aki nem tanulhatott, nem tud írni. akit nem tanítottak meg olvasni, számolni, a legegyszerűbb munkafolyamatokat elvégez­ni. Néha úgy tűnik, hogy az ilyen ember számára biz­tosított jogokról beszélni — ez az ember kigúnyolása. Szocialista ideálok A szocialista országok, amelyek a társadalomépítés folyamatában - mind teljeseb­ben biztosítják az emberi jo­godat egyszersmind alkot­mányaikban. törvénykezésük­ben a kötelességeket is meg­határozzák. A szocialista jo­got, az alkotmányokat az a szemlélet hatja át, hogy az emberi méltóságot a jogok és kötelességek egységbe fogla­lása és egyensúlyba állítása biztosítja, jogok és kötelessé­gek feltételezik egymást. A2 utóbbiak közül kiemelkedik a becsületes munka feladata, s ide tartozik a törvények betartásán túl a szocialista együttélés szabályainak be­tartása is. ami az emberek közti, új viszony . kifejezője S a szocializmus úgy bizto­sítja az ember jogait, hogy nem. állítja azokat szembe a közösséggel, hanem az alko­tást, a szabad munka ener­giáját a társadalom szolgá­latába állítja. Az ENSZ 1945-ben elfoga­dott alapokmánya — amely utal az emberi jogokra — az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Deklaráci­ója, majd az ennek nyomán jóval később tető alá hozott két ENSZ-közgyűlési egyez­mény felfogása, már tükrözi azt. hogy a szocialista ideá­lok térhódításának és mate- rializá'ódásának hatása alól a tőkés államok sem. von­hatják ki magukat. Igaz, hogy az 1952-es határozat alapján, 19SS-ban elfogadott két egyezmény (az egyik a polgári szabadságjogokat, a másik a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogo­kat tartalmazta! hatályba ’é- pésére még csaknem egy év­tizedig várni kellett. Az ok: míg a szociálisa államok azonna’ elfogadták ezeket az egvezméoveket. addig a leg- feUettehb t«k“s országok vagy k£sve írták alá vagy — né- hánvan — mmdmáig nem ra­tifikálták ezeket. A lármás nyugati « kam­pány, amely az emberi jo­gok ürügyén indult, nem vé­letlenül fulladt be Hisz épp a szocializmus az. amely igent mond az emberi jogok maxi­mális biztosítására. S az emberi jogok alkalmazása is tükrözi a szocialista demok­rácia humanista lényegét, fejlődési tendenciáit, és nagy meggyőző erővel demonstrál­ja: szocializmus és demokrá­cia feltételezik egymást, egy­mástól elválaszthatatlanok. V.P. Munkajogi rendelkezések helytelen „értelmezése" Dr, Lévai Tibor, a leofőbb ügyész belveítesv az országos vizsgálat tapasztalatairól Megfelelően alkalmazzák-e a MÉM irányítása alá tartozó állami mező- és erdőgazdasá­gi üzemekben a dolgozó nők és a fiatalkorúak' érdekvédel­mét szolgáló munkajogi ren­delkezéseket? A Leg óbb ügyészség irányításával 116 vállalatnál végzett vizsgálat­ba valamennyi főügyészség bekapcsolódott. Dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese erről tájé­koztatta az MTI munkatársát. — A vizsgált munkahe­lyeken a dolgozók 27,3 száza­léka nő. Miniszteri utasítás írja elő: mindenütt állítsák össze a lányok, asszonyok számára alkalmas, illetve al­kalmassá tehető munkakörök jegyzékét. Ez 43 vállalatnál hiányzik. Örömmel nyugtázhatjuk viszont: sehol sem tagadták meg terhes nő alkalmazását. Sőt, általános tapasztalat, hogy a határozott időre alkal­mazott nődolgozók munka- szerződését sok esetben ép­pen a gyermekgondozási se­gélyre való jogosultság meg­szerzése érdekében újítják meg. A leendő anyákat — átlag- keresetük meghagyásával — könnyebb munkára helyezik, vagy gyermekük egyéves ko­ráig lehetőleg délelőtti mű­szakba osztják be. A Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jánoshalmi láda­üzeme még délelőtti kisma­maműszakot is rendszere­sített A szülési szabadságot is jogszerűen biztosítják a vállalatok. Viszont több he­lyen felfigyeltünk arra: a terhes nők látszólagos érde­keire apellálva a 20 hét