Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
^AAAAAAAAAAA \ Szerda esti külpolitikai kommentárunk: „Kincstári derűlátás' Koszigin hazaérkezett Helsinkiből A BRÜSSZELI CHARLEMAGNE-PALOTÁBAN véget ért a közös piaci országok immár hagyományos év végi csúcsértekezlete. A hivatalos közlemények ezúttal nem fukarkodnak a „siker” kifejezéssel és nem győzik hangsúlyozni, hogy a résztvevők „újabb nagy lépést tettek integrációjuk megvalósítása felé Ugyanakkor a nyugati lapok döntő többsége enyhén szólva, nem osztja a hivatalos lelkesedést és több tekintélyes kommentátor is „kincstári derűlátásról” beszélt. Mi az igazság? A lényeget valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy Brüsszelben a legutóbbi csúcs- értekezlethez képest valóban született egy-két kompromisszum, de ezek eltörpülnek a megmaradt nehézségekhez képest. A kilencek legfontosabb megállapodásának a közös elszámolási egységgel kapcsolatos döntés tűnik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egymás közötti anyagi ügyleteiket legalább részben megpróbálják függetleníteni a nemzeti valuták nagyon is rapszodikus áringadozásaitól. Ettől egyebek között azt remélik, hogy a jövőben — már a tavaszi koppenhágai csúcs idején is — kevesebb lesz az eddig oly gyakori, az „igazságtalan teherelosztást” támadó hang. AZ ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG ÉRTÉKE valamivel több mint egy dollár — ebben kell majd befizetniük a tagországoknak költségvetési hozzájárulásaikat—< állítólag az eddiginél jóval „igazságosabban”. A múltban ugyanis az egyes országok egymástól alaposan eltérő pénzügyi körülményei nyomán az NSZK-ra aránytalanul nagy, Angliára aránytalanul kis összeg jutott; Ebből eleve az következik, hogy a mostani döntést Bonnban jóval nagyobb örömmel fogadták, mint Londonban... Anglia ellenállása miatt most sem születhetett meg a határozat az európai parlament megválasztásával kapcsolatos, immár maratoni vitában és számos más kérdésbén. A kilencek abban viszont egyetértettek, hogy közösen kell lépéseket tenniök a nyomasztó amerikai és japán konkurenciával szemben. SZINTE VALAMENNYI MEGFIGYELŐ egyetért abban, hogy a brüsszeli csúcsra rányomta bélyegét egy kiábrándító tény — méghozzá olyan tény,, amelynek orvoslására a jelenlegi struktúrában még kilátás sincs. Arról van szó, hogy a Közös Piac „sikeresnek” minősített csúcsértekezlete kilenc olyan országot képviselt, amelyben a munkanélküliek összlétszáma meghaladja a hatmilliót» Harmat Endre MOSZKVA Szerdán Helsinkiből hazatért Moszkvába az a szovjet kormányküldöttség, amely Alekszej Koszigin vezetésével részt vett a Finnország állami függetlensége kikiáltásának 60. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Különbéke Egyiptom és Izrael között? Menahem Begin izraeli miniszterelnök Londonban leszögezte, hogy Egyiptom semmiféle viszontgesztusra, vagy engedményre nem számíthat azért, mert Szadat elnök az első arab vezetőként hajlandó volt ellátogatni Jeruzsálembe. A miniszterelnök a hatnapos angliai látogatást záró sajtóértekezleten óvatosabb formában megismételte, amit Dajan külügyminiszter mondott Bonnban, hogy Izrael átfogó rendezés kilátásának híján kész különNincs egyetértés a NATO-ban a neutronbomba kérdésében A NATO katonai tervező bizottsága, amelyben Franciaország és Görögország kivételével a többi NATO-or- szág hadügyminisztere vesz részt, szerdán nyilvánosságra hozott záróközleményében, szokás szerint, a varsói szerződés „állandóan növekvő katonai erejére” hivatkozva indokolta meg, hogy mind rövid, mind hosszú lejáratú terveket dolgozott ki a NATO katonai készültségének