szü­lési szabadságból négy hetet nem a szülést megelőzően adtak ki. A szülési szabadsá­got — hasonlóan a más cí­men járó szabadsághoz — ké­rés nélkül kell kiadni. — A vizsgált vállalatoknál csaknem 5000 fiatalkorút fog­lalkoztatnak. Megnyugtató: mindenütt komolyan veszik az őket érintő tilalmi mun­kakörök jegyzékét; A vállala­tok 20 százaléka ro szül szá­mította ki a fiatalkorúakat megillető póts zabadságot többnyire azért, mert nem a 16, illetve a 18 éves kor eléré­sének évét vették figyelembe, hanem a meghatározott élet­kor elérésének hónapját. Emiatt például aki április 1- én töltötte be a 16. évét, az nem kapta meg az egész éyre járó 12 nap szabadságot, ha­nem csak egynegyedét. — A vizsgálat alapján az ügyészségek 19 óvást, 78 fel­szólalást és 2 figyelmeztetést nyújtottak be, 78 esetben jel­zéssel éltek. Büntető eljárást kezdeményeztek az Érdért Vállalat vásárosnaményi for­gácslap gyáránál négy dolgo­zó ellen, akik munkakönyvü­ket meghamisítva, a valósá­gosnál magasabb általános iskolai végzettségét tüntettek fel. Szabálysértési eljárás megindítását indítványozták a Városlődi Állami Gazdaság Zsófia-puszta területének ve­zetőjével szemben, mivel több dolgozót munkakönyv nélkül foglalkoztatott. Több Rendelet a borról A Magyar Közlöny 86. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek a szőlő- és gyü­mölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló ren­deleté. A rendelet egyebek között részletesen meghatá­rozza a termőhelyeket, a te­lepíthető fajtákat, a műve­lésre vonatkozó előírásokat, a must és a bor előállítására, kezelésére,' valamint palac­kozására és forgalmazására vonatkozó szabályokat. Az 1880-as évektől kezdve van bortörvény hazánkban, ez a jelenlegi szabályozás a legutóbbi, 1970. évi törvény módosítása. Az új jogszabály helyen derült fény arra, hogy eltűrték a terhes nők „önkén­tes” túlórázását. Az ügyész­ségek intézkedtek: a minisz­tertanácsi rendelet >n meghatározott tilalmat mej t terhes nő beleegyezésévei >e szegjék meg. — Nincs minden rendben a 18 éven aluli gyermekek után járó pótszabadságok kö­rül sem. A gazdaságok egy­negyedénél a szabadságok ki­adásakor törvénysértést kö­vettek el. Mivel a MÜM-ren- delet a gyermekes anyak ré­szére fizetett szabadnapot bizosít, ezt úgy „értelmezték”, hogy a gyermekes anyákat a kétféle kedvezmény együt­tesen nem illeti meg. Ezért csak a fizetett szabadnapokat adták ki. A két jogintézkedés pedig egymástól eitér, mert a pótszabadság, csak három vagy ennél több gyermekes anyáknak jár, míg a fizetett szabadnap mar egy. gyermek után is megilleti az anyákat. Az ügyészségek mindenütt intézkedtek e hibák meg­szüntetésére — mondotta be­fejezésül dr. Lévai Tibor, (MTI) messzemenően figyelembe ve-! szí a hazai termeles sajátos­ságait, valamint a külföldi partnerek igényeit, az ex­portérdekeket. Ennek meg­felelően, arra ösztönzi a ter­melőket, hogy a korábbi jog­szabályban meghatározott al­koholmértéket csökkentsék anélkül, hogy a magyar bor fajtajellegében, minőségében változás következne be. A rendelet megszigorítja az-el­lenőrzést. A jogszabályban felsorol-: ják' a hazai borvidékeket; a korábbi 14 helyett 15 bor­vidékbe sorolták be a termő­helyeket. Űj borvidék az ászár—neszmélyi terület. tett ioga nyugszik. Ilyenek á szociális jogok, a gazdasági jog, a kulturális jogok. „...Az állampolgároknak jo­guk van az élet, a testi ép­ség és az egészség védelmé~ héz.” „Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavé­delem, az egészségügyi in­tézmények és az orvosi ellá­tás megszervezésével, az em­beri környezet védelmével valósítja meg.” Gyakorlati­lag hazánkban minden ma­gyar állampolgár orvosi el­látásra jogosult, minimális térítés ellenében gyógyszert kap. Ide tartozik egyik leg­nagyobb társadalmi vívmá­nyunk: a társadalombiztosí­tás, amely széles körű ellá­tást nyújt. . Alkotmányunk megfogal­mazza a nők egyenjogúságát, előírja munkalehetőségeik és munkafeltételeik megfelelő biztosítását: a terhesség és szülés esetére fizetett ■ sza­badságot ír elő. s külön ki­emeli az anyaság és a gyer­mek fokozott törvényes vé­delmét. Köteteknél is többet rnoud A művelődéshez való jog magába foglalja a közműve­lődés kiterjesztését, és álta­lánossá válását; az ingyenes es kötelező általános iskolát, továbbá a közép- és felsőfo­kú oktatást, a felnőtt dolgo­zók továbbképzését amelyek állami támogatassa’ valósul­nak meg. Lakosságunknak 20 százaléka tanul, képezi magát. Az a tény, hogy a szocia­lista országok — a múltból örökölt elmaradottság, s új keletű világgazdasági nehéz­ségek ellenére is — képesek 1 minden állampolgáruknak a I munkához való jógát biztosi- * (Fotó: Szabó Sándor.) Ha nem lenne rajta egyenruha, hánem csak a ci­vilek szokásos öltözéke, alig­ha gondolná bárki, hogy Ke­rékgyártó Béla hivatásos ka­tona. Talán csak a két sze­möldöke közti ránc és fürké­sző. határozott tekintete árul­kodna . arról, hogy hozzászo­kott az utasítások adásához és fegyelmezett végrehajtásá­hoz. Majdnem harminc éve jár katonazúbbonyban, felnőtté is a hadsereg soraiban érle­lődött. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából meg­kapta a Vörös Csillag Érdem­rendet. •fc — Katonának született? — kérdeztük ' elsőként, arra kí­váncsian, hogyan jegyzi el magát valaki ezzel a hivatás­sal. — Nem — nézett vissza úgv mintha azt a bizonyos 1949-es évet idézné fel emlé­kezetében. — Azt hiszem, senki sem születik katoná­nak. De nekem már legényke koromban is. nagyon tetszett az .egyenruha, és el is hatá­roztam, amikor kikerültem az Senki sem született katonának iskolából, hogy a honvédség­hez megyek. — Ilyen egyszerű volt az egész? — Egy cseppet sem. Apám­ban még erősen éltek a hábo­rús emlékek, megjárta a ha­difogságot is, igyekett hát a telkemre beszélni, hogy ma­radjak civilnek. Én azonban önként jelentkeztem 1949- ben, mihelyt elértem a szük­séges életkort. Akkor lepőd­tem meg nagyon, amikor egy egész ezred került ki a hoz­zám hasonló önkéntesekből. — Soha nem bánta meg később sem, nem voltak ne­héz percei, amikor úgy érez­te, el sem kellett volna kez­denie? — Meg nem bántam, de késerves perceim nekem is voltak, nem is egyszer. Vala­hogy úgy, mintha valakit a medencébe mély vízbe dob­nak, és neki ott és akkor kell megtanulnia úszni. Hogy ért­hető legyen a hasonlat: min­dig parancsnoki beosztásban voltam. Mély vízben. De bár­mi történt, azt mondtam ma­gamban, meg kell mutatnod, hogy megfelelsz a feladatod­nak. Itt nem lehet meghát­rálni. hátra amo*- csinálni. — A fegyveres testületekben alá- és fölérendeltség van. Kialakulhatnak-e őszinte ba­rátságok ilyen körülmények között? — Persze.. Anélkül nem is lehet egyetlen parancsnok sem nyugodt. Barátokra, ba­rátságra mindenkinek szüksé­ge van, a munkahelyén is, azt gondolom. De a szolgálat­ban már csak narancs van és annak a végre1* ajtása. ,★ Bátor. Egy. aránylag kis község, nem is messzire Egertől. Innen indult el an­nak idején Kerékgyártó Béla. És amióta Gyöngvösön lakik, talán hét sem múlik eh anél­kül, hogy legalább egy fél­órára be ne kopogtasson a szuioi nazba. Eaesaipja látni akarja, tudni akar róla, a csa­ládjáról. az édesapja pedig meg akarja vele beszélni éle­te alakulását. Arra is kíván­csi, milyen a szőlő a gyöngyö­si ház kertjében, aminek munkálataiba ő maga is be­segít, mert ez a nagy darab katona-ember úgy elfelejtet­te már a földdel és a növény­nyel való bánást, mintha nem is paraszti családból nőtt vol­na ki. ' . Mosolygott a bajúsza alatt „az öreg”, amikor megtudta, hogy a fia könyvből nézte ki, hogyan kell metszeni a szőlőt. Az egyik kezében tar­tottá á