fokozására. A rövid lejáratú terv a többi között magába foglalja a harckocsi-elhárító rendszereknek egyharmadával való növelését és a fegyvernemek és fegyverfajták modernizálását és készültségük növelését is. A hosszú lejáratú tervek elkészítésére 10 bizottságot alakítottak, amelyek a jövő évi washingtoni értekezleten fognak beszámolni az elért haladásról. A hadügyminiszterek külön foglalkoztak a portugál és a török NATO- haderők modernizálásának kérdésével. Portugáliában új, mozgékony brigádot szerveznek, s a szükséges költségeket elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK vállalta. Harolt Brovyn amerikai hadügyminiszter szerdán tartott sajtókonferenciáján ugyancsak a varsói szerződés haderőinek nagy növekedéséről beszélt, de hozzáfűzte: reméli, hogy a SALT-egyez- mény létrejöttével csökkenni fog a fegyverkezési hajsza. A cirkáló rakétáról az USA nem mond le, sőt azt szövetségeseinek is rendelkezésére bocsátja. A SALT-egyez- mény — mondotta — nem fogja a cirkáló rakéta hatósugarát 600 kilométerre korlátozni, de előreláthatólag 3 éven belül a NATO nem fog rendelkezni ezzel a fegyverrel. Közben „figyelemmel kísérik” „mennyire jutott a Szovjetunió a saját cirkáló rakétájának kifejlesztésével. Jól értesült körökből származó értesülés szerint a neutronbomba kérdésében továbbra sincs egyetértés az európai NATO-kormányok között. Bevezetésének fő támogatója az NSZK, míg ellene elsősorban Hollandia békét kötni Egyiptommal. Begin szerint Izrael nem kezdeményez különmegálla- podást, „de ha Szadat elnök javasolja azt, mi nem utasítjuk el”. Begin félórás sajtóértekezletén nem árult el semmi lényegesen újat Izrael tárgyalási stratégiájáról, vagy területi elképzeléseiről. Azt állította, hogy Szadat elnök látogatása alkalmával Izrael egy szóval sem utalt esetleges különbékére Egyiptommal. „Izrael nem akar éket verni az arab államok közé” bizonygatta Begin, hanem igazi békére törekszik, de ha a többi arab állam elzárkózik a konzultációktól és Szadat különbékére tesz javaslatot, nem utasítja el. Begin hangoztatta, hogy Husszein jordániai királyt is szívesen látják Jeruzsálemben, de kitért a kérdés elől, hogy milyen területi megállapodásra lennének hajlandók vele. Hasonlóképpen nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy ha a PFSZ-t nem fogadják el tárgyaló- partnernek, kit tekintenek a Palesztinái nép „igazi képviselőinek”. „Majd megtaláljuk őket” — mondotta Begin, jelezve, hogy Izrael a kol- laboráns palesztinaiak között igyekszik majd megalkú- vókat keresni. Begin várakozása szerint a kairói konferencia több hétig tarthat és célja a genfi békeértekezlet előkészítése. Az Izraeli miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a genfi konferencia összehívásának esélyeit nem látja rossznak, de ha Egyiptomon és Izraelen kívül csak a társelnökök jelennének meg, akkor az értekezlet már lényegesen más jelleget öltene. Begin ismét leszögezte, hogy Izrael nem fogad el semmiféle nemzetközi garanciát területének, határainak szavatolására, erről csak maga akar gondoskodni. Spanyol pártvezetők találkozója A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának épületében megbeszélést tartott az SKP és a Spanyol Szocialista Munkáspárt több vezetőié. A megbeszélésen az SKP küldöttségét Santiago Carrillo, a párt főtitkára, a Spanyol Szocialista Munkáspárt küldöttségét Felipe Gonzalez főtitkár vezette. A megbeszélésen elsősorban a közelgő községtanácsi választásokról tanácskoztak és megállapodtak abban, hogy azokban a községekben és városokban, ahol a választások alapján erre lehetőség lesz, közösen fogják igazgatni a községi tanácsokat. A két párt abban is egyetértett, hogy mind a községtanácsi, mind az üzemi szakszt _ze- ti választásokat minél előbb meg kell tartani. Elhatározták, hogy további találkozók lesznek a két párt vezetői között. Felipe Gonzalez a találkozó után adott sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy több pontban volt a két párt között egyetértés, mint nézetkülönbség. Az eqyfcjű sas országában III. Színházi vitaklub A Stúdió előadásának Színház Dante- utolsó jelenetében, á sok borzalom után, a díszlet fehérre' vált, a színészek fehér ruhába átöltözve körbejárnak, s bádoglavórban, igazi vízzel kezet mosatnak a publikummal, törülközőt kínálva utána. És közben zeng a kórus: „Tisztuljatok meg!”. Miután így megtisztult, a közönség nem rohan a ruhatárba, egymást lökdösve, ta- ‘ sva — persze, nemcsak az áhítat miatt. Lengyelországban egyébként is fegyelmezetten sorba állnak az emberek, ha többen gyűlnek össze. Dicsértem a lengyelek udvariasságát, fegyelmezettségét egy értelmiségi ismerősömnek, mire öniróniával válaszolt: „Két világháború, szenvedés, nélkülözés. megszoktuk már, hogy sorba kell állnunk.”. Most azonban rendezett sor sem áll a ruhatár előtt, a közönség a színházi előtérbe kiállított festményeket, grafikákat nézegeti, s a többség visszaül a színházterembe. Zömmel fiatalok, közöttük néhány jdősebb. Kezdődik a színházi vitaklub. A . vitát Szajna vezeti, az előadásban szereplő néhány színész közreműködésével. Érvel, magyaráz: halálosan kome'y és sziporkázóan szellemes egyszerre. Még az elvont filozófiai vagy színháziesztétikai nézeteit is a leghétköznapibb hasonlításokkal szem’él etesse teszi. A földön, sétálgatva kezdi előadását aztán tűzbe iön, feláll a dobogóra, úgy magyaráz tovább. Hatni akar, személyiségével is. Mint ahogy színházának is ez a lényege, minden eszköz, QJIMm tf 77. december &, csütörtök a szó, a mimika, a látvány, mind a hatást szolgálja. A szöveg csak egyik eszköz az ő színházában — fejtegeti az igazgató-rendező — az összképbe, az egészbe kell illeszkednie. És a színházban nem mindennapi dolgokról kell beszélni: rendkívülit kell nyújtani. A színház ne irodalmi illusztráció legyen, hanem a mához, a nézőhöz szóló ösztönzés a gondolkodásra. A Dante-előadással is azt akarja elérni, hogy mindenkit gondolkodásra késztessen önmagáról, az emberről, az emberi kapcsolatokról. Az előadás ma is érvényes társadalmi keresztmetszetet, ad, szereplői máig élő típusok szimbólumai. Szellemük túlélte az időt, ahogy Dante műve is. Honi tapasztalataim alapján nem képzeltem, hogy ez az alkotó—néző találkozás valóban vitaklub lesz. Szajna lendületes előadása után a nézők — néha nagyon is prózai — kérdésekkel és ellenvetésekkel segítették a színház lényegének, a „hogyan kell drámát nézni?” kérdésnek a tisztázását. Az effv?k nó7ő háhvtn a rendezőnek, hogv a színészi beszéd egy részét nem értette meg. a szöveg szerinte nem elhanyagolható a színházban. Szajna válaszú' kifejtette. hoav — a tényleges és nem kívánt technikai, akusztikai hibán túl — a színházban a szöveg sohasem 'ehet olvan tiszta, mint például a rádióban. Ez a színház természetéhez tartozik térben do’gozik. ott kezdődik az ieazi színház, ahol az irodalom végződik — mondta. A néző sem egyformán koncentrál minden mondatra (éonúgy. mint az életben). mégis az elhangzott szöveg értelmes egésszé kell; hogy összeálljon, erre szolgálnak a színházi hatás egyéb eszközei. Minden színháznak saját nyelve van, esztétikailag értve. A Dante-előadást sok országban játszották, és mindenütt megértették. Frappáns szójátékkal érzékeltette a színházi nyelvnek ezt az egyetemes és mégis sajátos jellegét: „a színházam, úgy, mint saját magam, minden világnyelven tud; angolul és franciául ugyan nem, de lengyelül igen”. A vita során a néző és a külföldi újságíró is egyre többet ért meg ebből a lengyel színházi „világnyelv”-ből. Egy másik kérdés — nem unták-e meg a játékot a színészek a kétszázhatvanadik előadásra — alkalmat nyújt a színészi munka elemzésére. Az egyik színésznő szellemesen visszafordítja a kérdést: ha unnák, nem tudnák kétszázhatvanadszor előadni A színészek szinte minden előadáson hoznak valami újat, amit a rendezővel megbeszélve, beépítenek az előadásba. Szajna is megerősíti, hogy nála a színésznek önmagát kell adnia, nem fjedig újból és yjból felmondani a megtanult leckét. Ez nem jelent viszont sztárkultuszt, mert a színház az csapatjáték. a színészi játék alá van rendelve az egésznek. Az akaratát nem kényszerítheti rá a színészre, de az önálló egyéniségeknek a közös játékot kell szolgálnia. Hogy Szajna követelményei a színészekkel szemben milyen magasak, azt az előadás bizonyította És ezek a követelmények nemcsak értelmiek, hanem- fizikaiak is, a szó szoros értelmében: a kiváló színészi alakítások mellett akrobatikus teljesítményeket is láttunk az előadáson. Például magas létra tetején, kicsavart pózban, fejjel lefelé lógó — viaszbábunak, kelléknek nézett — két figura, a felvonás közepén megelevenedett, és a meglepetés által felerősített Jelenetek a Stúdió Színház Dante című előadásából hatással adta elő pokolbéli keserveit. Igen, Jozef Szajna hatni akar, színházában minden a hatást szolgálja — előadás előtt (színházi ga’éria), alatt és után (színházi vitaklub). Mozgósítani akar a nézőt nem korlátozza a passzív befogadásra, hanem bevonja a közös „játék”-ba: ami az élet, az életünk színházban sűrítetten átélhető lényege. Angyal János (Következik: jelenj IV. Múlt és A „négyek" törvénysértései A Zsenmin Zsipao folytatja cikksorozatát a kulturális forradalom éveiben elkövetett törvénysértésekről. Legújabb cikkében arra derít fényt, hogyan torzította el a „négyek bandája” a kulturális forradalom kezdete óta a kínai bírósági szervek mun- Káját és okozott súlyos károkat az igazságszolgáltatás rendszerében „politikailag, ideológiailag, szervezetileg és szakmailag” egyaránt. A cikkből kiderül, hogy a „négyek” és kővetőik szétzúzták a különböző szintű bíróságok nagy részét, eltulajdonították a hivatalos pecséteket és elégették az ügyiratokat. Befolyásuk biztosítása érdekében saját titkos ügynökeiket, köztük közönséges bűnözőket ültettek a bíróságok és az ügyészségek nyakára, hamis pereket kreáltak és gátlástalanul alkalmazták a fasiszta vallatás! módszereket” lábbal tiporva a szocialista törvényesség alapelveit A cikk szerint a „négyek bandája” a kínai büntető og olyan „megreformálását” Készítette elő, amely lehetővé tette volna, hogy a hamis vádak alapján letartóztatot , a „kapitalista utasoknak” és „osztályellenségeknek”, valamint „árulóknak” minősített idősebb kádereket ki is végezhessék. Likvidálták az igazságszolgáltatásban a pártvezetést és a befolyású* alatt levő milíciát az általuk ajnározott „második fegyveres erőt” bízták meg az ügyek intézésével. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a milicia korlátlanul és ellenőrzés nélkül tartóztathatott le, kínozhatott meg és ítélhetett el becsületes embereket. A Zsenmin Zsipao cikke továbbra is elsőrendű feladatnak nevezi, hogy felszámolják a „négyek” mérgező befolyását az igazságszolgáltatásban és „keményen megragadva az igazságszolgáltatás tőrének nyelét”, annak hegyét az igazi ellenség és a „bűnözők” ellen irányítsák Kínában.