könyvet, a fél szeme az ábrán, á másik kezében az olló imbolygótt, a másik fél szeme pedig azt saccolgat- ta, hogy oda illeszti-e az olló nyitott száját, ahová a könyv szerint kellene. — Otthon a legénykori ba­rátokkal is összejövünk. An­nak idéjén az ifjúsági szövet­ség titkára völtám, nagyon sok kapcsolat fűz tehát a mai fel­nőttekhez'. Persze, hogy egyi­kük sem úgy szólít, ezredes elvtárs. Megmaradtam Ke­réknek, ahogy akkoriban, amikor még a szervezeti munka után el-el nótázgat- tunk, mókáztunk a lányok­kal. Amikor Bátorban va­gyok, nagyon otthon vagyok. De régi ismerősökkel, bará­tokkal máshol is találkozom. Az egri városi tanács elnöke is legénykori cimborám. Ma is úgy tartjuk számon egy­mást, mint akik egy tőről sza­kadtak. A családi ünnepekkor' pe­dig együtt van mindenki. A testvérek is elhozzák a házas- társat, a gyerekeket, és ilyen­kor a mama, a világ legbol­dogabb embere. Ügy néz vé­gig a kis csapaton,, hogy meg­fényesedik a tekintete. Vég­telen büszkeség és öröm járja át. íme, az ő családja. Milyen szépek is, jók is. ★ — Azt mondják, a katona­feleségek nehezen törődnek bele abba a sajátos életmód­ba, ami a fegyveres szolgálat velejárója. . — Én másként mondanám — válaszolja Kerékgyártó Béla. — Az természetes, hogy minden asszony, feleség, anya mindig maga körül szeretné tudni az egész családját. De a katonafeleségnek számol­ni kell azzal, hogy a parancs a legváratlanabb helyzetben is elszólíthatja mellőle a fér­jét. így ’van ezzel az én fele­ségem is, tudomásul veszi, elfogadja ezt. a tényt. De meggyőződésem, hogy a töb­bi katonafeleség is hasonló­an gondolkozik. — A család többi tagja? . — A nagyobbik kislányunk Gabriella, mi csak Gabinak szólítjuk, mérnök Pestén. A kisebbik, Judit a gyöngyösi főiskola másodéves hallgató­ja; Ha ő fiú lenne, belőle is katona ' lenne, az biztos. így is eljön velem néha a lak­tanyába, kíváncsi érré is, ar­ra is, amit lehet megmutatok neki, hadd . tudja, milyen a katonaélet. . — Hogyan töltik a szabad időt, .amikor van? — Említettem már, kertész­kedünk. A feleségem is ott dolgozgat'velem, Judit azon­ban inkább mást csinál, mert elég neki egész héten az, ami a főiskolán kötelező, így mondja. Az erdőt, a he­gyeket nagyon szeretem. Töb­bek között ezért is érzem magam és érezzük magunkat nagyon jól Gyöngvösön. Ha tudok magamnak időt szakíta- ni, vadászni megyek. Persze, a nagwadak vonzanak iga-, zán. Hogy mi a legfrissebb zsáümanj,om? Egy nagyon szép dámbika-lapát. A bikát: nem itt lőttem, természete­sen. Hogy milyen szenvedélyes és sikeres vadász, a lakás’ 1 található sok-sok trófea is bizonyítja. ★ Hadd áruljunk el egy „tit­kot”. Nemrég a Zrínyi Miklós Katonai Akaden ,a parancsnokságának néhány tagja járt Gyöngyösön a csehszlovák katonai inté­zet parancsnokságát kísérve el ebbe a mátraalji városba — Hogy milyen növendé­künk volt Béla? — kérdez­te vissza az egyik aranyvál- lapos főtiszt — Csak any- nyit: hárman voltak min­dig együtt, három jó- barát Ha valami olyan történt; ami miatt keresni kellett .-a „tettest”, csak őket hármii- kat rendeltem magam elé.' Soha sem tévedtem. Őket. hármukat nem lehet elfelej­teni. Belevaló gyerekek vol­tak. Aki már húzta magára ar egyenruhát,- jól tudja, az külön öröm valami .„klassz- dolgot” csinálni. Mégha „el is kapják” érte az embert. Valahogy ez is hozzátarto­zik a virtushoz, ami nélkül nem. katona a katona. Persze, csak azokban : az időkben, amikor a fegyver csak tantárgyi anyag és a. kikép­zés eszköze.. Ahhoz, hogy ne kelljen emberre fogni, kellenek a jól- képzett katonák, honvé­dek, tiszthelyettesek és tisz­tek. Kellenek olyanok, mint Kerékgvártó Béla, a katonai magasabb egység parancs­noka is. G. Molnár Ferenc ,#MfggQ 1977. december 10., szombat;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom